Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-17 / 218. szám

Szerda, Í975. szeptember 17. 3 DipSomaátadás marxista—leninista esti egyetemen Szegeden," a Csongrád megyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságán tegnap, kedden délelőtt ünnepélyes diplomaosztáson vették át oklevelüket az idén végzett hallgatók. Az ünnepségen részt vett dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, Deák ..Béla, a Szeged városi pártbizottság titkára, Krasznai Mihály, a szegedi járási pártbizottság osztályvezetője és dr. Szilágyi Júlia, az intézmény igazgatója. Csongrád megyében két évtizede működik a marxista—leninista esti egyetem.. Húsz évvel ezelőtt 80 hallgató kezdte meg tanulmányait, ez évben pedig mintegy 1500-an iratkoztak be. Az idén első alkalommal indul olyan tanfolyam, amelynek hallgatói kizárólag fizikai dolgozók. Az ünnepségen Szabó Gáborné igazgatóhelyettes megnyitó beszéde után dr. Koncz János köszöntötte a résztvevőket, majd a végzett hall-i gatóknak átadta a diplomát. A hároméves általános tagozaton 123-an, szakosító tagozaton 42-en végbizonyítványt szereztek, és speciál kollégiumon 13-an kaptak bizonyítványt. A végzett hallgatók nevében Ludányi István mondott köszönetet. Vörösdiplomát kapott: Dobó József, Dobóczky Károlyné, Hotya Líviusz, dr. Nagymajtényi Emőke, Oláh Miklós, dr. Tóth Lajos (szegediek) és Török Bálint (Hódmezővásárhely). Diplomát kapott: Balla Béla (Szeged), Balogh Lászlóné (Vásárhely), Bereng József (Szeged), Berényí Ferenc (Földeák), Blaskovics Ferencné (Vásárhely), Bogdán Károly (Makó), Borsodi Jánosné (Vásárhely), Budai László (Szeged). Bujdosó Albert (Pusztaszer), Bánfi Anna (Kistelek), Csicsely János (Makó), Csiszár Lajos (Szeged), C-ampó Marianna (Szeged), Fekete Sándor (Vásárhely), Földházi Pál (Szeged), Frányó József (Szeged), Füzesi László (Szentes), Gtíce János (Szeged), Gulyás Ferenc (Szeged), Hajdú László (Röszke), Horkol János (Szeged-Kiskundorozsma), Heintz BáA végzett hallgatók egy csoportja lint (Szeged), Kalapos István (Szeged), Karancsi Ilona (Vásárhely), Katona András (Szeged), Kéri József (Szeged), Kovács Sándor (Szeged), dr. Kószó Ferenc (Szeged), dr. Kutiván Rezsőné (Szeged), Lakatos Géza (Szeged), László Béla (Szeged), Lengyel Péterné (Szeged), Ludányi István (Szeged), Lung Milán (Szeged), Nagy Lajos (Vásárhely), Nagyi Miklós (Szeged), Non Ferenc (Vásárhely), Németh András (Makó), ördögh István (Vásárhely), Papdi József (Szeged), Palócz János (Vásárhely), Palotai Jenőné (Szeged), Panker Sándor (Szeged), dr. Rostás István (Vásárhely), dr. Szabó Teréz (Szeged), Szalai György (Szeged), Székely Szabó Imréné (Vásárhely), Szilágyi István (Makó), Schindler Endre (Vásárhely), Tóth József (Szeged), Tóth László (Szeged), dr. Tóth Lászlóné (Szeged), Török Jenő (Tápé), Varga István (Szeged), Vashegyi György (Szeged), Váradi Jenő (Szeged), Vértesi Gyula (Szeged), Visky Péter (Vásárhely), Zlatniczki Istvánné (Szeged), Zsoldos Sándor (Vásárhely), Zsótér Gergely (Szeged). Szakosító tagozaton végbizonyítványt kapott Vlasics György, dr. Úcsoi József, Tóth Sándor, Varga József, Hunyadi László, Bartha János, Tóth Sándor, dr. Arotó Ferenc, Rátkai Ödön, Batári Ferencné, Baranyai Zsolt, Gulyás Anna, dr. Gál András, Csatorday Károly, dr. Raskó István, Weninger Richárd, dr. Mustárdy László, Haydu Zsolt, dr. Lehoczki Endre, Burg Kornél, Bencze Gábor, Dusha Béláné. Deák László, Fekete Éva, dr. Faludi Béláné, Főglein Ferenc, Garab Győző, Halász Lajos, Hadlaczki Gyula, dr. Kárpáti Sándor, dr. Karácsonyi Mária. Laza Etelka, Lékai Gusztáv, dr. Maróy Péter, Micheller Magdolna, dr. Pál Józsefné, Pál János, dr. Rakonczay Zoltán, dr. Szabad János, Szűcs Mihály, Zsák Miklós, dr. Győri István. Minisztériumi tájékoztató! A tüzelőforgalomról, a várható ellátásról Egy hónap múlva megkezdődik a hivatalos fűtési idény, bár ezt a tüzelő-kereskedelem lakossági forgalma még korántsem jelzi. Augusztusban és szeptember első két hetében a vártnál jóval kisebb volt az érdeklődés. A Belkereskedelmi Minisztérium illetékes osztályán a tüzelőforgalomról, a várható ellátásról elmondották, hogy a példátlanul alacsony forgalom okát — a szilárd tüzelőanyagok Iránt évről évre egyébként is csökkenő igényen kívül — a korábbi hőnapok élénkebb keresletében látják. Eredményes volt az idén a belkereskedelem tüzelőakciója is. Az április elsején kezdődött kedvezményes tüzelővásárban — annak ellenére, hogy a keret felhasználása miatt az akció két héttel korábban zárult — az előző évinél 8000 vagonnal több, összesen 103 000 vagon szenet, brikettet adtak el. A májusban kezdődött másfél hónapos, ugyancsak kedvezményes tüzelőolaj akcióban a tervezett 150 000 tonna helyett 256 000 fonna olaj fogyott. A két akció eredményeként egyébként a lakosság 308,6 millió forintot takarított meg. Az előző félévi nagyobb forgalom és a két akció sikere alapján megállapítható, hogy a téli tüzelő többségét már a háztartásokban, a pincékben, a kamrákban tárolják. Bőséges kínálattal várja a fűtési idényt a kereskedelem. A TÜZÉP és az ÁFÉSZ-ek lakosságnak szánt készlete 65 000 vagon, tavaly ugyanebben az időben 27 500 vagon volt. Egyes szenek, főleg a pécsi iszapolt szén kivételével a szénválaszték megfelelő — a mennyiség talán nagyobb is a kelleténél — b a telepeken szinte hegyekben áll az NDK brikett is. Jelenleg kielégítenek minden tűzifa-megrendelést, de a készlet nem túlzottan nagy, országszerte 5000 vagonnyit tárolnak a telepeken. Fontos tehát. hogy az erdőgazdaságok a fűtési idény előtt fokozzák szállításaikat. (MTI) Meddig és miből? K

özérdeklődésünk az utóbbi években — akarva-akaratlanul — kiszélesedett. Ma már aljgha akad felnőtt, dolgozó ember az országban, aki ne tudna egyet-mást a határokon túli gazdasági fejleményekről, a tőkés országokban és a világpiacon érvényesülő inflációról, az árrobbanásról, a nyersanyagok és ipari késztermékek megváltozott árarányairól, azokról a gondokról és nehézségekről, amelyeket a világméretekben érvényesülő gazdasági jelenségek, tendenciák okoztak, váltottak ki. Mindezekről ma már sokan tudnak, de úgy tűnik, hogy nem eleget. Amikor a világpiaci árrobbanás kibontakozott, gazdaságpolitikánk azt az álláspontot képviselte — se tekintetben azóta sem változott —, hogy minden lehetséges módon és eszközzel óvni, védelmezni kell a magyar gazdaságot a káros hatásoktól. A védelem fő eszköze a költségvetésből folyósított importár-támogatás, amelynek összege rövid néhány esztendő alatt — szinte hihetetlen — huszonnyolcszorosára! emelkedett. Bár az idei év kezdetén részleges termelői árrendezés történt, a költségvetés 1975-re majd 20 százalékkal volt kénytelen növelni a támogatás összegét, amelynek előirányzata — korántsem biztos, hogy elegendő — most már 33 milliárd forint. Ez a hatalmas összeg arról tanúskodik, hogy a januári részleges termelői árrendezés csak egyes árarányváltozásokat érvényesített, az importanyag- és az energiafelhasználás a népgazdaságnak változatlanul többe kerül, mint ahogy azt a felhasználók, a vállalatok és a fogyasztók érzékelik. % Ha nincs baj realitásérzékünkkel, ha nem akarjuk eltompítani azt, kell, hogy foglalkoztasson bennünket a kérdés: meddig és miből finanszírozhatja a költségvetés a hazai árak védelmét? Ennek a funkciónak és eredményének — az árszínvonal viszonylagos stabilitásának — óriási a társadalmi, gazdasági jelentősége, bár hátrányai is jócskán vannak. A meddig? — kérdésnek az az alapja, hogy a belső árak védelmezése évről évre nagyobb összeget emészt fel — ebben az évben várhatóan a költségvetés összkiadásainak legalább 10 százalékát —, s a józan gondolkodás azt sugallja, ennek is van határa, amelyet 'már nem lehet átlépni. Erre a következtetésre jutunk akkor is, ha a miből? összefüggését vizsgáljuk. A közvélemény a költségvetést, amolyan „harmadik személynek" tekinti, amelynek az a dolga, hogy előteremtse a pénzt a szükséges kiadásokra, a beruházásokra, a társadalombiztosításra, az oktatásra, s ha kell, a belső árrendszer védelmére. A miből? és honnan? gondjának megoldását a társadalom nem firtatja, azt a költségvetés, a pénzügyminiszter gondjának, feladatának véli. A

költségvetés azonban nem „harmadik személy", avagy olyan valami, amely független a gazdaságtól, a társadalomtól. Bevételei tőlünk származnak, a vállalatok, a szövetkezetek és az állampolgárok adó- és illetékbefizetéseiből; a költségvetés minden kiadását a gazdaság, a dolgozó, az értékalkotó társadalom finanszírozza. Ha a költségvetés, a gazdaság és a társadalom valamilyen célra a tervezettnél, a lehetségesnél többet áldoz, annak fedezetét másmilyen társadalmigazdasági céljaink, kiadásaink szűkítésével, avagy a közös kasszába való befizetéseink növelésével lehet megteremteni. Tehát nemcsak a meddig? hanem a miből? kérdésben Is mindannyian — a vállalatok és a szövetkezetek, az állampolgárok pedig termelői és fogyasztói mivoltukban egyaránt — érdekeltek vagyunk. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a világpiaci árváltozások anyagi-pénzügyi terheit tulajdonképpen eddig sem az államkassza, hanem gazdasagunk-társadalmunk egésze viselte — amelynek a kasszát rendszeresen meg kell töltenie, hogy amikor szükséges, kivehessen belőle — s nincs olyan csodaszer, pénzügyi megoldás, amely ez alól bennünket mentesíthetne. Garamvölgyl István KGSTmegbeszélés Kedden Alsóörsön dr. Csikós Rezsőnek, a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet igazgatójának, hazánk meghatalmazottjának elnökletével megkezdődött a szintetikus kaucsukgyártás alapanyagainak előállítását fejlesztő KGST szakértől testület, a meghatalmazottak tanácsa harmadik ülése. A tanácskozáson részt vesznek Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió szakértől. A másfél évvel ezelőtt létrejött tanács feladata, hogy felmérje a tagországokban a szintetikus kaucsukalapanyag-gyártással és általában a petrolkémiai monomergyártással kapcsolatos kutatásokat, az eddigi tapasztalatokat, s elemezze az e célt szolgáló technológiákat. A kedvező résztapasztalatok alapján olyan technológiát dolgoznak majd ki, amelyek optimális műszaki gazdasági és minőségi mutatókat tartalmaznak. A meghatalmazottak tanácsának harmadik ülésén — amely pénteken fejeződik be — a további tennivalókat beszélik meg és összegezik a legfrissebb szakértői véleményeket. (MTI) \A mostoha időjárás miatt Kézzel szedik a vöröshagymát Ha az időjárás kedvez, augusztus végén, szeptember elején minden évben befejeződik a vöröshagyma betakarítása Makó körzetében. Mostanáig a sokévi csapadékátlag másfélszerese hullott a makói földekre, az Őszi munkák végzésében változatlanul sok gondot jelent a gyakran ismétlődő eső. Az iparszerűen szervezett termesztési rendszer legfőbb Ismertetője, hogy gépek dolgoznak a növénytermesztés minden fázisában, a makói hagymatermesztési rendszerben most mégis kénytelenek kézzel szedni a hetekkel ezelőtt géppel rendre rakott vöröshagymát. Maga a szállítás is nagy gondot jelent, a fölázott talajon egy pótkocsit két traktor tud csak vontatni. A Lenin Termelőszövetkezetben 607 hektáron termett idén a hagyma, a hét elejéig mindössze 160 hektárról tudták födél alá szállítani. Hazánkban ülésezik a keresztyén békekonferencia A magyarországi egyházak ökumenikus tanácsának meghívására a keresztyén békekonferencia folytatólagos bizottsága szeptember 16—20. között Siófokon tartja ülését. A tanácskozásra hatvan országból mintegy kétszáz egyházi személyiség érkezett. Megfigyelővel képviselteti magát többek között az Egyházak Világtanácsa, az Európai Egyházak Konferenciája, a Közel-keleti Egyháztanács. az Ázsiai Keresztény Békekonferencia és az öeszafrikai egyházi konferencia. A konferencia központi témája, hogy az egyházak miként segítsék a békéért, a haladásért folytatott mindennap' harcot. Nehéz á munka a hagymaföldön 9