Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-24 / 224. szám

Szombat, 1975. szeptember 27. 3 Munka Vörös Zászló Érdemrendet kapott a csepeli szakmunkásképző Az Elnöki Tanács a csepeli I. számú ipari szakmunkásképző intézetet a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette ki. A magas kitüntetést Karakas László munkaügyi miniszter kedden adta át a csepeli munkásotthonban rendezett ünnepségen. Az elnökségben helyet foglalt dr. Kornidesz je, dr. Gosztonyi János oktatási államtitkár. Király Andrásné, az MSZMP budapesti bizottságának titkára és Gyetvai Sándor, a Csepel Vas- és Fémművek kongresszusi oklevéllel kitüntetett brigádjának vezetője is. Ott voltak az ünnepségen a szocialista országok állami szakoktatási szerveinek hazánkMihály, a Központi Bizott- ban tartózkodó küldöttségei. ság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, Borbély Sá.ndor, az MSZMP Központi Bizottsága Ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetőA Munka Vörös Zászló Érdemrendet Székely András, az intézet igazgatója vette át. A fiatalok nevében Bernhardt Zsuzsa harmadéves tanuló mondott köszönetet. Az ünneplő csepeli szakmukástanulókat köszöntötte P. D. Szelivanov, a szovjet küldöttség vezetője, a Szovjetunió Minisztertanácsa szakoktatási bizottságának elnökhelyettese. Az ünnepségen 10 pedagógus vette át a Munka Érdemrend különböző fokozatait. Kilencen részesültek az idén alapított Kiváló szakoktató, és további 34-en a Munkaügy kiváló dolgozója kitüntetésben. Lépést tartani a leg jobbakkal Búzatermelési tanácskozás Szegeden Tegnap délelőtt Szegeden, a Technika Házában a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Gabonatermesztési Kutató Intézet és a Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád megyei Szervezete rendezésében megyei búzatermelési tanácskozást tartottak. A rendezvényen megjelent Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Zsibók András, az Állami Gazdaságok Békés—Csongrád megyei főosztályának igazgatója. goknak, a meglevő eszközállománnyal. Utalt a homoki búzatermesztés fellendülésére, s a távolabbi teendőkre is. Alapvető szemléletbeli változás szükséges ahhoz, hogy a búzatermesztés fellendüljön, s a szubjektív különbözőségeket a gazdaságok között megszüntessék. Sürgető Csongrád megyében a ylzSzilágyi Ernőnek, a megyei gazdaság fizetőképességét po _ tanács vb osztályvezetőjének zitívan érintette. 1973-ig alig rendezés megoldása is. megnyitójában már hang- 5—6 ezer vagon búzát expor- Hovorka György, a Hódsűlyt kapott, hogy miért is táltunk, 1973—74-ben vi- mezővásárhelyi Állattenyészidőszerű ez a tanácskozás, szont már 120 ezer vagonnal tési Főiskola tangazdaságáAz elmúlt harminc év során jutott külföldi piacokra, nak termelési igazgatóhelyethazánkban a búza ágazata ugyanakkor a még korábban tese hozzászólásában a jóvefejlődött a legdinamikusab- egy tonnáért 45 dollárt fizet- tömag szükségességére hívta ban, és terméseredményeink tek partnereink, 1973-bán fel a figyelmet, arra, hogy alapján az élen járó orszá- már 160—204 dollárt. Az meg nem engedhető minőgok közé tartozunk. Ezzel az amerikai készletek kiürültek, ségi megalkuvásokat tesznek egyik legfontosabb politikai néhány nagy ország vásárlá- a gazdaságok a búzavetőmag és gazdasági célkitűzésünk sa révén, így napjainkban a vásárlásánál, csökken meteljesült A háború előtti jövőben is tartós kereslet gyénkben a vetőmag-szapoévekben a szántóterület 40 ígérkezik. A megyében is rító gazdaságok száma. A százalékán termeltünk ke- mindent meg kell tennünk, gazdaságban 2100 hektáron nyérgabonát, 13 mázsás hek- hogy a hazai ellátás mellett termesztenek búzát, s az idei táronként! átlaggal. Az 1961 bővebben jusson külföldi pia- rendkívüli időjárás következ—65-os évek átlagában már cokra. Természetesen koráb- tében sürgetővé vált az át18,6 mázsás átlaggal, 1966— ban, a jövőben is csak kiváló fogó vízrendezés. Erről szólt 70-es évek átlagában pedig minőségű búzával tudunk Haller György is, a szentesi 24,3 mázsa volt a. hektáron- versenyképesek maradni. Termál Tsz elnökhelyettese, kénti hozam. A búzatermesztés jelen hangsúlyozva a talajművelés A jelenlegi tervidőszakban közgazdasági tényezők mel- fontosságát, a búza ágazat1,4 millió hektáron, az ősz- lett jövedelmező, sőt a leg- nak jövedelmezőségét. Szólta szes szántó 28 százalékán 4,4 biztonságosabban jövedelme- vetőmagellátás problémáiról, millió tonna kenyérgabonát ző termelési ágazat. A legki- a gyomirtó szerek beszerzétermelünk átlagosan éven- sebb értékű anyagi ráfordí- sének nehézségeiről és a géként. A fejlődést a termés- tással és a legkisebb élő- pesítés problémáiról. A vitáátlagok emelkedése jól szem- munka-ráfordítással maxi- ban többen kértek szót; így lélteti, hiszen 1971-ben 30,7 mális bruttó és nettó jőve- Burányi Róbert, a megyei mázsát takarítottunk be hek- delem érhető el. Számos növényvédelmi állomás igaztáronként, tavaly pedig 37,5 olyan megye megelőzött ben- gatója, Molnár Imre, a Tisza mázsát. Csongrád megye ha- nünket, ahol a természeti —Maros szög Tsz főagronógyománya és természeti adottságok nem jobbak, musa, Balázs Lajos, az állaadottsága révén is a legfon- egyes esetekben rosszabbak, mi gazdaságok szakszolgálati tosabb gabonatermelő me- Nem arról van szó, hogy állomásának vezetője. Fülöp gyék közé tartozik. Búzater- Csongrád megyében a búza Mihály, az IKR termelési melésének jelentősége a szán- ágazat nem jövedelmező, de rendszer képviselője, dr. Katóföldi növények sorában arról igen, hogy a jövede- kuszi László, a megyei pártváltozatlanul az elsők között lem képzésében a természeti bizottság osztályvezető-hevan. Átlagosan 75—78 ezer adottságok által biztosítható lyettese és Fejes István, a hektáron a szántóterület 28 jövedelem egyharmadát sem vásárhelyi Vörös Csillag Tsz —30 százalékán díszlik búza. értük el. Az idei katasztrofá- főagronómusa. A vitát SziláSajnálatos, hogy az utóbbi lis időjárás a megye helyze- gyi Ernő foglalta össze, években a termésátlag alap- tét és helyezését tovább ron- hangsúlyozta, azokon a héján a megyék között majd- totta. lyeken, szövetkezetekben, álnem az utolsó helyre került A búzatermesztésben való iami gazdaságokban, ahol Csongrád. 1969-ben még ne- lemaradás főbb okait a ter- ; k vl-7nvomott 'terülegyedik, 1973-ban a kilence- melőszövetkezetek, mezőgaz- mncseneK y° , dik, tavaly viszont már ti- dasági üzemek közötti dif- tek,« belvizes tablak, valamizenötödik helyre esett vissza, ferenciálódásban, s különbö- vei vessenek többet a terveAz országos átlagtól 5 száza- ző szubjektív okokban hatá- zettnél. lékkai, hektáronként mintegy rozta meg. A nagy progra2 mászás termésátlaggal ma- mok megvalósítása a gazdaradt le. ságok anyagi erejét, tőkéjét Dr. Szániel Imre, a Sze- igénybe vették, ugyanakkor gedi Gabonatermesztési Ku- továbbra is magas költségtató Intézet igazgatója elő- szinttel állítanak elő terméadását hat pontban foglalta keket, míg a búzát lehet 45— össze. A tanácskozás idősze- 50 százalékos költségszinttel rűségéről szólva hivatkozott termeszteni, a búza szerepére az élelme- A következőkben üzemszerzésben és az exportban. A vezési tennivalókról szólt az búzatermesztés jövedelmező- előadó. A mezőgazdasági üzeségére, Csongrád megye hely- mekben számolni kell a rendzetére, lemaradására ebben kívüli időjárás okozta nehézaz ágazatban, az ez évi ségekkel, mégis optimálisan rendkívüli időjárás okozta előkészített talajba, időben problémákra, a jelentősen kerüljön földbe a búza, változó közgazdasági ténye- ügyelve a fajtakérdésre, a zökre és nem utolsósorban korai fajták szorgalmazására, az MSZMP KB 1974. decem- a gondos talajelőkészítésre, ber 5-i határozatára. tápanyag-utánpótlásra, küIsmert, hogy jelenleg a lönös tekintettel arra, ha az nemzetközi piaci helyzet kö- idő kedvez, akkor is szoros vetkeztében külkereskedelmi munka vár a határ művemérlegünk passzív. Az utób- lőire, hiszen legalább 20—25 bi években a búzaexportunk nap alatt be kell fejezniük igen jelentős volt, ami a nép^ a vetést a termelő gazdasáIgényesebb vezetést! A

megváltozott körülmények szervezettebb, fegyelmezettebb munkát igényelnek mindenekelőtt a gazdasági életben, de a politikai, a társadalmi, az állami élet valamennyi területén is. Ez megnöveli a vezetők feladatait, a velük szemben támasztott követelményeket. Nagyon sok múlik azon, képesek-e a különböző vezető tisztségek betöltői a körülmények megkövetelte színvonalon irányítani a munkát. S nem kevésbé fontos, hogy igénylik-e ezt tőlük a pártszervezetek, törekednek-e növelni bennük az igényességet, munkájuk értékelésekor szem előtt tartják-e a mai helyzet követelményeit. A pártszervezeteknek mindenekelőtt tisztázniuk "kell, hogy milyen követelményeket támasszanak, milyen mércét alkalmazzanak, hogy munkájuk eredményes és hatékony legyen. Más szóval: miféle vezetői Mulajdonságok létét igényeljék fokozottabban, az irányítási mód mely elemei "mellett szálljanak síkra erőteljesebben, illetve milyen szemlélet és gyakorlat ellen küzdjenek még határozottabban? Ha módosultak a feltételek és a körülmények, az bizonyos fokig módosítja a vezetéssel, a vezetőkkel szemben támasztott igényeket is. Ezt azonban semmiképpen sem lehet úgy értelmezni, mintha valamiféle gyökeresen új követelményekről lenne szó. Az elbírálás, az értékelés alapja jelenleg sem más, mint ami megfogalmazódott a párt Központi Bizottságának 1973. novemberi káderpolitikai határozatában, a XI. kongresszus azt megerősítő állásfoglalásában. A jelenlegi helyzetben különösen fontos p káderpolitikai határozatnak az a megállapítása, hogy vezető munkakörökben olyan személyek dolgozhatnak, akik értik és ismerik a párt, a kormány politikáját, s az irányításuk alá tartozó területen gondoskodnak annak megvalósulásáról. Hasonlóan fontos követelmény, hogy döntéseik, intézkedéseik meghozatalánál a társadalmi érdekek, a politikai összefüggések legyenek számukra elsődlegesek és meghatározók. Talán nem túlzás azt mondani: a jelenlegi időszakban még a korábbinál is fontosabb politikai kérdéssé vált, hogy képes-e egy vezető a helyi döntésekben az össztársadalmi, a népgazdasági érdekből kiindulni, képes-e elhatározásainak az egész társadalomra kiható következményeit számba venni, a helyi közösség érdekelt az egész országéval összefüggésben vizsgálni. A népgazdasági, össztársadalmi érdek elsődlegességének elfogadása ma oljan próbakő, amelyen a pártszervezetek bármely vezető politikai alkalmasságát megbízhatóan mérhetik. A változott gazdasági feltételeié, hatékonyabb központi irányítást igényelnek. Ez azonban nem csorbítja a vállalati, helyi önállóságot. A központi elhatározások fegyelmezett végrehajtására van ugyan szükség, de a jó végrehajtás a gazdasági, társadalmi, politikai életben önálló alkalmazást, mérlegelést, gondolkodást Igényel. Nagyon is időszerűek a XI. kongresszuson ' elhangzott szavak: „Minden vezetővel szemben követelmény ..., hogy nagyfokú önállóság és bátor kezdeményezőkészség jellemezze a politika helyi végrehajtásában." A módosult gazdasági helyzetben is párosítani kell a fegyelmezettséget a rugalmassággal. Sőt, számos területen az utóbbiból nem kevesebb, hanem éppenséggel több rugalmasságra van szükség, különösen a változó világpiaci feltételekhez való gyors és rugalmas alkalmazkodásra. Az ilyen vezetési stílust a pártszervezeteknek bátorítaniuk kell, természeteser. szigorúan megkövetelve, hogy ez ne a törvényes előírások „rugalmas" kijátszásában vagy megkerülésében fejeződjék ki. Mint ahogy arra is ügyelniök kell, hogy az öntevékenység párosuljon a felelősségvállalással. Ne egymásra mutogassanak » vezetők, ha a helyzet felelős döntést igé nyel, hanem elsősorban saját teendőiket keressék és találják meg. Még nagyobb figyelmet érdemelnek a kádermunkában a vezetőkészség olyan — az 1973 novemberi párthatározatban is megjelölt — elemei, mint az áttekintő, elemző és általánosító készség, az új felismerésére és alkalmazására való hajlam. A mai körülmények között a korábbinál még kevésbé lehet „rutinból" irányítani, a kitaposott utak követésére szorítkozni. Ha a pártszervezetek e követelményt mindenütt nagyobb erővel hangsúlyozták volna, alighanem előbbre tartanánk például a gazdaságtalan termelés visszaszorításában, a gyártmányszerkezet korszerűsítésében. "gényesebben, színvonalasabban vezetni — ez végeredményben egyet jelent ma azzal, hogy még inkább érvényesíteni a párt káderpolitikai állásfoglalásainak útmutatásait, az úgynevezett „hármas követelményben" összegezett elvárásokat. Ez a feltétele annak, hogy az irányítás mindenütt a helyzet megkövetelte szintre emelkedjék. GYENES LÁSZLÓ r KGSTa műanyagokról Kedden Lenin város ban megkezdődött a KGST-tagországok műanyagipari kutató és koordináló tanácsának harmadik ülésszaka. Az ülésen a tagországok képviselői beszámolnak az előző konferencia óta eltelt időszak kutatási eredményeiről és a koordinációs bizottság munkájáról, megvitatják és kialakítják a következő évi munkaprogramot, összehangolják a tagországok 1976—80. évekre szóló középtávú kutatási terveit. Foglalkoznak a polietilén és polipropilén műanyagokkal kapcsolatos kutatásokkal, ezek „öregedésével" az óriás műanyag molekulák stabilizálásának lehetőségeivel. Huszonöt éve alakult meg a katolikus papi békemozgalom Huszonöt évvel ezelőtt ala- rozták a hazai, valamint a kult meg a magyar katolikus nemzetközi békeharc további papi békemozgalom. Az év- feladatait. Az ünnepségen forduló alkalmából kedden a részt vett az Állami EgyházParlament kongresszusi ter- ügyi Hivatal elnöke, a Hazamében ünnepi ülést rendez- fias Népfront és az Országos tek, amelyet dr. Ijjas József Béketanács, továbbá több kalocsai érsek, a magyar ka- európai ország papi béketolikus püspöki kar, az Opus mozgalmának képviselője. Pacis és az Országos Béke- Az ünnepi ülés szünetében tanács katolikus bízottságá- a Parlament Munkácsy-ternak elnöke nyitotta meg. mében dr. Trautmann Rezső, A tanácskozáson összegez- az Elnöki Tanács helyettes ték az eltelt negyedszázad elnöke kitüntetéseket nyújtapasztalatait, es meghatá- totí aí. Gyermek- és ifjúságvédelem a szegedi járásban A szegedi járási gyermek- — hosszú idő óta visszatérő és ifjúságvédelmi munkabi- — gond az alkoholizmus elzottság tegnap, kedden dél- leni küzdelem. A családfő előtt munkaértekezletet tar- rendszeres italozása nem egy család harmóniáját borította fel: ezekben az esetekben a gyermekek védelme fokozott erőfeszítést igényel. Ahol megoldható, ott a kiskorúakat állami gondozásra javasolják, vagy hivatásos pártfogót neveznek ki melléka bízotteág^ titkára"' nyitotta íük- Rendszeresen ellenőrzik tott, melyen a munkabizottság tagjai mellett gyermekvédelmi felügyelők és hivatásos pártfogók vettek részt. Az ülést Acs Zoltán, a szegedi járási tanácsi hivatal művelődésügyi osztályvezetője, a munmeg, majd négy község gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságának elnöke számolt be az elmúlt két év tapasztalatairól. Űjszentiván, Üllés, Zákányszék és Deszk albizotta községi italboltokat és a szórakozóhelyeket, hogy minél kevesebb fiatal fogyaszszon szeszes italt. A garázdálkodó, alkoholista szülőket pedig elvonókúrára készteságai 7—8 taggal, valamint t'kszéles aktívahálózattal mű- Többen hangsúlyozták, ködnek. A pedagógusok, az rendkívül csekély — általáegészségügyi szakemberek, a ban ötezer forint — az évenrendőrség helyi megbízottja, kénti összeg, melyet a nehéz a termelőszövetkezetek és a anyagi körülmények között szülői munkaközösségek élő nagycsaládok segélyezéképviselői szabad idejük je- sére fordíthatnak. Sokkal lentős részének feláldozásá- több a rászoruló, mint ahány val társadalmi munkában kérelmet ki tudnak elégíteni, fáradoznak községük gyer- A társadalmi és politikai törnek- és ifjúságvédelmi fel- megszervezetek kellően táadatainak megoldásán. Szer- mogatják a gyermek- és ifjúvezetten, munkaterv alapján ságvédelmi albizottságok tevékenykednek, sürgős, ha- munkáját. Deszken — a helasztást nem tűrő intézkedés iyj tanács segítségével — a esetén rendkívüli üléseket kis jövedelmű, nagy létszáiktatnak programjukba. Gon- mú családok rossz lakásködot fordítanak a veszélyezte- rülményeit kedvezményes teteit környezetben nevelkedő lekvásárlási akcióval orvogyermekekre; családlátoga- solták. tásokkal, beszélgetésekkel, Az albizottságok beszámokülönféle intézkedésekkel lói után Héger Valterné, a igyekeznek megelőzni a fia- Vöröskereszt járási titkára talkorúak rendellenes egész- tájékoztatta a jelenlevőket a ségi és pszichikai fejlődését, vöröskeresztes szervek gyerAz albizottságok beszá- mek- és ifjúságvédelmi tevémoLoja szerint a legnagyobb kenységéről. /