Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-24 / 224. szám

Szombat, 1975. szeptember 27. 5 Napirenden betegek gondosabb és jobb ellátása KISZ-vezetők Egészségügy! politikánk fontos célja, hogy az egészségügyi hálózat intézményei minden állampolgárt — lakóhelyétől függetlenül — azonosan magas szintű, korszerű ellátásban részesítsenek, s minden beteg ellátásáról abban az intézményben — körzeti avagy szakrendelőben, kórházban, klinikán — gondoskodnak, ahol a beteg állapotának megfelelő legkorszerűbb ellátás feltételei adottak. Ezt a célt szolgálja az egészségügy gyógyító-megelőző hálózatának szervezeti és működési továbbfejlesztése, amelyről — az egészségügyi miniszter júniusban megjelent rendelete alapján — kedden tájékoztatták az újságírókat az Egészségügyi Minisztériumban. Az Intézkedés lényege, hogy — ahol az lehetséges — szervezetileg összevonják a meghatározott területen működő kórházat és rendelőintézetet. így a szakrendelés az illetékes kórházi osztály részlegeként működik majd, s a szakorvosok felváltva dolgoznak az egyes kórházi osztályokon, és az megfelelő szakrende-annak lésen. Ahol ez a szervezeti egység az intézményhálózat széttagoltsága miatt nem oldható meg, ott a különböző szintű egészségügyi intézmények szakmai együttműködéséről gondoskodnak: a kórházak osztályvezetői, főorvosai közreműködnek például a körzeti orvosi, a körzeti gyermekorvosi, iskolaorvosi, üzemi orvosi szolgálat szakmai irányításában. Az intézkedés további célja, hogy lehetőleg ugyanaz a szakorvosgárda kísérje figyelemmel a beteg útját a megelőzéstől a gyógyításon és az utókezelésen át a gondozásig. Ugyanakkor megszüntessék a betegek fölösleges küldözgetését, és az ugyancsak fölösleges párhuzamos vizsgálatokat. Az új szervezeti forma a rendelkezésre álló gép_ és műszerpark gazdaságosabb kihasználását ls lehetővé teszi. Az intézkedés végrehajtására a következő tervidőszak első éveiben kerül sor. KISZ-titkárok, politikai munkatársak, gazdasági ügyintézők, politikai képzési felelősök vettek részt azon a kétnapos tanácskozáson, amelyet a KISZ Csongrád megyei Bizottsága tartott Szegeden, szeptember 22—23án, a KISZ-vezetőképző táborában. A tanácskozáson megjelent Markov András, a KISZ KB szervezési osztályának helyettes vezetője is. A két nap alatt a fiatalokdásában megfelelő, termékenyen aktív politikai légkör megteremtésével mozgósíthatják a fiatalokat. A KISZ-vezetők előadásokat is hallgattak aktuális politikai kérdésekről is. Megyénk gazdasági-politikai helyzete az MSZMP KB 1974. december 5-i határozata tükrében címmel Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára; A párt szervezeti életének aktuális kai ismertették a KISZ előtt kérdései címmel Gyárfás Mi álló aktuális feladatokat, a soron következő KlSZ-kongresszusra való felkészülést. Tájékoztatót kaptak a KISZ KB 1974 áprilisi határozatából adódó teendőkről, hogy szükséges a kommunista jelleg, az ifjúmunkások közötti tömegbefolyás erősítése. Fontos feladat olyan KISZvezetők képzése, akik a megnövekedett gazdasági és keretében vitatták meg politikai feladatok megöl- hallottakat. hály, a megyei pártbizottság osztályvezetője; Tömegpolitikánk időszerű kérdései a XI. pártkongresszus tükrében címmel dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára tartott tájékoztatót Az előadások után a résztvevők kérdéseket tettek föl, majd csoportos foglalkozások a Vers- és prózamondó verseny A város iskoláinak és üzemeinek irodalmi színpadain, színjátszó csoportjaiban sok Szegedi termékek a világpiacon A szőrmeárugyár és a háziipari szövetkezet exportja Az NSZK-beli Frankfurtban évente megrendezik a szörmeáruk bemutatóját, ami egyben a2 irha- és szőrmebundák egyik legnagyobb európái vására is. Minden évben jelentős üzleteket kötnek itt a külkereskedelmi vállalatok és a bundákat gyártó cégek. A vásáron rendszeresen megjelennek a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat szegedi gyárának szakemberei is, saját tervezésű modellekkel A szegedi irhakabátok és szőrmebundák mindig nagy sikert aratnak, ez tükröződik az exportszállításokban. Irhakabátokat elsősorban Nyugat-Európa államai vásárolnak a szegedi szőrmeárugyártóL A legtöbbet Anglia és az NSZK veszi, kisebb mennyiségben visznek Svédországba, Norvégiába és Finnországba. Kedveltek a szegedi irhák Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban is. Az irhabundák különböző fazonokkal és tetszetős színekben görög bárányok bőréből készülnek. Nagyrészt külföldi juhbőrből varrják a szép, filmnyomott, tarkamintás szőrmebundákat, de újabban hazai nyersanyagot is fölhasználnak a tigris- és ocelotszőrmékre emlékeztető bundákhoz. Ezekből szerződésben rögzített mennyiséget szállítanak évente a Szovjetunióba, s más szocialista államokba. Szőrmebundából az idén kétezerrel többet készítenek exportra, miűt a korábbi években. A szegedi szőrmeárugyár tervezői lépést tartanak az európai divatirányzatokkal. Legutoljára szeptember elején voltak Párizsban, ahol tájékozódtak a legújabb fazonokról, színekről. A női irhakabátokon még mindig uralkodik a korcsúsított vonal, de láttak hátul bővülő, övvel összefogott modelleket is. A jövő divatja a bő irhaköpeny. sokkal hosszabb változatban, mint a mostani bundák. Az új fazonokra hosszú szőrű gallérok kerülnek, értékes róka- és mosómedveprémekbóL A férfiak irhakabátja is az egyenes vonalútól eltérően, karcsúsított lesz, hétnyolcodos yagy tehetséges fiatal hívta már fel magára a figyelmet. De akadnak, akik még nem szerepeltek nyilvánosság előtt. Számukra, s minden irodalomkedvelő, versszerető diák és dolgozó fiatal részére biztosít most bemutatkozási lehetőséget a szegedi Ifjúsági Ház. A Simon István emlékére meghirdetett vers- és prózamondó verseny re október 11-ig lehet benevezni. Jelentkezési lapok az Ifjúsági Házban és az iskolákban, az üzemekben is kaphatók. A versenyen Simon István: Ballada a szekeresről című verse kötelező, a prózarészlet — lehetőleg magyar szerző tollából — szabadon választható. A sikeresen szereplő, tehetséges fiatalok közül többet színjátszó körének szeretne megnyerni az Ifjúsági Ház. HÉTKÖZNAPOK Nem ingyen Ültek a padokban, mélyeket szívtak az öreg iskola jellegzetes levegőjéből, bámulták a falakat, figyelték egymást, lesték régi tanáruk száját. Mit mond, hogyan mondja? örültek a padoknak, örültek egymásnak, örültek a szavaknak. Egy óra, másfél óra is alig telhetett el, a padok ismét az öregdiákokhoz nőttek, a levegő újból megszokott lett, és úgy beszélgettek, mintha mindig ezt tették volna. A 15 év gyorsan összezsugorodott, időtlen lett, az alma mater varázspálcájának suhintására. Az iskola, a jó öreg alma mater visszavárt. De nem ingyen. A búcsúzásnál az iskolagondnok tartotta markát, és valamilyen címen pénzt kért. Az alma mater búcsúzóul pénzt kapott. Pöttyek Téren, úton, útfélen Kifestette magát Szeged, s elegáns ruhát vett magára. Megszépült a Belváros, hiszen kopott gúnyáját hamar levetette. Öröm ez annak, aki szereti a szépet, szereti a várost, de jólesően nyugtathatja szemét a friss színeken az idetoppanó idegen is. Valamin azonban megakad tekintete, éppúgy, mint a bennszülöttnek. A pöttyökön botlik meg nézése. Fehéres színű bádogtáblák, szabályos vagy szabálytalan formával a díszes kapukra felaggatva. Krétával vagy ceruzával írták rájuk a háztömbfelelös nevét, s lakcímét. Ki vitathatná lényeges szerepét eme információnak, s azon fölösleges morfondírozni, hogy kell-e a tábla, vagy nem kell. Feltehető, hogy a táblák máshol is jól megférnek. Mondjuk a kapun belül, vagy a bejáratoknál. Mert mostani formájukban ezek a mi díszes kapuink úgy néznek ki, mint a leevett nyakkendők. Szomszédvárak Harcolnak a lakók, Igaz, nem karddal, hanem pennával. Sorra gyártják a beadványokat, és ahol meghallgatják őket, felszólalnak. Jó ideje már, hogy a Vedres utca végén, Újszegeden, a 201. és 202. tízemeletes épületekben előásták az indulatokat. Persze, ők lennének a legboldogabbak, ha a viharos szeleket a megnyugvás elűzné, összkomfortos boldogságban éltek mindaddig, míg a jóval távolabbi épületek lakótársai el nem határozták, hogy a 201-es és 202-es házak közelében garázsokat emelnek. A pontos helyzetképhez tartozik: a szóban forgó két lakóházat egy forgalmas országút, egy autóbusz-végállomás, vasúti feljáró és már több tucat garázs határolja. Nem azért emelik égnek tekintetüket és küldik különböző irányba fohászaikat, mert a gépkocsitárolótól iszonyuk van. Egyszerű, praktikus okok miatt szeretnék elkerülni az újabb helyfoglalást. A néhány szabad négyzetméteren játszóparkot akarnak építeni, mert különben az országúton futballoznak vagy bukfenceznek a gyerekeik. A mai szomszédvárak sajátos csörtéjé még mindig nem ért véget. Ezért tehát tovább lehet szurkolni: hajrá, gyerekek! Halász Miklós Höffner Pálné, az exportbundák minőségét ellenőrzi háromnegyedes hosszal. A színek is változnak az irhabundadivatban: uralkodóvá válik a borvörös, a bordó, s a barna különböző árnyalataival is találkozhatunk. A szegedi gyár szakemberei a Párizsban látottakat azonnal felhasználták. Az októberi budapesti bemutatóra készülő modelleken már nyomon követhetjük a legújabb európai divat vonalát. Az exporton kívül természetesen mindenben kielégíti a gyár a belkereskedelem igényeit is. Az ország háziipari szövetkezetei között alapos a munkamegosztás abban, hogy ki mit gyárt. A szegedi szövetkezet főbb termékei a gyermekruhák, a rongyszőnyeg és a fonott kosarak. A kis szövetkezet árui eljutnak Európa országaiba, és a Közel-Keletre is. A Szovjetuniónak 42 ezer darab gyermekruhát varrnak az idén. Rongyszőnyegből 40 ezer négyzetméter az exportterv. Legnagyobb szőnyegvásárlók Svédország és az NSZK. Vesszőből font kosarakkal is megjelenik a Szegedi Háziipari Szövetkezet a világpiacon. Készítenek apró kenyérkosarakat, piaci bevásárlókosarakat, s kutyakosarakat Bevásárlókosárból például 1100 darabot vásárolt az idén az NSZK, jelentős mennyiséget küldtek Belgiumba is. A kutyakosarak nem egy darabból állnak, hanem 4—6 darabos sorozatból, egymásba rakva. A szobakutya gazdája megveszi a sorozatot, 6 ahogy nő a kutya, úgy helyezi a különböző méretű kosarakba. A vesszőkosarak népszerűek Olaszországban, s eljutott belőlük 300 darab még Iránba is. Az idén a budapesti Kálvin téri áruház közreműködésével, árucsere alapon, több kötött pulóvert is eladtak az NDK-1 nak, i Jo másfél hónappal ezelőtt örömmel látták a Szent István, valamint a Lechner tér lakói, hogy az út mellé lámpatartó oszlopokat tettek le autókról a DEMASZ dolgozói. Arra számítottak, hogy az oszlopok hamarosan a helyükre kerülnek s a lámpák erős fényt árasztanak az eddigi gyér világítás helyett. De csalódniuk kellett, mert a kandeláberek még most is az út mellett hevernek. Csak a Lechner téri gyerekek örültek ennek. Rájöttek, ha fölmásznak a fekvő oszlopok lámpatest felöli végére a másik oldal, a betontuskó valamelyest fölemelkedik. Márpedig ha az fölemelkedik, vissza is billen. Es ha valamelyik gyerek lába alatta marad? E gondolatokkal kerestük föl a DÉMASZ-t, és kértünk tájékoztatást, mikorra várható az oszlopok „elültetése". Kérdésünkre Zelena Ferenc osztályvezető elmondotta, hogy a Kossuth Lajos sugárút átépítése során 110 darab kandelábert emeltek ki a földből. Ezek * ott már korszerűtlenné váltak, de a város más területein jól használhatók. Az áramszolgáltató vállalat szakemberei — ezt fölismerve — száz oszlopot szállíttattak el az eddig gyengén megvilágított utcákba, terekre. Azért nem a béketelepi raktárba, mert az sok többletmunkával járt volna. Az oszlopok alapjainak kiásásával a DÉMÁSZ a dorozsmai költségvetési üzemet bizta meg. A dorozsmaiak sok más feladatuk mellett hozzá is fogtak a munkához; a Pulz utcában két, a Petőfi Sándor sugárúton pedig 21 alapot ástak ki. Remélhetőleg hamarosan eljutnak a Szent fetván, illetve a Lechner térre is. És akkor a DÉMASZ sem késlekedik, a kandeláberek felállításával, s bekötésével. Addig türelmet kérnek az áramszolgáltatók és — velünk együtt — azt, hogy a szülők fokozottabb figyelemmel kísérjék gyermekeik játszadozását. Leselkedik a Lechner tér környékén lakó kisgyerekekre egy másfajta veszedelem is. Amikor a Kossuth Lajos és a Tolbuhin sugárút forgalmát — ideiglenes jelleggel — a Szent Mihály utca felé terelték, alaposan felgyorsult a Lechner tér forgalma is. Már az első napokban a megengedett legnagyobb — olykor még ezt is túlszárnyaló — sebességgel száguldottak a gépjárművek. Sokan jő messziről figyelték a forgalomirányító-lámpákat. s akkor igyekeztek leginkább, ha sikerült kiszámítaniuk, hogy egy hajrával még éppen átsurranhatnak a Nagykörúton. Ilyen körülmények között sok autós és motoros ügyet sem vetett az úttesten átjáró kisgyerekekre. Pedig a téren legalább ötven óvodás, és iskolás gyerek játszadozik naponta. Legtöbbjük tudja. hogy az úton csak figyelmes körültekintés után szabad átmenni, mégis megfeledkeznek néha a szülői intelmekről. Ilyenkor csak a véletlenen múlik, hogy nem történik súlyos, vagy akái végzetes baleset. Vajon mit lehetne tenni az apróságok védelmében? Vigyázzanak jobban a .szülők? Néhányan valóban megtehetnék. de akik délelőtt dolgoznak, azután pedig egyebek között főzniük, mosniuk. takarítaniuk kell, azok aligha. Jó megoldás lenne viszont, ha korlátoznak a sebességet. mondjuk húsz kilométeresre. A gépjárművek vezetői nem veszítenének sokat, hiszen mindössze 200 méteres útszakaszról van szó. A száguldás különben sem indokolt, hiszen máimásfelé terelik az E5;ös út forgalmát. Szirák József f «