Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-30 / 229. szám

2 Kedd, 1975. szeptember 30. RÁDIÓTELEX Belgrád Manea Manescu román miniszterelnök, hétfőn befejezte jugoszláviai hivatalos látogatását és visszautazott Bukarestbe. Jugoszláviában vendéglátójával. Dzsemal Dijedics kormányfővel folytatott megbeszéléseket. Mancscut brioni szigetén fogadta Tito elnök is. Prága Amir Abbasz Hoveide iráni miniszterelnök a csehszlovák kormány meghívására szeptember 30-án hivatalos látogatásra Csehszlovákiába érkezik —, jelentették be hétfőn Prágában. Bréma A Drámában vasárnap megtartott tartományi választások nemhivatalos végeredménye szerint a szociáldemokraták mintegy 7 százalékos szavazatveszteséget szenvedtek, de még így is sikerült megőrlzniök abszolút többségüket a helyi törvényhozó testületben. Az ellenzéki CDU két százalékkal, a kormánykoalícióban részt vevő szabaddemokraták pedig csaknem 6 százalékkal több szavazatot kaptak, mint a legutóbbi, 1971ben megtartott választásokon. Halálos sebet kapott a fasiszta diktatúra Spanyolországban Megnyitották a PFSZ budapesti irodáját Hétfő délután Harmati Sándor, a magyar szolidaritási bizottság elnöke átadta Abdul Rahim Abou Jayyabnak, a Palesztinai Felszabadítást Szervezet (PFSZ) végrehajtó bizottsága magyarországi állandó képviselőjének a PFSZ budapesti irodáját. Az eseményen — amelyre a szolidaritás és az együttműködés jegyében került sor — részt vettek a magyar szolidaritási bizottság képviselői, jelen volt Khaled Fahoum, a palesztinai nemzeti tanács elnöke. (MTI) Tiltakozások világszerte Mélypontra juttatta a spanyol hazafiak kivégzése Spanyolország és Vatikán kapcsolatait. Miután VI. Pál pápa szokatlan nyíltsággal és keménységgel itélte el Franco elnyomó módszereit, és nyilvánosságra hozta, hogy háromizben járt közben személyesen az elítéltek megkegyelmezése érdekében, a spanyol kormány váratlanulhazahivta az egyházi állam melletti nagykövetét, a Vatikán és Madrid kapcsolata rendkívül feszültté vált. A szakszervezetek mozgósítására tovább tartanak az olasz dolgozók tiltakozó antifasiszta megmozdulásai is. Ezen a héten az ország minden üzemében, munkahelyen gyűlések, tiltakozó akciók lesznek. Október 5-ig különböző sztrájkokkal a dolgozók felfüggesztik a távközlési, közlekedési, kereskedelmi és egyéb kapcsolatokat Spanyolország és Olaszország között. Nem működnek tehát a telefonvonalak, nem szállhatnak le és nem indulhatnak a repülők, nem indítanak útnak áruszállítmányokat stb. A Róma melletti Tivoliban hétfőn hajnalban szélsőséges csoportok felgyújtottak egy újabb spanyol turistaautóbuszt. Brüsszel A Belga Kommunista Párt Központi Bizottsága határozatban juttatta kifejezésre felháborodását a spanyolországi halálos ítéletek miatt. „Minél inkább meggyengül a spanyol fasizmus a népi ellenállás következtében, ánnál kegyetlenebb • és cinikusabb magatartást tanúsít" — állapítja meg a határozat, szilárd fellépést követelve a Franco-rezsim ellen a kormánytól és a közös piaci intézményektől. Vezércikkében foglalkozik a kivégzésekkel valamennyi A végső szó Az öt közül az egyik, Jüan Peredes Manót búcsúlevele így hangzik: „A végső szót a nép és' a népek közötti szolidaritás fogja kimondani..." — ezt a mondatot egy virulóan egészséges fiatalember fogalmazta a siralomházban. Egy fiatalember üzent az élőknek, akinek egyetlen bűne az volt, hogy úgy élt, ahogy meghalni is képesnek bizonyult: szép eszmék jegyében, a zsarnokságnak be nem hódolva, fejet nem hajtva. Üzenetét Jüan Peredes Manót — akiről neveznek el meg utcát Spanyolországban — hosszabb távra szánta. Talán még őt is meglepné, hogy a népek szolidaritására vonatkozó szavai, nem utolsósorban az ő áldozata nyomán, milyen gyorsan és milyen fantasztikus méretekben bizonyultak igazaknak. Üjra Hispánia nevétől hangos a világ, mint egykor, García Lorca halála, vagy Guernica elpusztítása idején. A falange hóhérai ugyanazokkal a módszerekkel próbálták országukat a mozdulatlanság szigetévé tenni, mint akkor. De most meg kell tanulniok, hogy ez már nem az a Hispánia, és ez már nem az a világ. Zúg, morajlik a tiltakozás öt kontinensen, úgy — és ez nem túlzás, hanem a teljes igazság —, ahogy még sohasem. Most már nemcsak a szocialista országok, a haladás hívei ítélik el a könyvmáglyák szellemét az atommáglya korában, hanem mások is. Azok, akiknek elődei valaha felelősek voltak azért, hogy elbukott a köztársaság Hispániában, és azok is, akik oly szívesen szalonképessé tették volna a befogadhatatiant. Madridban az inkvizítorok utódai növekvő rémülettel ismerik fel, hogy ez a mostani valami újfajta tiltakozás. Nemcsak az NDK hívta vissza a nagykövetét, hanem eddig tizenhárom ország, köztük Hollandia, Norvégia, az NSZK, Dánia és Anglia. VI. Pál pápa a Vatikán történetének egyik legélesebb fogalmazásában ítélte el a gyilkosságokat, és számos nyugati országban maga a miniszterelnök volt a tüntető gyűlés szónoka. Mexikó elnöke a Biztonsági. Tanács összehívását és Spanyolország ENSZ-tagságának felfüggesztését kérte, Anglia külügyminiszterétől hivatalos elítélő nyilatkozatot várnak, a venezuelai fővárosban valóságos ostromgyűrű vette körül a spanyol külképviseletet. Nem, ez már nem az a világ, amelyben büntetlenül lehet feltámasztani Guernica kísértetét — ehhez túlságosan megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok. „Görögország és Portugália példája is azt bizonyítja — állapítja meg a varsói Trybuna Ludu —, hogy letűnt korszakok társadalmi struktúrái nem máradhatnak fenn. Az öt hazafi kivégzése éppen az ellenkező hatást érte el, mint amit a Franco-rezsim várt tőle." (KS) fontosabb belga lap: pártállásukra való tekintet nélkül elitélik a madridi rezsim terrorját; Párizs A L'Humanité hétfőn közli Dolores Ibarruri és Santiago Carrillo nyilatkozatát. Dolores Ibarruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke kijelentette: a kivégzőosztagok tüze hatalmas visszhangot keltett az egész világon, s általánossá vált a tiltakozás a francoista rendszer és bűnei ellen. Az öt kivégzés nem fogja megmenteni a diktatúrát. Franco rendszere halálos sebet kapott, s összeomlását senki és semmi nem fogja tudni megakadályozni — hangoztatta Ibarruri aszszony. Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára nyilatkozatában rámutatott arra, hogy a jelenlegi körülmények között rendkívül nagy jelentőségű a spanyol nép széles körű egységének kialakítása, s a spanyol demokratikus junta és a Spanyol Szocialista Párt köré csoportosuló erők öszszefogása. Ez az egység nyitva áll mindazok előtt a spanyolok előtt, akik nem akarják, hogy a múlt tragédiái megismétlődjenek. Csak ilyen széles körű egységfront kialakítása teszi lehetővé az egész nép mozgósítását, az pozitív visszhangot keltene a fegyveres erők körében, és meggyorsítaná a rendszer megváltoztatását. Csakis így biztosítható olyan demokratikus rendszer létrehozása, amely elhárítaná az újabb és még hevesebb vérontás fenyegetését. Franciaországban tovább tart a széles körű tiltakozás a francoista terrorhullám ellen. Hétfőn délben a dolgozók országszerte ötperces munkabeszüntetéssel fejezték ki a felháborodott tiltakozásukat, a késő délutáni órákban pedig Párizsban a baloldali pártok, a szakszervezetek és számos társadalmi szervezet felhívására tüntető felvonulást rendeztek a Bastille tér és a République tér között. A vidéki városokban is újabb tüntetéseket rendeznek. Havanna A felháborodás vihara söpör végig a latin-amerikai földrészen, az öt spanyol hazafi kivégzése miatt. A venezuelai fővárosban több ezres tömeg vonult az utcára „Le a Franco-fasizmussal" feliratú röplapokat osztogatva. A caracasi spanyol konzulátust erős rendőrkordon vette körül, hogy megvédjék az alkalmazottakat. Az ország külügyminisztere, Ramon Escovar kijelentette: „Venezuela elítéli az olyan barbár cselekedeteket, mint az öt spanyol kivégzése." Mexikóvárosban a tiltakozó fiatalok betörték a spanyol légitársaság irodáinak ablakait, és elhelyezték az öt hazafi fényképét. Bogotában szintén kövekkel dobálták a spanyol nagykövetség épületét, Franco-ellenes jelszavakat hangoztatva. Összeurópai energetikai Gromiko Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a szovjetunió külügyminisztere hétfőn délután- befejezte NDK-beli kétnapos hivatalos baráti látogatását. A látogatásról kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a két fél beható véleménycserét folytatott, s ennek során megelégedéssel állapították meg, hogy a két testvérpárt és a két baráti ország kapcsolatai a marxizmus—leninizmus alapján szüntelenül tovább fejlődnek. Az Erich Honecker, a NSZEP első titkára vezetésével rövidesen a Szovjetunióba utazó NDKbeli küldöttség látogatásának nagy jelentősége lesz e barátság további elmélyítésére. Az eszmecsere folyamán megállapították azt is, hogy az európai és a világbéke megőrzésének kilátásai erősödtek. A kél fél kifejezte azt a szándékát, hogy továbbra is minden erejével küzd a béke fenntartásáért, a nemzetközi együttműködés erősítéséért Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hétfőn viszszaérkezett a szovjet fővárosba. Gromiko az elmúlt két hétben részt vett az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, ahol kifejtette a Szovjetunió álláspontját a legfontosabb időszerű nemzetközi kérdésekről, tárgyalásokat folytatott Washingtonban és New , Yorkban Ford amerikai elnökkel, illetve Kissinger külügyminiszterrel a SALT-tárgyalások helyzetéről és a közel-keleti kérdésről. Hazatérését megelőzően a Szovjetunió külügyminisztere hivatalos látogatást tett Kanadában, majd Csehszlovákiában és a Német Demokratikus Köztársaságban. Az energetikusok szeptember közepén Gdanskban rendezett nyolcadik nemzetközi konferenciáján különös értelmet nyert az európai biztonsági és együttműködési tanácskozás záróokmányának egyik tétele. Helsinkiben 35 ország képviselői hangsúlyozták: gazdasági teljesítőképességük és természeti kincseik lehetővé teszik hosszú távú együttműködésüket, erőfeszítéseik egyesítését nagy horderejű tervek megvalósítására, amelyekben mindannyian érdekeltek, mert ez segítheti gazdasági fejlődésünk gyorsulását. A gdanski konferencián az európai KGST-tagországokból, valamint a Közös Piachoz és EFTA-hoz tartozó kapitalista országokból 800 energetikai szakember vett részt. Ez is arra utal, hogy e fontos területen megvan a kiterjedt együttműködés lehetősége. Távvezeték hosszú távra A különböző gazdasági-társadalmi berendezkedésű országok a helsinki határozatból kiindulva — amely kimondja, hogy a kőolaj, a földgáz és a kőszén megfelelő alap lehet a hosszú távú gazdasági együttműködéshez és kereskedelemhez — célszerűnek találják a villamos energia cseréjét, kölcsönös szállítását az ermőművi kapacitások jobb kihasználása céljából, valamint az együttműködést új energiaforrások feltárásában, köztük az atomenergetikában. Meghatározták a kölcsönös szállítások alapelveit, amelyek mar a gyakorlatban beváltak az észak-európai energiacserében. . Két magasfeszültségű vezeték üzemel a Szovjetunió, Finnország és Norvégia között. Az utóbbiak , a múlt évben 545 millió kilowattóra energiát importáltak. Egy újabb távvezeték épül, amely lehetővé teszi, hogy a közeli években Finnország az eddiginél kétszer több energiát importáljon. Johansson svéd iparügyi miniszter, aki a télen megismerkedett Finnországban a szovjet közremükdöéssel épülő atomerőművel, kijelentette: célszerűnek tartja hazája részéről is ilyen jellegű együttműködés létesítését a Szovjetunióval. Hasonló gondolatot fejezett ki Kosziginnal beszélgetvén d'Ornano francia iparügyi és tudományos kutatási miniszter is. Szovjet javaslat A termelés korszerű ágazatai egyre több energiát kívánnak. A közös piaci és a KGST-országokban egyaránt minden az energiaellátástól függ. Az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett Békeprogram hangzotatta a Szovjetunió készségét, hogy az érdekelt országokkal hajlandó együttműködni számos kérdésben, a többi között az energetikai tartalékok hasznosításában. Az SZKP KB 1975 áprilisi plénuma, a XXV. kongresszust előkészítendő kiemelte a szovjet irányzat változatlanságát. A KGST-országok kőolajbehozatalát 90 százalékban a Szovjetunió fedezi. Ez a tény, valamint az egyéb energiahordozók kölcsönös szállításának jól működő rendszere és a KGST-országok egyre növekvő villamosenergia-termelése jó alapot teremtett a további fejlődéshez. Egyik ilyen fontos intézkedés a hét európai KGST-ország által létrehozott Béke Energetikai Rendszer teljesítőképességének megkétszerezése. E rendszer tevékenysége Bulgárián és Románián keresztül kiterjed Magyarországra és Jugoszlávia északkeleti területeire is. Bizonyos energiafeleslegeket más európai országokba is exportálnak, így a példaként említett Finnországba és Norvégiába. Közös érdekek A Béke energiarendszerbe kapcsolódó országok nemcsak importálnak, hanem exportálnak is villamos energiát. A lengyel energiaforgalomban például a kivitel 300 millió kilowattórával több, mint a behozatal. A felesleget az NDK-ba, Csehszlovákiába, Ausztriába és Svájcba szállítják. Lengyelország északkeleti területei Belorussziából kapják az energiát, mert ez a kis távolság miatt sokkal olcsóbb, mintha a hőerőművek sorával rendelkező lengyel délnyugati területekről vinnék oda,. A hét KGST-ország villamosenergia-hálózatát "22 magasfeszültségű vezeték köti össze, amelyeket a 65 millió kilowatt kapacitású Béke energetikai rendszer egyesít. Amikor három év múlva elkészül a Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték, a Béke kapacitása 150 millió kilowattórára emelkedik, és ezzel Európában az első helyre kerül. A gdanski konferencián vonzó gondolat született: a Béke alapul szolgálhat az összeurópai energetikai rendszer létrehozásához. Ez mintegy 30—35 százalékkal csökkentené az európai országokban a villamos energia költségeit, lehetővé tenné, hogy az országok rugalmasan alkalmazkodjanak például a természeti csapások előidézte rendkívüli körülményekhez. És ami talán a legfontosabb: kézzelfogható gazdasági támasza lenne az európai biztonságnak és magas színvonalú együttműködésnek. (APN —KS) Oleg Sztroganov Moszkvába várják Gomest # Moszkva (APN) Costa Gomes portugál köztársasági elnök október 1. és 4. között sorra kerülő moszkvai és az ezt meg. előző jelenlegi lengyelországi látogatása a portugál államfő első külfödi útja a hosszan tartó kormányválság után. Costa Gomes portugál köztársasági elnök vasárnap, lengyelországi látogatásának második napján Olsztyn vajdaságban tett látogatást és ott Edward Gierekkel, a LEMP KB első titkárával, Henryk Jablonski államfővel és Piotr Jaroszewicz miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseket. A nemzetközi gyakorlatban köztudott, hogy a Szovjetunióra mindig lehet számítani, ha a nemzeti függetlenségről, a társadalmi haladásról, a békéről és az egyenlő jogokon alapuld együttműködésről van szó. Ezt bizonyítják a Szovjetunió és Portugália baráti kapcsolatai is. A Szovjetunió és más szocialista államok az elsők között voltak, amelyek elismerték az 1974. április 25-i forradalom eredményeként létrejött demokratikus portugál rendszert és diplomáciai kapcsolatokat létesítettek vele. A Szovjetunió és Portugália között körülbelül egy évvel ezelőtt aláírt kereskedelmi és más megállapodások a két ország politikai és gazdasági együttműködését szilárd, hosszan tartó alapokra helyezték. Ezek a kapcsolatok az egyenjogúságon, a kölcsönös előnyökön alapulnak és hasznosak Európa és a világ békéje és biztonsága számára is. Gomes elnök látogatására a Szovjetunió és Portugália között a különböző szinteken megvalósuló rendszeres kon-, zultációkról 1975. elején létrejött megállapodás alapján kerül sor. A szovjet nép október 1-én a baráti Portugália kiemelkedő államférfiét üdvözölheti Costa Gomes személyében, aki az elnöki hatalom tekintélyével, valamint nágy katonai, politikái és emberi hozzájárulásával stabilizáló hatást gyakorol azokkal a kísérletekkel szemben, amelyek szakadást kívánnak előidézni Portugália forradalmi erőinek körében, és egyesíti a társadalom különböző csoportjait a forradalom vívmányainak megvédése érdekében. Az új Portugália elnöke és más portugál vezetők mindig számíthatnak a Szovjetunió, és más szocialista országok, a demokratikus Portúgália barátai őszinte támogatására. i