Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-23 / 223. szám

Szombat, 1975. szeptember 27. 23 Nemzetközi tanácskozás kezdődik a szakmunkásképzésről Hétfőn megérkeztek a külföldi küldöttségek a szocialista országok szakoktatási szervei vezetőinek szerdán kezdődő budapesti tanácskozására. A bolgár küldöttséget Nencso Sztanev közoktatásügyi miniszter, a csehszlovák delegációt dr. Miroslav Cipro, a Cseh Szocialista Köztársaság közoktatási miniszterhelyettese, a lengyel küldöttséget Michal Godlewski, a közoktatás- és nevelésügyi miniszterhelyettes vezeti. A Mongol Népköztársaság delegációja G. Mendszajhannak, a Minisztertanács állami munka- és bérbizottsága elnökhelyettesének, az NDK-é Bodo Weidemann szakmunkásképzési államtitkárnak, a Román Szocialista Köztársaságé Vasile Alexandrestu oktatás- és nevelésügyi miniszterhelyettesnek a vezetésével érkezett a magyar fővárosba. A szovjet küldöttséget P. D. Szelivanov, a Minisztertanács állami szakoktatási bizottságának elnökhelyettese vezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes fogadta. Ott voltak az érkezésnél az érintett budapesti nagykövetségek képviselői is. A Vietnami Demokratikus Köztársaságnak a tanácskozáson részt vevő küldöttségét Nguyen Manh Cam, a VDK budapesti nagykövete vezeti. Közéleti napló ÜJ ALGÉRIAI NAGYKÖVET Losonczi Pál. az Elnöki gériai Demokratikus és NéTanács elnöke, Lázár György, pi Köztársaságba akkreditált a Minisztertanács elnöke és - új nagykövetét, aki a közelutazik állomásheApró Antal, az Országgyű- . . _ lés elnöke fogadta Széphelyi Jövőben Zoltánt, hazánknak az Al- lyére. HAZÁNKBA LÁTOGAT A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANACSANAK KÜLDÖTTSÉGE Az Országgyűlés meghívá- SZKP KB Politikai Bizottsára kedden hivatalos bará- ságának póttagja, a Szovjetti látogatásra hazánkba ér- un;ó Legfelsőbb Tanácsa elkezik a Szovjetunió Legfel- nökségének tagja a Bjelosobb Tanacsanak politikai " . _ ' ' , küldöttsége. A delegációt rusz KP Kozponti BizottsaPjotr Mironovics Maserov, az gának első titkára vezeti. BUKARESTBE UTAZOTT ORBÁN LÁSZLÓ KULTURÁLIS MINISZTER Dr. Orbán László kulturá- udvaron megjelent dr. Mollis miniszter vezetésével Jcül- nár Ferenc kulturális államdöttség utazott vasárnap es- titkár. Jelen volt Constante Bukarestbe, a szocialista ün cimbru budapesti roorszagok minisztereinek er- . '. , , .-, . . tekezletére. A delegáció bú- man nagykovetseg ideiglenes csúztatásán a Keleti pálya- ügyvivője. AZ INDIAI ÁLLAMELNÖK HAZANKBA LÁTOGAT Losonczi Pálnak, a Nép- ság elnöke szeptember 26— köztársaság Elnöki Tanácsa 30 között hivatalos iótoga_ elnökenek meghívására F. A. Ahmed, az Indiai Köztársa- tást tesz Magyarországon. MEZŐGAZDASÁGI KÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT TUNÉZIÁBÓL Hassan Belkhodzsa tuné- ügyi miniszter, jelen volt ziai földművelésügyi minisz- Moncef Jaafar, Tunézia buter vezetésével küldöttség dapesti nagykövete. Hétfőn érkezett hazánkba. Fogadá- megkezdődtek dr. Romány sara a Ferihegyi repuloteren & , ...,,,.. megjelent dr. Romány Pál Pál es a tunéziai delegáció mezőgazdasági és élelmezés- megbeszélései. OKISZ-KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT PnENJANBA Küldöttség utazott a Ko- Koreai Szövetkezeti Központ reai Népi Demokratikus Köz- elnökének meghívására az társaságba. Rév Lajosnak, az együttműködés bővítésének OKISZ elnökének vezetésé- lehetőségeiről, az 1976—80-as vei. Li Szang Szen kereske- évekre vonatkozó szövetkezedelemügyi miniszternek, a ti árucseréről tanácskoznak. NÉPFRONT-DELEGÁCIÓ JUGOSZLÁVIÁBA Dr. Szentistványi Gyulá- Jugoszláv Dolgozó Nép Szonénak, a Hazafias Népfront cialista Szövetsége meghíváOrszágos Elnöksége tagjának, sára. A küldöttséget a Feriaz OT titkárának vezetésével hegyi repülőtéren dr. Molnár hétfőn háromtagú népfront- Béla. a HNF Országos Elküldöttség utazott hivatalos nökségének tagja, az OT titlátogatásra Jugoszláviába, a kára búcsúztatta. Hol járjanak a traktorok ? A kisvasút kavicsából út épülhetne Elment a szegedi madzag- vasút kavicsát. Menjen majd vasút — béke poraira. De végig egy nagy gép a talpfák mi lesz a kavicsaival, amire helyén tolólappal, terítse el a mérnökember azt mondja, ágyazati anyag? Amibe a talpfákat beleágyazták, ami a mocsár fölött is megtartotta a vonatot? A községi tanácsok dolga dönteni fölötte, és biztosan felelősséggel is döntenek. Oka van, hogy mégis szót kérünk ebben az ügyben. Tavaly ősszel, amikor az egész mezőgazdaság dott a betakarítással, egész ország nyújtotta segítő kezét, külön kérték, függesszék föl a tilalmat, mely szerint főúton traktor, lovas kocsi és más lassú jószág nem járhat. Megtették, mehettek a traktorok. Idén, aratásban újra elhangzott a sóhajtás: a földutakon tengelyig ér a sár, a főúton pedig ott a tábla. A közlekedés Irányítói tudják, hogy a nagy forgalmú utak autóáradatának védelme mekkora felelősséggel , , .. jár. Bár segítettünk mindig ke,k tovább sóhajtani a mezőgazdaság panaszát — hiszen sok milliós értékekről volt szó —, azt is hozzágondoltuk, ideje lenne végleges megoldásokat keresni. Az egyik, hogy egyre több teherautót vásárolnak a szövetkezetek — ha kapnak —, és fölváltják a vontatókat az utakon. De a traktor így is traktor marad, nem szánthat mindig egy helven, közlekedik is. Lassan jár a kombájn is, és tegyük hozzá, a mostanában induló mammuttraktorok el se férnek rendesen a betonúton. Domaszéken mondta valaki még a tavasz elején a tanácsházán, hogy nem kellene széthordani a madzaga kavicsot, tapossa meg, és járjanak azon a traktorok. Az ötlet tehát Domaszékről való, de máshol is érdemes lenne meggondolni. Benne van a megszüntetést megelőző alkuban, hogy helyét hasznosítani kell. Ez a haszosítás sok helyen azt jelenti, hogy ki kell szedni jó . mélyen a földet ott is, ahol kinlo- kavics sincs, mert gyomirtóes az val agyonvegyszerezték, helyére pedig új földet kell vinni. Mit lehet tenni a régi kaviccsal? El lehet vinni tölteléknek rossz utakhoz, gödrökhöz, vagy betonba rakni új házak lábazatához. Ennél a földcserénél, elhordásnál, újratöltésnél sokkal egyszerűbb a szétterítés. De ha belegondolunk, menynyibe kerülne, mondjuk öt év múlva kavicsot hordani ide az ország másik feléből, mert valamilyen út mégisa mezőgazdaságnak. akkor legalább egy szavazati kaviccsal oda kell tenni a voksot, hogy ahol szükség van rá. vagy rövid időn belül szükség lesz, ott maradjon meg a töltés anyaga. Semmiképpen nem arra gondolunk, hogy készítsünk belőlük jó burkolatú utat. Annyi pénzünk most nincs is, és szükség sincs rá. Ellenben ezzel az ötlettel, és esetleg a kavicsnak a fölösleges helyekről való átszállításával segíteni lehetne az ötvennyolc aláírással szerkesztőségünkbe küldött levél honvéderdei íróinak a panaszán is. Azt írják a levélben, választhatnak, ha utazni akarnak: Pusztamérgesre vagy Rúzsára gyalogoljanak előbb. Öt-hat kilométer jobbra is, balra is. Számukra ugyan ez a megoldás nem jelenthet végkielégítést, de segítene addig, amíg jól járható utat nem kapnak. A mezőgazdaság gépeinek pedig azután is jó lenne. Horváth Dezső Öntudat munkafegyelem S

okan élnek még azok közül, akik nap mint nap látták a gyárak kapuján a táblákat: „Munkásfelvétel nincs!" Aki munkába menet találkozott a fölirattal, örült, hogy beléphet a kapun. S azoknak a sorsát is ismerjük — ki a történelemkönyvek lapjairól, ki tapasztalatból —, akiknek szólt a rövid elutasítás. Mostanában más táblák tűnnek szemünkbe. Olyanok, amelyeken hosszú lista hirdeti, milyen szakmában hány munkáskéz hiányzik a gyárban. Munkaerőhiánnyal küszködnek tehát a vállalatok. Öriási erőfeszítéseket tettünk a munkásvándorlás megállítására, s azt mondtuk, a munkaerő tulajdonképpen nem hiányzik, csak két gyár közt, az utcán található. Az egészséges, reális okokból eredő munkaerőmozgást nem tekintve, a vándorló munkások nagy kárt okoztak, gazdasági és erkölcsi szempontból egyaránt. Természetesen nem kizárólag a saját hibájukból. Jobb munkakörülményeket kerestek, s hűtlenek lettek a gyáraknoz. Gyakran olyanokhoz, amelyekben' csöpp jóakarattal, odafigyeléssel meg lehetett volna teremteni a jobb munkafeltételeket, azaz megtartani, a távozni készülőket. Többen nagyobb munkabért szerettek volna — ki jogosan, ki jogtalanul —, s mivel nem kapták meg, elmentek. Megkapták máshol. A nagy körforgást a íörzsgáraatagok sínylették meg. Akik kitartottak munkahelyük mellett, kényszerűitek elviselni az' adott munkakörülményeket, s nézni 'azt, hogy az újonnan jött munkások magasabb, vagy azonos órabért kaptak. Az új dolgozó a tanulási idő alatt nem tudott annyit termelni, mint az, akinek a helyére állt: gazdasági kár. Magasabb órabért kapott, mint a többiek: a hűséges munkások erkölcsileg elítélendőnek tartották. S nőtt a tengeri kígyó, melynek fejét még mindig nem tudtuk levágni. Ez év első felében Csongrád megye ipari munkásai közül minden száz.ól tizennyolcan léptek ki munkahelyükről, az építőiparban pedig huszonegyen. Valamelyest javult azért a helyzet. A munkaerő-gazdálkodás fogalmát helyesen értelmező vezetők megfontolt intézkedések végrehajtására törekedtek. Megszívlelték pártunk Központi Bizottságának határozatait az üzem- és munkaszervezésről, amelynek fejlesztése óriási lehetőségeket tárt föl. Kevésbé munkaerőigényes technológiák kidolgozásával, átcsoportosítással, megfelelő bérintézkedésekkel sok vállalat reálisabb munkaerőigényeket jelentett be a tanácsnál, mint a korábbi években. Csökkent a munkásvándorlás. mértéke is. Nem lehetünk azonban nyugodtak. A hiányzó munkaerő egy része most nem az utcán van, hanem a gyárkapun belül. Mármint azok az emberek, akikre más gyárakban inkább szükség lenne. Azok az emberek, akik munkaidejük nagy részét sétálással, üldögéléssel, ácsorgással töltik, nem is alacsony órabérért. A napokban azt mondta valaki, a munkás világ életében azért harcolt, hogy minél kevesebbet kelljen dolgoznia, egyre magasabb bérért. Amikor a munkásnak a szó legszorosabb értelmében harcolnia kellett, akkor még igaz volt ez a tétel. Amikor munkások százai életüket is képesek voltak feláldozni a nyolcórás munkaidőért, s a tisztességes munkabér megszerzéséért, akkor merőben más volt a helyzet, mint most. Azt a „harcot" a mi társadalmunkban bem lehet folytatni. Erkölcstelen. Különösen erkölcstelen azokkal a munkásokkal szemben, akik gépek mellett, teljesítménybérben, szalagban dolgozzák végig szinte megállás nélkül a nyolc órát. A KSZV gyáraiban, a textilművekben, a ruhagyárban, a vágóhídon, és így tovább. A munkásság volt mindig a társadalom legöntudatosabb osztálya. Az olyan rendszerben, amelyben ez az osztály az uralkodó, miért ne számíthatnánk az öntudatára? Igenis számíthatunk, s számítanunk is kell. Mert a munkásság nagy többsége ma is öntudatos, egyetért szocialista céljainkkal, becsületesen dolgozik is érte. Amikor munkafegyelemről beszélünk, nem belőlük akarunk még többet kisajtolni. A munkásoknak azon csekély hányadáról van szó. akik megfeledkeztek önmagukról. Akik tovább akarják folytatni a múlt idők „harcát" — immár önmaguk ellen. S azokról a vezetőkről, akik ezt hagyják, mindanynyiunk kárára. S azokról az alkalmazottakról, akik az asztal sarkán üldögélve, kávézgatva, süteményt majszolva, vidám beszélgetéssel gyakran fölpiszkálják a munkások indulatait: így is lehet pénzt keresni?! M i lenne,' fia az irodákban csalt anynyian volnának, ahányan kellenek az adminisztrációs munkákhoz? A semmittevésre „kárhoztatott" üldögélőket át is lehet vezérelni a termelőmunkába, követni például a kábelgyári kezdeményezést. Csökkenne a munkaerőhiány, javulna a munkafegyelem. Ha fölszámolnánk a „sétáló" fizikai munkaköröket, illetve mérsékelnénk bennük a létszámot, az is az előbbi eredményhez vezetne. Nagv a felelősség. A munkaerő-gazdálkodás és munkafegyelem kérdései szorosan összefüggnek. Az utóbbi elengedhetetlen föltétele az előbbinek. S hogy meglegyen ez a föltétel, azért sokat kell tenni. Fejlődő szocialista társadalmunk egyik alapköve a szocialista öntudat. Ahol ez hiányzik, ott segíteni kell kialakulását, formálódását. A nevelő munka fő bázisa a szocialista brigádmozgalom, a nagy tömegeket mozgató, lelkesítő munkaverseny. Támasza a gyári pártszervezet. Elsősorban a párttagok fegyelme legyen példaadó, a műhelyekben, az irodákban, mindenütt. Tegyük felelőssé a munkahelyi vezetőket is a fegyelem lazulásaért. S ha tettekkel is nevelünk, nem csak szavakkal, nagyobb lesz a hatás. Ha a fegyelmezetlen embereket ia megnyertük, sikerül tudatukat, arculatukat megváltoztatni, közelebb kerülünk a célhoz. Pártunk XI. kongresszusának határozata kimondja: „Fontos feladat a népünk, elsősorban munkásosztályunk gondolkodásában és magatartásában kibontakozó szocialista vonások általánosítása és terjesztése ... Az élet minden területén növelni kell a szocializmus aktív híveinek megbecsülését, a szocialista módon végzett munka, a szocializmus ügye iránt elkötelezett magatartás tiszteletét." A munkafegyelem megszilárdulásának alapja a szocialista gondolkodás, öntudat fejlődése. Harcunk most abban áll, hogy minél tisztábbá, acélosabbá tegyük ezt az öntudatot. BÁLINT IBOLYA Jubilál a Központi Fizikai Kutató intézet Az uránkémia, az izotópgyártás és a nukleáris műszergyártás alapjainak lerakása, a korszerű reaktorkutatás megteremtése, a fejlett sugárvédelem létrehozása, a számítástechnikai berendezések fejlesztése, illetve ben, a korszerű tulajdonsá- lódnak korunk nagy tudomágokkal rendelkező anyagok nyos felfedezéseihez, példa előállításában. Különösen fi- erre a KFKI-ban folytatott gyelemre méltó az anyagi vi- lézerkutatás, továbbá a tálág alaptörvényeinek feltá- rolt programú analizátorok rását szorgalmazó részecske- kialakítása, és magfizikai kutatások hasz- A kutatók előtt további jenosítása más tudományterü- lentős feladatok állnak: elterjesztése terén végzett leteken. A magfizika és a gyorsítani a kézzel végzett úttörőmunka — a felsoroltak szilárdtest-fizika kutatói kö- műveletek gépesítését, tökéjói érzékeltetik azt a rend- zötti együttműködés egyik letesíteni, módosítani az Elvül széles körű, megalapo- utóbbi kimagasló teljesítmé- energiafelhasználás szerkezezott tudományos munkát, nyeként a korszerű félveze- tét, növelni a nukleáris amelyet a Központi Fizikai tőgyártásban nélkülözhetet- energiatermelés Kutató Intézet végzett fennállásának negyedszázada alatt. A jubiláló „tudósműhely" eredményeiről és terveiről hétfőn a Magyar Sajtó Házában Pál Lénárd akadémikus, az intézet főigazgatója tájékoztatta az újságírókat. Utalt a szilárdtest-kutatások terén elért eredméIen, úgynevezett ionimplantációs technológiát hoztak létre. Az eredetileg 100 kutatóra tervezett intézetben napjainkban több mint kétezren dolgoznak, s tevékenységük legfontosabb értéke a széles alapokon nyugvó műszakitudományos kultúra létrehozása, amelynek eredményeit nvekre, amelyeket ma már egyre gazdagabban hasznoszéleskörűen alkalmaznak, s sitják az oktatásban, az iparez nem kis mértékben se- ban, s újabban a mezőgazdagítette az ipart különböző ságban is. A tudományos kutechnológiák tökéletesítésé- tatók alkotó módon kapcsomennyisegét, hozzákezdeni a drágán beszerezhető nyersanyagok és alapanyagok helyettesítését lehetővé tevő új anyagféleségek ipari bevezetéséhez. A felsoroltak csupán jelzik a tennivalókat, a legfontosabb az intézetben létrehozott tudományos potenciál továbbfejlesztése, hogy a KFKI kollektívája még aktívabban segíthesse a tudomány frontján a gazdaságpolitikai célkitűzések valóraváltását. Baráti találkozó Hétfőn baráti találkozót rendezett a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetsége az NDK-megalapításának közelgő, 26. évfordulója alkalmából. Gerhard Reinert nagykövet köszöntötte a vendégeket, majd Horst Brasch, az NDK Népek Barátsága Ligájának első elnökhelyettese, a Német Szocialista Egységpart Központi Bizottságának tagja kitüntetéseket adott át azoknak a magyar állampolgároknak, akik eredményesen tevékenykedtek a népeink közötti barátság elmélyítésében. 13-an a Népek Barátsága Liga arany jelvényét, 11en az ezüstjelvényt, ketten a Népek Barátsága Liga Érdemérmét kapták. Ugyancsak a hétfői ünnepségen mutatták be az NDK budapesti kulturális és tájékoztatási központja új igazgatóját, Dieter Henze személyében.