Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-27 / 227. szám

2 Szombat, 1975. szeptember 27. (Folytatás az 1. oldalról.) nyai közösen átültessék az életbe mindazt, amit Helsinkiben elfogadtak. Az, hogy az európai biztonsági értekezlet milyen mórtékben segíti elő a béke és a biztonság megszilárdítását, elsősorban attól függ, hogy a részt vevő országok miképpen hajtják végre a záróokmányban foglaltakat. A Magyar Népköztársaság maradéktalanul teljesíteni fogja vállalt kötelezettségeit. Kormányunk már is lntékedéseket tett a záróokmány rendelkezéseinek végrehajtásáUr. Faluvégi Lajos: ra. Ezt tette a többi szocialista ország kormánya ís. A miniszter ezután kifejtette a különböző nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos kormányálláspontot, és hangsúlyozta : — Hazánk folytatja bevált és az élet által igazolt külpolitikáját, amelynek irányvonalát megerősítette az MSZMP XI. kongresszusa. Építőmunkánk külső feltételeinek, szocialista rendszerünk zavartalan fejlődéséhez, biztosításához alapvetően járul hozzá a szocialista közösség államaival való együttműködésünk. Kiemelkedő szerepet tölt be ebben a Szovjetunió: óriási segítséget nyújt népünknek felszabadulásunk első napjától kezdve. Országunk, és a Szovjetunió testvéri kapcsolatai azóta is szüntelenül fejlödnek pártjaink, kormányaink és népeink teljes megelégedésére. Befejezésül a külügyminiszter ismételten hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy a szocialista országok töretlenül folytatják küzdelmüket az enyhülés folyamatának kiszélesítéséért, visszafordíthatatlanná tételéért'. Tisza. Maros, a Harmas-Körös és számos kisebb vízfolyás keresztül-kasul szeli a megyét. Területünk kétharmada, mély fekvése miatt, a folyók magas vízállása idején az árvízi szint alatt van. Egy gátszakadás óriási károkat okozna a gazdaságban és a lakótelepülésekben is. A gátak — a nagy anyagi áldozatokkal végrehajtott erősítések következtében — évről évre szilárdabban állják az árhullámok rohamait, mind nagyobb biztonságot jelentenek a környező térületek és települések számára. Az ár- és belvízkárok Teljesítettük népgazdaságunk 1974. évi tervét Bevezetőben hangsúlyozta: a népgazdaság fejlesztésének és a társadalmi ellátásnak 1974. évi tervét teljesítettük, noha a népgazdaság egyensúlyviszonyai a kívánatosnál kedvezőtlenebbül alakultak. Népünk életszínvonala az előirányzatot meghaladó mértékben javult. A költségvetés keretébe tartozó , oktatási, kulturális, tudományos, egészségügyi, szociális, védelmi és igazgatási feladatok pénzellátása a törvényben jóváhagyott céloknak megfelelően történt. Az eredményekkel biztatóan hozzájárultunk a IV. ötéves terv megvalósításához. A miniszter rámutatott, hogy az 1974-es esztendőben több nehézséggel kellett szembenéznünk, mint a megelőző időszakban. Különösen nagy gondot okozott a tőkés világpiac hatása, mert a nyers- és alapanyagimport jobban drágult, mint ahogy exporttermékeink árát emelni tudtuk; élőállat- és húskivitelünket a Közös Piac korlátozó intézkedései gátolták. Köztudomású, hogy a mostoha időjárás miatt csak komoly veszteségek urán sikerült a mezőgazdasági termést betakarítani, mégis arról számolhatunk be: a nemzeti jövedelem a tervezettnél gyorsabb ütemben, 7 százalékkal növekedett. A szocialista ipar 8,2 százalékkal, a mezőgazdaság 3,7 százalékkal adott több terméket, mint az előző évben. A termelési eredményekben nagy szerepet játszott a pártunk XI. kongresszusa tiszteletére indított szocialista munkaverseny. A tervezettnél valamivel gyorsabban nőtt a munka termelékenysége: az iparban egy foglalkoztatottra számítva 7-^8 százalékkal haladta meg az előző évit. Jelentősen bővült kereskedelmi tevékenységünk. A veszteség azonban a külkereskedelmi cserében olyan nagy volt, 'hogy felemésztette a megtermelt nemzeti jövedelem többletének nagy részét. Ráadásul a belső felhasználás szintén meghaladta az elgondolásainkat. Ezek kedvezőtlenül hatottak a kereskedelmi és fizetési mérlegre, valamint az állami költségvetés — egyébként is érzékeny — egyensúlyi állapotára. Ezt fokozatosan helyre kell allítanunk. A továbbiakban a vállalatok gazdálkodásáról szólt. Elmondotta: vállalataink és szövetkezeteink gazdasági ereje 1974-ben is tovább nőtt. Állóeszközeik ' értéke 52 milliárd forinttal gyarapodott. Árbevételük, illetve értékesítésük 13 százalékkal, nyereségük 16 százalékkal növekedett. A pénzügyi eredmények egy része azonban a költségvetési támogatásokból származik. Beszéde befejező részében dr. Faluvégi Lajos ezeket mondta: — Sikerekkel és tanulságokkal vagyunk gazdagabbak. És azzal az elhatározással, hogy tovább folytatjuk a bevált gazdaságpolitikát, és fejlesztjük irányítási rendszerünket, igazítva az új feltételekhez és a nagyobb követelményekhez. Gazdaságunk anyagi alapjai, tartalékai és pénzügyi viszonyai lehetővé teszik, hogy — ha nagyobb erőfeszítésekkel is, de — folyamatosan haladjunk tovább. Dr. Komócsin Mihály: A kormány munkaprogramja találkozik a lakosság egyetértésével A Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Szeged országgyűlési képviselője — mint lapunk első oldalán már jeleztük — is felszólalt tegnap, és a következőket mondotta: — A kormány munkaprogramjának ismertetését nemcsak mi, képviselők kísértük nagy figyelemmel. Az ország lakossága is nagy érdeklődéssel várta. Népünk nem szenzációkat óhajt. Tisztában van azzal, hogy a kormány változott összetételében is pártunk bevált politikáját valósítja meg. A kormányelnöki beszámoló ez irányban nem is hagyott kétséget, így nem keletkezhet csalódás az ország közvéleményében. A választópolgárok — tapasztalataim szerint — elsősorban három kérdésben várták a kormány válaszát: 1. Hogyan kivánja munkaprogramjában realizálni pártunk XI. kongresszusának határozatait, a Hazafias Népfront választási programját? Mint az országgyűlési választások és sok más politikai rendezvény tapasztalatai bizonyítják, lakosságunk széles köre a kongresszus határozatait, a párt programnyilatkozatát magáévá tette, a Hazafias Népfront választási felhívását egyetértéssel fogadta, és elvárja azok gyakorlati megvalósítását az állami munkában is. 2. Milyen intézkedéseket kiván tenni a kormány azoknak a nehézségeknek a leküzdésére, amelyeket a kapitalista világgazdaságban végbemenő folyamatok és az ez évben országunkat ért természeti csapások népgazdaságunkban kiváltottak? Bár a lakosság sem a jövedelmek, sem az ellátás alakulásában e gazdaságunkat ért negatív hatásokat közvetlenül nem érzékeli, mégis széles körben beszédtémát jelentenek, helyenként aggodalmat váltanak ki, és így érdeklődéssel tekintenek a kormány intézkedései elé. 3. A lakosság általában — ezen belül különösen a munkás közvélemény — kívánja, hogy a kormány tegyen intézkedéseket azoknak az elveknek az érvényesítésére, amelyeket pártunk XI. kongresszusa és a Központi Bizottság több nagy fontosságú határozata megfogalmazott a vezetés színvonalának emelésére. A dolgozók gyűlésein nem ritkán elhangzik szinte követelésként, hogy a központi állami szervektől kiindulva végig minden vonalon a vezetés nagyobb határozottságot, következetességet, a tevékenységek gondosabb összehangoltságát valósítsa meg. Bizalom a vezetés iránt Képviselőtársaim eddig elhangzott hozzászólásából látom, nemcsak az én benyomásom, hogy a Lázár elvtárs által előterjesztett beszámoló e kérdésekre világos, egyértelmű, és megnyugtató választ ad. A kormány munkaprogramja várhatóan lakosságunk többségének egyetértésével fog találkozni. Ezért mi, képviselők, nyugodt lelkiismerettel megszavazhatjuk nemcsak a magunk, hanem megbízóink, a választópolgárok nevében is. . A kormány munkaprogramjával kapcsolatban jelentkeztek kisebb-nagyobb részkérdésekben is óhajok, vagy kíváncsiskodások. Minden ilyen érdeklődésre — érthetően — nem adhatott választ a kormány, hiszen még az ötéves terv ezután kerül jóváhagyásra az országgyűlés részéről, de első hallásra is úgy tűnik, hogy az összes fontos részkérdésre is kielégítő választ ad a miniszterelnöki beszámoló. Az eredmények és főleg a gondok nyílt, tárgyilagos, va lósághoz hű ismertetése bizalmát tükröz a vezetés részéről népünk irányába. Bizonyára ez viszonzásra talál az állampolgárok körében. A bizalom nálunk, különösen a dolgozó emberek részéről tevőlegesen is megnyilvánul, tettrekészségben a nehézségek leküzdésére, a célkitűzések végrehajtására. Ehhez szükséges, hogy az alkotó munka minden területén kézzelfoghatóan meghatározásra kerüljenek a rész tennivalók, a XI. kongresszus határozatai, és az ennek realizálását célzó kormányprogram megvalósítása érdekében. Ezt a főhatóságoktól kiindulva, a kisebb munkakollektívák vezetéséig meg kell valósitanunk. A kormány beszámolója — véleményem szerint — nemcsak fő vonalában, de részleteiben is valósághűen adja a jelenlegi helyzet képét. Lázár elvtárs utalt arra, hogy ez évi mezőgazdasági eredményeinket befolyásolták azok a természeti hatások, amelyek az év közepén komoly gondot okoztak a mezőgazdasági termékek betakarításában. Mint egy olyan terület képviselője, ahol az országos átlagnál kiélezettebben jelentkezett ez a probléma, adatokkal tudom bizonyítani ennek gazdaságunkra gyakorolt súlyos kihatását. A Dél-Alföld — ezen belül Csongrád megye — országosan azok közé a területek közé tartozik, amelyek az árvíz által leginkább veszélyeztetették, és belvizek által leginkább sújtottak. A hatása A gátak alatt átszivárgó vizek és a magas vízállás miatt a természetes lefolyásban akadályozott visszamaradó vizek azonban nagy területeket öntenek el. Ez évben is az ország belvízzel borított területeinek közel fele Csongrád megyében volt. Ennek következtében a mezőgazdaságban közel egymilliárd forint értékű kár keletkezett. Közvetlenül az aratás előtt a termésbecslések rekorderedményeket jeleztek, 40—42 mázsa körüli hektáronkénti búzatermés-átlaggal számoltunk. És végül a nagy törpegű csapadék lehullása, a belvíz kártételei következtében meg kellett elégednünk 30 mázsánál kevesebb megyei átlagterméssel. (Bár meg kell jegyezni, hogy tíz évvel ezelőtt ez is rekordnak számított volna.) A vízkárok kihatottak egyéb mezőgazdasági kultúrákra is, különösen a zöldség-, de sajnos, még a gyümölcstermelésre is. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mert köztudomásúan Csongrád megye — kedvező klíma- és talajadottságai következtében — az ország zöldség- és gyümölcsellátásában. valamint exportra történő szállításokban jelentős szerepet játszik. A hagymából és fűszerpaprikából országos termelés közel felét, számos zöldségnövényből egynegyedét, vagy egyharmadát adjá. Mivel á talaj vízzel telített — a csapadékmentes időszakokban is a levegő páratartalma magas —, így a különböző gombabetegségek, egyéb növényi kártevők nagyon elszaporodtak. Jelentősebb anyagi ráfordításokkal és többletmunkával végrehajtott védekezés ellenére a megtermelt termékek nagy százaléka (a hagymánál például kb. fele) pusztult el. A belvizek jelentős károsodást okoztak az épületekben, különösen Makó és Szeged városban. A megye helységeiben körülbelül ötezer lakás rongálódott meg, közte több száz teljesen használhatatlanná vált. Egyre gyakoribb a károkozás Csongrád megye ezen kedvezőtlen adottságai nem újkeletűek. hiszen régebben is sűrűn sújtották e terület lakosságát az ár- és belvizek. A felszabadulás előtt emberek sokasága számára okozott egyéni tragédiát a vizek kártétele. Most kormányzatunk intézkedései következtében a vizek által sújtottak jelentős támogatásban részesülnek. Kedvezményes hitelt és sokoldalú támogatast kapnak lakóházuk újjáépítéséhez. Államunk erőfeszítései a gátak erősítésére és a különböző belvízelvezető létesítmények továbbfejlesztésére évről évre csökkentik a veszélyeztetettséget. Ez évben például a Maros minden idők legmagasabb árhullámát produkálta Makónál, az 1970. évi magas árszintet is 2 centiméterrel meghaladta, mégsem kellett kitelepíteni a város lakosságát, mint 1970-ben. A rendkívül magas vízállás rövidebb időtartama, a Tisza viszonylag alacsonyabb vízállásán túl növelte a biztonságérzetet, hogy 1970 óta a kritikus gátszakaszok részben átépítésre, részben megerősítésre kerültek. Mindezek ellenére indokolt felhívni a figyelmet az árés belvízi problémákra, az utóbbi évek tapasztalatai alapján. 1970-ben több szakértő úgy nyilatkozott, hogy 500 évenként egyszer fordul elő olyan rendkívül magas vízállás a Maroson. És való igaz, hogy azt még csak meg sem közelítő magas vízállás 1970 előtt 1932-ben volt (582 cm), és ritkán emelkedett a folyó szintje olyan magasra, hogy a víz elöntötte a gátak közötti hullámteret. 1970 óta viszont majdnem minden évben, sőt volt olyan év, hogy egy évben többször is. magas vízállás alakult ki, és mint már említettem, az ez évi árhullám meghaladta az 1970. évit is. így tehát nyilvánvaló, hogy nem 50o évenként, hanem sokkal gyakrabban kell számolnunk magas vízállások kialakulásával. Ez megkívánja, hogy az eddigiekhez hasonló következetességgel folytassuk a gátak további erősítését. Indokolt, hogy tanulmányozzuk azokat a hatásokat, amelyek az utóbbi évek során érintették a Maros, esetleg más folyóink vízállásának alakulását. Bizonyára a szeszélyes csapadékeloszláson túlmenően egyéb tényezők is közrejátszanak az < árhullámok gyakori kialakulásában. Folyóink vízgyűjtő területének döntő többsége szomszédos országok területén van." Az árvízvédelem fokozására ott is történnek intézkedések. A vizek lefolyása meggyorsul a kiépítésre került, illetve kerülő vízvédelmi létesítmények, valamint a korábbi természetes lefolyást biztosító rendszerek szilárd anyagokkal való burkolása hatásaképpen. A folyók alsó szakaszának fokozottabb árvízvédelme tehát megkívántatik. A gátak mentett oldalán nagy értékű mezőgazdasági létesítmények, jó talajés klímaadottságokkal rendelkező termőterületek vannak- Ezen túlmenően az ország kőolajtermelésének már több mint felét és földgáztermelésének is jelentős hányadát adó termelőegységek is e mély fekvésű területeken vannak. A védelem, a gátak erősítését indokolja nem utolsósorban, hoev nagy lélekszámú lakótelenülések is veszélyeztetettségnek vannak kitéve. Tapasztalatok szerint a belvizek kialakulásához és még inkább azok tartósságához a rövid idő alatt lehulló nagyobb mennyisegű csapadék mellett hozzájárul a folyók vízszintjének alakulása is. Magasabb vízállás esetén a csapadékvíz lehúzódása -a terepszintről lényegesen lassúbb. A hullámterek elöntése után a gátak alatt is szivárog át víz, mivel több helyen az altalaj vastag ho-" mokréteget foglal magában. Ez növeli a belvízzel való elöntöttséget. A magas vízállások növekvő gyakorisága miatt indokolt tehát tanulmányozni és generálisan felülvizsgálni a belvízlevezető rendszerünket, és végrehajtani azokat a legszükségesebb intézkedéseket, amelyek révén csökkennek a kártételek. Szükséges az Országos Vízügyi Hatóság szakirányításával és közreműködésével rövid időn belül egy távlati tervet kidolgozni, és belátható • távon megvalósítani a belvizek gyorsabb elvezetése érdekében. Ez a termelés és a lalcótelepülések biztonságát növelve bőségesen visszatérül a viz kártételeinek elmaradása, vagy legalábbis lényeges csökkenése következtében. Szükséges, hogy mi — a helyi szervek vezetői — nagyobb határozottságot tanúsítsunk a meglevő belvízlevezető csatornák rendben tartására, a gazdaságok különböző (tanácsok, belvízvédelmi társulások) érdekeinek és tevékenységének össze hangolására. A városokai is sújtja a belvízkár Célszerű volna néhány — rövidebb távon, kisebb öszszeggel megoldható — faladatot haladéktalanul napi rendre tűzni. Makó és Sze ged egyes városrészeinek belvízrendezését rövid időn belül megoldani. Olyan, zömében munkások, dolgozó kisemberek által lakott településegységekről van szó, amelyek rendszeres időközönként visszatérően szenvednek a vizek pusztításától, s évről évre megújulóan jelentős • károk keletkeznek a lakóépületekben. Ezeket minimális állami támogatással, helyi eröbÖl,-á UWóiság társadalmi munka végzésére jelentkező készségét is felhasználva, meg lehet valósítani. Elnézést kérek, hogy amikor az ország vezetésének több, nagyobb kihatású gonddal is kell küzdenie, ezek mellé egy lokális problémát is felsorakoztatok. A kormány munkaprogramjónak hangvétele, az a körültekintő figyelem, amellyel pártunk és államunk vezetése kezeli a lakosság gondjait, bátorított arra, hogy ezt tegyem. Lázár elvtárs segítséget kért a pártszervezetektől is a kormány munkaprogramjának végrehajtásához. Én bizonyos vagyok abban, hogy a pártszervezetek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kormány munkaprogramja eredményesen megvalósuljon. A kormány elnökének előterjesztését, a kormány munkaprogramját mind magam, mind Csongrád megyei képviselőtársaim és az általunk képviselt választópolgárok nevében elfogadom és elfogadásra ajánlom — mondotta befejezésül dr. Komócsin Mihály. Variamenti jegyzet Sétálok a piros szőnyegeken. Minden új és varázsa van. Kicsit elfogódott vagyok. Már zajlik a folyosói élet. Képviselők beszélgetnek, diplomáciai testületek tagjai, a tömegkommunikáció kisebb-nagyobb stábjai sürögnek-forognak, szorgalmatoskodnak. Mozgalmasság. Ünnepélyesség. Tizenegy órakor Apró Antal, az országgyűlés elnöke, megnyitja a munkaértekezletet. Ellipszis alakú teremben tanácskozik az országgyűlés. Rádöbbenek, belülről, innen nézve, kicsinek tűnik ez a legfelsőbb testület, mégis jól képviseli az országot. Közel van Magyarország. Tekintetemmel keresem a képviselők között a Szeged környéki táj választottjait; Apró Antal elnököl, Győri Imre, dr. Komócsin Mihály, dr. Antalffy György, dr. Petri Gábor tűnik hamarjában szemembe. Jelen vagyunk. A Minisztertanács elnöke. Lázár György terjeszti elő a kormány munkaprogramját. Figyelünk. Az aktív részvétel megfeszített munkát követel. Felelőssége van a szavaknak, tisztességes tartalma, meggondolása. „... Tudatosan es keslekedés nélkül változtatunk ott, ahol ,az újonnan jelentkező követelmények, vagy a felismert ellentmondások azt megkívánják ... Nem nagyítottuk fel eredményeinket, nem hallgattuk el hibáinkat sem, sem az elbizakodottság, sem a kishitűség vádja nem illethet bennünket..." Hallgatjuk a kormány munkaprogramját. Naponta dolgozunk érte. A megfogalmazás, a szavak anyaggá, termelő erővé válnak, mindennapi helytállásunk velünk van az ünnepi terem/