Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-21 / 222. szám

Vasárnap, 1975. szeptember 21. . MUTT I"I I1' I * F I H I' I DM TEREFERE « a ás szemében a szálhát... fy\ Folytatnám, de most igazán a fáról, ha nem is a gerendáról, szeretnék szólni. Mélységesen tisztelem azokat, akik a városrendezési terveink miatt halálra ítélt fák nevében, érdekében szóltak. Előre kellett ezt bocsátanom, mert magam is tollat fogtam e téma megírásához nemegyszer, de mert az újság hamar „meghal", nem kívánhatom, hogy sokan emlékezzenek rá. Védjük, óvjuk, szeressük a fákat, a bokrokat, a virágokat, mert egészségünket védik ők is: oxigént adnak tüdőnknek, gyönyörűséget szemünknek-szívünknek — ezt vallom és ezt hiszem. De azt kell hinnem, kevesen vagyunk, akik tettekkel is óvjukvédjük városunk élő szépségeit. Ismét itt a faültetés évadja és szomorúan gondolok arra, hány csemete kerül majd ki a faiskolából az életbe — s az enyészetbe. Szerencsétlenek. A gyerekek minden feddés veszélye nélkül próbálják ki rajta az anyag rugalmasságát, szakítószilárdságát. A kutyák..., de hiszen a kutyák legalább tőrödnek velük. Míg az ethberek le se le se locsolják. Próbált már valaki utánaszámolni, mibe kerül a városnak a parkok építése? Meghagyom, nem lenne könnyű, az egyik beruházási keretből megy, a másik ilyen, meg olyan keretből. De aki a száradó, senyvedő igen drága és különleges évelő és egynyári virágokat látja, tudja-e, hogy tavasszal a piacon a salvia, a petúnia, meg a muskátli milyen drága volt? Lehet, hogy ezért látni csak elvétve erkélyeken, ablakokban is virágot díszleni? A kertészeti brtgádok munkaterülete óriási, s mert kevés az ember a fű nyírására, a bokrok, virágágyak kapálásához is, hogyan is jutna erö és idő az öntözéshez? Sajnos, akiknek háza elé, ablaka alá virágot, parkot telepítettek, nem gondolnak arra, hogy nekik virul, s egy-egy kanna vizet meghálálna a díszes növény. A szeretetlenségtől száradt el sok facsemete és sok különleges, i gonddal tervezett-telepitett park virága. Nem szólnék, ha bele kellene törődnöm: hát ilyenek vagyunk. Nem szólnék, ha van ellenpélda is: nem egy tarjául fűtőház bejáratát fútórózsa övezi, a 416os vagy az 512-cs házak elejét meg különleges virágok ékesítik. A ház lakói ültették, ápolják. Elmúlt a nyár — de lesz következő. Levélbontó, sziromnyitogató. Én csak annak ültetnék fát, virágot, aki meg is becsüli. Sz. M. • • ot földrész mosolyából — Drágám, ugye tisztában vagy vele, hogy a férfiak nagyon ostobák? Képzeld el, valahányszor, amikor pénzre van szükségem, akkor mindig összeveszek a férjemmel. Miután megcsináltam a nagy patáliát, megfenyegetem, hogy elutazom vidékre a mamához ... — És ez használ? — Természetesen. Minden egyes alkalommal ad pénzt a vonatjegyre. A szórakozottságáról híres professzor beül a fodrászszékbe. s- Kérem, nyírjon meg! — Igenis professzor úr! Csak kérem, hogy előbb vegye le a kalapját. — Öh, pardon! Nem vettem észre, hogy hölgyek is tartózkodnak az üzletben. * A fiatal drámaíró darabját a közönség hűvösen fogadta. Barátai addig-addig vigasztalták, míg végre sikerült megnyugtatni: — Végül is nagyon örülök, hogy nem fütyült a publikum. — Ez természetes, mivel nem lehet egyszerre ásítani is, meg fütyülni is — vetették ellen barátai. * A farmer és a fia szörnyen lusták. Egyszer ebéd utáni lustálkodásuk alkalmával a következő beszélgetés hangzott el közöttük: — Figyelj rám, Ulle: — mondja a papa. — Légy szíves nézz ki az ablakon, és mondd meg, hogy esik-e az eső? — Jobb lesz. ha kiküldőd a kutyát az udvarra, meg behívod, és azután megnézed magad, hogy vizes-e a szőre vagy sem. * — Hallottam, asszonyom, hogy a lánya elutazott Párizsba. Nem félti őt a sok kísértéstől, mely fenyegeti ebben a világvárosban a leánykáját? — Nem. A legteljesebb mértékben nyugodt vagyok. A kislányom a legutóbbi levelében azt írta, hogy rendőri felügyelet alatt áll, * — Melyik egyetemre iratkoztál be? — Az orvosi fakultásra. — Nagyszerű. Én pedig az állatorvosira. Ha elvégezzük az egyetemet így legalább tudjuk egymást gyógyítani. A színház szinte kong az ürességtől. Az igazgató így szól a szerzőhöz: — A közönségnek nem tetszik az ön darabja. — Ezt meg hogy meri állítani? Hisz itt nincs is közönség! Harc a korrózió ellen tudomány A korrózió elleni küzdelem egy_ idős a fémek Ismeretével és használatóval. Mint tudjuk, e jelenséget bizonyos kémiai, illetve elektrokémiai folyamatok idézik elö, melyeknek intenzitása és roncsoló hatása elsősorban az egyes fémek gáz- és folyadékköínyezetétől függ. A kémiai korrózió mellett beszélhetünk radioaktív korrózióról (az erős radioaktív sugárzásnak kitett fémek és ötvözetek esetében), valamint magmlkus korrózióról. Ez utóbbi jelenség bolygónk kéreg alatti, magas hőmérsékletű rétegeiben játszódik le. Becslések szerint a korrózió évről évre a világ acéltermelésének mintegy 10 százalékát pusztítja el. A korrózió által okozott károk azonban még ennél is jóval nagyobbak, hiszen a veszteségek gazdasági felmérése során figyelembe kell vennünk az antikorróziós megelőző műveletekre fordított összegeket, valamint a használhatatlanná vált fémalkatrészek cseréjének költségeit is. Hosszú évek óta folynak kutatások a korrózió elleni védekezés legmegfelelőbb módszerelnek kidolgozósára. Számos új alapelmélet és „iskola" született. Az egyik legáltalánosabban elfogadott tudományos teória, amely a harmincas években látott napvilágot, a fémek és ötvözetek felszínén még a gyártás és megmunkálás közben létrejövő oxidréteg (az ún. „reve") természetét vizsgálja. Az ötvenes évek elejétől a körülmények kényszerítő hatósára, szinte valamennyi erősen iparosodott ország bekapcsolódott a korrózió elleni harcba. Természetesen ezek az országok rendelkeztek a legmegfelelőbb vizsgálati eszközökkel és a legjobban felkészült szakembergárdával. A korrózió elleni küzdelemmel foglalkozó egyik tudományos központ, a krakkói Bánya- és Kohóipari Egyetem fiatal szakemberekből álló kutatócsoportja néhány éven belül világszerte a „krakkói iskola" néven vált ismertté. A hatvanas évek közepén sikerült pontos elméletet kidolgozniuk a magas hőmérsékletű fémek gázkorróziójával kapcsolatban. Ezt az elméletet — amely alapvető fordulatot hozott a magas hőmérsékletű fémek gázkorróziójának szemléletében, s eleinte számos ellenvetést váltott ki — ma világszerte a többrétegű oxidburkolat kialakulásának diszszociációs teóriája" néven Ismerik. Az új elmélet tudományos megalapozottságának és helytállóságának vizsgálata azonnal megkezdődött külföldön ls, és ezek igazolták a krakkóiak elméletének helyesség ét1 A krakkói tudósok tovább folytatják elméleti kutatásaikat, s ezzel egyidőben újabb és újabb gyakorlati megoldásokat dolgoznak ki. Az általuk kialakított módszerek és megoldások máris számos iparágban alkalmazásra leltek — így például legutóbb a felszín alatti kénbányászatban —. s óriási veszteségektől kímélik meg a népgazdaságot. Robinson igaz története Kevesen ismerik Robinson Crusoe igaz történetét. Mert Dániel Defoe valóságos históriát örökített meg regényében. De nézzük közelebbről: ml is történt tulajdonképpen? Chile partvidékétől mintegy 400 mérföldre terül el a tizenhárom mérföld hosszúságú sziget, amely bevehetetlen erődként emelkedik ki a Csendes-óceánból. Egy hatalmas kőszirt aljában, száz méterre a parttól barlangnyílás látható. Itt talált menedéket Alexander Selkirk, 28 éves skót tengerész, miután 1704-ben partra tették, mert fellázadt a hajóján uralkodó embertelen körülmények ellen. Négy hosszú éven és négy hónapon keresztül magányos remeteként élt Selkirk ezen a lakatlan szigeten. „Furcsa és meglepő kalandjai" inspirálták Dániel A Patria-trió Szeged-bár. Nyitás este 10-kor. Jó ideje már fél órával előbb sorba kell állni a bejárat előtt, hogy helyet kapjon az ember. Felkapott szórakozóhely, igaz nem nagy a konkurrencia sem. A zene meg egyenesen összehasonlíthatatlan. És ami ritka, a Szeged-bárba nagyon sokan zenét hallgatni járnak. Korábban az volt a gyakorlat, hogy egy idő után le kellett cserélni a zenekart, mondván, a sűrűbben odajárók megunják. Kivétel ez alól a Dorogi-trió működése. Jelenlegi összeállításukban • már több mint egy éve dolgoznak a Szegedben. És a mindennapos táblás ház, az ő érdemük is. Elcsendesedik a terem, amikor Dorogi leüti az első akkordot. A fekte-fehér billentyűk harmóniája a színskála mindeh árnyalatát elővarázsolja. Mint egy festő, ügy játszik a színekkel. Muzsikájuk olyan érzést kelt a hallgatóban, mintha együtt dobanna a szívük, egyszerre lélegeznének. Nepi is igazi bárzenészek, inkább koncertzenét játszanak, de azt kitűnően és olykor-olykor önfeledten is. Dorogi mélybordó Gesdúr akkordja az orgonán, a baszSusgltdr sötétkékje és a dob szétszakadt sárgája egv megfoghatatlan lüktető színt komponál. Két hét múlva Norvégiába utazik a trió, hogy hónapokon keresztül a skandináv országokban öregbítse a magyar zenészek jó hírét. Dorogi György, 27 éves, a zenekar vezetője. A kezdetről, állomásairól így beszél: — Hétéves koromban ültem először a zongora mellé. Aztán elvégeztem 7 előképző, majd 4 továbbképző kurzust, amely a mostani zenekonzervntóriumi vég_ zettségnek felel meg. Első munkahelyem a kisteleki presszó volt, 18 éves koromban. Egy év múlva Szegeden a Tisza-preszszóban játszottam. 1973-ban 9 tagú együttest szerveztem. A Prométheus azonban egy nyilvános koncert után anyagi csődbe jutott és feloszlott. Hat hónapig Budapesten, a Tengerszem-bárban dolgoztam, majd Jugoszláviában és az NDK-ban is. Három év óta a Szeged-bárban játsszom. — Még az NDK-ban kaptuk meg a skandináviai könnyűzenei menedzseriroda címét. Irtunk nekik. Fényképeket és magnófelvételeket kértek, aztán úgy látszik minden stimmelt, mert a szerződés is gyorsan megérkezett. Kertes Béla, 23 éves dobos. Nyolc évvel ezelőt ült először a „bőröTi" mögé. Első együttese a Ciklon volt, majd a Kristály. 1974 októberétől játszik Dorogival a Szeged-bárban. Hogy mit vár a skandináviai túrától, így válaszol; — Elsősorban zeneileg szeretnék továbbfejlődni, aztán meg sokat látni, az északi emberek életritmusát megismerni. Dr. Bereczki Pál, 25 éves. Basszusgitáron és szaxofonon játszik. A jogászpályát Cserélte fel a zenészt hivatással. Hegedű szakon 8 évig tanult a vásárhelyi zeneiskolában. — Beatzenét 1984 óta játszom. Első együtesem a Vásárhelyi Piramis. Jó kis „banda" volt. 1975 januárjában Dorogi Gyuszi hívott Szegedre. Nem bántam meg, hiszen a zenében megtaláltam azt, amit addig hiába kerestem. Íme három fiatal, tehetséges zenész, akik „hódítani" indulnak Skandinávia könnvűzenét kedvelő közönségéhez: Üj nevük mostantól fogva Patria-trió. Patria — haza BAGAMÉRY LÁSZLÓ lijlilfc f®' "V" 7 A, ^ É Igfjl b ^vl 4 i ^ J < 'rf,® . , s IIIÉ AA *i ^ * i Defoet klasszikus regénye, a Robinson Crusoe megírására, amelyet első ízben 1719-ben adtak kl. Miután hajlékot talált az egyik hegyoldalon, Selkirk naponta végigfürkészte a tengert, hajókat keresve, de azok nem tűntek fel a léthatúron. Kétségbeesett (akár_ csak Crusoe). Lassanként azonban enyhült melankóliája. Mind nagyobb örömöt talált a természet szépségében és a magányban. Két kunyhót épített — az egyikben lakott, a másikat konyhaként használta —, mégpedig nehezen megközelíthető helyen, ahová csak a sziklákon átugrálva lehetett eljutni. Az első időkben Selklrknek sok kellemetlenséget okoztak a patkányok; a lábába martak és tönkretették a ruháját. A patkányok a hajókról kerültek a patra és ott hihetetlen gyorsasággal elszaporodtak. Szerencséjére a hajósok által parton hagyott macskák ugyancsak sokasodtak. Selkirk megmentője, Woodes kapitány elmesélte, hogy „kecskehússal táplálta a macskákat", s annyira megszelídítette azokat, hogy százszámra éltek körülötte és hamarosan megszabadították a patkányoktól. Társasaguk örömmel töltötte el a magányos férfit, aki azzal szórakozott, hogy a legtanulékonyabb macskákat táncra fogta. Selkirk legfőbb tápláléka a •kecskehús volt. A kenyerét káposztával pótolta, és hagymát, valamint retket is talált a szigeten: ezeket évtizedekkel azelőtti telepesek ültették. Szelídített kecskéi „gondoskodtak" a tej ellátásról. S miután ruházata teljesen elrongyolódott, öltözetét is szárított kecskebőrből készítette. Selkirk kis lőporkészlete csakhamar elfogyott, de a szirtek megmászása közben izmai megacélosodlak, és meglepő Ügyességgel több mint ötszáz vadkecskét puszta kézzel fogott el. Röge rs kapitány feljegyezte, hogy Selkirk a későbbiekben naponta több kecskét fogott megmentéi élelmezésére. A Rogers kapitány megérkezéséig eltelt évek alatt csak két spanyol fregatt kötött kl a szigeten. (Spanyolország akkoriban hadban állt Angliával.) Együtt érkeztek és Selkirk csak a gyorsaságának köszönhette, hogy sikerült megmenekülnie legénységük elől, akik puskavégre fogták a kecskebőrbe öltözött remetét. Egy sűrű lombú fán rejtőzött, mfg üldözői közvetlenül a fa alatt haladtak el. Teltek az évek. s végül 1709. február 1-én a délutáni órákban Selkirk észrevette, hogy két hajó közeledik az öbölbe. A partra rohant és nagy sietve tüzet gyújtott. Az öbölbe érkezett Duke és Duchess hajók legénysége csapdától tartott, s délig nem kötött kl... Selkirk meghökkentette megmentőit történetével, amelyet feljegyeztek a kapitány naplójába. Rogers kapitány másodtisztjévé nevezte kl Selkirk matrózt, amikor a Duke és a Duchess észak felé indult rablóhadjáratra. Később Selkirk lett egy zsákmánynyal ejtett spanyol hajó kapitánya. Rogers hajói még tizenegy hónapon keresztül hajókat raboltak kl Chilétől Mexikóig, zsákmányukat később nyolcszázezer fontra értékelték. Selkirk vagyou nos hajósként, 1711. október közepén London mellett szállt partra. Nyugtalan szelleme azonban nem tudott megpihenni Jelentkezett a haditengerészetnél 4s néhány évvel később a Weymc.: '.j hajón, Afrika partjai mellett, 43 éves Icrfi^nn meghalt. Zs. b i