Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-10 / 212. szám

2 Szerda, 1975. szeptember 10. Nemzetközi erdészeti kollokvium Nemzetközi erdészeti kol. lokvium nyílt lengyel, bolgár és magyar szakemberek részvételével kedden Szolnokon. A kétnapos tanácskozást, amelynek témája a fa szerepe a jövő nyersanyagés energiagazdaságában, dr. Gergely István, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára, az MTESZ társelnöke nyitotta meg, majd megkezdődtek az előadások. Az elhangzottakból kitűnt, hogy a népgazdaságban kiemelt helye és szerepe van az erdő- és fagazdálkodásnak. Az ország erdőterülete a felszabadulás óta tervszerűen és erőteljesen nőtt, s ma már csaknem félmillió hektárral nagyob mint harminc éwel korábban. A tervszerűen növelt erdőterület és fakészlet sürgeti a hazai faipar gyorsabb ütemű és nagyobb arányú fejlesztését Szüretelik a korai szőlőt fWmmmm . , m jmrm SUk liíiBfifei • —JinÁfr.j_i Wwlrf^ MaMtím Wfff j-UjJJ Spr ' jj|flffi|K * Jé ' » (.M/BUS 1HHK y <J * l> '.J Molnár József felvétele A Felgyői Állam! Gazdaság Kistelekhez tartozó feketehalmi körzetében megkezdték a korai szőlő szüretelését. A korábbi évekhez hasonlóan, most is Nógrád megyéből érkeztek a szüretelők. örülnek annak, hogy a gazdaság áttért az úgynevezett magas művelésre, hiszen így nem kell földig hajlonganiok minden fürtért, de a gazdaság is jól járt a rekonstrukcióval, mert így jóval több szőlő terem Miért utazik a csirke? Válasz a Délmagyarország cikkére Utazik a csirke — írja az gyárul: a csirke evett, súlya újságíró sok jószándékkal, jó azonban nem nőtt és ezáltal stílusban, nem kis szatirikus jelentős veszteséget okoz az humorral, az olvasó számára tetszetősen. A nagyüzemi baromfitenyésztéssel és ipari SSSHb^efTcS csát a lakosság rendelkezésére, nem tudná kielégíteni azt a heti 300—350 mázsa, és évről évre 10 százalékkal növekvő igényt, amelyet a mea ,-.„„„, nmni.r gye támaszt a korszerű baA feidolgozo üzem, amely ^iterraékekkel szemben. A megoldás talán az lenne, előállító nek. termelőszövetkezetvisszatetszést kelt, mert a - Sü&SS tóffinSa az említett termelöszövet. kaln^s arra - mmden jo- & minPen órára biztosítsa"a — —* szándék mellet hogy tet- folyamatos termelést, hiszen SÜLS^S félórás áruhiány miatti álközönség részére téves információkat adjon. Az írás kifogásolja, hogy a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat mellett a szegedi Oj Élet Tsz feldolgozója is vásárol csirkét vágásra, még Szentesen is. Iásidő sokkal drágább a népgazdaságnak, mint a csirke utaztatása. És ezzel már el kezet növelné saját termelését olyan nagyságrendig, amely kielégítené vágókapacitását. Amennyiben kis kapacitású nevelőólak létrehozásának gazdaságossága viis érkeztünk a cikk lényegé- ^JL^Tfl^l hez, hiszen a termelőszövetkezetek megyeszerte olyan partnerrel kötnek szerződést, Védőnők főiskolája A kapun szerény tábla: Or. kellett megtanítani a feltét vostovábbképző Intézet Főiskolai Kara. A kert ugyanolyan kellemes, gondozott, mint régen, az újszegedi épület kívülről ugyanolyan, mint „védőnőképző korában". Belül azonban jóformán minden megváltozott. Okok és célok lenül szükséges szavakat. Most a latin is kötelező. Az úgynevezett klinikai tárgyak közül változatlanul a gyermekgyógyászat a legfontosabb, de a korábbinál több órát szánnak a szülészeti, nőgyógyászati ismeretek elsajátítására. Belgyógyászat, sebészet, valamint új tantárgyként az ideg- és bőrgyógyászat egészíti ki a szakmai tárgyak sorát. Hatan Sorolni ls sok. A képzett védőnő viszont nagyon kevés. Országszerte. Vajon nem 1973 őszén jelent meg a Magyar Közlönyben a Minisztertanács határozata, amelynek értelmében életre hívták a budapesti egész- . . ségügyi főiskolát Az új ín- a hatvanhatból tézményben szeptember másodikától öt szakon végezhetik tanulmányaikat a hallgatók; védőnők, közegészségügyi és járványügyi ellenőrök, diétás nővérek, gyógytornászok, mentőtisztek kapnak diplomát a nappali tagozaton, szakoktatókat és kórházvezetőket levelező úton képeznek. A tanulmányi idő három év. A főiskola szegedi kihelyezett tagozatán védőnők tanulnak. Az intézmény vezetője dr. Szél Éva, főiskolai docens. — A társadalmi igény, hogy a védőnőket főiskolán képezzük, már több éve megszületett. Tudomásul kell venni az örvendetes tényt: az általános műveltség szintje társadalmi méretekben emelkedett, ezzel kinek-kinek a maga szakterületén is lépést kell tartani. Példát mondok: a tévé, a' rádió egészségügyi tájé- lé védőnő' koztatásait, színvonalas fel- _ világosító adásait milliók nézik, hallgatják. A védőnő, Nógrádba, vagy Zala megyébe? Azok helyett, akik most nem kerültek be? És a hatmillió... Persze: „minden kezdet nehéz". A megbocsátó hangulatú mondatot maguk az újdonsült hallgatók használták, hiszen gondjaik egy hét után kezdenek megoldódni. Farkas Erzsébet esete egy a sok közül. Debrecenbe, az orvosegyetemre jelentkezett, nem vették fel, átirányították a főiskolára. Augusztus 30-án értesítették: ide fölveszik. Harmincegyedikén újabb papírt kapott, Szegeden fog tanulni, de kollégiumi helyre nem jogosult. Elsején Debrecenben, a volt riasztja el a jelentkezőket a mÍnkahelyén intézte ügyeit, tény: a főiskolai oklevélért másodikan Budapestre ment az évnyitó ünnepségre, onnan az esti vonattal Szegedre utazott. Este 9 óra 10 perckor álldogált csomagjaival a nagyállomáson: hol aludjon az éjszaka? Hiszen ugyancsak meg kell dolgozni ezután? Szegedre eleve kevesebben jöhettek, mint korábban a képzőbe: 120 helyett 80-an. A névsor frissen érkezett Budapestről, ottjártamkor másnap reggel 8-tól tanítás, éppen „létszámellenőrzést" A turistaszállóban kapott tartottak. Hatvanhatan van- helyet, másnap elment az nak az új főiskolások. A órákra, déltől pedig járta a volt védőnőképzőbe az észa_. várost, albérlet után. Estére ki országrészből, Baranyá- a szoba-konyhás szolgálati lakás szobáját adta át neki a főbérlő. Czvenits Évának nagyobb szerencséje volt: második szegedi éjszakáját három sorstársával együtt az intézet betegszobájában tölthette. Ok most, egy hét után ból, Zalából és természetesen a környező megyékből jöttek a növendékek, hagyományosan sokan Szabolcsból. Most csak hat Szabolcs megyei főiskolás kezdte azévet. Miért ilyen kevesen? És vajon miért nem töltötték be találtak albérletet. anyag az idén, tehát nehezebb, mint a korábbi években. A városi iskolákból jött fiataloknak jobban sikerült. Ezért vannak jóval kevesebben, például a szabolcsiak. A felvett budapesti, illetve ságok számára, a feldolgozót üzemeltető termelőszövetkezet részére mégi szükségszerű — nem kell közgazdászamelynek feldolgozó kapaci- ,T ,"/T" auiSdtudaf A Délmagyarország cikke tása összhangban áll a 14- ,1fnni,?h-u°f' b°gy elején helyes példát hoz fel 15 ezer darabos ólankénti féannak írója, hogy a csirké- főhellyel. Egy ólból esetleg nél gondosan ügyelni kell a hét napig vágni (kétezres mítsuk, olcsóbb, mint hűtőházat építeni. Hétfőn megjelent vállalanevelési időre, a leadási idő- napi kapacitás esetén) azt tunknál a szentesi Alkotpont „rotáció" szerinti betar- jelenti, hogy a szállítási vesz- "lány Tsz elnöke. A termetására, mert az iparszerű ba- teséget jelentős mértékben lőszövetkezet rendszeresen romfitartás feltétele, hogy felülmúlja az a veszteség, szállított csirkét a szegedi egész évre vonatkozóan elké- amely a takarmányértékesü- Élet Tsz részére. Nincs szített nevelési terv szerint lés romlásából származik. A tudomásunk arról, hogy ezt kerüljön az állomány beállí- megyében azonban még több szerződéses megállapodásosra, vágásra. A vágás és helyen — egyre csökkenő sal> vagy anélkül tették — „újratelepítés" közötti idő mértékben ugyan —, de elő- Jelen pillanatban azonban az pedig elegendő kell hogy le- fordulnak korszerűtlen, 2—5 ÉJ Élet Tsz feldolgozó üzeme gyen a baromfiólak takarí- ezer csirkét előállító barom- feldolgozási kapacitás vagy tására, fertőtlenítésére, hogy fjólak és ezek fedezhetik egy értékesítési nehézségek miatt lertőzésmentes környezetet ilyen kis kapacitású üzem — nem tudjuk —, nem veszi biztosítsunk a naposbaromfi- feldolgozó szükségletét. út tőlük a jelenleg vágásra nak. Ezeket az időpontokat ... , , . ... . kész 10 ezer csirkéiösszhangban a feldolgozó . Ml a megoldás tehát? Az, vállalattal a nanoscsirkét h°Sy korszerű, iparszerű . Segítségét kert tolunk az szállító céeeknek kwrdinál- telep lásson el egy kapaci- áru megmentése érdekében, szállító ebeknek koordinál ^ tekintve törpének Sajnos, vágókapacitásunk megfelelő időben a" vágásra mondható baromfivágóhidat teljes egészében szerződött nem kerül sor » nanosba- baromfival, el kell vetnünk, áruval terhelt, olyan merromfit nem tudja a S ™arad az eddigi módszer és tékig, hogy az á- vágására foeadni ebben az esetben az utazik a csirke. Az utazás ezen a héten semmikeppen éves termelés ötöd hatod költsége pontosan kiszámít- sem kerülhet sor, de valóíéüe és Tnak haszS te^é- ható nemcsak a takarmány, színű, hogy a jövő héten sem. szetesen a nevelő gazdaság a feldolgozás es egyeb kolt- A termelőszövetkezet beeredményéből kiesik. ség- Szeged—Szentes kozott jelentette, hogy várja a jövő Ezután kerül sor arra hoev m.1,ntegy 30,—35 ""érbe ke- évi szerződéses ajánlatunkat, r-zuian Kerui soraira,nogy rül a kilogrammonkénti ennek alaDián naev a valóit csirke utazzon a termelő ,,t--i-tá<. Fz a száilítesi költ- . . . alapJan na&y a val° eazdasásokhól az előzetes utaztata3' a szállítási Kolt- szinusege, hogy a szentesi gazaasagoKDOi az előzetes ég é Szeged—Szentes tá- Aikotmárív Tsz sem fos iöterveknek megfelelően. Vál- vlX.á„ ideálisnak mondható * ?, „1 . og 1,0 lalatunk esetében az órán- volsag ideálisnak mononato, vore csirket szallitani a szeicuauimc eseteoen az oran- mert világszerte az 50—60 gedi rji Elet Tsz-nek. kenti 4 ezres .kapacitáshoz kilométeres szánitási körze- *** ÜJ * ™ nek" Igazodva óránként legalább tet tartják gazdaságinak. Mag Pal, 4 ezer darabos rakodasi a szentesi Baromfifeldolgozó ezer darabos rakodási ütemmel indítják a termelő- Ma már a termelőszövetszövetkezetek a csirkét vá- kezetek rendelkeznek olyan gásra. A két műszakban dol- szakemberekkel, akik pontogozó üzemünk így egyetlen san mérlegelik egy-egy gaznap alatt egy olyan termelő- dasági döntésük, egy-egy szövetkezet felnevelt árucsir- szerződéskötésük széles körű kéjét, mint a szegedi Móra kihatásait a közösség szemTsz, ahol 36 ezer darab ke- pontjából és a megfelelő, előrül egy rotációban felneve- nyös feltételeket, üzletet válésre, egy nap alatt vágja és ias2tják. dolgozza fel. Ez az iparszerű baromfitartás alapja. Ameny- Természetesen a megye nyiben a csirkét több napon áruellátását is ilyen szemmel keresztül szállítják el egy- kell megítélnünk, hiszen az egy ólból, úgy a csirke „tö- hétvé i 20_30 mázsa elő_ rese , zavarasa, az aznapi takarmányértékesülést és súly- hutott csirke, amelyet a gyarapodást tönkreteszi. Ma- cikkben említett kisüzem boVállalat igazgatója a férőhelyeket? Hiszen nincs ég védőnő! — Fizikából Is, biológiából is az orvosegyetemével bár nem kelhet versenyre a megegyező volt a felvételi legkiválóbb szakemberekkel, nem is maradhat el mesz_ sze például a felvilágosító munkában. Tanácsai az anya- és gyermekgondozás, a táplálás, a nevelés kérdéseiben akkor hatékonyak, ha korszerű szakmai tudás, felkészültség van mögöttük. Rendszeres kapcsolatokat kell tartania az emberekkel, rengeteg a szervezési feladata — mindez művelt, pedagógiai és pszichológiai képzettségű szakembert követel. Egy szó mint száz: nagyobbak az elvárások, szükségszerű az elmélyültebb felkészülés, a tágabb körű ismeretszerzés, tehát a főiskolai képzés — foglalta össze a vezetőnő az új intézmény létesítésének indokait. Az erre hívatott munkabizottság Prtíig meghatározta az új képzési célokat, kidolgozták az új tantervet, amelyben a korábbinál több gyakorlati ismeret elsajátítását tűzték ki célul. Anatómiát például heti négy órában tanultak a védőnőképzősök, most ez heti kétórás gyakorlattal egészült ki. Űj tantárgy a biológia és a társadalomorvostan, ez utóbbi főleg egészségpolitikai témákkal foglalkozik. Jóval szélesebb a pszichológia és a pedagógia tematikája. Ugyanolyan marxista tárgyaik vannak, mint más főiskolákon, oroszul tanulnak, valamint fakultatív tárgyként felvehetik a francia, angol vagy német nyelvet. Az oktatók munkáját nehezítette eddig, hogy a hallgatók nem ismerték a latin nyelvet, a szakmai órákon Szép lassan tehát minden és mindenki a helyére kerül. Már javában folynak az előadások, jórészt a két szegedi egyetem, a SZOTE és a JATE oktatóinak segítségével. Az óraadók mellett mindössze egy orvos, a vezetőnő dolgozik főállásban, valamint az öt gyakorlatvezető tanársegéd, egy marxista oktató, egy testnevelő,. és Budapest környéki hallgatók eSy orosz tanár. A volt képegy része pedig egyszerűen 20 tizenkét oktatója közül nem vállalta, hogy Szeged- hatan kényszerültek másre jöjjön tanulni, ezért van- hol állást keresni. Javultak nak hatvanhatan. Egyébként viszont a munkafeltételek: a főiskola vezetői elhatároz- összesen 6 millió forintot ták, e helyzet megváltozta- költöttek az épület felújítá. tásáért már most elkezdik a sára- Az oktatás eszközeit felvilágosítást a középisko- is kiegészítik majd, addig is Iákban — szólt a válasz, magukkal hozzák az orvosamelynek utolsó mondata a egyetemi edőadók például a megnyugtatóbb, az előzőek metszeteket. Remélhető tekevéssé. Mert újabb kérdé- hát, hogy — feledve a megsek fogalmazódnak: szük- érkezés viszontagságait — ségszerű a válogatásnak ez a hamarosan otthon érzik mamódja? Ha a felvett budapestiek egy része most inkább máshol helyezkedett el, semmint ide jöjjön tanulni, a többiek, a három év múlva okleveles védőnők talán elmennek majd Szabolcsba, gukat intézményükben és a városban az új főiskolások. Három év múlva pedig már nehéz szívvel búcsúznak, hogy jól felkészülten, megkezdjék szép hivatásuk gyakorlását. Sulyok Erzsébet Antifasiszta plakátkiállítás Az elmúlt öt évtized anti- ján megrendezett tárlat — fasiszta plakátművészetének amelyet Kiss István Kossuth, legjobb, legkifejezőbb darab, díjas szobrászművész nyitott jaiból nyílt kedden nemzet- meg — 22 ország művészeiközi kiállítás a Munkásmoz- nek mintegy három és félgalmi Múzeumban. a II. vi- száz alkotását tárja az érlágháború befejezésének 30. deklődők elé. Soha többé! — évfordulója alkalmábóL A ez a tárlat visszatérő jelBudavári Palota körfolyosós szava. Tanévnyitó a Marxizmus-Leninizmus i Egyetemen A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Oktatási Igazgatóságán megkezdődött az idei, az 1975 —76-os oktatási év. Idén az esti egyetem különböző tagozatain Csongrád megyében közel 1500 hallgató tanul. Az ünnepélyes tanévnyitót az Oktatási Igazgatóság újszegedi székházában tartották. Dr. Szögi István, az Oktatási Igazgatóság tanszékvezető tanára az igazgatóság nevében köszöntötte a hallgatókat, majd méltatta az intézmény elmúlt húszéves tevékenységét. Ezután Horváth Lászlóné, az MSZMP Szeged városi bizottságának munkatársa üdvözölte az esti egyetem 200 új hallgatóját, s méltatta az esti egyetem eddigi tevékenységét, s ismertette a következő évad feladatait. Az idén először szervezte meg az Oktatási Igazgatóság az esti egyetem munkástagozatát. Ezen 30 fizikai munkás ismerkedik a marxizmus —leninizmussal. ' Az ünnepélyes tanévnyitó után minden tagozaton megtartották az első előadást. Magyar-finn akadémiai együttműködés Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Helga Gyllenberg, a Finn Akadémia elnöke kedden az Akadémia tudósklubjában jegyzőkönyvet írt alá a két Akadémia közötti tudományos együttműködésről. Az aláírás után ErdeyGrúz Tibor és Helga Gyllenberg méltatta a messze múltba visszanyúló tudományos kapcsolatokat, \