Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-18 / 219. szám

Csütörtök, 1975. szeptember 18. Népművelés szakosok a főiskolán Az idén először népműve- ének-zene—népművelés sza- vékenyen részt kell vállalni. Ws szakos hallgatók kezdték kos első évest vettek fel. Áz Ugyancsak feladatuk lesz, új tanszéki csoportot Tóth- remélhetőleg nem is olyan pál József főiskolai docens távoli jövőben, hogy segít­vezeti, aki a közművelődés senek a többi szakembernek intézményben szervezték gyakorlatát is jól ismeri, hi- a . marxista művelődéselmé­meg az űj, népművelés tan- szen az SZKP Központi Bi- lét kidolgozásában. Ennek széki csoportot, hanem az zottsága akadémiáján foly- egyik központi fogalma, egri, a nyíregyházi, a pécsi tátott tanulmányai előtt mű- egyúttal a társadalmi fejlő­és a szombathelyi főiskolán velődési központot vezetett dés követelménye: a perma­is, néhány tanítóképzőben Szegeden. Az új oktatási nens művelődés. A jelenle­pedig úgynevezett népmű- forma sajátosságait és céljait git szakpárosítás előnye és meg tanulmányaikat a Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskolán. Nemcsak a szegedi célja éppen az, hogy hall­gatóink jól ismerjék az is­velési szakkollégiumot In- a következőkben foglalta ditottak az idei tanévben, össze: Eddig két egyetemen, vala- — Az egyetemi népműve- kolai oktatást, nevelést, és mint. a debreceni tanitókép- lőképzés során magas szintű az iskolán kívülit egyaránt, zöben tanulhattak a közmű- elméleti ismereteket szerez- ilyenformán felkészülhesse­velődés leendő szakemberei, nek a jövendő szakemberek, nek a folyamatos művelődés A képzés kereteinek mos- A főiskolai oktatás sajátos- szervezésére, irányítására, tani kiszélesítése, illetve az sága, egyben fontos célkitű- Hogy hasonlítson végre a új formák bevezetése o köz- zésünk, hogy a színvonalas képzés jellege a megkívánt művelődési határozat szelte- elméleti felkészítés mellett gyakorlati munka jellegéhez. mébcn történt. A cél: olyan nagyon szoros, konkrét kap- — Milyen tananyaggal és ke- csolatba kerüljenek hallga- milyen módszerekkel készí­tőink a társadalmi élettel, tik fel a hallgatókat a Ma is könnyen belátható megváltozott közművelődési realitás, hogy növendékeink feladatokra? alatt egyaránt jártasságot még az ezredfordulón is — Az új szak bevezetésé­szereznek az iskolai és az gyakorló népművelők lesz- vei tulajdonképpen változik nek. Természetesen mérnem a főiskola képzési profilja, a mai. hanem az új típusú Eddig kizárólag az iskolára diplomás szakemberek rül jenek ki a felsőoktatási intézményekből, akik a négyéves tanulmányi Idő iskolán kívüli nevelés, mű­velődés területén. Ezért most nem könyvtár szakkal, ha- települések közművelődésé- kellett, most az iskolán tül­ném valamilyen tanári szak­kal párosították a népműve­lést. nek irányítói, egyébként ebben matban, a falu és a város oktatásközpontú, Épületelemek Több mint 120 millió fo- a két gyáregységben a ríntos költséggel fejlesztik a könnyűszerkezetes program­következő években a Belon­és Vasbetonipari Vállalat miskolci és bodrogkeresztúri telephelyét. A program megvalósulása után üzem. hoz tartozó födémpanelek és falpanelek, valamint az autópályák építéséhez szük­séges épület- és hídelemek fejlesztési gyártáséra jön létre új ... •• Hétköznapok Hagyjuk a sofőrt vezetni! Sok érdekes jelenségre, változásra figyelhetünk föl mostanában. A házak mel­lett például megjelennek az új személyautók, a busz­vezetők oldalán pedig a készséges és bizonyára hí­ságot, hanem balesetet is okozhat. Azok a sofőrök, akik nem maguk kezdeményezik a beszélgetést, bizonyára úgy gondolják: ha kérdezik őket, illik válaszolni. Szí­vatlan beszélgetőpartnerek, vesebben figyelnének in­Az autók gyarapodását én kább munkájukra, hiszen némi félelemmel, de feltét- van bőven. Különösen ab lenül örömmel nyugtázom, ban az időszakban, amikor a sofőrök munkáját akadá- az emberek többsége dol­lyozó szószátyárok szoká- gozni indul, vagy éppen a sát pedig kifejezetten ve- munkahelyéről igyekszik szélyesnek ítélem. Az utób- haza. Ilyenkor a vezetők biak miatt sok utasnak alig győzik az úttestet, va­volt már kellemetlensége, lamint a fel- és leszállókat Előfordult például, hogy a figyelni. Jó lenne, ha vé­beszélgetés hevében elfelej- delmükben, Illetve a busz­tett megállni a vezető, hol- szal közlek«iő felnőttek és ,,, . , . . gyerekek védelmében be­ott a leszállni kívánok az £rtaná ^„cenki az autó­ajtónál jelezték szándékú- busz rendjének talán leg­kat. Máskor a kelleténél fontosabb pontját. Ha el­hamarabb záródott az ajtó, olvasnák a mindenhonnan korábban indult a busz. A ió1 ^/ótfható " ,táblára ,írí mondatot, amely szerint vezető figyelmének leköté- >>A vezetővel beszélgetni se tehát nemcsak bosszú- tilos!" Elfelejtett jó szokás Kevés olyan ember él szívvel, mondván, hogy fél­Szegeden, akinek nem kell nek nem kerül vissza, vagy naponta legalább egy le- hogy nekik is szükségük velet megírni, egy csekket, van rá. Illetve totó-, vagy lottószel- Régebben a postának vényt kitölteni. Ennek meg- volt egy jó szokása. Tollal felelően sokan hordanak és tintával látták el az magukkal golyós- vagy töl- ügyfeleket. Bárki hasznél­tőtollat, De mit tehet az, hattá a pennát, amelyet akinek dolga akad a po6- ugyan tintába kellett már­tán, de elfelejtett írószer- togatni, de mégis betöltötte számot tenni a zsebébe, hivatását. Elkelnének ezek táskájába? Másnapra ha- még most is. Az esetleges lasztja az ügyintézést, vagy \iacák sem okoznának több kér valakitől tollat. De ki- bosszúságot, mint a golyós­tői? Akik az asztal mellett tollak legtöbbjéből csordo­rajzolják a betűket, vagy gáló tintafesték. Viszont a az x-eket, nem szívesen ad- régi figyelmesség — vala­nak, hiszen dolguk végez- mint a kismértékű anyagi tével sietnének tovább. Az áldozat — sok bosszúságtól ablak mögött ülő ügyinté- kímélné meg az embereket, zők sem adnak tollat jó Sziták József akiknek ra is kell tekintenünk. A a folya- képzés tehát nem annyira ^••PBH Inkább Szegedre összesen 24 ma- közötti különbségek fokoza- gyakorlati jellegű, a szak­gyar—népművelés, illetve fos kiegyenlítődésében is te- embernevelő laboratórium nem a főiskolán lesz, hanem ^^aMM^HBBBHBH^^HHHBaBHaMMaaMaaaaHHaBaaaBH|HHH|M az egész város, a megye is ilyennek tekinthető. A kul­turális intézményekkel, szer­vezetekkel mindkét fél szá­mára gyümölcsöző kapcsola­tok alakítását tervezzük. A hallgatók is segítenék az in­tézmények munkáját, és természetesen mi is számí­tunk a város támogatására. A tantervet a szombathelyi főiskolán végzett kísérleti oktatás tapasztalatai alapján dolgozzák ki. Tankönyveink egyelőre nincsenek, jórészt az egyetefói és a Képzős jegyzeteket használjuk. A gyakorlatok mellett az első év elméleti tárgyai: műve­lődéstörténet, kommuniká­cióelmélet, művelődéselmé­let, művelődéspolitika. A ké­sőbbiekben tanúinak még művelődésszociológiát, esz­tétikát. A tantárgyak között szerepel a népművelési tech­nikai gyakorlat, a természet­tudományok főbb kérdései, a népművelés pszichológiai, pedagógiai alapjai, a veze­tés- és szervezéselmélet, va­lamint a közművelődés in­tézményrendszere elnevezésű szaktárgy. Az új tanszéki csoport na­gyobb zökkenők nélkül kezdhette munkáját. Egyelő­re két főállású oktató, Tóth­pél József és dr. Waldmann József főiskolai docens dol­gozik a tanszéken. A tervek szerint jövőre négy-öt új oktató lesz. a szakmai tár­gyakat pedig óraadók adják elő. A következő évre ter­vezik a könyvtárosok szak­csoportjának indítását is. S. E. Gazdagítják az úttörőéletet Úttörővezetők tanácskozása Szegeden Bizonyára sokan emlékez- város úttörőélete szempont- kenységét; a világnézeti, ér­nék még az elmúlt év őszén jából. A megjelent párthatá- kölcsi és politikai nevelésié­Szegeden megrendezett V. rozatok. az ifjúsággal foglal- hetőségeit az úttörőprogra­Országos ÜUöróparlament kozó állami jogszabályok, mokban, az iskola és a csa­rendezvényeire, a magyar út- rendeletek, állásfoglalások jó pat kapcsolatait; az úttörők törők küldöttei által megfő- politikai légkört és tág lehe- közművelődési, kulturális té­galmazott Üzenetre, amely tőséget biztosítottak a moz- vékenységének továbbíej­egyaránt tartalmazza a kék- galom fejlődéséhez. A neve- lesztését; a mozgalom já­és piros nyakkendős fiatalok lőmunka, az úttörőélet meg- ték-. sport- és szabad idős vállalásait és kéréseit. A annyi speciális területe, a tevékenységének még kiak­nemrégiben elkezdődött új társadalmi kapcsolatok, a názatlan lehetőségeit, tanévben, a jövő év júniusé- kulturális és sportélet sok- A délutáni plenáris ülésen bari ünnepeljük a magyar út- sok eredménye közül érde- részt vett és felszólalt Deák törőmozgalom megszületésé- mes említeni néhány figye- Béla, az MSZMP Szeged vé­nek 30. évfordulóját, és most lemre méltó jelenséget, ki- roSi bizottságának titkára is. tanácskozik áz úttörövezetök emelkedő eredményt. Értékelte a város úttörőcsa­konfereiiciája is. Jelenleg Szegeden 35 élta- patainak és vezető testületei­Több mint 150-en — csa- lános iskolában 37 úttörő- nek munkáját, s szólt áz patvezetók, iskolaigazgatók, csapat működik, keretében elkövetkezendő időszak leg­rajvezetők — gyűltek össze közel 14 ezer úttörő dolgozik, fontosabb politikai feladatai­tegnap, szerdán délelőtt a A csapatok száma tízzel több, röl. A hozzászólók között Tisza Szálló hangversenyter- mint 1972-ben, ám ezzel a volt dr. Bányainé dr. Birkás mében, az úttörővezetők Sze- mennyiségi növekedéssel nem Mária és Bódi György is. A ged városi konferenciájára, fejlődtek arányosan a csapa- szekcióvezetők jelentései és Nem kisebb feladatot kellett tok anyagi-tárgyi feltételei. a hozzászólások után a kül­teljesíteniük, mint értékelni a Az elmúlt két év eredmé- döttek elfogadták a beszá­közel 14 ezer szegedi kisdo- nyelnek legfényesebb bizo- mólót és a határozati javas­bos és úttörő. elmúlt kétévi nyítéka az úttörőmozgalom iatot. meiy a város úttörő­munkáját, és kijelölni a kö- szocialista demokratizmusa- mozgalmának következő két­vetkező két év fő feladatait, nak fejlődése. Az úttörő-ön- £V{ fg feladatait rögzíti. Ez A konferencia elnökségében kormányzatok hibátlanul többek között tartalmazza az többek között ott volt dr. működnek, s egyre javulnak úttörőmozgalom módszerei ­Bányainé dé. Birkás Mária, az iskolák és az úttörőcsapa- még változatosabbá, ha­á várost tanács elnökhelyet- tok kapcsolatai. Az úttörő- tékonyabbá és élményszerűb­tese, Turgonyi Lajosné, az munka gerincét képező „Nem tételét, azt az óhajt, hogy MSZMP Csongrád megyei bi- térkép e táj,.." expedíciók a csapatok vállaljanak na­zottságának munkatársa, Bó- kimozdították a gyermekkö- gyobb részt a szocialista épí­di György, a KISZ Csongrád zösségeket az iskolák falai tésből és az ésszerű takaré­megyei bizottságának és dr. közül, és 01/ümölcsözo kap- kosság össztársadalmi fel­Dékány Klára, a KISZ Sze- csolatok alakultak ki a fel- adatainak teljesítéséből. Szól ged városi bizottságának el- nőtt társadalom és a gver- a határozat az úttörőmozga­ső titkára. Müller József né, mekcsoportok között. Ahogy iom társadalmi kapcsolatai­a megyei tanács vb művelő- az úttörők mind jobban meg- , ... désügyi osztályának vezetője, ismerték expedíciós portyáik rou ^egiogaimazva toDDeK Forgó Pál, a városi művelő- során a gyárak, üzemek között a kulturális munka és désügyi osztály vezetője és munkásait, Szegednek és kör- sporttevékenység bővítésének Bárdos Klára, a Csongrád nyékének nevezetességeit, igényét a vezetés színvona megyei Úttörőelnökség titké- úgy figyelt fel a város fel- .. . ' ,. .. ra is. Illés Tóth Istvánnak, nőtt társadalma a leglfjab- lanalv emeiese<­a városi KISZ-bizottság ttt- bak nemzedékére, s ismerte Az úttörővezetők Szeged kárának, a konferencia leve- meg fegyelmüket, szorgalmú- városi konferenciája ezután zető elnökének üdvözlő sza- kat, kíváncsiságukat, segítő- megválasztotta az úttörőve­vai után Borbola István, a készségüket. ... . varost úttörőelnök fűzött szó- A beszámoló után az út- zetök varosi ^nacsanak 43 beli kiegészítést a Magyar törőélet városi irányítói öt togját, s a tanács első ülé­Üttörők Szövetsége Szeged szekcióban vitatták meg az sén az elnökség 15 tagját. A városi tanácsának írásos be- elmúlt évek eredményeit, hi- úttörőelnökség elnöke számolójához. ányosságait, körvonalazták a ... - . . • ... A városban folyó úttörő- feladatokat. Külön munka- ismet B0rD01a lstvan lctt' munkát összefoglaló és érté- csoportban elemezték az út- titkára Kiss Ernő, a Móra kelő beszámolóból és a hoz- törőmozgalom társadalmi Ferenc Altalános iskola igaz­záfűzött előadásból világosan kapcsolatait; . az úttörő— gatóhelyettese Megválasztó!­körvonalazódott, hogy az el- KISZ-kapcsolatok fejleszté- .. ' konfPrenCia múlt két esztendő jelentős sének lehetőségeit, az ifjú- *** 8 megyei Komerencia időszak volt mind az úttörő- vezetők munkáját, a főisko- küldöttét és a 9 saakbtzott­mozgalom egésze, mind a Iai hallgatók úttörő-tevé- ság vezetőjét is. Á MEDOSZ megyei küldöttértekezlete A Mezőgazdasági, Erdésze- állattenyésztés! karán. A tá­ti és Vízügyi Dolgozók Szak- nácskozáson megjelent Hu­szervezetének VIII. megyei nya István, a MEDOSZ or­küldöttért'ekezletét Hódme- szagos elnöke, Szabó Sán­zővásárhelyen tartották meg dor, a megyei pártbizottság az Élelmiszeripari Főiskola Bi.n«ai. Sándor. Két és fél milliárd forint kártérítés a mezőgazdaságnak Az idei szélsőséges időjá- kárbiztositása. Ezért az AL. ras súlyos veszteségeket oko_ lami Biztosító, csak 37 ezer zott a mezőgazdaságnak. Az hektárnyi területre nyújtha­Állami Biztosító eddigi ada­tai szerint a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott kártérí­tés összege ebben az évben eléri a 2,5 milliárd forintot, tott kártérítést, amelynek összege így mintegy 165 mil­lió forint, szemben az el­múlt évi 78 millió forinttal. Nem kímélte a mezőgaz­tavaly 2 milliárd forintot daságot a jégverés sem. A kaptak a gazdaságok. tavalyihoz képest nemcsak a Az esős idő hatására az jégveréses napok száma nő­idén különösen nagy pusz- vekedett, de nagyobb teriile. títást okozott a belvíz, ten is pusztított a jég, és amely összesen 208 ezer a károk is súlyosabbak vol_ hektáron károsított külön- tak. Az idén eddig 842 mil­böző szántóföldi növényeket. A kárt szenvedett 36 álla­mi gazdaság közül mindösz­sze 3-nak, 482 termelőszö­lió forintot fizettek kl jég­károkra, több mint kétsze­resét a tavalyinak. A mező­gazdaság vihar-, árvíz, és . , .. ... , állatkárai a múlt év azonos vetkezet kozul pedig csak időszakához hasonlóan ala­161-nek volt kiegészítő víz- kultak. SZMT elnökségi tagja, A küldöttek megválasztot­ták a MEDOSZ megyei bi­zottságának tagjait, a XXIV. kongresszusának küldötteit, valamint az SZMT küldött­értekezletére a küldötteket. A megyei bizottságba 11 ta­got, a MEDOSZ kongresz­szusára 16, az SZMT kül­döttértekezletére pedig 18 küldöttet választottak. A Me­zőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszer­vezete megyei bizottságának elnökévé Csinos Józsefet, titkárává pedig Sulyok Jó­zsefet választották. Szabász­verseny Az ipari szövetkezetekben dolgozó szabászok szakmai tudásukról, hozzáértésükről, a korszerű technika alkal­mazásáról, az új szabászati megoldásokról a már ha­gyománnyá vált országos szövetkezet! szabászverse­nyeken adnak számot A nagy érdeklődéssel kísért szeptember 22—23. között szakmai találkozóra az idén Szolnokon kerül sor. Ezúttal 12. alkalommal rendezik, meg a szabászversenyt, amelyre most 26 ipari szö­vetkezet szabászai neveztek be, és csaknem 300 „ver­senydarabbal" — női fran­cia és angol ruházattal, fér­fikabátokkal. -öltönyökkel, bőr- és szőrmemodellekkcl. egyen- és formaruhákkal — vesznek azon részt. Talajtani kutatások A szikes talajok javításá- gyakorlati szakemberek — ért folytatott tudományos akik előzőleg a Talajtani Agrokémiai Kutató Intézet kutatások koordinálására alakult KGST-munkaközös­ség szovjet, csehszlovák, len­gyel, román, bolgár és ma­gyar szakértői részére szer­dán kétnapos talajtani szim­pózium kezdődött a Karcagi Talajművelőd Kutató Inté­zetben, A tudományos és fiasztaletokat. munkáját tanulmányozták — beszámoltak az országukban végzett talajtani kutatások, kísérletek legújabb eredmé­nyeiről, megvitatták a köl­csönösen hasznosítható - la­\ i

Next

/
Thumbnails
Contents