Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-28 / 228. szám

M VftÁÖ MíöimRTAl CGYESOLJETEK! ŰELMABYARORSZAG 65. évfolyam 228. szám 1975. szeptember 28., vasárnap Áras 1 forint MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA A szocialista haza őrzői H aladó nemzeti hagyományainkra, forradalmi múl tunkra emlékezve köszöntjük ismét a katonákat, a rendőröket, a határőröket és munkásőreinket, akik tudatosan vállalták szocialista hazánk fegyveres védelmét, minden külső és belső ellenséggel szemben. Hajlandók — ha kell — életüket is feláldozni a munkásosztály hatalma, a szocialista rend oltalmában. Mindannyiunk számára jó érzés az a tudat, hogy fegy­veres erőink mindenkor híven teljesítik kötelességüket, és rendelkeznek mindazzal, ami a haza fegyveres őrzéséhez, a szocialista országok közös védelmi rendszerében a felada­tok ellátásóhoz szükséges. A fegyveres erők és testületeik politikai, erkölcsi szilárdságának, harckészségének alapja pártunk következetes politikája, dolgozó népünk támogatá­sa. Van mit védelmeznünk! Harminc szabad esztendőnk alatt népünk erőfeszítései nyomán társadalmunk óriási eredményeket ért el a szocialista viszonyok kialakításában, életkörülményeink megváltoztatásában. Ma a munkásosz­tály hatalma megdönthetetlen és pártunk valóra váltja tör­ténelmi célját. Nyugalomban, magabiztosan építhetjük ha­zánkban a szocializmust. A néphatalom őrzői — fegyveres erői — ehhez sajátos munkájukkal biztosítják a kedvező feltételeket. Az iparban, a mezőgazdaságban, a tudományok­ban és a művészetek területén összefogott erővel munkál­kodunk a XI. kongresszus határozatainak valóra váltásán. Mindez nagy tiszteletet és elismerést váltott ki már eddig is a szocialista országok nagy családjában és a tőkés tár­sadalmak dolgozó tömegeiben egyaránt. F elgyorsult társadalmi és gazdasági haladásunk motor­ja. Szűkebb pátriánkban, Csongrád megyében is sorra emelkednek az új lakótelepek toronyházai, az új gyárak. Iparszerű termelési rendszerek válnak uralko­dóvá a mezőgazdaságban. Eközben gondoljunk arra is, hogy eme rengeteg alkotás lehetetlen volna szilárd védelem, ma­gas színvonalú fegyveres biztosítás nélkül. Szeptember 29-e a fegyveres erők napja! Haladó tör­ténelmi hagyományainkhoz híven, az emlékezés napja is. 127 évvel ezelőtt, szeptember 29-én vívta meg a magyar nép szabadságharcának egyik kiemelkedő csatáját a pákoz­di dombokon, a Velencei-tó partjánál. Győztes csata volt ez, fenyes győzelem az igaz ügyért. Népünk szabadságvágya akkor nem teljesülhetett. Majdnem egy teljes évszázadot váratott még magára hazánk felszabadulása. 1945 felejthe­tetlen tavaszán a győzelmes szovjet hadsereg óriási vérál­dozatok árán megnyitotta népünk előtt a felemelkedés út­ját. amely elvezetett a mához, amikor a nemzetközi béke kilátásai, fennmaradásának esélyéi még soha sem voltak oiyan jók és biztosak, mint most.' Harminc év alatt nem sikerült az imperializmusnak, vérengző természetéhez híven, új világégést kirobbantania, mert a béke és a haladás erői világszerte megnövekedtek es képesek akaratukat az imperializmusra kényszeríteni. E hatalmas békeerő fontos része — erős láncszeme — a magyar fegyveres erő is. N ekünk, magyaroknak is, jól felfogott nemzeti érde­künk, hogy — amíg az imperializmus a világ kü­lönböző részein a háborúk tüzét szítja, amíg a NA­TO-ban újabb és újabb támadó terveket kovácsolnak, amíg a szocializmus és a kommunizmus elszánt ellenségei erős­nek érzik magukat — erősítenünk, szakadatlanul fejleszte­nünk kell védelmi erőinket. A szocialista országok kül- és belpolitikája változatlanul és következetesen a békés egy­más mellett élés elvén nyugszik. A mi népünk is töretle­nül akarja folytatni szocialista országépítő munkáját. Ezért bfkét akar. Akarjuk az általános és teljes leszerelést. De mindaddig, amíg ez be nem következik, nem mondhatunk le fegyveres erőink harckészültségének fejlesztéséről, össz­hangban a szocialista országok nemzetközösségének fegyve­res erőivel. Az imperialista agresszorokat féken tartó alap­vető tényező éppen a Varsói Szerződés tagállamainak magas fokú harckészültsége, egymás iránti szolidaritása és hatalmas haditechnikája. Ez az óriási katonai erő senkit sem fenyeget, ám védelmet és támaszt nyújt a haladó erők­nek az antiimperialista harcban, szerte a világon. A haditudományok rohamléptekkel haladnak előre, mint ahogy a haditechnikai eszközök, fegyverek is mind korszerűbbek és bonyolultabbak lesznek. Ezek megismeré­se, kezelésük tökéletes elsajátítása kitartó, kemény munkát követel fegyveres erőink minden tagjától. Amikor kiváló fegyvereinkről, fegyveres erőink haditechnikájáról, korsze­rű felkészültségéről szólunk, nem feledkezhetünk meg ar­ról, hogy a legkorszerűbb haditechnikát is az ember kezeli. Sok múlik azokon az embereken, akik uralják ezt a hadi­technikát, védik határainkat, hazánk légterét, őrzik a ren­det, gyakorolják a katonai tudományukat. Ezért fontos, hogy fegyveres erőink minden tagja tudatában legyen an­nak, hogy népünk védelmére, érdekeink szolgálatára állt csatasorba, és minden cselekedetével ezt kell szolgálnia. Népköztársaságunk fegyveres erői, híven a párt által meghatározott feladatokhoz, ennek jegyében dolgoznak. Fegyveres erőink testületeinek parancsnokai, tisztjei és tiszthelyettesei politikai-ideológiai ismeretekben, művelt­ségben, szakmai hozzáértésben nagyon sokat fejlődtek az utóbbi években. Méltán bízhatja rájuk a társadalom ka­tonasorú fiait, akik — bevonulva a néphadseregbe — olyan nevelő iskolába kerülnek, ahol fizikailag megerősödnek és szellemileg gyarapodnak. Gyárakban, földeken, mindenütt örömmel tapasztalhat­juk, hogy a fegyveres erőktől leszerelő fiatalok szocialista hazánknak még hűségesebb, állhatatosabb polgáraivá ne­velődtek, s később, ha felfrissíteni, kibővíteni katonai tu­dásukat, ismét a „seregbe" kerülnek, mint tartalékosok is jól megállják helyüket. Ezért is közös ünnepünk a fegyve­res erő.nk napja, mint ahogy a célok is közösek. K atonának, rendőrnek, határőrnek, munkásőrnek Jenni nem könnyű, de szép és megtisztelő feladat. Pártunk és kormányunk a jövőben is mindenkor nagy figye­lemmel kíséri a fegyveres erők, testületek életét, munkáját. MÁKOS ISTVAN, a munkásőrség Csongrád megyei parancsnoka Magyar—indiai tárgyalások Rendszeressé váltak a magas szintű találkozók Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke és kísérete — magyarországi látogatásának második nap­ján — szombaton délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét: A koszorúzásnál jelen volt dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, Rácz Pál kül­ügyminiszter-helyettes, dr. Turi Ferenc, a Magyar Népköz­társaság új-delhi nagykövete és a tábornoki kar több tagja. A koszorúzás után a Par» lamentben Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke és Fakhrud­din Ali Ahmed közötti kö­tetlen, baráti eszmecserével, majd a küldöttségek tárgya­lásával folytatódott szomba­ton az indiai államelnök magyarországi programja. A magyar tárgyaló dele­gációt Losonczi Pál vezette, tagjai voltak: Rödönyi Ká­roly közlekedés- és posta­ügyi miniszter, Rácz Pál kül­ügyminiszter-helyettes, La­katos Ernő, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnökhelyettese, dr. Kós Péter, a Külügyminisztérium főosztályvezetője és dr. Turi Ferenc, a Magyar Népköz­társaság új-delhi nagyköve­te. Az indiai tárgyaló küldött­séget Fakhruddin Ali Ahmed vezette, tagjai voltak: Szu­rendra Pal Szingh idegenfor­galmi és polgári repülésügyi államminiszter, V. C. Trivedi külügyminiszter-helyettes, K, Balachandran, az elnöki tit­kárság vezetője, A. M. Ab­dúl Hamid, az elnök sajtó­titkára, K. P. S. Menőn, az Indiai Köztársaság budapes­ti nagykövete és L. T. Pu­daite, az indiai nagykövetség első titkára. A magyar—indiai kapcso­latokat jól jellemzi, hogy immár harmadszor látogat indiai államelnök Magyaror­szágra. Ez elsősorban abból adódik, hogy Magyarország 30, India pedig 28 esztende­je olyan utat jár, amely fel­tételezi a gyümölcsöző együttműködést. A magas szintű személyes találkozá­sok rendszeressé váltak, s így a földrajzi távolság elle­nére országaink között rend­kívül kiterjedtek a kapcsola­tok. A tárgyalásokon kölcsönö­sen tájékoztatták egymást a két ország belső helyzetéről, az időszerű nemzetközi kér­désekkel kapcsolatos állás­pontjáról. A tárgyalások' azt tükrözik, hogy szorosabb együttműködést kívánnak ki­alakítani az ipar, a kereske­delem, különösen a mezőgaz­daság terén, amihez mind­két országnak megvannak a lehetőségei. Megállapították a tárgyaló felek, hogy a magyar—indiai gazdasági, műszaki és tudo­mányos együttműködési ve­gyes bizottság nagyon hasz­nos célokat szolgál, munká­jának eredményei máris megmutatkoznak, s a követ­kező időszakban mindkét részről újabb javaslatokat terjesztenek elő a kapcsola­tok fejlesztésére. A tárgyalások őszinte, ba­ráti, a kapcsolatok tovább­fejlesztését elősegítő légkör­ben folytak. A látogatás to­vábbi részében is folytatódik a tárgyalás és az eszmecsere a két elnök között, az indiai államfő kíséretében levő sze­mélyiségek tárgyalásokat folytatnak magyar partne­reikkel. Megegyeztek abban ls, hogy a későbbiekben a láto­gatásról közös közleményt hoznak nyilvánosságra. Gromiko Prágában 0 Prága (TASZSZ) Kanadai látogatását befe­jezve, Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter — Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja és a kormány meghívásá­ra — szombaton hivatalos baráti látogatásra Prágába érkezett Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák állam­fő szombaton Prágában fo­gadta Andrej Gromikót, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagját, a Szovjetunió külügyminiszterét Gustáv Husák a találko­zón átnyújtotta Andrej Gro­niikónak a Fehér oroszlán rend első fokozatát. A ma­gas csehszlovák kitüntetést a szovjet külügyminiszter a szovjet—csehszlovák kapcso­latok fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységével ér­demelte ki. Befejezte látogatását Borsodban a szovjet parlamenti küldöttség A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tar­tózkodó küldöttsége, élén. P. M. Maserovval. az SZKP KB Politikai Bizottsága póttag­jával, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének tagjával, a Belorusz Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkárával, pénteken és szombaton Bor­sod megyében tartózkodott. A delegáció pénteken a me­gye iparvidékeivel — Mis­kolccal és Leninvárossal — ismerkedett. Szombaton a mezőgazdasági jellegű terü­leteit kereste fel. Elkísérte útjára a vendégeket Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke, dr. Bod­nár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára és dr. Ladányi József, a Borsod megyei tanács elnöke. A szombati latogatás első állo­másain — Mezőkeresztesen — csatlakozott a delegáció­hoz dr. Romány Pál mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter. A mezőkeresztesi Arany­kalász Termelőszövetkezet­ben a mezőkövesdi járási és a mezőkövesdi nagyközségi párt- és állami vezetők, va­lamint két választókerület országgyűlési képviselői fo­gadták a vendégeket és tá­jékoztatták őket a nagyköz­ség, illetve- a termelőszövet­kezet helyzetéről, fejlődésé­ről. A küldöttség ezt követő­en felkeréste a gazdaság ál­lattenyésztő telepét, majd pedig lovasbemutatón vett részt. A delegáció ezután Mező­kövesdre utazott. Ott tájé­koztatást kapott az ismert matyó hímzés kialakulásá­ról. Kázár Gáspárné, a Ma­tyó Szövetkezet elnöke Ía3 mertette a hímzéstecfinikái, az egykori szücsös mirhák­ból kialakult, eredeti forrna*­kincs napjaink ízléséhez igazodó felhasználását. El­mondotta többek között, hogy Matyó-mintákkal hímzett blúzokból, népművészeti tárgyakból a Szovjetunióba is sokat szállítanak. Elláto­gatott a delegáció a Matyó Múzeumba, ahol a színpom­pás — egykor általános, ma már inkább csak az időseb­bek által viselt — Matyó­népviselettel ismerkedett meg. Áttekintést kaptak a tárgyi emlékek alapján a „Matyó-földről", a felszaba­dulás előtt jellemző sum­máséletről is. A Borsodi látogatás befe­jeztével a szovjet parlamen­ti delegáció szombaton visz­szautazott Budapestre. 4 másik oldal Acs S. Sándor felvételei Legyen az Április 4. útján is mielőbb kétirányú a közúti forgalom —ezt kíván­ja minden szegedi, s ezért dolgoznak most gyors ütemben a vízművek, a DÉLÉP és a közlekedési vállalat dolgozói. Amíg tart a jó idő, szeretnék a földmunkát befejez­ni, hogy a betonalap is elkészülhessen, lehetőleg még az év végéig. Az új villamos­sínek terhelés és rezgés okozta egyenetlenségeit is eltüntetik, „aláverik" a zúzott követ. (Bal oldali kép.) Ahol a „vizesek" már elkészültek a csőfektetéssel — a HcL sók kapuja és a Bokor utca között a csatornázok vették at a munkaterületed «

Next

/
Thumbnails
Contents