Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-16 / 217. szám

Kedd, 1975. szeptember 16. 3 Új elképzelések a társadalmi munka szervezésében Tegnap, hétfőn ülést tar- Javasolta az előadó, hogy tott a népfront Szeged vá- a szakbizottságot bővítsék rosi elnöksége, melyen részt három munkabizottsággal, vett Deák Béla, a városi Az egyik jelszava lenne: pártbizottság titkára is. „Egy üzem, egy iskola", a A társadalmi munkát szer- másik az „Ifjúság Szegedért" vező szakbizottság titkára, mozgalmat, s a harmadik, Joó Antal beszámolt a tár- amelyben a népfronttá és a sadalmi munka szervezésé­nek eredményeiről, és a kö­vetkező időszak feladatairól. Többek között elmondta, milyen nagy segítség a nép­front szervező munkája, tö­megeket mozgósító szerepe. Az eredmények is tükrözik emberek, szocialista ezt: az idei első félévben . . ,„, • végzett társadalmi munka dok> KISZ-fiatalok tevekenj ­értéke meghaladja a város- ség1 korét — a varos érdeké­ban a 14 millió forintot. ben. Vöröskeresztté lenne az irá­nyító szerep „A tiszta, virá­gos Szegedért" mozgalmat elevenítené fel. Ezek a bi­zottságok munkájuk révén bővíteni tudnák a segítőkész brigá­Országgyűlési bizottság ülése Hétfőn a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A tanácskozáson a képviselők az államháztartás elmúlt évi zárszámadását, ezen belül is a kereskedelem bevételeinek, kiadásainak egyenlegét ele­mezték. Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter és dr. Sá­ghy Vilmos belkereskedelmi államtitkár tájékoztatta a képviselőket. A vitában kifejtette véle­ményét dr. Komócsin Mihály szegedi képviselő is. Szüret idején II szőlőtermesztés gondjairól tanácskoztak Szegeden A termelőszövetkezetek ügyeit képviselő területi sző-, vétség gyakran közvetíti a felvásárló kereskedelemhez vagy a feldolgozó iparhoz a termelők panaszát, a külön­böző érdekek egyeztetése cél­jából esetenként tárgyaló­asztalhoz is hívja a két fél képviselőit. A szüret meg­kezdése előtt a szőlőtermelők és a Délalföldi Pincegaz­daság vezetői tanácskoztak tegnap, hétfőn délelőtt Sze­geden, a Tisza Szálló tükör­termében, Kálmán János, a tsz-szövetség megbízott tit­kára elnökletével. Muzsik András, a szövetség munka­társa és Király Ferenc, a pincegazdaság igazgatója tá­jékoztatta a résztvevőket. A tanácskozás a szőlőter­mesztés jelenét ismerve né­mi aggodalommal tekintett a jövőbe. Hat esztendő ered­ményeit összevetve az ta­pasztalható ugyanis, hogy lé­nyegesen gyorsabban emel­kednek a termelési költsé­gek, mint a felvásárlási árak. A költségek növekedé­sével a termés is emelkedik ugyan, de jóval kisebb mér­tékben. Tavalyi számítások szerint már az elmúlt évben sem hozott nyereséget terü­letünkön a szőlő, és az idei kilátások sem jobbak a ta­valyinál. A most becsült ter­mésátlagok elérik ugyan a tavalyit — bár az időjárás sok kárt tehet még a ter­mésben —, de sokkal több munkát követelt a szőlő, és több vegyszert is kívánt. Példaként állnak gazdasá­gaink előtt a szőlőtermeszté­si rendszerek. Hét működik eddig az országban, ebből öt a szomszédos Bács-Kiskun megyében. Nálunk egyetlen szövetkezet sem tagja ilyen termelési rendszernek, pedig kivezető utat — a tanácsko­zás résztvevői' is egyetérte­nek vele — ez jelentene. Na­gyobb termést, biztonságo­Kistelek határában megkezdték a korai szőlő szüretelését sabb termelést ígérnek, és dése, vagy a szövetkezetek adnak, az iparszerűen szer- társulásos kapcsolata. Heli­vezett termelési rendszerek, koptért és szőlőkombájnt Megyénk egy kicsit elkésett, sürget az egyre fokozódó Mentségül szolgálhat, hogy munkaerőhiány, ezek a gé­kisebb területeken díszlik pek azonban csak társulásos nálunk a szőlő, de föltehető- alapon fizetődnek ki. en az igyekezettel is baj volt. Kínálkozó lehetőség a ter­melők és a feldolgozó ipar eddiginél jobb együttműkö­Nemzetközi konferencia az áramlástechnikai népekről Jelenleg mintegy 150 ezer szivattyú működik a külön­böző iparágakban, főként a mezőgazdaságban, a vegy­iparban és a bányászatban. Ezeknek a gépeknek egy ré­mányos Egyesület rendezte a Magyar Tudományos Akadé­mia Országház utcai díszter­mében. A magyar kutatók eddig is élen jártak az áramlástech­sze azonban elavult, pedig nika kérdéseinek elméleti ki­hatásfokuknak akár 10 szá- dolgozásában, ezt jelzi a zalékos javítása is évi száz- most megrendezésre kerülő millió forintnál nagyobb üze- konferencia iránti külföldi meltetési költségmegtakarí- érdeklődés is. A 114 elhang­tást eredményezhetne. Az zó előadás csaknem felét a áramlástechnikai gépekről világ legnevesebb mérnökei, öt év alatt megyénkben 1789 hektár szőlőt telepítet­tek, mindenütt ügyelve a korszerű művelés követelmé­nyeire. Ez jelenti végered­ményben szőlőtermesztésünk alapját, a háztáji kis szőlő­táblák egyre fogynak. A fia­tal telepítés ugyan még csak a kezdeti eredményeket ad­ja, de az említett gondok év­ről évre nagyobb gondok lesznek megyénk szőlőtermő homokvidékén. ERZEKENYEK AZ EMBEREK B izony, érzékenyek az emberek. Mi­nél teljesebb emberekké formálód­nak, annál érzékenyebbek. Mond­hatnánk úgy is, hogy öntudatosabbak. Valamikor, ha az ilyen-olyan méltóságos ráförmedt a kocsisára, hogy az egy címe­res ökör, akkor a kényes parádéslovas különben rátarti karbantartója engedel­mesen hagyta rá: „Igenis, kérem, az va­gyok." Ha manapság egy úr-maradék netán el­tájolná magát az időben és — mondjuk — a hivatalsegédnek különféle állatneveket próbálna adományozni, majdnem bizonyos, hogy az illető önérzetesen kikérné magá­nak: „Hohó, demokrácia van, kérem!" És ez kétségtelen bizonyítéka annak, hogy a kommunisták nem beszéltek, fára­doztak hiába. Bizonyítéka annak, hogy a hajdan senkise volt ember fokozato­san méltóságos emberré alakult, s ki­egyenesített derekát igen nehezére esik is­mét meggörnyeszteni. Ráförmed a tintanyaló? Legtöbbször nem nyeli le, hanem visszautasítja. Leszid­ja egy sofőr az átjáróban? Jobb híján az öklét rázza utána. Gorombáskodik vele az eladó? Ndsza, levelet ír miatta az újság­nak. Kinevetik a panaszával? Igencsak szalad jogorvoslatért illetékes szervekhez. így van ez. Megtanulta és megértette a dolgozó ember, hogy ő tartja fönn teremtő munkájával a társadalmat, s őt nem lehet csak úgy leinteni, lekiabálni, leváltani. És csakis az lehet hosszú életű jelentéktelen vagy rangos beosztásban, aki neki kedvé­ben jár és tisztességes hangon beszél vele. Ez most a rend, igy kellene hogy legyen. Mert aztán késő a bánat... Bármily hihetetlenül hangzik, akadt olyan bukott igazgató, aki belátta egykori vétkét, és a tíz évvel ezelőtt megbántott „Kcrváes szakinak" kezet nyújtott az ut­cán. Az megvetően végigmérte, mondott egy kacskaringósat és kitért az útjából. „Csak a tekintélyt tisztelik az emberek" — hallani erre-arra. Ez másképpen igaz. Csak annak van tiszteletre méltó tekintélye az emberek előtt, aki magas-rangosan is „rendes pa­sas" tud maradni. A Kovács-szakik nehe­zen felejtik el a lenéző magatartást. De nem is erről van most szó. Az igaz­gatók és más vezetők, akikre kisebb-na­gyobb közösségek vannak bízva, jórészt tudják már, hogy gőggel, gorombasággal sem sokra jutnak. Mi van akkor, ha az egyik úgynevezett kisember támad rá a másikra, mondjuk az utcán, ahol nincs il­letékes üzemi pártbizottság vagy szakszer­vezet, ahová bizalommal fordulhatna. Nincs annál elkeserítőbb, amikor valaki érzi, hogy ki van szolgáltatva a veszedel­mesen burjánzó váratlan gorombaságnak. Ha nincs elfogulatlan tanú, mit lehet kezdeni az igazsággal? Ha az igazságtevő felettes személy is gépiesen saját beosztott­ja mellé áll a mundér becsületét védendő, vajon a sértett hová, melyik szervhez for­duljon meghallgatásért? Mielőtt ugyanis elindulna, máris bizonytalan, hiszen benne él a tudat, hogy nemcsak ő, hanem az is dolgozó ember, aki az imént lekiabálta, vagy megfenyegette, tehát puszta bemon­dás alapján a legtárgyilagosabb fórumnak is bajos igazságosan döntenie. Azonkívül a panaszosban eleve ott mocorog a kérdés: vajon számít-e, nyom-e a latban valamit az olyan általános tapasztalat, mely szerint reklamálni, védelmet keresni, becsület ügyben szaladozni rendszerint nem pasz­szióból, hanem komoly okok miatt szoktak az emberek. Ezért jönnek a levelek makacsul és na­ponta. Íróik még véletlenül sem azért ké­rik a szerkesztőség közbenjárását, hogy munkát kapjanak, vagy emeljék föl a fi­zetésüket. Nem, ilyen problémák aligha háborgatják őket. Hanem a durvaságot, az agresszivitást nem képesek elviselni. Martinék Katalint a Bercsényi utca 13­ból például a Royal presszó „alacsony ter­metű fiatal pincére" keserítette el, mert úgymond, nemcsak becsapta és kigúnyolta őt, hanem — mivel kitartott amellett, hogy rosszul kapott tőle vissza — fenye­gette is: „Megkért minél előbb távozzak, mert olyan nyomokat hagy rajtam, hogy az édesanyám sem fog rámismerni." S le­vélírónk szerint az illető közvetlen felet­tese szintén kinevette őt ahelyett, hogy legalább mérlegelte volna a körülménye­ket, vagy meghallgatta volna azt a másik lányt, aki látta az esetet. „Kihez fordul­jak? Már a pénz nem érdekel, csak az a mérhetetlen megalázás fáj nagyon" — fe­jeződik bé a segítségkérő levél. S itt van Iván Ferenc, Tiszasziget, Móra Ferenc utca 29. szám alatti lakos és 18 tanú panasza: szinte mindennap megtör­ténik, hogy egy vagy két buszjárat kima­rad, a dolgozók nem tudnak időre mun­kába vagy haza érkezni. Ha reklamálunk, a forgalmista a legdurvább szavakkal „el­küld a..." Minek idézgessünk tovább! Teleírhat­nánk ilyen és hasonló sérelmekkel az új­ságot anélkül, hogy észrevehető eredményt várhatnánk. Pesszimizmusunkat az indo­kolja, hogy már nem először emelünk szót a különféle szolgáltatószervek egye6 alkal­mazottainak tűrhetetlen magatartása mi­att. Legutóbb azt próbáltuk tapintatosan, nevek nélkül érzékeltetni, hogy némely vendéglőben, irodában egyik-másik alkal­mazott miképpen veszi semmibe a „ked­ves vendéget", vagy az „igen tisztelt ügy­felet". Senki a füle botjót nem mozdította, nyilván abból a meggondolásból, hogy böl­csebb dolog hallgatni. Ezúttal legalább azt reméljük, hogy az illetékesek egyetértenek velünk, és világosan közlik beosztottjaik­kal: nem vicc, valóban ók vannak a lakos­ságért és nem fordítva, I smerjük a munkaerőgondokat. Tu­dunk olyan esetről, hogy az egyik munkahelyről elkergetik a „linkóci pasast", a másikon meg ket kézzel kapnak utána. így nehezen boldogulunk. Nyilván ez a nagy szükséglet bátorítja az agresz­szív termeszetű, magukat mások fölé he­lyező alkalmazottakat. Nyilván azért mer­nek gorombáskodni, gúnyolódni a „védte­len" emberekkel, mert úgy vélik, ők nem kerülhetnek az utcára) De üdvös dolog lenne, ha végre összefognának a város szolgáltatóiparának, intézményeinek veze­tői! De jó volna, ha egyakarattal bizonyta­lanná tennék az oly sokat ártó, közhangu­latrontó alkalmazottak helyzetét. Vagyis megakadályoznák, hogy az ilyen emberek­kel foglalkozzanak. Nagyon érzékenyek az emberek. Mi ne­veltük ilyenné őket, most már elemi köte­lességünk ügyelni rá, hogy ne bosszantsák őket lépten-nyomon. Mert a bosszúság ká­rosan hat a közhangulatra, a munkára, az életre. F. NAGY ISTVÁN hétfőn Budapesten megkez­dődött nemzetközi konferen­cián húsz ország szakembe­rei éppen arról tárgyalnak, hogy milyen új tudományos módszerekkel lehetne a szi­professzorai tartják. Eljöttek a KGST-tagországok szakem­berei is, akik különösen a magyar áramlástechnikai gé­piek iránt érdeklődnek. Szó van ugyanis arról, hogy a vattyúk, turbinák és más KGST-kooperáció keretében a áramlástechnikai berendezé- „ sek üzemeltetését gazdaságo- CJanz-MÁVAG-ban keszulne­sabbá tenni. Az ötnapos kon- aek a többl tagorszag reszé­ferenciát a Gépipar; Tudo- fe is az óriás vízturbinák. Gyorsmérleg a balatoni időjárásról A siófoki obszervatórium kor az elérte az óránkénti összeállította a balatoni idő- száznyolc kilométert. A járás, az idei, negyvenedik vízrendészeti szerveknek viharjelzési idény gyorsmér­legét. A magyar tenger tér­ségében ezek szerint ezer­négy órában volt alkalmas az idő napozásra. A csapa­dékos napok száma ugyanis május elsejétől szeptember obszervatórium szeptember 15-ig hatvanöt volt. A leg- 30-án éjfélig tart még vi­erősebb szélsebességet július harügyeletet a Balatonnál. 19?én mérték Siófokon, ami- (MTI) Tanévnyitó a szakmunkások egyetemi előkészítőjén Kilenc város több mint 150 tanfolyamot az elmúlt évek- kell a fizikai dolgozók élbt­üzemének csaknem 500 érett- ben több mint 350 fiatal vé- lános műveltségét, világné­ségivel nem rendelkező gezte el; ma már mindany- zeti és politikai felkészültsé­szakmunkása számára nyílt nyian egyetemi, főiskolai gét, szakmai tudását. E cél meg hétfőn a Budapesti Mű- hallgatók. Eddigi eredmé- érdekében különösen sikere­szaki Egyetemen a szakmun- nyeik azt bizonyítják, hogy sek voltak a szakmunkások kások egyetemi előkészítő túlnyomó többségük helytáll egyetemre előkészítő tanfo­tanfolyamának új tanéve. A a tanulásban. Az idén az lyamai. Ezek sikerét mutat­érettségizett szakmunkások is ja az is, hogy bővítették a lehetőséget kapnak arra. hogy szakirányokat, növelték a fel­részt vehessenek az előkészí- vettek létszámát, bővítették tőn, s jelentős, hogy a mű- az oktatott ismeretanyagok szaki felsőoktatási területe- körét. ken kívül ez az oktatási for- Számos tapasztalat igazol­nia kiterjed a jogász-, a köz- ja, hogy — főként a közvet­gazdász- és a mezőgazdász- lenül termeléssel foglalkozó képzésre is. — üzemek, vállalatok, szo­Az előkészítő tanfolyamok vetkezetek, de más intézmé­hallgatóinak — többségük nyek is igénylik és szívesen Kiváló Dolgozó, a „Szakma foglalkoztatják azokat a szak­Ifjú Mestere" cím birtokosa, embereket, akik élettapasz­kiemelkedő társadalmi mun- talataiknál, fizikai munkával kát végző fiatal — jelenlé- töltött éveiknél fogva győr­iében dr. Garamvölgyi Ká- sabban ismerik meg a helyi roly oktatási miniszterhe- körülményeket, jól felkészül­lyettes mondott tanévnyitó tek és képesek hatékonyan beszédet. Utalt arra. hogy a együttdolgozni munkásokkal, munkásosztály vezető szere- kollégáikkal, ügyfeleikkel — pének hatékony érvényesítő- mondotta a miniszterhelyet­sére szakadatlanul növelni tes. (MTlj harminchat alkalommal ja­vasolták a meteorológusok a piros rakéta fellövését, negy­venegy ízben pedig sárga fi­gyelmeztetőjelzés röppent fel a tó mentén. A meteorológiai

Next

/
Thumbnails
Contents