Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-21 / 222. szám

12 Vasárnap, 1975. szeptember 21* Garzonház Újszegeden Acg S. Sándor fejvétele Az idén márciusban kezdték szerelni a DÉLÉP szakemberei Újszegeden, a sportcsarnok méllett, a garzonházsort. Bertalan Sándornak, az SZTV mérnökének tervei szerint, házgyári elemekből készül az épület. Szállodaszerűen, középső folyosóról nyílnak majd a 37,4 négyzetméter alapterületű lakások Óvoda után - iskola előtt Az iskolaérettségi vizsgálatok tapasztalatairól Az óvodáskor végén egyre népszerűbb játék az Ukclás.di,~ Szabalyait az idősebb testvértől, filmekből, beszélgetésből "lesik el a gyerekek. Komolykodva, nugyosan ül•nek asztalhoz, nyelvüket kidugva, odaadó figyelemmel igyekeznek sorokba sűríteni a betűknek nevezett ákombákomokat. Verselnek és énekelnek, meséskönyvükből olvasást imitálnak. A játék .azután hamarosan komoly kötelességge válik. A betűk, a számok világába kalauzolt apróságok, napról napra új Ismeretekkel, új nehézségekkel találkoznak. A játék felé kalandozó figyelmet nem könnyű a feladatokra összpontosítani. A szaladgáláshoz szokott lábacskákat nehéz órákra a padok alá kényszeríteni. Bírja-e a gyerek? , Alig két héttel az évnyitók után idén is sok elsó osztályos kisdiák barátkozik az iskolával. Szülők figyelik aggódva: hogyan tudnak az új környezetben, a megváltozott életritmushoz alkalmazkodni. A testileg fejletlenebb, gyengébb fizikumú gyerekeknek nehezebb a dolguk: fáradékonyabbak, figyelmetlenebbek. Azoknak sem könnyű, akik idegenül érzik magukat a közösségben, s nem rendelkeznek a tanuláshoz szükséges alapvető -készségekkel: megfelelő beszéd- és megfigyelőkésZségge'-. Jó hallással és látássál. Gyakran tapasztalható, hogy uz iskolára fel nem kéazített gyerekek elmaradnak társaik mögött. A pedagógusnak ungy-nugv fáradságba, külön erőfeszítésbe kerül a többiek — a könnyen tanulók — nyomába „terelgetni" ŐJtet. Igazat mond a sláger, soksok kisgyerek é« szülő bólogat rá: „De nehéz az iskolatáska ..." A tanulás szép. de nem gyötrelmektől mentes, s, jó, hu erre nemcsak az utolsó pillanatban gondolunk. Nem egy szülő csóválja a fejét, atnikor áz alsó tagozatos kisdiák előhozakodik feladataival, segítséget kér. Mondják ls: nem szívesen cserélnénk a már korán matematikával bíbelődő gyerekékkél: vAm a tudomány nincs " "tők ittléttel érzelmeinkre, hétmérföldes léptekkel halad előre. Idejében gondot kell fordítanunk arra, hogy iskolába kerülő gyerekeink birják az egyre fokozódó megterhelést. A többség érett rá Az óvodákban tervszerűen készítik fel az apróságokat az iskolára. Fejleszti kifejezőkészségüket, memóriájukat, beavatják óket a számok, a mennyiségek, a logika világába. Megbízatásokkal, egyéni feladatokkal alakítják k1 felelősségérzetüket, megtanítanak közösségben élni, al? kalmazkodni. A nagycsoport már kicsit iskola is, persze á játék sem marad el. Az óvodai vizsgálatok szerint a hatéves korú gyermekek többsége érett az iskolára. Felelősséggel javasolják őket a tanulásra. 0e akadnak, akiknél elmaradást tapasztalnak, s vonakodnak az iskolaérettséget igazoló lapot kitölteni. Ezeket a gyerekeket a másodfokú bizottság elé, kiegészítő vizsgálatra küldik. Nem tudjuk eleget hangoztatni: soha nem indokolatlanul. Intézkedésük elsősorban a gyerekek érdekét szolgálja.. Mégis nem egy szülő sértésnek, igazságtalanságnak tartja. „Az én gyerekem nincs olyan okos, mint X. Y, fia, vagy kislánya?" -r- ostromolják évről évre az óvónőket. Természetes, hogy a szülő kardoskodik gyermeke mellett, ám képességeit nem mindig tudja tárgyilagosan megítélni, A városi tanács művelődésügyi és egészségügyi osztálya mellett működő másodfokú bizottságban képzett, tapasztalt szakemberek — orvosok, pedagógusok, pszichiáterek — ^vizsgálják: érett-e a gyerek az iskolára. Idén mgjushan 133 iskolásjelölttel foglalkoztak. Fő szempontjaik: a testi fejlettség, az egészségi állapot, a pszichikai tényezők, a beszéd fejlettsége, a megfigyelőképesség, az akaratlagos figyelem, nmonotórtiátűrés. Mün- kéjükhöz sokfelöl kapnák segítséget. Figyelembe veszik az óvoda, a körzeti gyermekorvos, a védőnő — s ha szükséges — az ideggondozó, a logopédus véleményét. Az óvodába nem. járó gyerekek tanév kezdete előtt iskplaelőr készítő foglalkozáson vesznek részt. S akiknél valamiféle hiányosságot észlelnek, azokat augusztusban irányítják a másodfokú bizottság elé. Minél hamarabb Az idei vizsgálatok tapasztalatai szerint a 123 gyerek között szép számmal akadtak testileg fejletlenek. Szembetűnően sok: 74 a beszédhibás. Néhány iskolásjelöltnél az értelmi fogyatékoság nyomára bukkantak. A másodfokú bizottságnak döntési joga nincs. Vizsgálódásuk eredményéről tájékoztatják felettes szerveiket és a szülőket. A szerintük legmegfelelőbb megoldást javasolják: iskolába íratást vagy még egy évnyi óvodai foglalkozást. Előfordul, hogy a kímélő, azaz korrekciós vagy a kisegítő osztályt ajánlják. Az iskolaéretlenség jellemző tünetei — a testi fejletlenség, a beszédhiba, a szegényes szókincs, a szétszórt figyelem, az érzelmi labilitás — legtöbb esetben rövid idő alatt megszüntethetők. Mégis óvodás korban a leghasznosabb felvenni ellenük a harqof Sok-sok ötletes, kézüffltafiségel és gondolkodást fejlesztő játék lehet segítségükre. Hasznos a türelmes beszélgetés, a vers- és énektanítást, is. A beszédhiba megszüntetéséhez kérni kell a logopédus,' a gyenge hallás és látás javítására pedig az orvos tanácsait. Az idejében felkészített gyermekeket pedig fölösleges aggodalmak nélkül, bátran lehet iskolába íratni. S mind kevesebb apróságnál kell a másodfokú bizottság vizsgálatát igénybe venni. Ladányi Zsuzsa Megnyílt a III. kisplasztikái biennále A képzőművészeti világhót nyitányaként szombaton Budapesten, a Műcsarnok termeiben nyitották meg a III. nemzetközi kisplasztika! biennálet. Az ünnepélyes megnyitón megjelent dr. Orbán László kulturális miniszter, dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, s ott volt politikai, kulturális életünk sok más, ismert személyisége. Huszonnyolo ország több mint szóz alkotója mutat be mintegy félezer művet a tárlaton, amelynek megnyitásán a kiállító művészek hazája magyarországi diplomáciai képviseleteinek számos vezetője és tagja is ott volt. A biennálén Garamvülgyi József kulturális miniszterhelyettes mondott beszédet. — Ez az impozáns méretű kiállítás igen gazdag. Rendkívül sokszínű, sőt helyenként ellentmondásos képet ad. A művekben rejlő művészi állásfoglalások . ütköztetése elősegítheti tisztánlátásunkat, igazolhatja korunk haladónak ítélhető útjait, vagy előre figyelmeztethet a zsákutcákra — mondta többek között Garemvölgyi József. Biennáleink figyelemre méltó vonása, hogy a közelmúlt értékes, lezárt életműveire is ráirányítja figyelmünket. Ferenczy Béni, Medgyesi Ferenc művészetének bemutatása után ez alkalommal Bokros Birman Dezső retrospektív kiállítását láthatják az érdeklődők. A miniszterhelyettes elismeréssel adózott mindazoknak, akik közreműködtek a rangos seregszemle rendezésében, szervezésében, hozzájárulva ahhoz a végső célhoz, hogy a mű eljusson a művészetet igénylő és befogadó közönséghez. Alkotó fiatal Vetőgép porszívóval Ha egy vasesztergályosról azt mondják, hogy alkotó arra gondolunk félrevonuló, szabad idejében képet fest. vagy szobrot farag, esetlen verseket ír. Röszkén azt mondják. Nagy Zoltán azért számít alkotó fiatalnak, mert az Alkotó Ifjúság pályázatán díjat nyert. Két pályázaton két díjat. Nem képért, nem szoborért, hanem vetőgépért A sorrend ugyan fordítva igaz: nem azért alkotó fiatal, mert pályázaton nyert, azért nyert, mert alkotott. Ott kezdődött, hogy Rösz kére nősült, Röszke talán nem ls lenne Röszke, ha a család révén az űj embert is be ne fogta volna retke1 termeszteni. De a retek olyan apró magot terem, ha egye1 akar csípni valaki, tíz ma rad. a körme alatt. Azt régen kitalálták, . milyen sűrűre kell, vetni, hogy szép is, jó is legyen a retek, csak arra nem tudtak rájönni, mivel vessék. Szenzációs ötlet volt az is, hogy elkezdték vékony papirosra ragasztgatni a mugokat, Télen is lehet csinálni, meleg szobában. De aki 200 négyszögölön akar retket vetni, három hétig ragaszthat. Ki győzi idővel, türelemmel? Azt találta ki az esztergályos, szerkeszt egy vetőgépet. Elkészült, el is dobta. Jött a másik, az se jó. Apró a mag, mindegyik többet markol. Ha nem esztergályos, hanem növénynemesítő, biztosan azon törte volna a fejét, hogyan lehetne nagyobbra hizlalni a retek magját. Nem igazi találmány az ő szerkezete, az alapötlet benne van a kukoricát vető gépben is. Forog egy lyukacsos tárcsa, fölül odaszivja a magot a gép a lyukhoz, alul pedig leejti, EJzt az ötletet kellene úgy alkalmazni a kis gépen, hogy akár u gombostű fejét ls vetni lehessen. Lehet. Vákuumkeltő szivószerkezetnek porszívót tett a gépre, és egy óra alatt elveti vele azt, mit azelőtt három hétig kellett ragasztani. Mennyit ér uz új gép? Durván számítva 300 órát dolgozott rajta. A portás, Fapp Ferenc mondja, éjszakánként is ezt csinálta. Nappuli órabérrel számolva csak a munkabér lenne 4200 forint, anyagot, porszívót nem számítva. Az előző bütykölések idejét se adtuk hozzá. Ez a pénz végeredményben megtérült, mert a mezőgazdasági kiállításon a TOT különdíjaként 3 ezer forinttal Jutalmazták, előtte a megyei pályázaton 2500 forintot nyert. Hozzátartozik sz igazsághoz, hogy mostanáig többet volt kiállításon a gép, mint amennyit dolgozott. Akárki föltehetné a kérdést, ml a jó abban, ha a Kossuth Tsz esztergályosa a szövetkezet műhelyében bütyköl magának egy gépet? Most sok jó van benne. Kertészkedik a szövetkezet is, és neki is kicsi magot terem a retek, égetően nagy szüksége van tehát erre az nprómagvas vetögépry, Jó is, csak- az alkotó elégedetlen vele.. . . _ —; Á tapasztalat,ijfújr 'megvan hozzá, egy jobbat szeretnék csinálni. Ház körijl qz is jó, de a téesznek még Jobbat tudnék adni. Olyat, ahol a gép nemcsak a szemet, számolja ki, de járni is tud. No kelljen kézzel huzigálni. Aki háromszáz óráig „farag" egy gépet, annak más ötlete is van. Sok minden van itt kidobva, aminek egy-egy alkatrésze még jó. A kertészetbe egy kis traktort lenne jó leghamarabb szerkeszteni belőle. Ha rámbíznák, egy vulkanizálót is szerkesztenék, hogy ne kelljen a sok traktor és autó kerekét Szegedre cipelni, ho kilyukad. Vagy eldobni. h. n. Az áruló A nagy társadalmi átalakulások, a rendkívüli szituációk nem egy emberben meghasonláshoz vezetnek: a klaszszikus szerzők műveinek ma is egyetemes érvényű mondandója. A meghasonlott forradalmár lelki kálváriája, a 20. században több írót izgatott. Hosszan sorolhatnánk a példákat: Gorkijtól Malrauxon keresztül Déry Tiborig. Forradalmár figuráik nemcsak környezetükkel, önmagukkal is szembe kerülnek. Vagy maguk, vagy a társadalom mond megfellebbezhetetlen ítéletet tetteik fölött. A téma megszabja a megírás módját is. A szubjektum lelki vívódásának kifefejezósóre a monológ kinálkqzik a legjobb megoldásnak. Gorkij Az árulójónak főhőse, Karazin is magának, vizsgálati fogságban irt naplójának mondja el kétségeit. Az írás szükségszerűen tömör, feszültséget keltő. A televízióban péntek este vetített dramatizált változata (televízióra alkalmazta Szűcs Andor, rendezte Dömölky János) terjengős; stílusában, műfajában is ellentmondásos alkotással lepte meg a nézőket. Az egymás mellett futó, törésekkel megszakított dialógusok képtelennek mutatkoztak a monológ körén túllépni: indokolatlanul részletező, a novellában rejlő feszültséget elnyújtó, unalmas elmélkedésekké váltak. A tévéújság előzetesében Benedek Katalin dramaturg Karazint Dosztojevszkij Raszkolnyikovjával és Camus Mersaultjával rokonítja — alaptalanul. Gorkij hőse tudatos, merész forradalmár — belső kétségei ellenére is az —, elszántságában, keménységében inkább Malraiu figuráihoz hasonlítható. Csakr hogy a tévéfilm nem tudta hitelesen érzékeltetni sem a forradalmárrá, sem a besúgóvá válás folyamatát. Az itt-ott csak jelzésként feltűnő társadalmi és lélektani motívumok sikertelenül igyekeztek a cselekményhez kapcsolódni, az izekre tört monológot egyesíteni. Szilágyi Tibor Karazin szerepében nem tudott megbirkózni a feladattal: többnyire totálban filmezett arcával, színtelen monológjával két órán át hasztalanul törekedett a nézők figyelmét megragadni. A további szerepekben Horesnyi Lászlót, Öze Lajost és Latinovits Zoltánt láttuk. Rövid időre tűntek fel a képernyőn: szavuikkal, cselekedeteikkel inkább •tllusztrálói, mint értelmezői, hitelesítői voltak a meghasonlott forradalmár történetének. b. U