Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-03 / 206. szám

tewfc, 1975. szeptember 3. —— 5 Adózók, adópolitika Jt címben szereplő foga- forint feletti bruttó jövede- helyzetet. Jelentős összegű Sóm egyidős az államiság- lem szerint. A kisiparosok végrehajtásra nem került gal, noha formája, tartalma döntő többségét a KIOSZ változásokon ment át. A szo- adóközössége úgynevezett cialista állam sem mondhat kivetéses módszerrel, illetve le gazdaságpolitikai célki- átalányozva adóztatja, tűzéseinek megvalósításában Egyik formában 6 ezer 903, az adóztatásról, amelynek a másiknál 13 ezer 250 fojövedelemszabályozó, költ- rint az egy főre eső átlag, ségvetési és társadalompoli- A magánkereskedők tizentikai szerepe van. Az adópo- egy százaléka adózik évi litika tükrében Szeged ház- százezer forinton felüli jötartásáról beszélgettünk Ka- vedelem után, közülük négytona Istvánnal, a városi ta- nek kétszázezer forint feletnács vb pénzügyi nak vezetőjével. osztályé- ti az adóalapja. öregség, rokkantság miatt adómentességet élvez 77 kereskedő és 216 kisiparos. Maguk helyett, munkaerejük pótlásaként teljes értékű munkában egy embert foglalkoztathatnak. Ha ennél többet, akkor adómentesséA város költségvetésében jelentós szerepet tölt be az adókból befolyó 77 millió forint Ebben benne van minden adónem, a házadótól a magánpraxist folytató szellemi foglalkozásúak jö- gük megszűnik, vedelemadójáig, a telekadó- Míg más forrásokból tói az illetékig, a kisiparosok és kiskereskedők forgalmi adójától a vízijárműadóig, s az összeg mindöszsze 12 százalékát teszi ki a város háztartásának. Szeged adózó polgárainak száma 1970-től fokozatosan azt halljuk, hogy bizonyos szakmák kihalóban vannak, az adózás tükrében azt tapasztaljuk, hogy a divatos mesterségeket és kereskedést mind többen folytatnak manapság. A menő szakmákban egy vagy több foglalemelkedett. Számuk öt évvel koztatottal nagy intenzitású ezelőtt 19 266 volt, ma pedig több mint 56 ezer. Az MSZMP Központi Bizottsága 1972. november 14—15-i ülésén a többi között megállapította, hogy számos célszerű jogszabályi intézkedés született az igazságos közteherviselés érvényesítése érdekében, sőt új adókat is bevezettünk. 1973-ban a gépjárműadó emelése elsősorban az életszínvonalpolitikai intézkedéseket kiegészítő költségvetési bevételi forrásául szolgált. Tavaly az általános jövedelemadó módosítása viszont azoknak a kisiparosoknak adott újabb kedvezményt, akik közvetlenül a lakosságnak dolgoznak, munkájukkal napi igényeket elégítenek ki. Űj a vízijármű-adó, amely Szegeden közel 450 adózót érint. Kizárólag magánpraxisból eredő szellemi tevékenység után Szegeden jelenleg háromszáztizennégyen adóznak. Az adózó kisiparosok száma 969, a kereskedőké 133. Az egyéb kereskedők rovatában szerepelnek — főleg újszegedi és szőregi — kertészek, dísznövénytermesztők. Számuk 860. Ezekben a kategóriákban az általános jövedelemadó idén összesen 14 millió 658 ezer forint. i Ebben az évben vetették ki először a házértékadót azok esetében, akiknek 800 ezer forintnál nagyobb értékű házingatlanuk van; Szegeden huszonhétnek. Ezen adónem társadalompolitikai célokat szolgál. Míg ezrek várnak lakásproblémáik megoldására, a nagy értékű tulajdonnal rendelkezők külön is járuljanak hozzá a társadalmi kiadásokhoz. Sok ház, gépkocsi, telek cserél gazdát. Az adásvételek száma 1970-hez viszonyítva több mint 130 százalékos emelkedést tükröz a kiszabott illetékek tételeinek számában. Évente 15—20 százalékkal emelkedik Szegeden a gépkocsik száma, és sorra épülnek fel új házingatlanok. # Mi a megnyugtató az adózásban, adópolitikánkban? Az, hogy az adó mértéke differenciálódott. Hatásaként fokozódott a magas, valamint a munkával arányban nem álló jövedelmek elvonása. Az adók és illetékek elvonó szerepének erősödése folytén csökkent a lehetőség a spekulációra. Törvényeink gátat vetnek a nem munkából származó, a szocialista elveket sértő jövedelmek keletkezésének. Kik a nagy adózók? Azok, akik százezer forint évi bruttó jövedelem után harmincegyezer; kétszázezer forint jövedelem után kilencvenegyezer; félmillió forint felett 361 ezer és egymillió forint után 811 ezer forint adót fizetnek. Szegeden ez a kép a kővetkező: a kisiparosok kilenc százaléka évi százezer forint feletti adóalap után adózik, íiatap kétazázezee az árutermelés, következésképpen nő az árbevétel is. A kivetett adónak tehát olyan mértékűnek kell lenni, hogy az egyéneknél maradó jövedelemrész feleljen meg a társadalom javára végzett teljesítménynek. Szegeden jő az adómorál, mind jobban kifejezi a valóságos sor az utóbbi öt évben. Adóhátralék miatt egy-két esetben történt ugyan zálogolás, a végrehajtás azonban elmaradt, mert az adózók rendezték elmaradásukat. Néhány bírósági eljárás pedig meggyőzött adózó sírköveseket, virág- és dísznövénykertészt, többeket a vas- és férnszakmában, hogy jövedelmük arányában miért kell kivenniük részüket a közterhek viseléséből. összegzésül Katona István hangsúlyozta, ho^y eddigi adópolitikánk helyes értelmezése mellett foglalt állást az MSZMP XI. kongresszusa, amikor megállapította: módosultak a kisipari, a magánkereskedelmi, egyes mezőgazdasági és egyéb önálló tevékenységből származó jövedelmek adóztatásának szabályai és módszerei. Tőrvényeink egyúttal elismerik, védik a munkával szerzett személyi tulajdont. A széles körű, nagy felelősséggel járó munkához minden tekintetben felnőtt a tanácsi szakirányú apparátus. Tevékenysége fejlődött az elmúlt években végrehajtott szervezeti és módszerbeli változásokkal is. Felkészültségével eleget tesz a magasabb követelményeknek. Lődi Ferenc Rokonokhoz illő figyelemmel 2. Mi meg-megemlegetjük magunk között a finn—magyar rokonságot, kíváncsi hát az ember: vajon ott fönn, ez a rokonszenves északi nép számontartja-e a nemzeti családfát? Jelent-e még ma valamit az a régi-régi kapocs, amely valahol az őshazán túl, az idők messzeségében. ma már csak a tudománnyal bizonyíthatóan öszTurkul Jegyietek Mártíremlékmű Szeptember 7-én," vasárnap avatják fel TatabányaÚjváros főterén, a Felszabadulás téren, azt a monumentális Mártír-emlékművet, amelyet a fasizmus áldozatainak tiszteletére emeltek. 1944-ben hatvan szakszervezeti funkcionáriust — csaknem valamennyien bányászok voltak — hurcoltak el a városbóL Többségük a dachaui koncentrációs táborban lelte halálát. Emléküket eddig az aknaüzemeknél, márványtáblákon őrizték. Mivel a régi bányák kimerülőben vannak, és ezért többségüket összevonják, az emléktáblákat a munkásmozgalmi múzeumba szállítják. Az űj emlékművet — amelyet a városi tanács és a Tatabányai Szénbányák közösen állítat fel — Marosits István fiatal szobrászművész tervezte. elevenségében a előtti időkben élt közös múlt tisztelete lopakodik vissza a mai viszonyokba. S ebben az utca embere is így gondolkodik, nemcsak a főpolgármester és az újságíró. szekötött bennünket? Hiszen Mert hiszen, ha városn'éző Európában talán sehol sem sétán, szigeti kiránduláson, olyan „süket" a magyar, va8F egyebütt összeakadtunk mint éppen Finnországban, emberekkel, kedves szeretetBeleértünk a német, az an- tel fejezték ki a felismerést: gol, az orosz nyelvbe, többet s unkarilainen!'' elfogunk olaszból, szerbből. "A' unKanlalnen! franciából, mint a rokonéból. Hanem azért ennél többről Szokásaink, hagyományvilá- is szó van. S ezt tulajdongunk, étrendünk, életritmu- képpen akkor tudtam meg, sunk — minden egészen el- amikor a Finn—Magyar Batérő. Bizony, be kell látni, ráti Társasághoz kaput lelhogy elég romantikus hivat- tem. Vannak ennek a barátkozás ez, majdhogynem ságnak és rokonságnak ott absztrakció. Az viszont ta- is — itt is lelkes szorgalmagadhatatlan. hogy ha ennek zóL A Táraság az idén nea rokonságnak nincs is ma vezetes jubileumhoz érkezik: becsülhető nyelvi, kultúr- - . « Társasán történeti vagy akárcsak folk- epfn, , , . A TareasáS lórban felismerhető jegye — turkul elnökségének egyik mindkét nép érzelemvilágá- t3^3- egy friss szellemű, ban él a messzi közös múlt tedves fiatalasszony, Renée tisztelete. Hányszor hallót- Laurén is ilyen ember. Nem tunk ilyen, erre utoló fél- vette rossz néven, hogy azt mondatokat: „A magyarokat kérdeztem tőle: mondaná részt szívesen várja 1976-ban mindig rokonhoz illő figye- meg, milyen ösztönzés vitte a mostani hivatalos látogatás lemmel és szeretettel..." - a Társaságba, hogyan lett 5, .a centenáriumi „Szegeddel nemcsak testvér- férjével együtt aktív párt- játékokidej^m^I váro6i, hanem rokoni kap- fogója ennek az ügynek? részt kezdeményezi a 'vásácsolatok is..." Ahogy családi körülményeit rokon a kölcsönös részvételt. Turku fi eveim*. telién megismertem — négy gyer- ? szorgalmazza kulturális és íurKU n gyeime teljesen tudományos intézmények azonos és egyenlő volt min- mek edesanyja - es tarsa- kapcsolatfelvételét, az ifjúság den delegációval szemben, daünl hovatartozását kita- nagyobb arányú kölcsönös de ezek a félmondatok azért POgattam — egy amerikai utazásait és a sajtókapcsolabele-beleszövődtek a beszé- kereskedelmj ügynökség tit- £kat Valamertnyi szegedi dek vásznába. Azon sem le- kárnője, férje pedig az egész- k^emenyezessel kapcsolatpődött meg senki, hogy a ségügyben dolgozik és városi Finn Távirati Iroda munka- tanácstag, — nem találtam társa a magyar delegációhoz kifejezetten ide vonzó mágtelepedett le a sajtókonfe- neseket. Egy ember a finn rencián és Papp Gyula sze- középosztályból, sose járt gedi tanácselnököt faggatta Magyarországon és még csak a testvérvárosi kapcsolatok- magyar nyelvtanfolyamra ról, azok kiterjesztésének, sem jutott ei, amit pedig bővítésének lehetőségeiről, nagy buzgalommal szerveTermészetes gesztusok ezek, zett Turkuban maga is. s igazán nem sértenek senkit A kérdésekre így válaszolt: Az egymás iránti érdeklődés „Nagyon szeretem a színhámájú műsorokat rendeznek, filmekkel, neves előadókkal, s különösen élénk az érdeklődés rokonságunk tudományos bizonyítékai iránt; kellemesen szórakoznak együit a vidám magyar gasztronótörténelem miai tanfolyamokon, melyeknek az a különös varázsa. hogy ilyenkor remek vacsorákat is sikerítenek a magyar receptek szerint, de személyes barátkozásra is adódik alkalom, mert magyar asszonyokat is gyakran meghívnak, hiszen a sajátos ízekhez azért sajátos „főzési technológia" kell. Ha Magyarországról rüűvészek vagy együttesek utaznak Turkubá. a Társaság tagjai önkéntes szervezőként élesztgetik irántuk az érdeklődést, maguk pedig el nem hanyagolnak egyet sem. Szóval a finn köztudatban is jelen van, él a rokonság, s ez az érzelmi alap is nyom valamit az értelemmel épített kapcsolatok mérlegén. Erről győződhetünk meg akkor is, midőn Vainö J. Leino főpolgármesterrel folytatott megbeszélést küldöttségünk. Dr. Perjési László és Papp Gyula elmondta a város vezetőjének: Szeged igen fontosnak tartja a baráti kapcsolatok további gazdagítását, s egy-1 Furulyával a világ Icorül Kevés embernek adatik meg, hogy egy szál furulyával utazhassa be a világot E kevesek egyike Magyarország pacsirtája: Béres János furulyaművész. — Magam tizenévesen tanultam meg egy ócska fapikulán játszani, és sokáig nalas betétszámmal működ- Európán kívül eljutottam tek közre, a citerazenekar Törökországba, Indiába, élén pedig Kónya Gyuri bá- Ausztráliába, Új-Zélandba és esi volt a „főhangász". A Amerikába. Természetesen felvétel után előkerült a Bé- mindenütt a magyar népdal res-féle csodafurulya, és szólalt meg furulyámon, most már közvetlenül él- Minden nemzet szereti a vezhettem a művész játékát. Aztán végképp megnyugtattam magamat: az én pikuláazt hittem, hogy én vagyok "Vc . . a csodafurulyás. Aztán egyre ^som meg Bérese... hajaj?! lejjebb adtam nagy hössömet, de azért sohasem tettem el úgy a kedves hangszert, hogy ne találjam meg ismét. Béres Jánost a rádióbői Ismertem meg, kinek játéka már igen fiatalon elbűvölt. Később a tévé képernyője is segítségemre jött: már nemcsak hallhattam, láthattam is őt. A nagy sikerű „Pávakörök" vetélkedősorozatán már amolyan „képernyőbarátságot" is kötöttem vele, mely barátság csak a napokban lett kétoldalúvá Tápén, ahol a rádió számára húszperces műsort készített. Talán a legszebb tápai nép— Pedig nem furulyásnak készültem — mondja. — A furulyával igen fiatalon megbarátkoztam, de végérvényesen csak gimnazista koromban jegyeztem el magam vele. A népzene mindig nagyon érdekelt, a néptánc még annál is jobban. Úgy eladdig, hogy eljutottam a legmagasabb fórumáig, az Állami Népiegyüttesbe is, ahol hosszú éveken át táncoltam. Később mindinkább éreztem, hogy a zene jobban Tapen Milyen érdekel. Majd 1952-ben Ko- vannak Tápé magyar népzenét, rajongnak érte. — Mi a véleménye a tápai kis furulyásokról? Bizonyára tudja, hogy a Béres-furulyaiskola közvetett növendékei. — A gyerekektől hallva ezt a furulyamuzsikát, nagyon nagy reményekre jogosít. Igen örülök, hogy Tápén is kedvet kapták furulyaiskolámra. Néhány éves tanári felügyeletű tanulással igen szép jövő állhat a kis furulyások előtt, akiknek játéka máris kellemes, élvezetes. — Ügy tudom már járt benyomásai népdal- és dály Zoltán is meghallgatta népzenei anyagáról? játékomat, megkérdezte, — Mindig úgy ismertem tudnék-e tanítani másokat is. Tápét — ahol a népi kultúAzt feleltem: természetesen, ra virágzik —, hogy kiváló _ Annak ellenére, hogy a szín- együttese volt, és van ma is. dalok csendültek föl*azon az művészetire készültem, szép- Negyedszer vagyok Tápén, zat, a színjátszást, s magam is amatőr színjátszó vagyok. Ilyen minőségben találkoztam egyszer magyar színjátszókkal. akikkel igen kellemesen összebarátkoztam. A velük való barátság indított el.l: Csatlakoztam a Társasághoz, hogy minél többet megtudjak Magyarországról, s minél inkább szaporodott az ismeretem, annál erősebb lett a rokonszenvem is.;; Csak természetes, hogy aztán a férjem is velem jött.:; Eleinte csak elkísért — később ott ragadt.;." És mivel telik az Idő a Társaság összejövetelein? Teljes járatossággal. a szervező programismeretével sorolta Renée Laurén aszszony: Turkuban rendszeresítették az alapfokú nyelvtanfolyamokat, mert végeredményben a Társaság minden tagjának egyik legfontosabb kívánsága, hogy sokat emlegetett, s itt is eleljusson hozzánk; évente hangzott fél mondatot: szerveznek társasutazásokat már a rokonság miatt isi: " a ml hazánkba; magyar té- Sz. Simon István ban örömmel válaszolt a főpolgármester, s egyúttal a következő nyilatkozatot adta lapunknak : — Turkuban a lakosság nagy rokonszenvvel kíséri és figyeli városaink barátságát, kapcsolataink épülését. s minden bizonnyal pártoló egyetértéssel fogadja majd a tanács is a szegedi kezdeményezéseket. A meghívást a legnagyobb örömmel ítéli meg a testület, s magunk is keressük az együttműködés új formáit, lehetőségeit. Nálunk igen élénk az érdeklődés Magyarország iránt, s természetes, hogy ennek vonzásában Szeged a centrum. Különösen az egyetemeken, a tanári karban és a diákifjúságban növekszik a várakozás városaink barátságával szemben. A turizmus növelésében idegenforgalmi osztályunk igen érdekelt és aktív. Rendkívül nagyra becsüljük az Ifjúsági kapcsolatokat. amelyekkel a barátságunk jövőjét építjük, hiszen 20—30 év múlva már nem mi ülünk a tárgyalóasztalnál. — Turkunak tíz testvérvárosa van, de már a rokonság miatt is a lehető legelőnyösebben foglalkozunk a szegedi javaslattal. Szegedről mindig mindenki nagyon kedvesen látott vendég nálunk, s mi megpróbáljuk szolgálni a városi tanácsban kapcsolataink építésében mindazt, amit a város lakossága elvár. Ide írom mégegyszer a estén a művelődési házban azok közül, amelyeket a falu népe egykor búval vagy derűvel naponta énekelt tembertől mégis a zenekonzervatóriumba jelentkeztem. Azóta hatalmas utakat tettem meg. Gyűjtök és előde csak most ismerhettem meg közelről, milyen szép dalai, táncai vannak, amit nemzedékről nemzedékre Török József együttesvezető adok — műsorokat készítek, őriz ma is a falusi nép, légcsodálatos ez a népzenei vi- inkább a Pávakör. Pedig ig! ilyen nagy városból, mint — A hazai gyűjtés mellett Szeged — melynek szülötte • is volt a nagy nótaköltő, Dankó Pista — különösen hatáskitartó munkájának köszönhető, hogy a fölvételhez hatalmas repertoár állott ren- ,,„.„,.„ delkezésére, melyből éjfélig ™6dja yan-e külföldön válogattuk a műsor anyagát dolgozni, fellépni? A legtöbb dal a Tiszáról és — Igen. Elmondhatom, sal volt a nóta is. Lám itt, Tápéról szólt, ahol szólót hogy furulyámmal bejártam Tápén, úgy látszik, nem énekelt Molnár János és szinte a világot. Évente kö- tudta kiszorítani helyéről a Tóth Andrásné. Az ifjú fu- rülbelül 40—50 000 kilómé- népdalt, melynek rendeltetérulyások Béres János Furu- tért utazom; amikor csak sét a nóta sohasem fogja lyaiskola című kiadványai- gyűjtök, műsort készítek, betölteni. ból válogatott, jgeg muvo- Ehhez jönnek a fellépések. IfJ, Lele Józott Paprikanemesítés Sikeres nemesítőmunkát jegyeznek az idén a kalocsai fűszerpaprika-kutató állomáson. Az intézetben, ahonnan az utóbbi években négy új fűszerpaprika-fajta került ki a köztermesztésbe, két újabb hibridet állítottak elő. Ezeknek jobb értékmérő tulajdonságaik vannak a korábbiaknál: nagyobb a festéktartalmuk, gépi szedésre alkalmasak és a vírusbetegségekkel szemben ellenállnak. A kutatóállomáson, ahol kiemelt országos feladatként foglalkoznak a világhírű fűszernövény nemesítésével, fajtaválasztékának bővítésével, tervszerűen fejlesztik a nemesítést segítő eszközöket és berendezéseket,