Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-12 / 188. szám

8 Kedd, 1975. augusztus 12. ölvlilcSle Marad a meleg idő Várható időjárás kedd estig: Nappali felhőképződés. Né irány helyen déli, délutáni zápor, zivatar. Napközben kissé megélénkülő északi, északkeleti szél. Meleg idő. Vár­ható legmagasabb nappali hőmérséklet kedden: 3o fok kö­rül. — Távolabbi kilátások péntek reggelig: Nappali fel­hőképződés, elszórtan záporok, zivatarok. Mérsékelt, vál­tozó irányú szél. Meleg idő. Legmagasabb nappali hőmér­séklet 27—32 fok között. Jelentős mennyiségű (legalább 5 milliméter) csapadék az ország területének 20 százalékán Válható. Kovácsműhelyből műemlék N yári délután melegétől pihe­gett a város. A sétányok ki­virágoztak szines ruhákkal, a tér megtelt sütkérező, padokra tele­pedett, bámészkodó emberkoszorúk­kal. A szökőkút magasba lövellte vízoszlopait. A virgonc sugarak já­tékos bohósággal rugaszkodtak az égnek, s zuhogtak vissza újra meg újra, vízpárát permetezve; üde le­heletük a tűző forrósággal viasko­dott. A tér padján ült egy kutyás férfi mellett. Szórakozottan gyűrögette kezében az újságot, tekintete této­ván pásztázott végig a vastag cím­betűkön, de figyelme el-elrebbent, ide-oda tévelyedett, aztán visszahul­lott megint a papírra, majd újra el­kószált. s meg-megpihent a sétálók, mászkálok színes tarka nyüzsgésén. — Lédi! — dörrent mellette a ku­tyás férfi hangja. — Ülve marad, megértette?! A fekete, loncsos szőrű kutya il­ledelmesen visszatelepedett gazdája lábához, a szűk póráz lazára hullott. „Micsoda ökörség — gondolta, s tekintetét visszakényszerítette a nyomdafestékes papírra — magázni egy kutyát!" Elolvasott néhány cí­met és alcímet; fiatal lányok serege vonult át a téren. Csengett-bongott, csilingelt és kacagott körülöttük a levegő, testükhöz simuló színes tri­kót és farmernadrágot viseltek, egyikőjük fagylaltot nyalt, és mű­anyag szatyrot lóbált. — Nem megy sehová, igen? Itt marad! A kutya alázatosan forgatta, te­kergette fejét, szomorúan oldalvást kilógatta vörös nyelvét, beletörődöt­ten visszatelepedett a betonra. Mennie kellene. Elég volt a pihe­nésből, bámészkodásból, a tétlenség kába mámorából — gondolta, és TALÁLKOZÁS összehajtogatta az újságot. A dolgok, gondok, nyűgök és teendők guban­cos kolonca most hirtelen a nyakába hullott, s nem tudta, lusta-e, vagy fáradt lerázni magáról. És ekkor, szinte észre sem vette, egy fiatal, szőke lány ült le mellette a padra. Másodmagával, egy idős hölgy tár­saságában. Lopva oldalt pillantott, s tekintete rajta felejtődött a lány kék szemén. Idegenül kék volt, megfoghatatlan tónusú, csodálato­san tiszta. Még sosem látott ilyet, s most bután, bámészan figyelte. A lány az idős hölgyhöz beszélt, se­besen, vidáman, mosolygó arccal és szertelenül — teljesen érthetetlen nyelven. Leszegte a fejét, úgy hallgatta az idegen szavak áradatát, mint szép zenét, amit nem ért ugyan, ám dal­lamos zuhogása jóleső, bizsergető ér­zés. És kereste, kutatta a szavak ki­csengésében a nyelvet, melyik a sok-sok európai közül. De nem' si­került. A szavak zenéltek, elringat­ták. olykor úgy érezte, magyarul hallja őket, csak éppenséggel a tu­data nem fogja. Érzi, de nem érti. Miféle nyelv lehet? A kíváncsiság izgatott gyűrűket vetett benne, s im­már végképp rajta felejtette tekin­tetét a lányon. Szőke haj... csodás kék szem... és idegen, de mégis is­merősen zenélő szavak sustorgá­sa... Egyszerre minden megvilágo­sodott. Iskolai évekből, őstörténet, nyelvtörténet és néprajz sok-sok adata, neve, mondata kavargott föl benne; homályos távoli asszociáci­ók, északi tájak és mitikus versso­rok a Kalevalából. Képek, képzele­tek és káprázatok; hófödte jégme­zőik és csillámló tavak, fenyvesek és szaunák, sítalpak, rénszarvasok... Megbátorodott. Öröm és izgalom sistergett benne. Hiszen testvére a lány, valahonnan, valamikorról, kü­lönös történelem előtti messzeségből, évezredek távolából... És most ta­lálkoztak. Itt, a városban. — Ugye finn vagy? — kérdezte önkéntelenül is magyarul. A lány rámosolygott, kék szeme kitágult, ragyogott. Bólintott: — Finn... — és tovább beszélt dallamos, csep­pet sem idegen szavaival. Amit azonban ő nem értett. Kétségbe­esetten fülelt, mosolygott, és bóloga­tott, de nem értett. — Angolul beszélsz-e? — kérdez­te a lányt. — Nem — felelte —, és te néme­tül? — Nem. Franciául? ; Jjk — Nem. És te oroszul? fw i — Nem... Mosolyogtak. Nem értettek egy­mást Talán az évezredek, talán az ezernyi kilométerek miatt Pedig valaha egy nyelven beszéltek. Most pedig mutogatnak, nevetnek és me­gint csak mutogatnak. Mint a siket­némák. De mégis: találkoztak. Év­ezredek múltán. Néhány pillanatig, néhány percig. Aztán a lány felkel, s megy tovább. Int és nevet:,, Hei, hei!" Ö pedig mosolyogva int; Szia, szia! A loncsos szőrű kutya felugrik, lendül a lány után. — Itt marad, megértette?! — dör­ren a gazda hangja. S az állat meg­értette. Visszasomfordált, s leheve­redett ismét Tamási István Verpelét kovácsműhelye a hagyományok szerint még Mátyás király idejében épült. A mai formáját azonban a XVIII. század végén kapta. A műhelyt műemlékké nyilvá­oüották. Képünkön; a kovácsműhely. GOPOTT PP.NZBÖB ÖLTÖZKÖDÖTT Sikkasztás miatt eljárást indított a Szeged városi és járási rendőrkapitányság Ku­bai Erzsébet. Tiszabura, Bajcsy-Zsilinszky utca 5. szám alatti lakos ellen, aki a szegedi Építő Szövetkezet­nél volt adminisztrátor. Al­kalmilag megbízták, hogy se­gítsen borítékolni a dolgozók fizetését. Számos borítékbői különböző összegeket vett magához, összesen 6 ezer 340 forintot, amelyből még aznap ruhákat vásárolt magának. Külföldre akart utazni, ezért öltözött fel ilyen „nagyvona­lúan". Ügyét vádemelésre ha­marosan átadják az ügyész­ségnek. ÖLT A VIELALTT Zala megyében Ba nők­szent györgy határában a vil­lám halálra sújtotta Tóth László 80 éves nyugdíjast. A PANNÓNIA SÖRGYÁRBAN VÉGET ÉRT A KÉNYSZERSZÜNET A pécsi Pannónia Sörgyár­ban hétfőn véget ért a ter­melési kényszerszünet, amit a tíz nappal ezelőtti kémény­omlás okozott. Az ideiglenes fémkémény megfelel a cél­nak. Üjból begyújthatták a kazánt, megindult a gőzfej­lesztés, palackozzák a sört, s teljes ütemben dolgozik a cola üzem is. HÚSZMILLIÓ IDEGBETEG AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN Idegbetegségben szenved az Egyesült Államokban 20 millió ember — a lakosság 10 százaléka. Ezt állapította meg egy washingtoni kutató­intézet. Bár a betegeknek csak egyhetede áll orvosi ke. zelés alatt, a gyógyítási költ­ségek évi 21 milliárd dollár­ra rúgnak. KADAR JÁNOS MEGKEZDTE SZABADSÁGÁT Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára megkezdte rendes évi szabadságát, TERMEL AZ ÜJ ETERNITÜZEM Nyergesújfalun nemrégi­ben kezdődött meg a folya­matos tömeggyártás a 850 millió forintos beruházással létesített új eternitgyárban. Ezzel egyidejűleg folytatódik a termelés a régi üzemben is, ahol most lehetőség nyílt az egyedi, különleges igények kielégítésére Most például az Országház épületéhez szállí­tanak eternitet. TAKARÉKOS GYAR Több mint huszonnégymil­lió forint értékű energiát és alapanyagot takarítottak meg augusztus elejéig a Bor­sodi Vegyi Kombinát dolgo­zói, csaknem hatmillió forint­tal többet, mint amennyit az év elején terveztek. KEMPINGBÜTOROK EXPORTJA A szövetkezetekben készült magyar kempingbútorok egyik legnagyobb angol vá­sárlója a napokban 1 millió dollárce rendelést adott fel a Hungarocoopnak. A szövet­kezetek külkereskedelmi vállalata a szerződés értel­mében októberben több mint 100 ezer kempingágy és kem­pingfotel szállítását kezdi meg. Ez a megállapodás mintegy 10 százalékkal ha­ladja meg az angol céggel tavaly lebonyolított forgal­mat, amit a szövekezeti gyártmányok jő minősége alapozott meg. Stéhlik János csongrádi tárlata Válasz i- Mondja szomszéd­asszony, miért nem vesz­nek televíziót? Mindig otthon ülnek. — Nincs rá szüksé­günk. A férjem anélkül is el tud aludni. Áufomatikák a mezőgazdaságnak Kz Elektronikus Mérőké-; szülékek Gyárának esztergo­mi üzemében a negyedik öt­éves tervben sok új termék­kel, köztük a mezőgazdasá­got segítő automatikákkal bővítették a gyártmányvá­lasztékot. Kiváló eredménye­ket értek el a kongresszusi versenyben is, és így sikerült 49 százalékos termelésnöve­kedést előíró negyedik öt­éves tervüket már most tel­»Nv fájdalommal tudatjuk) hegy drága 16 férj. édesapa, MLAPIS MENYHÉRT, életé­nek. 70. évében hirtelen elhunyt. Temetette aug. ts-án U órakor lest a Belvárosi lemetA ravata­hmójáML Gyászoló felesége és fU_ T 11438 Szomorú nfwfll tudatjuk, hogy szeretett féri, édesapa, és nagyapa, PASKUJ MATYAS, életének C8. évében rövid szen­vedés ntán elhunyt. Temetése ang- 15-én 13 Arakor lesz a Bel­városi temeti) ravatalozójából. A gyászoló család, Egressy Béni u. IS. T 11 413 Tudatjuk mindenkivel, hogy LÉVAI LAJOSNE Kerl Irén, életének 54. évében hosszú szen­vedés után elhunyt. Temetése aug. 13-án 15 órakor lesz az Al­sóvárosi trmetó kápolnájából. A gyászoló esalád. T 11444 TudatjuJt. hogy DOMINUS JE­vO búcsúztatása és urna elhe­lyezése 1975. ang. IS-én 15 óra­kar lcöz A Dusonicé-temetobeu. Gyász­közlemény Egyben megköszönjük mind­azoknak a megjelenését, akik eljöttek a végső tiszteletadásra. A gyászoló család Szeged, Vid­ra n. 3. London Ontario Kana­da, Tulsa Oklahoma USA. T 11430 Köszönet, mindazoknak, akik szeretett halottunk, BORCSÖK ISTVÁN búcsúztatásán megje­lentek. A gyászoló család. T 11 173 Köszönetet mondunk mind­azoknak a rokonoknak. Ismerő­söknek, szomszédoknak és jó barátoknak, munkatársainak, akik szeretett halottunk, XÚIH ISTVÁN temetésén megjelentek, reszvétllkkel és virágaikkal mély fájdalmunkat enyhíteni igye­keztek. A gyászoló család. Csen­des n. 19. T U 433 Szomorú szívvel tudatjuk, hogy szeretett testvérünk, MAR­TINI ILONA 63 éves korában csendesen elhunyt. Temetése, hamvasztás után lesz. Gyászoló testvérei. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férj, édesapa, testvérünk, KECSKEMETl JÓ­ZSEF, 43 éves korában elhunyt. Temetése augusztus 13-án dél­után 14J0-kor az Algyöt temető ravatalozójából lesz. A gyá­szoló család, Bíró u. 12. Fájó szívvel tudatom, hogy szeretett édesanyánk, nagyma­mánk. ÖZV. NÉMETH JANOS­NÉ Tóth Piroska váratlanul el­hunyt. Temetése augusztus 13­án 11 órakor lesz a Belvárosi temetó ravatalozójából. A gyá­szoló család nevében: Szili An­talné, Oskola u. 12. ss. jesíteniük Eredményeik ér­tékét növeli, hogy a 617 mil­liós árbevételt gyártmánya­ik árának emelése nélkül ér­ték el, pedig 1968 óta nagy­mértékben érintették a gyá­rat az alapanyagok — fő­ként a nagy mennyiségben használt import-színesfémek — árának emelkedése. Ezt szervezési és műszaki intéz­kedésekkel ellensúlyozták. Gyártmányaikra sem bel­földről, sem külföldről nem kaptak reklamációt. A gyár dolgozói úgy tervezik, hogy az év végéig 12,8 százalék­kal teljesítik túl negyedik ötéves termelési tervüket A csongrádi napök művé­szeti programja keretében nyílt meg vasárnap délelőtt a Kossuth Lajos Művelődé­si Központban a csongrádi születésű, fiatal szegedi fes­tőművész, Stéhlik János tár­lata. A kiállításon 41 mű reprezentálja Stéhlik utóbbi években készült munkáit. Elsősorban alföldi ihletésű tájképeket láthatunk a pa­ravánokon, ám ezek a táj­képek ugyanakkor az embe­ri lélek tájai is. Egy-egy roskadozó tanya, egy-egy magányos fa az Alföld ter­mészeti változásairól éppúgy árulkodik, mint az emberi élet hullámveréséről. Figurá­lis képei részben a gyermek­kor világát idézik (Függöny előtt, Kényszerpihenő, Az el­ső iskolanapon„ Kukucská­ló), de kedvenc modelljei a megfáradt öregek is (Ko­rongozó, Cigarettaszünet, Apám, Tanulmányfej, Hová is tettem...?, Oszi hangu­lat). Kedvenc témája a Ti­sza-parti halászok kiterített kerftőhálója, melyek szá­mára nem csupán drapéria­tanulmányok, hanem képes bennük felidézni a halászok holnapi reményét is. Stéhlik festészetének for­mai sajátsága a virtuóz fak­túra, a nagyszerű felületke­zelés. Ennek talán egyik leg­szebb példája a finnországi útjának ihletésére készült Búcsúsok című festmény kü­lönös színvilága, árnyékha­tásai. Színei sohasem, har­sogok, mindig visszafogot­tak, természeti indíttatású­ak. Legújabb képein (Tava­szodik, Olvadás, Késő ősszel) letisztultabban, kevesebb festői eszközzel közvetíti gondolatait, művészi üzene­tét. Ha címet kellene aditi Stéhlik csongrádi kiállításá­nak, a fák és emberek cí. met adhatnánk. A természet és az ember közös, nehéz sorsának tanúi lehetünk fest­ményei előtt. A fiatal alko­tó második önálló kiállítá­sával éppen szülővárosában, Csongrádon tette le igazi művészi kézjegyét. T. K AZ ANYANYELVI KONFERENCIA VEDNÖKSÉGI ÜLÉSE Hétfőn a budapesti Európa Szállóban megkezdte tanács­kozását az anyanyelvi kon­ferencia védnöksége. Az ülés célja, hogy áttekintsék a szombathelyi konferencia óta megtett utat, értékeljék aa eddig végzett munkát. Ennek az ülésnek a feladata a kö­vetkező konferencia előké­szítése is. A védnökségi ülés öt napig tart, ezalatt a kü­lönböző hazai és külföldi szakemberek beszámolnak az anyanyelvi konferencia ajánlásaira épített munka eredményeiről, tapasztalatai ­róL Ötlet Nagyobb mamytoégO tott [II cserép olcsón eladó. Érdeklődni: MAV Pályafenntartási Főnökség Szeged, Indóház tér 1U MAV Munkásszálló I. em-8. DELMMARORSm A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja. Főszerkesztő: F. NAGY ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: SZ. SIMON ISTVÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: 6740 Szeged, Tanácsköztársaság út­ja 10. — Telefon: 13-535, 13-003. — Felelős kiadó: KOVÁCS LASZIA. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda, Szeged, Bajcsy­Zsilinszky utca 28. — Előfizetési díj egy hónapra 30 fiortnK -L*. Inán -. 25 ÜSS.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents