Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-04 / 207. szám

VJUG proletákiai, egyesüljetek! 65. évfolyam 207. szám 1975. szeptember 4., csütörtök Ára: 80 fillér Négymilliárd forint vállalati lakásépítési alapba Fél év alatt csaknem 2000 OTP-lakás munkásoknak, vállalati segítséggel A lakásellátás rendszeré­nek fejlesztésében eredmé­nyesnek bizonyult az az in­tézkedés, amely szerint a vállalatok anyagi, műszaki és pénzeszközeikkel támoga­tást nyújthatnak a dolgozók lakásépítkezéseihez. Így 1869. óta érről évre bővült a vállalatok lakásépítési alap­ja; amelyre eddig több mini négymilliárd forintot fizet­tek be, és ennek túlnyomó részét már felhasználták. A munkáltatói támogatással épített vagy vásárolt lakások száma már meghaladja a 34 ezret , A vállalati lakásépítési formán belül 1973. elejétől különösen sok kedvezményt kaptak az állami vállalatok munkásat Az OTP széles körű lehetőséget nyújtott arra. hogy a vállalatok a mirokáslakás-építési igénye­ket a takarékpénztári beru­házású társasházi lakások megvásárlásával elégítsék ki. Így a tanácsi kijelölésű la­kások vásárlói az OTP által épített és értékesített laká­soknak több mint a felét munkáltatói támogatással, ezen belül több mint egyne­gyedét úgynevezett munkás­feltételékkel kapták meg. Különösen szembetűnő ez a évben és ez év első felében a munkáslakás-építési for­mában 20—21 ezer forint volt, ugyanakkor a munkál­tatói támogatással, de nem munkások részére vásárolt lakásoknál 48 ezer—49 ezer forintot kellett befizetni. Munkáltatói támogatás nél­kül pedig átlagosan 70 ezer forint körül mozgott a köte­lező készpénzbefizetés. Az állami vállalatok munkásai­nak juttatott kedvezmény még a tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakások kész­pénz-előtörlesztésénél is elő­nyösebb, átlagosan 6—7 ezer forinttal kevesebb. A kedvezményes munkás­lakás-építési forma szerint az első két évben, tehát a múlt év végéig csaknem 9500 munkáscsalád kapott támo­gatást, s ebből több mint 6000 család új otthona épült már fel. Ez év első felében a múlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva 1337 helyett 1928 OTP-értékesítésű mun­káslakás megvásárlását segí­tették a vállalatok. A mun­kásállományon kívüli dolgo­zókkal együtt 2341 helyett 3286 új otthon megszerzésé­hez nyújtottak munkáltatói támogatást. A lakásépítés vállalati tá­mogatása és a rrtunkáslákás­kédvezmény a- kötelező kész- építéshez nyújtott rendkívüli lentősen hozzájárultak ah­hoz, hogy az ország várható­an 15—20 ezer lakással túl­teljesíti a többszintes lakó­ház-építkezések IV. ötéves tervi előirányzatát. Számí­tani lehet azonban arra is, hogy a következő tervidő­szakban még több lehetősig nyílik a lakásépítés válla­lati támogatására. A IV. öt­éves tervben ugyanis még nem volt arra lehetőségük a tanácsoknak, hogy a ked­vezményes, vállalati, mun­káslakás-építési akcióhoz elegendő előközművesitett építési területről gondoskod­janak, majd az elkészült la­kótelepeket jól ellássák a szükséges járulékos és egyéb kapcsolódó létesítmények­kel. A következő ötéves tervidőszakban a tanácsok a telepszerű, többszintes mun­káslakások előközművesíté­séhez és járulékos beruházá­saihoz is kapnak költségve­tési hozzájárulást. A mun­káslakás-építési akció, a vál­lalati lakásépítés bővítésére azonban az is több lehetősé­get nyújtana, hogy ha a sa­ját, beruházó részlegekkel nem rendelkező kisebb vál­lalatok a jelenleginél jobban élnének az összefogás, a társulás, a lakásépítési szö­vetkezet megalakításának le­pénzbefizetésnél, ami a múlt állami- kedvezmények is,je- hetőségeiveL Á közös raktárnál: Programváltozás a csatornaépítésben 'A nyugati iparkörzetberú a Fonógyári út mentén épül a nagykereskedelmi vállala­tok közös raktára. A raktár­hoz vezető utak, csatornák beruházási programját 1973. szeptemberébén hagyta jóvá a városi tanács végrehajtó bizottsága. E programot leg­utóbbi ülésén módosítani kényszerült a végrehajtó bi­zottság, mivel az eredetileg tervezett költségek jelen­leg a csatornázásnak csak felét fedeznék. Az eredeti tervek szerint •z útépítés 4,2 millióba, a csatornázás pedig 10,6 mil­lió forintba került volna. Az útépítés költsége nem növe­kedett, sőt, majdnem 150 ezer forinttal csökkent, ám a csatornaépítés költsége megközelíti a 25,8 millió fo­rintot. A költségek emelke­dését csak kis részben okoz­za az, hogy időközben vala­melyest emelkedtek az anyagárak. Az ok elsősorban az, hogy a kivitelező, a DÉLÉP nem a régi, hagyo­mányos, hanem újabb, job­ban gépesített technológiá­val építi a csatornát. Mali­ciózusan állapítja meg erről a végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés: „Sajnos, a gépesítettebb csatornaépí­tésnek csak a megnöveke­dett költségei jelentkeznek a beruházásnál, az építés se­bessége — a kivitelezői vál­lalás szerint a hagyományos­sal azonos, a korszerűség előnyei nem jelentkeznek." A végrehajtó bizottság határozatéban végül is mó­dosította a raktárhoz épülő utak és csatornák beruházá­si programját, s intézkedett az ehhez szükséges közel 30 millió forint biztosításáról. Az épülő csatorna a terület szennyvizeit a Bajai úti át­emelőhöz, s onnan a Tolbu­hin sugárúti csatornába jut­tatja, s később más üzemek szennyvizét is képes lesz fo­gadni. A külön épülő csa­padékvíz-csatorna pedig a zó vízszintjét pedig aszenny­vízcsatorna szabályozza majd. A készülő csatornarend­szernek tehát jelentős szere­pe lesz a terület vízrendezé­sében és A tervek szerint a csator­naépítést idén, a harmadik negyedévben kell elkezdeni, s a rendszer teljes befejezé­sének határideje 1976 szep­méntelepi záportározó tóba tembere. A raktárhoz vezető vezeti a terület felszíni vi- utat és járdát 1976 végéig zeit. A méntelepi záportáro- kell átadni. Leninvárosban: A propilén feldolgozására ni gyárat építenek X Tiszai Vegyi Kombinát olefin üzemében az etilén­gyartás melléktermékeként évente százharmincezer ton­na propilén keletkezik. A műanyag alapanyagként fel­hasznalható propilén további feldolgozására több mint 4,2 milliárd forintos költséggel új gyár épül. A központi petrolkémiai fejlesztesi programhoz kap­csolódó új beruházás meg­kezdéséről szóló államköl­csön-szerződést szerdán Le­ninvárosban írta alá Huszár István, a, Tiszai Vegyi Kom­binát igazgatója és Havas Péter, az Állami Fejlesztési Bank vezérigazgatója. (MTI) Gépek a mezőgazdaságnak Őszre készül az AGROKER Régóta mondjuk, hogy a gépek dolga a betakarítás, de a tavalyi ősz és az idei nyár néhány kiegészítést is megtanított velünk. Azt pél­dául, hogy nagy emberi szervezőerő kell, hogy any­nyi gép legyen, amennyi kell, és valamennyi dolgok, ni tudjon; vagy azt, hogy ahol a gép nem boldogul, ott végső esetben álljon eK5 az ember. Arz AGROKER vezetőitől azért kértünk az őszi mun­kák megkezdése előtt rész­letes tájékoztatót, mert említett példák egész sor sürgősen megoldandó felada­tot is hátrahagytak. A kom­bájnok, amelyek zöme a Dunántúlra ment esőben aratni, pár évvel ezelőtt, sárban dolgozott a tavalyi kukoricatörésnél, és végig­dolgozta az idei túlontúl ne­héz aratást, koptak, rongá­lódtak, pedig egy-két hét múlva újra vizsgázniuk kell a kukoricaföldön. Tudjuk-e javítani, vagy pótolni eze­ket? Szedik a cukorrépát, többet kell betakarítani, mint az előző években, van-e hozzá elég gép? Á kombájnok állapotára vonatkozóan azt a fölvilágo­sítást kaptuk, hogy az erős igénybevétel következtében számításuk szerint 90—95-öt selejtezni kellene megyénk­ben. Hetvenhárom újat ad­tak el eddig. 20 itt áll Ösz­szerakva a telepen, és még 41-et várnak ebben az év­ben; Pótalkatrészekből 5,6 millió forint értékű van a szegedi raktárban, ami hi­ánycikknek számított az aratásnál, most az' is kap­ható. Ékszíjak is. Csőtörő adapter minden kombájnhoz van, raktáron 55 vár vevőre és 15 érkezik még ebben az évben. A cukorrépa-betakarítás gépei is rendre érkeznek, három hazai gyártmányú gépsor már itt van, nyol- részeinek" hiányát is. cat a közeli napokra vár­nak. A szovjet gyártmányú gép keresett cikk, ötöt ad­tak el eddig, többre idén már nem számíthatnak. Nincs fönnakadás a burgo­nya, a kender és a szálas ta­karmányok betakárító gépel körül sem. Időközben kéthó­napos várakozás után meg­oldódott a pótkocsik beszer­zésének gondja is. Az ősz nemcsak a betaka­rítás, de a jövő évi felkészü­lés időszaka is. A szántás­vetés legalább annyira kö­veteli az időhöz kötött pon­tos munkát, mint a szüret, vagy a gyümölcsszedés. Traktorokból még nem tud annyit adni a vállalat, amennyi kellene. Változat­lanul keresett az MTZ tí­pusú, 150-et adtak el eddig, még 50 érkezését jelzik, de több is jó lenne. A nagy erejű Rába—Steiger traktor kapható ugyan — kettő már itt van, 9 jön még —, de a hozzájuk tartozó mun­kagépek egyelőre nehézke­sen, vagy egyáltalán nem szerezhetők be Keresik a T—100-as lánctalpasokat, a Oj gépek várják az őszi betakarítást mélyszántás -régóta bevált nagy szükségük fenne rá, gépei ezek, de - előrelátható- hogy gyönge 'földjeik 1 an csak a következő évben érkezik újabb szállítmány. Gopd volt nyáron a lánc­talpak javítása, most pótolni tudják a hiányzó alkatrésze­ket Vetőgépből 16-ot igazolt vissza a mosonmagyaróvári gyár, csak kettő érkezett eddig, pedig a 16 is kevés lenne.' Hasonló probléma szülte a vetőgépek pótelkat­Ha a műtrágyát megemlíti a kereskedelem, azonnal hozzá kell tennünk, hogy megyénk kevesebbet hasz­nál el, mint amennyire szükség lenne. A gazdasá­gok pillanatnyi pénzügyi ne­hézségei miatt 6200 tonna hatóanyagú mondtak le Zömmel olyan termelőszö­vetkezetek kényszerültek er­re a lépésre, amelyeknek hozamát növelni tudják. Ez a kényszerű állapot magya­rázza • csupán^ hogy minden fönnmaradó kérést ki tud elégíteni az AGROKER. Ele­gendő csávázószer és talaj­fertőtlenítő vegyszer is van raktáron. Föltehetően több fogy el idén, mint áz előző években, hiszen a csapadé­kos esztendő kedvezett a gombabetégségek elszaporo­dásának. '••'.. A mostani tájékoztatás a beérkezett igényeket és • raktárkészleteket vetta fi­gyelembe. Az AGROKER ve­zetői azt kérik, lehetőleg most vegyék számba a gaz­daságok szakemberei, milyen alkatrészekre van, vagy lesz műtrágyát előreláthatóan szükség. Min­soron kívül. •' dent elkövetnek, hogy alkat­részgondok ne nehezítsék az őszi betakarítást. H. D. Készül a cukor Az eredetileg tervezett időpontnál két nappal ké­sőbb, szerdán reggel meg­kezdte az idei termés feldol­gozását a Szerencsi Cukor­gyár. A késedelmet az utób­bi hetek csapadékos időjá­rása okozta. A gyár az idén Borsodban, Szabolcsban és Hajdú-Biharban összesen ti­zenötezer hektár termését vá­sárolja fel. A Szerencsi Cukorgyár öt­ven helyön létesített jepa­atvevőhelyet (MTli . Tudományos konferencia az alföldi városok fejlesztéséről Szerdán, tegnap Békéscsa­bán megnyüt az alföldi vá­rosok fejlesztési kérdéseit elemző kétnapos tudományos konferencia. A megnyitón — 36 alföldi város vezetői, továbbá építé­szek és tudományos intéz­mények munkatarsai előtt mondott beszédeben — Bon­dor József építésügyi es vá­miniszter hang­súlyozta, a dinamikusan fej­lődő ipari üzemek létreho­zásával megváltozott és to­vfibb változik a vidék es kö­zötte az Alföld arculata. Hozzáfűzte azonban, hogy sajnos, ez a változás eddig nem volt eléggé tervszerű. A továbbiakban azt is fokozot­tan figyelembe kell venni, hogy az alföldi városoknak ugyanugy, mint a Balaton környékenek, megvannak a maguk sajátos területfejlesz­tési problémai. így például nem elhanyagolható a tanya­világ léte. A miniszter megnyitója utan megkezdődtek az elő­adasok. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents