Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-17 / 244. szám

9 Péntek, 1975. október 17." Őszi BNV Sok lötogoVö, Csütörtökön délelőtt 10 nisztérium vezetőinek meg­órakor a hagyományos szig- hívására a nőmozgalom és nállal nyitotta meg kapuit az ágazatban működő szak­az őszi BNV. A jegypénz- szervezetek képviselői meg­táraknál már a nyitás előtt tekintették a vásárt, az ott­is sokan várakoztak. Egyéb- honkiállítást, a ruházati tér­ként ezen 3 héten minden- mékbemutatót. nap délelőtt 10 órától a Csütörtökön a vásár első nagyközönségé a vásár, a magas rangú külföldi vendé­pavilonok délután 6 órakor, geként a BNV-re látogatott a vásárváros pedig hát óra- Dumagin Szodnom, a Mongol kor zár. Népköztársaság miniszterei­Csütörtökön Csehszlovákia nök-helyettese, az Állami nemzeti napját tartották a Tervbizottság elnöke. Megte­BNV-n. A kiállító kilenc kinteti több pavilont, és föl­csehszlovák külkereskedelmi kereste a fogyasztásicikk­váüalat az öltözködési és vásáron először kiállító mon­háztartási bemutatókon vo- gol vállalatok bemutatóját nultatja fel a fogyasztási A vásár megtekintése után cikk újdonságainak széles nagy elismeréssel nyilatko­választékát, köztük a nép- zott a látottakról. Külön is szerű Skoda személygépko- kiemelte a magyar fogyasz­csik, motorkerékpárok, ro- tási cikkek gazdag választé­bbgók több típusát, mosógé- kát, korszerűségét, peket és a híres Jablonex A mongol vállalatok főleg bizsukülönlegességeket. azokat a bőr- és szőrme­A szovjet kiállítók közül is árukat és élelmiszeripari cik­több sajtótájékoztatón is- keket hozták Budapestre, merteti a kiállított gyárt- amelyekből a jövőben még mányokat, az üzletkötés: le- többet és nagyobb választék­hetőségeket ban kívánnak eladni magyar Délelőtt a Könnyűipari Mi- partnereiknek. Koszorúzás Születésének 80. évforduló­jára emlékezve csütörtökön koszorúzás! ünnepség volt a munkásmozgalom r.agy alak­jai közé tartozó Kalamár Jó­zsef sírjánál, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjánál. Az MSZMP Központi Bizottsága és Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága képviseletében Szerényi Sán­dor és Csikesz Józsefné ko­szorúzott. Beleszékss és cselekvés Olvasom íaptársunk ve- gatónőjéről. „Mária jól tud- nyilvánvalóbbá válik, s"ilyen, zércikkében, hogy csak an- ta, milyen pokoli nehéz kc.; eszükben sincs az idő nak van joga véleményt egész r.ap nyelni a port. Na- múlására gondolni. E mikro­nyüvánítani, „aki munkája, ponta bejött ellenőrizni, be- közösségekben szokott íölve­helytállása és általános em- tartják-e az utasítását, hogy tődni az is, hogy néha aka­beri magatartása alapján időnként kimehessünk azud- dozik ugyan az anyagellátás, kellő indokot szerzett a kö- varra jobb levegőt szippan- s ez zsebbevágó probléma, zös érdekek képviseletére." tani. És amiket mondtunk de a felelős készletgazdálko­Űgy érzem, tudom, mit akar neki, azt mind megtartotta a dás miatt nem tarthatnak mondani a szerző. Aligha- fejében és válaszolt is rá, ! nem azt, hogy a kötelessé- hogy meg lehet, vagy 1 nem ; gekről úgyszólván sohasem, lehet megcsinálni." ' ám a jogokról annál többet ip&FÍ építészet Hétfőn kétnapos ipari épí­tészeti konferencia kezdődik j beszélő én-pártiaknak vajmi Budapesten. A tanácskozás- kevés erkölcsi fedezetük van ról csütörtökön sajtótájékoz- arra, hogy komolyan ve­tatót tartottak a szervező, i gyék őket. Aláírom. Hadd Építőipari Tudományos í kockáztassam meg azonban: Résztvevője voltam egy ér­Egyesület vezetői. Elmondot- , azért, mert súlytalanok és dekes és tartalmas eszme­ták, előreláthatóan 400 ha- I gyakran mondanak bosszantó cserének a szegedi cipőgyár- rolják demokratikus jogai­zaí' és külföldi szakember j vagy nevetséges butaságokat, ban. Szabászok, tűzők, szo- kat és kötelességeiket, ma­vesz majd részt a tanácsko- | kár volna a szájukat beta- cialista brigádtagok, párt- és gától értetődően részt vál­Hl hosszú ideig — mintegy biz­tonsági tartalékként — na­gyobb bőrmennyiséget raktá­ron. Értik tehát, hogy a ki­sebb közösség, a gyár érde­keinél fontosabb a nagyobb közösség, az ország érdeke. S ahol már így látnak és mér­legelnek a munkások, ott tu­lajdonképpen szépen gyako­záson. Mintegy 30 előadás hangzik majd el az ipari épületek tervezéséről, az erő­művek vegyipari, építő­anyag-ipari, élelmiszeripari és könnyűipari létesítmények korszerű építési módjairól. Fogynak a füzérek Harmadszor is szedik a fűszerpaprikát Aki Szeged körzetét ősszel sebb, mint amennyit el tud- tanáig elkerülte a határt, legkönnyebben a falra akasz- nánk adni, de több mint Legnagyobb veszedelmei tott paprikafüzérekről isme- amennyire számíthattunk — rendszerint a szeptember vé­ri föl, most nagyot csalódna: mindez azonban újabban gi fagyos éjszakák jelente­alig látni paprikás házat nem a paprikás házak falá- nek, hiszen addig csak a ko­Rossz úton járna, ha arra ról olvasható le. rán érő cáöveket tudják be­következtetne ebből, hogy Sok mázsát adott a ter- takarítani a földekről. Most túlontúl kevés paprika ter- melő gazdaságoknak az idei elmaradt a fagy, kétszer mett idén. Valóban keve- ősz azzal, hogy a dér mos- szedhették a paprikát, de néhány táblán megkezdték a harmadik szedést is. Bokor Andor a szerveződő paprika­termesztési rendszer főagro­nómusa szerint 70 mázsás hektáronkénti átlagtermés várható a szegedi Új Élet Tsz-ben. Tavaly mindössze 55 mázsát sikerült ugyanek­kora területről betakarítani­uk. Ez a mennyiség kárpó­tolni tud a belvizek okozta jelentős kiesésért is. Miért nincsenek füzérek a házakon? Nagyszerű látvány veszik el, ezt a veszteséget valóban sajnálni tudja, aki a szépet szereti, de be kell látnunk, hogy a paprika ter­mesztés nem elsősorban szé­pészeti, sokkal inkább gaz­dasági probléma. Egymás sarkába lépnek a változások, a jobbnál jobb megoldások. Pár évvel ezelőtt óriási lé­pésnek számított, hogy az időt rabló fűzés helyett egy­szerűen kosárból lehet háló­ba önteni, most hálós füzért is alig találunk. A termál­vízzel fűtött, áramló meleg levegővel táplált utóérlelő ezt a munkát, az úgyneve­zett szütyőzést is feleslegessé teszi. Most kell tehát útnak indulniok azoknak a fotósok­nak, akik füzéres házakat szeretnének fényképeiken megörökíteni, lehet, hogy jö­vőre ennyit se találnak már. H. D. pasztani. Az ilyenfajta tö- gazdasági vezetők mondták a lalnak a vezetés gondjaiból, rekvés véleményem szerint magukét, kendőzetlenül azzal A cipőgyári megbeszélésen azzal a veszéllyel jár, hogy a szándékkal, hogy elfogad- is megkockáztatta valaki, elriasztja a komoly, meggon- ható képet fessenek a mun- hogy csak a hibátlan embe­dolt, de a szerepléstől álta- kahelyi demokráciáról. És ez rek kapjanak szót a külön­lában viszolygó embereket, a nyíltság és őszinteség ön- féle fórumokon. Nem hin­magában is mutatta, ebben ném, hogy az efféle javaslat az üzemben jól érzik magu- realizálása bölcs dolog len­kat a dolgozók. Az elhang- ne, mert valószínűleg né­zottakból ilyen mondatokat maságot szülne inkább, mint jegyeztem föl: párttaggyűlé- demokratizmust. A közel 900 sen csak lassan változik a fót foglalkoztató üzemben, hozzászólók köre, s légin- sőt alighanem a 170 ezer la­másrészt teljesen indokolat­lanul megsértené a szólás­szabadság elvét. Ügy vélem, a szószátvár elemeket úgy lehet jótékony hallgatásra bírni, illetve nyüzsgésüket hatástalanná tenni, ha az il­letékesek nem reagálnak kább itt is az anyagellátás­örökös, gyakran rosszindula- ra panaszkodnak; tudjuk, tú kifogásaikra. mily nagy szükség van a ta­De amit a derékhad, a nulásra, mégis bosszanko­törzsgárda tagjai monda- dunk, ha valaki iskolába nak.. ra „Bagyin megint szőrös ke­zére meresztette a szemét. — Miről van szó, elvtárs? Csak röviden. megy; amit a vezetők mon­danak, azzal általában egyet­értenek a fiatalok, mintha nem éreznék az egyenjogú­ságot; KlSZ-gyűlésen is gyenge az aktivitás, kevés javaslat hangzik el; sokan máig sem' érzik magukénak a gyárat, s ha rájuk szólnak — Munkásembernek nehe- pazarlás miatt, mindjárt kez­zebb bejutni Önhöz, elnök kosú Szegeden is tíz ujjon meg lehetne számolni azo­kat, akiknek semmi néven nevezendő hibájuk nincsen, tehát ilyen címen alkalma­sak lennének mások képvi­seletére. Emberek vagyunk, s isten őrizzen bennünket az úgynevezett tökéletes, min­den gyarlóságtól mentes, má­sok örömeit és gondjait meg nem értő, szív és lélek nél­küli mechanizmusoktól. Nem a hibátlanság tehát a tekin­tély és a közéleti alkalmas­elvtárs, mint bevenni Pere­kopot. — Beszéljen konkrétan. A végrehajtóbizottsági el­nök hideg mozdulatlansága nyomasztóan hatott Glebre. De csökönyösen és mintegy szándékosan csak azért is dődik a morgás; elég gyak- ság mércéje, hanem a fenn­ran lehet hallani olyan meg- álló erkölcsi normák sze­jegyzész, hogy „de töri ma- rinti életmód és magatartás, gát Jani bácsi, tán megint közösségi szemlélet, szak­kitüntetést akar?" mai hozzáértés és elvi szi­Ezek az úgynevezett nega- lárdság. A langyos, minden­tívumok kétségkívül arra kinek igazat adó népszerű­vallanak: a politikai szférá- séghajhászókat sehol nem Szfityőzés. Kiss Lajosék még hálóba töltik a termést Mi­hályteleken laSS-SS4b kihajítom ban kellene erősíteni a cipó- ^etik :igazán, viszont an az ablakon a maga kapubál- gyári demokráciát is, hogy a nál Jobban bíznak az embe­ványát. Ez a nagy udvartar- párttagság és legalább a kö- rek a felelősségvállaló, szük­tás nem illik hozzánk. réje tömörült szilárd mag ség esetén nemet is monda­n£rnésGSnvSé^lenm értetődően rendsze- ni tudó egyéniségekben, mondta: resen szóljon bele az üzem, a - Én meg rögtön Iecsuka- közösség ügyeibe. Pedig nem tom magát. Kicsoda maga ? van ^ _ ismételten Kezével az asztalnak tá- , maszkodva, felállt és az aj- aláhúzom — h°gy az itteni tóra pillantott. Gleb nagy vezetők rossz néven vennék zajjal tolta hátra székét és a bíráló szót, vagy minden- " ilZTl,,"^-, felDattant • . , , , , , , , munkás volt. Tudott szervez­pai kitől elzárkózó bürokraták - Egy gyári munkás beszél lennének. Mint kiderült, ál­önnel, elnók elvtárs... Nincs , ,, .. ., , joga hozzá, hogy kikergesse landóan ösztönzik a termé­szobájából a munkásokat." ker*y vitát, igénylik és ké­Hát ez olyan szép, hogy rik főleg az olyan javasla­csoda. Gladkov: Cement cí- tokát, amelyek csakis a mű­mű regényének idézett rész- helyekben születhetnek meg. letében nincs semmiféle vá­laszfal, amely a szocializmus építőit rang és beosztás sze­rint elválasztaná egymástól. Csakhogy más az irodalom és más az élet! Vagy még­sem? Beszéltem egy nyug­díjas munkásasszonnyal, aki ma is szeretettel beszél Nagy­györgy Máriáról, a szegedi kenderfonógyár elhunyt igaz­Li A cikk elején idézett Glad­kov-cegény hőse ilyenfajta ni, lelkesedést gyújtani, ké­pes volt munkába állítani a polgárháború idején kecske­pásztorokká, öngyújtó-fabri­kálókká züllött sorstársait Ma mások a követelmények. „-, . , ,, Tekintet nélkül az esetleges Mégsincs eleven polémia a személyi érzékenységre> ége_ nepesebb összejöveteleken, ^ szükség van a kötelessé mert már így szokták meg tudó munkások bíráló szavá. illetve többek szerint „mi- . , , . , . . J „ ," , ra, sok-sok hasznos javasla­nek húzni az időt, azzal csak ..„„ „ x i _> * , , , .. , , „ tára, újítására es kezdemé­késobb mehetünk haza." A szövetkezet tábláján muuuuoa indult a paprikaszeda gép Hl Teljessé váll a szeizmológiai hálózat A Magyar Tudományos Az állomás másik fontos Akadémia szeizmológiai inté- feladata a pécsi—komlói bá­zete és a Mecseki Szénbá- nyák biztonságának szolgála­nyák kutatási osztálya föld- ta. Ismeretes, hogy a bánya­rengést jelző, szeizmológiai művelés közben kőzetek om­állomást szerelt fel Pécs- lanak le, és ezek rezgéseket Szabolcson. Ezzel teljessé idéznek elő, amit diagram­vált a magyarországi szeiz- mon szépen nyomon iehe, mológiai hálózat. Megszűnt kísérni. Ezek a rengések pár. az a hátrány, amely a sop- huzamosan mennek végbe a roni, a budapesti és a mát- termeléssel, de előfordulnak rai állomások vonalirányú olyan helyzetek, amikor a elhelyezkedéséből eredt. Ha- kőzetben feszültséggócok zánk déli részén, a mecseki , . ... . , . állomáson is figyelemmel alakulnak ki, ami biztonsag­kísórik a fö'dk^regben bekö- technikai szempontból veszé­vetkezó rengéseket lyes. (MTI) Lássuk csak: nagyobb plé­num, kisebb aktivitás? Igen, itt is gyűlnek az ilyen ta­nyezésére, hogy kifizetődőbb, nagyobb hasznot hajtó le­gyen a termelés. A jó vezető, az emberekkel együtt érző, gondolkodó művezető, mér­nök vagy igazgató tekintélyét nehéz lejáratni azzal, hogy pasztalatok. Feljegyzéseim olykor ^^ áUí^salt" 501 között ilyenek is akadnak 32 ^ vezető «4™íthat rá­hogy mind többen támogat­'ják munkájában. A demok­bőven: a pártcsoport-értekez- . letek rendkívül élénkek, ott a vitáknak se vége, se hosz- rácia ugyanis nem P»>«tán sza; a dolgozók javaslataira egyhónapon belül válaszol­nak az illetékesek; mind a hosszabb, mind a rövidebb távú tervekről részletesen tájékoztatják a dolgozókat; a oolitikai képzés iránt növek­szik az érdeklődés. Ezek a beleszólás kérdése, hanem cselekvő részvétel is abban, amit meg akarunk valósíta­ni. Tanulás, önképzés, tájéko­zottság nélkül persze nehe­zen megy a dolog. Főleg a fiatalok tudásszomját, len­munkás-tapasztalatok tehát dületét, kezdeményező kész­azt érzékeltetik, hogy a szú- séSét érdemes bekapcsolni a kebb, bizalmasabb közössé- közélet áramába, a demokra­gekben jobban kitárulkoznak tikus légkör megtereratésé­rz emberek, a lényegükhöz nek folyamatába. tartozó közéleti érdeklődés F. Nagy István

Next

/
Thumbnails
Contents