Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-06 / 209. szám

Vasárnap, 1975. szeptember 7. 5 Az idei nyár időjárási mérlege 1375 nyiri csapadéka a sokévi iUa& V.-ban Az elmúlt nyár Időjárását lom volt. Ez ugyanis gátolja azonban Szegeden az 1871 óta sok tekintetben méltán ne- az emberi test párologtatá- végzett meteorológiai megflvezhetjük rendkívülinek. Ez, sát és hőleadásót, s ily mó- gyelések szerint a második főként az Alföld középső és don mérsékeltebb felmelege- legcsapadékosabb nyár volt. déli területein, a szokatlanul -bőséges csapadékban és a szűkös napsütésben nyilvá- lését, nult meg. Az országos időjá- Elmúlt nyarunk giai viszonyait. Ha a havi középhőmérsékletek alakulását szemléljük, kásos nyári nyarunkat mérsékelten hü- százalékánál tíösnek minősíthetjük. Június dés esetén is nagymértékben Szeged legcsapadékosabb fokozza a szervezet hőterhe- nyaral sorrendben a következők: 1872 (356 mm), 1975 legjelleg- (299 mm), 1972 (293 mm), rási adatok alapján tekint- zetesebb időjárási sajátossá- 1969 (290 mm), 1893 (290 sük át kissé részletesebben ga a szokatlanul bőséges csa- mm), Tehát 103 éve nem az 1975-ös nyár meteoroló- padék volt. Az ismétlődő zá- volt városunkban olyan esős porok, zivatarok miatt orszá- nyár, mint az idei. Az idei gunk túlnyomó részén a szo- nyár legnagyobb esői június csapadék 150 második felében és július (másfélszeresé- elején, s augusztus 24—30. nél) is több hullott le, sőt a között hullottak. Más nyaraközéphőmérséklete mintegy Duna—Tisza közének déli fe- kon szokásos hosszabb csapa0,5, júliusé és augusztusé 1 fokkal maradt a sokévi átlag alatt Ennek ellenére, leszámítva a június 2—5., júlén a normálérték kétszere- dékmentes időjárás jóformán sét is meghaladta a június hem is volt az idén, mind1.—augusztus 31. közötti idő- össze Július 25.—augusztus 4. szak csapadéka, amint azt között alakult ki tartósabb nius 30.—július 2. és július mellékelt térképünk szemlél- száraz szakasz. 25—28. közötti napokat, kel- tetl. A csapadéktöbblet csak A sok eső miatt, főként a lemetlenül hűvös időjárás az országunk északi-északkeleti Dél-Alföldön Jelentős napidéi nyáron nem alakult ki, határvidékén volt csekélyebb, lányhiány mutatkozott. Így ellenben elmaradt az igazi s mindössze Záhony és Kő- Szegeden a három nyári hókánikula. így például Szege- rösszakál környékén maradt nap napsütéses óráinak öszden 30 fokot meghaladó fel- kevéssel a nyári hónapok szege mindössze 863 volt, hő- csapadéka a sokévi atlag szemben a normálértéknek melegedés (úgynevezett ségnap) idén nyáron mind- alatt. Ezzel szemben Bácsöisze 13 fordult elő, holott Kiskun megye túlnyomó réegy átlagos nyár során vá- szén és Csongrád megye rosunkban majd kétszer eny- nyugati felében a szokásos nyl, 25 hőségnap bekövetkezésére számíthatunk. Az erősebb felmelegedések hiányát nyári esők 200—225 százaléka hullott le. Az elmúlt nyár csapadékémegfelelő 866 órával. Városunkban tehát kereken 200 órányi napsütéssel maradt adós az idei nyár. Dr. Péczely György egyetemi tanár Hozzászólás A fehér-tói madárpusztulásról Halál arat a gulipánok külföldön is hatalmas káro. földjén — címmel drámai kat okoz a vízi madárvilághangvételű írás fordult a ban, azonban a szabadtéri közvéleményhez a szegedi védekezés alkalmazható leFehér-tó szomszédságában hetőségeit ez ideig megtanemrég lezajlott madárpusz- lálni sehol sem sikerült, tulás miatt a Délmagyaror- Megoldás lenne a legalább szág augusztus 30-i számá- egy, vagy másfél méteres ban. Jó szándékú írója az em- mélységű, tiszta, átfolyó víz beri rövidlátást marasztalja oxigéntömegének biztosítása, el a féltve őrzött madarak vagy a másik véglet, a natragédiájában, és némi kör- gyon gyors, teljes kiszárítás, nyezetkialakítás Javaslatával Mindkét módszerre azonban kívánja megelőzni az ismét- legfeljebb zárt baromfitelep lődéseket. műszaki viszonyai adhatnáHa itt tényleg olyan mu- nak lehetőséget. Az Alföldön lasztás történt, amely meg- nyár végén mindenfelé nagy szüntethető lett volna kellő gondossággal, akkor ez nyilvánvalóan a terület használólnak-kezelőinek felelősségét ls felveti. Ezért hát a továbbiakban sem mellőzterületeken található zátonyos szegélyű, száradó szikes víz, lehalászás céljából lecsapolt halastó, vagy megrekedt belvizek iszapos pocsolyája, Mind megannyi hetjük a nyilvánosságot, fertőző góc, Az itt elhulló amikor tisztázni kell a tör- madarak veszteségét a terténtek körülményeit. mészét önszabályozó rendA nyár végi madárpusztu- szerének számlájára írhatlás'nem újkeletű jelenség, juk, ezért nincs értelme kisebb-nagyobb mértékben ilyen esetben a madérvédelmajdnem évente tapasztal- mi jogszabályok hivatkozáható volt, már máskor is a sának, vagy a cikk révén Fehér-tavon. Kiváltó okait érintett termelőszövetkezet éppen a szegedi madárvilág erkölcsi elmarasztalásának köztiszteletben álló kutatója, azért, mert a kaszálójáról néhai dr. Beretzfc Péter tár- lecsapolta a belvizet ta fel évtizedeken át folyamatos szabadtéri megfigyelések és számos laboratóriumi vizsgálat adataira támaszkodva, de a külföldi szakirodalom ls hasonlóképpen magyarázza az ilyen Végül a cikk azon gondolataival kell még röviden foglalkoznom, amelyek a hajdani, Ősállapotban levő Fehér-tó feltámasztási kísérleteiben látják a helyi ma_ madárvészeket A fehér-tói dárvédelem célkitűzéseit Azt madárpusztulásokat — néhány járványos baromfibetegség esetétől eltekintve — többnyire az ún. botulizmus váltotta ki, a Clostridium botulinum nevű kórokozó által termelt toxin okozta mérgezés. Ez a kórokozó álhlszem egy ilyen törekvés eleve zátonyra futtatná a természetvédelmi elképzeléseket. Szeged sokat emlegetett „Vadvízországa" csak egyike volt hajdan a Dél-Alföld hasonló jellegű és biológiai talában Jelen van minden értéhű szikeseinek. Az itt környezetben, de az oxigén- fészkelő, de ugyanakkor száben szegény, langyos pocso. mos més sós vizű tavunkon lyavíz különösen kedvez sza- ls honos, jellemző vízlmadaporodasának, és az ilyen he- rak nemcsak ez egyetlen telyeken felhalmozódva mér- rülethez ragaszkodtak, hagező. Ebben a környezetben nem a szikes életterek minugyanakkor különösen vonzó denkor szeszélyesen alakuló adottság kínálkozik az iszap, fészkelés! és táplálkozási lakó, alsóbbrendű élőlények- adottságaihoz igazodva, válből táplálkozz vízimadarak togatva'használták kl a* leszúrnám, így a tömeges fer- hetőségeket. így pl. az Altőzésnek nagyok a lehető- fö]d gulipánállománya a Bus^S®'. dapest közelében levő Apaj. A botulizmus nemcsak ha- pusztától a déli országhatázai viszonylatban, hanem rig egyszer ide, másszor oda jelzi az is, hogy Szegeden a nak országos átlaga 292 mm legmagasább hőmérséklet az volt. Az 1871—1975. közötti elmúlt nyáron csupán 32 fok 105 év legcsapadékosabb volt (június 24-én és július nyaral hazánkban sorrend15-én észlelték), holott a ben a következők: 1940 (320 maximális nyári felmelege- mm), 1955 (314 mm), 1966 dés átlaga a Dél-Alföldön 35 (308 mm), 1896 (307 mm), —37 fok. Ennek ellenére sok 1913 (297 mm) 1975 (292 mm), panasz hangzott el idén a Országos átlagban idei nyakinzó fülledtség miatt, ami- runk ugyan a hatodik henek oka az ismétlődő esőzé- lyen áll csak a legcsapadések miatti nagy páratarta- kosabb nyarak sorában, Sikeres oktatás a szakszervezeteknél Eredményes tanévet zárt X tanfolyamokat az e téa Szakszervezetek Csongrád makörre vonatkozó SZOTmegyei Tanácsának szegedi határozatoknak, valamint az oktatási központja. Az el- SZMT elnöksége tavaly szepmúlt évi káderoktatási terv temberi határozatának érteiteljesítésének rr/egvitatása mében szervezték és tartotaz SZMT elnöksége legutób- ták meg. Felhasználta az bl ülésének egyik témája oktatási központ a .Bács-Kisvolt. A tervben huszonegy kun és a Békés megyei testanfolyam megtartása szé- tület eddigi tapasztalatait is. repelt, ehelyett azonban Valamennyi tanfolyam résztkettővel többet indítottak, vevői hallgattak előadásokat amelyeken összesen 1179 a szocialista építőmunkáról, tisztségviselő és aktivista miinkásosztálv és a Dárt vett részt. Ezenkívül esti a munkásosztály es a part tanfolyamot tartottak har- vezető szerepéről, a szociaminc eszperantista, illetve lista, illetve az üzemi deharmincöt turistavezető ré- mokráciáról, a közgondolkoszére. E napokban fejeződik dásról & közművelődésről, be hatvannégy szakszerveze- ... , . , ti könyvtáros kéthetes to- valamint a szakszervezetekvábbképzése. Újdonság volt nek a szocializmus teljes felaz elmúlt tanévben, hogy építésében jutó szerepéről, harminckét Szolnok megyei ^ gZMT elnöksége segípedagogus szb-titkart es 33 , szegedi könyvbarátot oktat- leUe * ellenőrizte az oktatak, , ttlfc _ ' Spanyolországi változások lm Lázadó papok A latin országokban van vélben foglaltak állást a társadalmi és politikai egy szó, aminek a kimondá- demokratikus szabadságjogok rendhez. A nemzetiségek sa fölér u legsúlyosabb be- helyreállítása, általában az gondjai, nehézségei ls tápcsületsértéssel. Akit elkap emberi jogok tiszteletbeli lálták az egyház öntudatra az Indulat, az azt mondja: tartása mellett. ébredését. Köztudomású, te fölszarvazott! A közel- . . S0anV0i0rszáaban hogy Baszkföldön a papság múltban egy spanyol pap A J™, sem tao mcg ha kezdettö1 f°«va 02 előállók vasárnapi szentbeszédében ^ól olvas hoav nanókat Pártíán áIlt- Katalóniában hangzott el ez a szó, és nem Szóltak meívaív^kek 1)6018 az e8yBázi támogatást is akárkit sértegetett a plé- „,5z!f°Í„ élvező kereszténydemokrata sértegetett a plé bános. Szerinte ugyanii Spa- rkbaTíámadUk nyolonzág kormányzói a lKOfm lamatuaK fölszarvazottak. Ez a kis epizód a maga komikumával is jelzi, hogy milyen változások érlelődnek egy idő óta a spanyol katolikus egyházban. Franco hatalmának majdnem négy évtizedig három elzárásra, mert prédikációa rendszert. A közelmúltban állították az úgynevezett közrendvédelmi bírósúg elé a madridi egyházmegye egyik papját, akit azzal vádolnak, hogy kereszténydemokrata csoportok és más katolikus szervezetek évek óta kapcsolatot tartanak fenn a munkásság marxista pártjaival. A Madridban megjelenő „Posible" című lap a közeigusztus elején négy papot tartóztattak le, ugyancsak abfSJházVOlés a3 3S& Madridban" nem volszakszervezetek, években a szakszervezetek fokozatosan átalakultak „Illegális politikai csoportok- _ , kai" élit kancsolatban Au- multban tette közze egy réttl" Kapcsolatoan- Au gebben végzett szociológiai vizsgálat legfontosabb adatalt. A több mint tizenötezer pap körében folytatott közvélemény-kutatásból megtudjuk, hogy a válaszadók többsége nem helyesli az a, tak hajlandók kifizetni a AZ utODDi rájuk kirótt bírságot( bör_ tönbe kell menniiür. Barcea lonában pedig h'om apátömörülve, mintegy tizenöthúsz tavon otthonos. Amikor a felszabadulást követő évek élelmezési gondjainak kényszere a Fehér-tó majdnem teljes területét halastóvá változtatta, az Innen kiszoruló madárvilág nem veszett el, csupán a közeli, alkalmasabb fészkelőhelyekre települt. Azóta e felvevőhelyek jelentősebbjel egytől-egyig szigorúan védett természetvédelmi területekké váltak Kardoskűton, Pusztaszeren és a Duna—Tisza közének nemzeti parkhoz tartozó szikes tavain. A Fehér-tó legendás hí-, rét, UNESCO nyilvántartásba vett, nemzetközi természetvédelmi értéknek elismert adottságát sohasem annak a néhány jellegzetes fészkelő fajnak köszönhette, amelyek Itt ritkaságnak számítottak, de ugyanakkor tömegesen találhatók Európa tengerpartjain. A szegedi Vadvfzország, mint madárvonulási gyülekezőhely töltötte be igazi, kontinentális jelentőségű hivatását. Ilyen vonatkozásban kiemelt szerepét megőrizte a jelenben ls. A terület jövőjét a természetvédelmet hivatalból mívelők, a sorsáért aggódó kutatók, de nem utolsósorban a szegedi közvélemény az utóbbi években gyakran megvitatta. Ezek során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a halastavak évi vízcseréje, műtrágyázása, takarmányozása következtében az élettér fizikai és kémiai tulajdonságai megváltoztak. Sem a várható anyagi áldozatok, sem a tudományos szempontok nem indokolnák az olyan rekonstrukciós próbálkozásokat, amelyek lokálpatrióta megokolásból a szomszédba települt fészkelőmadarak visszacsalogatását szorgalmaznák. Ugyanakkor lassan kibontakozott egy másik, jövőbe látóbb tervezés, amely Fehér-tótól Pusztaszerig elnyúló tájvédelmi körzet keretében a Fehértót, a Sasért, a labodárl gémtelepet, a pusztaszeri Büdösszéket és az ópusztaszerl nemzeti emlékparkot fejleszti közel nemzeti park nagyságrendű védett területté. Ez a megye vezetőinek egyetértésével és értékes támogatásával megindult szervezés a jelen adottságaival számol és a most ls meglevő sok-sok természettudományos, történelmi, néprajzi és agrártörténeti emléket kívánja a magyar kultúra számára hasznosítani. Dr. Sterbetz István, a Madártani Intézet mb. igazgatója, természetvédelmi főfelügyelő dolgozók érdekeit komolyan cát * 5rfzetbe állam és az egyház összefővédő szervezetekké; a had seregben mozgolódni kezdtek a demokratikus gondolkodánódását, egyharmaduk pedig egyenesen úgy véli, hogy az káros és veszélyes az kai" okok miatt. A Franco-rendszer és az sú tisztek; az egyház pedig egyház kapcsolatainak rom- egyházra nézve. A politikai egy idő óta elhatárolja ma- lását jelzi az is, hogy a rendszerekkel kapcsolatos gát a fasiszta rendszertől. X nyolcvan püspök közül ma rokonszenvük alapján csak spanyol püspöki kar nem- már mintegy hatvan a fasiz- a papok harmincöt százaléka csak egyénileg támogatta a mus ellenfele. Az egyház minősíthető . jobboldalinak, fölkelőket, hanem 1937-ben politizál Spanyolországban míg a többi hatvanöt százaközös pásztorlevélben adta is. Minél fiatalabbak a pa- lék baloldali vagy középáldását a „keresztes hadjá- pok, minél közelebb vannak baloldali, ratra", amelyet Franco és a munkásokhoz, a parasz- Az általános helyzet ismetársai folytattak a köztársa- tokhoz — általában a mun- retében aligha lehet kétség sági kormány ellen. Az idén kából élőkhöz —, annál ke- afelől, hogy Spanyolország áprilisban pedig a püspökök vesebb közük van a polgár- fordulat előtt áll. 1 ugyancsak közös pásztorié- háború nyomán kialakult JTodero Frigyes Veres Péter Kollégium Kettős ünnepséget rendeztek pénteken a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. Délelőtt az aulában nyilvános tanácsülésen tartották meg az idei tanévnyitót és Veres Péterről nevezték el az egyetem kollégiumát. Az egyetem színháztermében rendezett ünnepségen leleplezték Veres Péter emlcktablájái, _ /