Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-05 / 208. szám

VrtftG PKÖtRTÁRT/U, EGYES ÖLJETEK! ŰELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 65. évfolyam 208. szám 1975. szeptember 5., péntek Áras 80 fillér Készül a jövő évi költségvetés flz életszínvonal-politika céljait szolgálja Összhangban a népgazdasági érdekekkel A pénzügyminiszter utasí­tást adott ki, amelyben sza­bályozza a minisztériumok 1976. évi költségvetési javas­latainak, továbbá a minisz­tériumok felügyelete alá tar­tozó költségvetési szervek, intézmények részletes elő­irányzatainak összeállítását. A miniszter megállapítja, hogy a IV. ötéves terv idő­szakában elért társadalmi­gazdasági fejlődés és az élet­színvonal-politikai célok megvalósítása nyomán a társadalombiztosítás és a költségvetési szervek kiadá­sai az 1971—75. években a nemzeti jövedelemnél és az állami költségvetés bevéte­leinél is gyorsabb ütemben nőttek. A költségvetési pénz­beli és természetbeni jutta­tások, illetve egyéb társa­dalmi közös« feladatokra for­dított kiadások a tervidő­szak végére a számítottnál lényegesen magasabb szintet érnek el, mégpedig oly mó­don, hogy a pénzbéli tár­sadalmi juttatások a termé­szetbenieknél sokkal gyor­sabban emelkedtek. Az V. ötéves terv idősza­kában a társadalmi igénye­ket a korábbinál nehezebb feltételek között kell kielé­gíteni. Ezért a költségvetési szervezetek kiadásai a kö­vetkező években a IV. öt­éves tervidőszakban elért átlagos növekedésnél szeré­nyebben bővülhetnek. To­vábbra is elsősorban az élet­színvonal-politika céljait szolgálják a társadalombiz­tosítás kiadásai és a költ­ségvetési szervek ráfordítá­sai. A pénzbeli juttatások révén gondoskodni kell az érintett rétegek reáljövedel­mének a lehetőségekkel összhangban álló fokozatos növeléséről, a családi jöve­delmek további kiegyenlíté­séről. Az intézményhálózat­ban elsősorban az elért szín­vonal tartására kell töre­kedni. Az egészségügyi és a szociális ellátás, az oktatás és a közművelődés tovább­fejlesztésének irányát meg­szabó párt- és állami hatá­rozatok végrehajtásában to­vábbi — de a gazdasági rea­litásokkal mindig összhang­ban álló — fokozatos élőre­haladást kell elérni. A miniszter utasítása vál­tozatlanul fontos célként hangsúlyozza az ellátási színvonalban meglevő kü­lönbségek mérséklését, ugyanakkor rámutat, hogy a különböző feladatok rangso­rolásával, megfelelő súly­pontok képzésével törekedni kell a korábbinál differen­ciáltabb fejlesztésre. Meg Sikeres év ufán: Felkészülés a centenáriumra A vásárigazgatóság jelentése a városi tanács vb előtt Csütörtökön Papp Gyula tanácselnök elnökletével ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága. A tes­tület többek között megvitatta a Magyar Vöröskereszt Sze­ged városi szervezetének munkájáról szóló tájékoztató je­lentést, valamint az ipari vásár és kiállítás igazgatóságá­nak beszámolóját idei munkájukról és arról, hogyan ké­szülnek fel a jövő nyári, centenáriumi vásárra. Legutóbb másfél esztende­je, 1974 januárjában foglal­kozott a végrehajtó bizottság a vásárigazgatóság munkájá­val, s akkor hozott határo­zatában jelölte meg az igaz­gatóság legfontosabb teen­dőit. Azóta a határozatban foglaltakat végrehajtotta az igazgatóság. Vagyis: elkészí­tette az ipari vásár területé­nek beépítési tervét, felállít­tatták a BNV-től átvett pa­vilonokat, s hozzáláttak a centenáriumi vásár előkészí­téséhez. A vásárigazgatóság — na­gyon helyesen — már most nagy figyelmet fordít a cen­tenáriumi vásár minél jobb előkészítésére. Ezzel együtt azonban az idén is sikeres évet zártak. Idei munkájuk eredményeit dicséri a ma­gyar kiállítók sikeres rész­vétele a szabadkai Pannónia vásáron és a nyári Otthon •75 kiállítás a Marx téren. A Pannónia vásárt márci­usban rendezték Szabadkán. Alapvető célja az volt, hogy Szeged és Szabadka testvér­városi kapcsolatainak kere­tében elősegítse a kereske­delmi forgalom, valamint a termelési és műszaki együtt­működés fokozását, és a ha­tannenti áruforgalom bőví­tését. Erre az igények is megvannak, hiszen amíg 1973-ban csak kilenc magyar kiállító vett részt a vásáron, az idén számuk már elérte a harmincat. Nagy sikere volt a vásár­igazgatóság nyári, szegedi rendezvényének, az Otthon '75 kiállításnak, amelyet jú­lius második felében tartot­tak a Marx téri vásárterü­leten. A kiállításnak elsősor­ban az volt a célja, hogy az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1970. február 1-i hatá­rozatának szellemében olyan termékeket mutasson be, amelyek egyszerűbbé, köny­nyebbé teszik a házi munkát, könnyítve ezzel a dolgozó nők helyzetét, több szabad időt biztosítva számukra. S a kiállítás egyúttal útmuta­tót adott a modern lakások berendezéséhez is — hiszen évente több tízezer új lakást adnak át az országban. Nyolc pavilonban, majd­nem 4500 négyzetméter fe­dett területen 60 magyar ki­állító mutatta be termékeit, s 59 jugoszláv cég is bemu­tatkozott a kiállításon, ame­lyet összesen mintegy ötven­ezren tekintettek, meg. Ter­mészetesen üzlete2—:t is kö­töttek a résztvevők: a ma­gyar és jugoszláv külkeres­kedelmi vállalatok például mintegy félmillió dollár ér­tékben. Éltek a látogatók az­zal a lehetőséggel, hogy a kiállított termékeket meg le­hetett vásárolni. Fontos feladata az is a vá­sárigazgatóságnak, hogy év közben gondoskodjon az üres pavilonok felhasználásáról. Az idén eddig hét alkalom­mal biztosítottak pavilont ke­reskedelmi vagy kiállítási célra, s hat raktározási szer­ződést kötöttek. Ily módon több mint 300 ezer forint be­vételt hoztak a pavilonok. A legnagyobb, centenáriumi pa­vilon az év tíz hónapjában szabadpiaci célokat szolgál. Jelentős állomáshoz érke­zik jövőre a szegedi ipari vásár: századik évfordulójá­hoz. A centenáriumi vásár előkészületei már megkez­dődtek, abban a szellemben, hogy az minél inkább szol­gálja a jobb hazai áruellá­tást és a műszaki fejlesztést. Az előkészületek a végre­hajtó bizottság tavalyi, ja­nuári határozata alapján folynak: készül a centenári­umi évkönyv, elkészült és jó­váhagyásra vár a vásár prog­ramja és a vásárszabályzat. A végrehajtó bizottság megvitatva a vásárigazgató­ság jelentését, határozatában intézkedett a centenáriumi vásár előkészítésének továb­bi teendőiről. Szedik a cukorrépát, vetnek a homokon kell erősödnie az ésszerű ta­karékosság szemléletének, és el kell érni, hogy a nép­gazdaság egésze szempontjá­ból nélkülözhetetlen nyers­anyag- és energiaforrások­ból a költségvetési szerveze­tek mindig csak a feltétle­nül szükséges mennyiséget használják fel. Az anyag- és energiatakarékosság mellett a munkaerő-gazdálkodás és a munkaszervezés javításá­val is elő kell segíteni a rá­fordítások hatékonyabb fel­használását. A IV. ötéves tervidőszak utolsó éveiben kialakult egyensúlyi helyzet szüksé­gessé teszi, hogy az új terv­időszak első éveiben különö­sen fokozott figyelmet for­dítsanak a tervezők az elő­irányzatok gondos, a nép­gazdasági érdekeket mérle­gelő összeállítására. A Pénzügyminisztérium egyébként a minisztériumok­kal legkésőbb szeptember 30­ig megtárgyalja költségvetési javaslataikat A minisztériu­moknak a felügyeletük alá tartozó költségvetési szerve­zetek előirányzatainak ösz­szeállítását, felülvizsgálatát ,és jóváhagyását úgy kell megszervezniük, hogy de­cember 31-re már minde­nütt jóváhagyott költségve­téssel rendelkezzenek. (MTI) A mezőhegyes! és a szol­noki feldolgozó gyár üteme­zése szerint megkezdték Csongrád megyében is a cu­korrépa betakarítását. Az eredeti vetéstervet megha­ladva hatezer hektár fölötti területen vetettek idén cu­korrépát a gazdaságok. Azért többet, hogy a terve­zett mennyiség akkor is megteremjen, ha kedvezőt­len időjárás rontaná az esé­lyekét. Bölcs előrelátás volt ez, hiszen a tavaszi, vetés utáni homokverés és az esős nyár belvizei nagy károkat okoztak. A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályán kapott tájé­koztatás szerint megyénkben tferomszáz hektáron pusztult ki az említett okok miatt az elvetett répa.- ,­A mostan! szedés még elő­szezonnak tekinthető a nagy kampány kezdetén, nem ál­lítottak még minden gépsort munkába a gazdaságok. A gyár ugyanis csak annyi ré­pát vehet át, amennyit na­ponta föl tud dolgozni. Ok­Vetnek a szegedi határban tóber első hetétől várják a nagyobb tételű szállításokat, de külön térítést fizetnek majd akkor is azoknak a gazdaságoknak, amelyek az ősz közepén megközelíthető helyen prizmába rakják a termés egy részét. Az előzetes becslések sze­rint összesen 2 millió 680 ezer 300 mázsa cukorrépát kell betakarítanunk az őszi hetekben. A makói Lenin, a fábiánsebestyéni Kinizsi, a szókkutasi Új Élet, a vásár­helyi Szántó Kovács Já­nos és a szentesi Termál Tsa, az állami gazdaságok közül pedig a gorzsai kezdte leghamarabb a betakarítást. A mezőhegyesi cukorgyár számítása szerint 150 nap szükséges az idei termés fel­dolgozásához. Ez a hónap már sok mun­kát kínál a Szeged környéki földeken. Piroslanak a fű'­szerpaprika-táblák, szedik a burgonyát, a csemegeszőlőt, gyümölcsöt, a cukorrépát, tartanak a talajmunkák és a homokosabb, partosabb ré­Molnár József felvétele szeken megkezdődött az ősziek vetése. Forráskúton, a Haladás Tsz-ben naponta két vetögép szorgoskodik a föl­deken, eddig 200 holdon ke­rült földbe a homok ke­nyérgabonájának, a rozsnak magja. Különös gonddal, lelkiismeretességgel készítik elő a földeket a jövő esz­tendőre, kifogástalan a ta­lajmunka, vetőmagot, mű­trágyát, mindent megkap a termőföld, hogy jövőre gaz­dagabban fizessen. Ebben a homoki gazdaközösségben hatványozott a . befektetés, hiszen a korábban elért ter­melési színvonalat semmi­képpen sem akarják „meg­csúfolni". A kiskundorozsmai József Attila Termelőszövetkezet tábláin is dolgoznak a vető­gépek. Hatvan holdon mes­terséges rét és legelő dísz­lik majd, 33 .holdon pedig a magfogásra szánt lucerna. Két gép vet. Szuper-elit ve­tőmag kerül a földbe. A gondos munkát jövőre szép terméssel hálálja meg a sze­gedi határ. Közgazdasági látogatása A szocialista országok tu­dományos akadémiáinak a modern kapitalizmus gaz­dasági jelenségeit kutató me­zőgazdasági albizottsága idén Budapesten tartja szimpóziumát, A nemzetközi szervezet agrárkérdésekkel foglalkozó közgazdasági szakemberei az utóbbi évek­ben a szélesebben vett élel­miszer-gazdaság vizsgálatára helyezték a hangsúlyt. Azt kutatják, hogy a mezőgazda­ság számára termelőeszközö­ket előállító, valamint a mezőgazdasági termékeket értékesítő és forgalmazó ágazatok hogyan fonódnak össze egységes, agráripari komplexummá a fejlett tő­kés államokban. Az egyhe­tes ülésen a szakemberek megvitatják a következő év­re szóló kutatási programot, s megismerkednek egymás munkájának eredményeivel. Az öt szocialista ország jeles közgazdászaiból álló albizottság tegnap, csütör­tökön Szegedre látogatott Az MSZMP Szeged városi bizottságán dr. Varga Dezső titkár fogadta az NDK-beli. a szovjet, a lengyel, a bol­gár, és a magyar szakembe­reket, s tájékoztatta őket a szakemberek Szegeden város gazdasági és kulturá­lis eredményeiről. A továbbiakban Sípos Aladárnak; az MSZMP KB Politikai Főiskolája tanszék­vezető egyetemi tanárának vezetésével a szegedi Üj Elet Termelőszövetkezetbe látogattak, ahol Nagy Ist­ván, a téesz elnöke tájékoz­tatta őket az ott folyó gaz­dasági tevékenységről, s be­mutatta a melléküzemág munkáját is. Jubileumi ülés A Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi ter­mében csütörtökön, tegnap a Magyar Agrártudományi Egyesület, az Akadémia és a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium rende­zésében jubileumi ülést tar­tottak. Ezen a hazai növény­termesztés három évtizedes fejlődéséről emlékeztek meg. Vóncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­terhelyettes méltatta az utób­bi 30 évben elért nagy ered­ményeket. (MTI) Szőlőtermelés! tapasztalatcsere A Szeged környéki földe­ken a szőlőtermesztés hagyo­mányos és eredményes múlt­ra tekint vissza. A közös gaz­daságok mellett a Szegedi Állami Gazdaság és a Felgyői Állami Gazdaság rendelke­zik nagyobb szőlőültetvény­nyel. A táj hagyományos és nemes kultúrájának fellen­dítéséhez hozzájárult a teg­nap, csütörtökön tartott ta­nácskozás a Felgyői Állami Gazdaság pusztaszeri kerü­letében, ahol állami gazda­sági szakemberek vitatták meg az állami birtok szőlő­termesztési tapasztalatait, eredményeit, a szőlőrekonst­rukcióban elért dicséretes tel­jesítményét. A szakemberek arra hívták fel ezen az or­szágos szőlőtermesztési ta­nácskozáson, tapasztalatcse­rén a figyelmet, hogy érde­mes lenne a Felgyői Állami Gazdaságban országos szőlé­szeti bázist kiépítem. «

Next

/
Thumbnails
Contents