Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-13 / 189. szám

Szerda, 1975. augusztus f3» 5 Valutát hoz a hagyma Mezőgazdasági exporttermékeink sorában rangos helyet foglal el a makói vöröshagyma. A Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központja által az utóbbi hetekben átvett termésből száz vagonnyit szállított el a HUNGAROFRUCT külkereskedelmi vállalat. A legjelentősebb vásárló a Német Szövetségi Köztársaság. Megrendelésére naponta négy-öt vagonnal küldenek. Az iparszerű vöröshagyma-termesztési rendszer gazdája, a makói Lenin Tsz. Tagjai közül több mint háromszázan fáradoznak azon, hogy minél több valutát hozzon a népgazdaságnak a fűszernövény, A gépekkel kiemelt termést a helyszínen válogatják, az előírt méret szerint osztályozzák és csomagolják 25 kilós zsákokba. A szövetke^ zeti gazdák saját termésük szállításra váló előkészítésé vei jó munkaalkalomhoz és többletjövedelemhez jutnak. A MÉK vállalat természetesen a hazai fogyasztási igényeket is kielégíti, a kereskedelemnek nap mint nap frissen szedett hagymát küldve. A Fáklya új száma A Fáklya augusztus 24-én megjelenő, 16. számának vezércikke az SZKP közelgő XXV. kongresszusa alkalmából méltatja és elemzi a Szovjetunió békepolitikájának eredményeit, a társadalmi haladás, a békés egymás mellett élés terén elért sikereit. „A Szovjetunió a Budapesti öszi Mezőgazdasági Kiállításon" címmel a lap több cikkből, riportból, helyszíni beszámolóból álló összeállítást közöl; egyebek között a ruzsnyicai rekorderedményekkel termelő „szuperkolhozról", a szovjet táplálkozástudomány legújabb kutatási eredményeiről és a világ erdőkészletének 25 százalékát kitevő szovjetunióbeli erdőségek korszerű és tervszerű védelméről. Érdekes cikket olvashatunk a Kirlian tudósházaspárról és kutatási területükről, a mikrobiológiáról. A KGST-rovat ezúttal a külkereskedelem jelenlegi helyzetét és perspektíváit elemzi; a kulturális rovat a szovjet balett nagy tehetségű reménységét, Mihail Lavrovszkij szólótáncost mutatja be. Érdekes riportot olvashatunk a szovjet pilóták munkájáról, mindennapi életéről. A filatelisták a ritka halfajtákat ábrázoló szovjet bélyegsorozatot ismerhetik meg. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Autószerencsétlenség Szerelmi háromszög Egy személyautó felelőtlen vezetője az útkereszteződésnél nem adta meg az elsőbbséget, aminek következtében összeütközött egy kőműves autójával. A kőműves kocsijának utasa a helyszínen meghalt, ő maga pedig olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy orvosszakértői vélemény szerint munkaképessége 65 százalékát elvesztette, ezenkívül kocsija javíthatatlanul tönkrement. A baleset okozóját a bíróság szabadságvesztésre ítélte. A bűnügyi eljárás befejezése után az Állami Biztosító a kőművesnek személyi sérüléséért 41 ezer forint, gépkocsija elpusztulásáért pedig 29 ezer forint kártérítést fizetett. A sérült azonban további 153 ezer forint kártérítéséért, ezenkívül havi járadék fizetéséért pert indított a biztosító ellen. A megyei bíróság az ÁB-t további 47 ezer forint kártérítésre, valamint havi 1300 forint járadék fizetésére kötelezte. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A döntés Indokolása szerint a sérült munkaképességcsökkenése alig 2 százalékkal maradt el attól, hogy mint III. csoportbeli rokkant, teljes munkaképtelennek lehetne tekinteni. Az orvosszakértő véleménye szerint kőművesmunkát többé nem végezhet, vagyis szakmájában teljesen munkaképtelen. Tisztázatlan azonban, hogy a helyi viszonyok a rokkant számára biztosítanak-e olyan ülve, vagy csekély járással folytatható munkát, amelynek ellátására alkalmas. Énnek tisztázása azért elengedhetetlen, mert ha ilyen alkalom nincs, a rokkant a teljes keresetkiesést, mint járadékot, joggal követelheti. Mindezekre azonban nincs megnyugtató adat, tehát a megyei biróság ítélete megalapozatlan. • Egy mezőgazdasági tsz tagja az egyik községbeli férjes asszonnyal viszonyt kezdett. A férj gyakran éjszakai műszakban dolgozott, s ilyenkor az asszony az ablakredőny beállításával jelezte, hogy udvarlója meglátogathatja. A viszonyt a férj megtudta, és egy éjszaka, amikor az udvarló az ablak alá lépett, annyira megverte, hogy az illető három hónapra táppénzes állományba került. A férjet a bíróság felfüggesztett szabadságvesztésre Ítélte. A tsz munkaképtelen tagjának 5000 forint betegségi segélyt folyósított és ennek visszafizetéséért a férj ellen pert indított. A járásbíróság a keresetnek helyt adott, s ezt az ítéletet a megyei bíróság jogerőre emelte. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely kimondta: abban az esetben, ha a kár keletkezésében a károsult is közrehatott, magatartásának következményeit viselni tartozik és kármegosztásnak van helye. A sérült a férj jogos felháborodását kiváltó magatartásával elindítója volt annak az eseménysorozatnak, amely súlyos sérülésével végződött. Figyelembe kell venni azt is, hogy a házaspár elvált. Tehát a történtekért mindkét férfi egyforma arányban felelős, ezért a Legfelsőbb Bíróság a férjet a kár fele összegének, 2500 forintnak a megfizetésére kötelezte. Hajdú Endre SZEGEDI ÜNNEPI HETEK IV. Művelődéselméleti Nyári Egyetem, előadásai az MTA Biológiai Központjában, délelőtt 9 órátóL XVI. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában, augusztus 24-ig. Művészet és otthon. Képző- és iparművészeti bemutató a Gulácsy Lajos teremben, augusztus 19-ig. Fotóklubok XL Szegedi Szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Kohán György Kossuthdíjas festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Sajtótörténeti kiállítás a Somogyi-könyvtárban, auguszus 20-ig. Szép magyar könyv "74. Kiállítás a Technika Házában, augusztus 24-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Kritikus, költői, képzeletszerű Lengyel György stációi a Peer Gynttel Több mint tíz esztendeje kiséri Lengyel György színházról színházra, Peer színes alakját. Azét a Peer Gyntét, akinek Bemard Shaw az emberi kultúra egyetemes értékei közé jelölte helyét, minden idők világszínpadait bejáró alapfigurák, Don Jüan, Elektra, Oresztesz, Hamlet társának. Még debreceni éveiben rendezte először Ibsen remekművét, 1964-ben. — Ha jól emlékszem, előtte Brechtet, a Szecsuáni embert játszottuk, s népszerű klasszikust akartunk fölfedezni. A Peer Gynt régi álmom volt, és sikerült megfelelő szereplőket találni. A közönség tetszéssel fogadta, ám már a fölkészülés közben éreztem, mi minden maradt az előadásban, elsősorban a mű gondolatiságában. Akkor egy önmaga fölött ítélkező Ibseni hőst állítottunk a középpontba, kritikusan és elemzően, s akkor támadtak ötleteim, igyekeztem továbbgondolni tartalmilag, formailag a konfliktusok hálózatát, mint Peer és a nők kapcsolata, vagy az összeütközések folyamata a világgal, ahogyan hősünk egyéniségével, tehetségével ki akar törni a lapos kisvilág-környezetéből. # Vagyis Peer élete-tanulságának megfejtéséhez, minél teljesebb kibontáséKi volt Háry? Nem kell szerénynek lennünk, egynéhány magyar név már világhírhez jutott. Az állítólag Kocs községből származott kocsit a „Kutsche" is hirdeti, a „huszár" pedig szinte minden európai nyelven azt jelenti, amit nekünk. Nemzetünk nagyjaival már nem pontosan ez a helyzet. Ne soroljuk azokat, akiket joggal hiányolunk a világ csak módjával tárgyilagos „ranglistájáról". Említsük csupán Háry Jáno6t, akinek a nevéből már jó ideje jelző Ifett. Ha valaki „háryjánoskodik", akkor mindenki tudja, hogy az illető nagyot mond, még ha nincs is a közelben valaki, aki enyhe cáfoló tromfként nagyot prüsszentene szavaira. Háry János alakját Kodály csak átvette, Garay János szekszárdi költő azonban megteremtette. Garay, aki ezer szállal kötődik Szekszárdhoz, de főhőséről idáig még bizonytalanok voltak információink. Ma is azok. A Magyar Távirati Iroda jóvoltából nemrégiben hír érkezett arról, hogy Háry személyét azonosították a Tolna megyei Levéltár kutatói. Pontosítsunk: ez csak módjával sikerült nekik. K. Balog Jánost kérdeztük, a Tolna megyei Levéltár vezetőjét. — Egyik elődöm, néhai Hadnagy Albert kezdte a levéltári kutatásokat — mondotta. — A kutatások nyomán nem egy, hanem kat olyan Háry János személyére sikerült fényt deríteni, akik közül mindegyik találkozhatott Garay Jánossal, és így modellül is szolgálhatott neki... Ez nem sok, vagy éppen túlságosan is az. A Szekszárdra látogatók a város közepén egy árkádosított házat láthatnak. Ez most a Liszt Ferenc Zeneiskola otthona, egykor az Augusz báróké volt. Báró Augusz Antaltól, Liszt Ferenc vendéglátójától és barátjától fennmaradt egy levél, mely arról tájékoztatja az utókort, hogy meg kellett szabadulnia egy különben „szellemes" belső cselédjétől, akit Háry Jánosnak hívtak. Az illető — sejthetőleg — túl sokszor mondott nagyokat. Erről a Háryról azt tudták kideríteni a levéltári kutatások, hogy a Szekszárdon máig létező cserepes-agyagmíves mesterségből is igyekezett megélni, de igen gyatra mester volt. Talán 6 az, talán nem, akiről a szekszárdi levéltár nemrégiben megnyílt új kiállítótermében vall az okirat. Ez az Antal főhercegről elnevezett gyalogos regiment sorozási összeírása, melynek első rovatában szerepel egy „Hary Johan, szekszárdi születésű, katholikus, nőtlen, 24 éves személy", akit meghatározatlan időre szabadságoltak. Az összeírás időpontja 1794. Ez a Háry később tudhatott (részt vehetett?) a napóleoni háborúkban, és mintául is szolgálhatott Garay Jánosnak. Napjainkban ennyit tudunk — és nem többet. Kérdés persze, hogy nem fontosabb-e minden ténynél, amit Garay versbe szedett, és amelyeket Kodály halhatatlanná rögzített? Ordas Iván Otthonunk dísztárgyai A Képcsarnok Gulácsy Lajos-termében a Szegedi Ünnepi Hetek egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért kiállítása látható ezekben a napokban. Művészet és otthon címmel korszerű lakásunk művészi dísztárgyait láthatják az érdeklődők. Az egyedi bútordaraboktól az ékszerekig felvonul a kortárs magyar iparművészet színe-java. A tárlat augusztus 19-ig látható. ács S. Sándor felvételé hoz, azokra a kétségtelen analógiákra figyelt, melyek Ibsen életében is föllelhetők: elvágyódás a norvég kispolgári miliőből, hogy távolról tisztábban, kritikusabban szemlélhesse azt. — Természetes, hiszen a darab konfliktusrendszere elválaszthatatlan Ibsen sorsának alakulásától. A párhuzamok, a drámán belüli új összefüggések föltárásához a szegedi bemutató ad lehetőséget. A lakodalomban például Peert kiveti magából a falu, s hősünk ennek katartikus élményét éli látomásszerűen újra a trollok között, viszontlátva a falubelieket, fő ellenségével, Áslak kováccsal, mint a manók királyával. 0 Maradjunk még a második stációnál. Debrecent követően 1970-ben a Madách Színházban rendezte a Peer Gyntöt. Sikerét nemcsak az bizonyltja, hogy tavalyig műsoron volt, de színes változatban a televízió is megörökítette. A debreceni kritikus, elemző előadás után milyennek érzi a budapesti alaphangvételét? — Röviden: költőinek. Amott Peer elkerülhetetlen bukását ábrázoltuk, emitt a tragikomikumot, az ibseni önmarcangolás helyett a tehetségesebb, ívelőbb, szárnyelóbb emberi és költői tehetség tragédiáját. A korábbi motívumokat persze a színészek karakteréhez simítottuk. Huszti Péterben ideális főszereplői találtunk, ás Psota Irén — akinek nem kisebb előd, mint Gobbi Hilda emlékezetes alakításával kellett megküzdenie — is némileg más Aase. Fiatalabb anya, Peer igazi társa, s valójában ő él tovább Solvejgben, akire a darab végén így köszön Peer; „Anyám, makulátlan nőm, te tiszta lélek! — Ó, rejts el, ölelj magadba, kérlek!" A folytonosság elve vezetett a nők körének kirajzoláséban, Almási Éva lesz Ingrid, a Zöldruhás nő és Anltra. • Ha a szerepösszevonásokhoz érkeztünk: a szegedi előadást teljesen azonosnak tekinthetjük a Madách színházival? — Csak elméletileg. Ismételném, minden szempontból Debrecenig kell visszamennünk. Ügy érzem, az akkor megfogalmazottak kiteljesítése történik most, az idő és a darabbal való ismételt találkozásaim olyan gondolati közegbe emelték számomra a darabot, hogy Szegeden, a szabadtéri színpad ideális környezetében tudom legvilágosabban kifejezni azt. Hogy mást ne mondjak, először próbálom egyetlen figurává sűríteni a Nagy görbét, az Idegen utast és a Gomböntőt, mintegy a Peer fölött ítélkezőket, a benne rejtező lelkiismeretet és halált — Némethy Ferenc játssza. • Miként jellemezné tehát, az eddigiek után, a szegedi Peer Gyntöt? — Képzeletszerűbb. legfontosabb törekvésünk, hogy a képek erejével szóljunk, színházszerűen, s ilyen népszínházi környezetben a lirai jelenetek mellett más képek látványa se vesszen eL Értelemszerűen nagyobb szerep jut Grieg muzsikájának, erős érzelmi hatásokat szeretnénk kifejezni, bár távolról sem melodrámát, így inkább a zenének minél több motívumát használjuk, hogy az előadás a szó nemes értelmében szép legyen. Eck Imre koreográfiája a Madách színházi bemutató óta szerves, alkotó része az egésznek, fantáziája valósággal élteti a nagy jeleneteket. Fehér Miklós díszleteinek alapgondolata Peer útjait rajzolja a néző elé. emelkedő ösvényeket, hol naponta járunk valamennyiöl, s melyeket tán sohasem tudunk megmászni. Az előadás vége a misztériumokra emlékeztet; plasztikus beállítással — és nem mozgásokkal akarjuk egyértelművé, világossá tenni Peer sorsának alakulását. Nikolényi István 4