Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-12 / 188. szám

5 Kedd, 1975. augusztus 12. Csúcsforgalom a Eiafárátkelcben Naponta 150 kamion is érkezik Augusztus van, most tartunk az idegenforgalomban a csúcson. Ezt tapasztaltuk a röszkei határátkelőben is, ahol kocsisor kocsisort követett. Legtöbben befelé tartottak, főleg nyugatra igyekvő vendégek, akik a jugoszláv tengerparton nyaraltak. A délelőtti forróság szinte elviselhetetlen, a tűző napon senki sem szeret várakozni. Szolgálatukat pontosan, gyorsan és udvariasan látják el az útlevélkezelő határőrök, a vám- és pénzügyőrök. Berinyák Ferenc százados, a határátkelőben a vámés pénzügyőrség parancsnoka arról tájékoztatott, hogy az idegenforgalmi szezon kezdetétől szinte minden napjuk zsúfolt A múlt hónapi adatok közül idézett is néhány számot amely azt bizonyítja, hogy a határállomások között a röszkei az ország egyik legforgalmasabb átkelőhelye. Gondolnánk, hogy a hét végi napok a legforgalmasabbak. Nem mindig. Volt júniusban olyan szombat, amikor 15 ezer volt a ki- és belépők száma, és volt hétfő, amikor 24 ezer. Olyan napot is feljegyeztek, amikor 29 ezer 250 volt az utasforgalom. A tavaly ilyenkorihoz mérten nem kisebb itt az áruforgalom sem. Naponta általában 150—160 kamion kér be-, illetve kilépést. Ebben a számban nem szerepelnek a menetrend szerint, a két ország között közlekedő autóbuszok és a különbuszok, amelyek a hét végén üdülőkkel sietnek Dubrovnikbe. Jugoszláviából sok vendéget vonz, főleg hét végén a Szegedi Szabadtéri Játékok. Sok nyugati utazó is érdeklődik a határállomáson, hogy Szegeden milye* szórakozási lehetőséget talál, merre a kemping. Az idegenforgalmi szezon még javában tart, s a röszkei határátkelőben az itteni szolgálat még továbbra is nehéz marad. A röszkei adatok szerint szeptember végéig. A határátkelő mindkét sávja megtelt kocsikkal, s mögöttük újabb sorok várakoznak belépésre Bepillantás a csomagok közé: Balogb László vám. ós pénzügyőr zászlós mindent rendben talál Somogyi Károlyné felvételei E&ymás mellett bolgár, és török kamion indításra vár SZEGEDI ÜNNEPI HETEK IV. Művelődéselméleti Nyári Egyetem, előadásai az MTA Biológiai Központjában, délelőtt 9 órától. XVI. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában. augusztus 24-ig. Művészet és otthon. Képző- és iparművészeti bemutató a Gulácsy Lajos terem ben, augusztus 19-ig. Fotóklubok XI. Szegedi Szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Kohán György Kossuth díjas festőművész kiállítása a November 7. Művelő dési Központban, angusztus 20-ig. Sajtótörténeti kiállítás a Somogyi-könyvtárban, auguszus 20-ig. Szép magyar könyv "74. Kiállítás a Technika Házában, augusztus 24-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Előkészületek aPeerGyntre Kodály daljátékának, a Háry Jánosnak hétvégi előadásai után tegnaptól ismét a dómszínpadra költözött a Peer Gynt stábja. Ibsen drámai költeményét pénteken, augusztus 15-én mutatják be, először a Szegedi Szabadtéri Játékok történetében, a Madách Színház művészeinek közreműködésével. A művet Aprily Lajos fordításában hallhatja a közönség. A premieren több ismert művész mutatkozik be a szegedi Játékokon, így először rendez itt Lengyel György, s tervez díszleteket Fehér Miklós. A fontosabb szereplők: Huszti Péter, Psota Irén, Bencze Ilona, Almási Éva, Némethy Ferenc, Horesnyi László, Dégi István, Cs. Németh Lajos, Papp János, Tímár Béla. Háry János Bemutató a szabadtéri játékokon Háry (Bessenyei Ferenc) és Örzse (Házy Erzsébet) egyik jelenete Négy év után Háry bátyó, az obsitos vitéz ismét a Dóm tér közönségének álmodja történeteit. Az „égig érő mesefa" ágára akasztott, múlt századi vásári képmutogató tábla ábrái, az obsitos füllentései elevenednek meg: Burkusország és Galícia hótól didergő, hőtől olvadó sorompós határa; a Burg óriási, kavargó parasztudvara; Háry óbesterként, sárgásfekete zebraszekéren a majlandi 32 tornyú színes építőkockavár tövében, ahol kürtszóra kapja elő fenőkövét, s mint a nagyabonyi búzatábla sarkán Péter-Pálkor, jól megfeni kardját, s hull a francia, mint a kenyérnekvaló odahaza, rendre... Eljött megint mesélni, naggyá tenni a magyart egy estére, s hűségesnek tudni mindörökre — a mi két tornyunk árnyékában. Olyanok ezek a mesék, úgy lötyögnek a nagyabonyi kobakokban, mint kis srácokon az apjuktól örökölt öltöny — melytől olyan mosolyognivalóan komolyak, olyan ágrólszakadtan kedvesek. m Más ez a mostani Háry János, emberibb, esendőbb mint elődei, de vajon a A nyári egyetem eseményei A résztvevők még öt előadást hallanak A IV. Művelődéselméleti Nyári Egyetem tervezett programjától eltérően tegnap, hétfőn délelőtt a nyári egyetem Berlinből, az NDK fővárosából érkezett vendége is előadást tartott. Dr. Hans Bahlke, az NDK pedagógiai tudományos akadémiája egyik intézetének osztályvezetője, az ottani tudományos ismeretterjesztő társulat, az Uránia munkatársa Az ízléstendenciák és problémák az NDK-ban — az utolsó évtized ideológiai és kulturális fejlődésének tükrében címmel tartotta meg nagy érdeklődéssel kísért előadását. Ugyancsak tegnap, hétfőn hangzott el Ízlés és formatervezés címmel dr. Pogány Frigyes egyetemi tanár előadása. A téma különböző vonatkozásait konzultáción is megvitatták a hallgatók. A résztvevők még öt előadást hallanak a nyári egyetem csütörtöki zárásáig. Ma, kedden délelőtt dr. Sz. Szabó László egyetemi docens, a nyári egyetem igazgatója az ízlés és a divat összefüggéseit taglalja, holnap, szerdán dr. Zoltai Dénes egyetemi docens és dr. Kamarás István, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ osztályvezetője tartja meg előadását. bennünk daloló, a belül győzedelmeskedő „vitéz Joannes Háry"-t tudja-e feledtetni?! Mert a rendezés szándéka szerint beidegződéseink tetszhalott Háryját akarja „szájon át történő mesterséges lélegeztetéssel" újjáéleszteni. Tehát újra is értékelni-értelmezni. Az egyik főszereplő mondta Kodály daljátékáról: „Ha becsukjuk a szemünket, s úgy hallgatjuk a csodálatos zenét, nagyszerű élményben lehet részünk." Talán épp ebben a mondatban fogalmazta meg a színpadi-Háry fő konfliktusát. Mert a Dóm téren nem lehet csukott szemmel ülni. A szabadtéri széksoraiban ülők éppen tágranyílt, éhes tekintettel óhajtják a látványt, a játékot, a színházat. A zenével egyenrangú, látványos cselekmény megvalósítását tűzte ki célul első dómszínpadi rendezésében Giricz Mátyás. Szándékának tartalmi lényegét, a kis népek örök sóvárgását, a „naggyá lenni" óhaját és a mindenkori hűséget a tenyérnyi hazához, eredeti ötletekkel, szellemes színpadi fogásokkal színesítette. A falusi kocsma borozgató törzsvendégei; a potrohos bíró, a furfangos diák, a legyeket csapkodó korcsmáros és a mesét áhítozó subás parasztok öltöznek át Háry históriáiban Ferenc császárrá, Ebelasztin báróvá, Krucifix generálissá, silbakokká, megőrizve arcukat, gesztusaikat, nagyabonyi mivoltukat. Giricznél a nagyvilág nem más, mint óriássá nőtt Nagyabony, a császári palota hatalmas parasztudvar, a csata búzaaratás. Ezzel a rendezői fogással kiválóan érzékelteti, hogy Háry nem egy világot járt hős, hanem egy falusi, a többieknél gazdagabb fantáziával megáldott álmodozó, akinek füllentéseiben mégis egy maroknyi nép vágya fejeződik ki. Giricz rendezése az ötletek börzéje, ahol azonban a bőség zavarában vesztettek fényükből, eredetiségükből a legfrappánsabb játékelemek is. Erre az elaprózódásra, a részletekbe veszésre talán legpregnánsabb példa a Burg udvarán serénykedő sürgőforgó sokaság, ahol elvesznek a főszereplők, elillannak a mondatok, elvonja figyelmünket egy-egy jelentéktelen részlet. 2. Olyan ez a Háry, mondta valaki, mint egy gyöngysor, madzagon. A gyöngysor a muzsika, a szimfonikus zene széles áradású folyama által körülölelt népdalok sora, míg a madzag a vérszegény kát dolgozatlan dramaturgiai szál. Háry színpadra állítói ezt a madzagot igyekeztek nemesebb anyagra váltani, e munkájuk közben hosszúra és cirkalmasra sikerült az új szál, és mostohán bántak a zenei anyaggal. A Psalmus Hungaricus tragikus hangvételű, keserű ódájára válaszoló, önmagát is kikacagó Háry-dalmű líraian fájdalmas, tiszta népi humorú énekszámait, a muzsika részletszépségeit nem dolgozták ki olyan pontossággal és teljességgel, mint ahogy a színpadi játék részleteire ügyelt a rendező, a díszletek aprólékos megmunkálására a díszlettervező, Vayer Tamás. Szalatsy István, a dirigens pedig mintha még inkább összemosta volna a részleteket, talán az összetartó ívek érdekében. A rendezés minden leleménye ellenére sem tudták a kiváló színészek élettel kitölteni a közzenék hosszúnak tűnő pillanatait. Talán ezért is érezhettük mozaikszerűnek, csak néhány részletében emlékezetesnek a szombati premiert. m Az előadás egyik sarkpontja mindig a Háryt alakító művész. Eleddig operaénekesek öltötték magukra az obsitos aranysujtásos mentéjét. Most a már több énekes szerepben látott-hallott Bessenyei Ferenc engedett a „hajmeresztő ötlet"nek, s vállalta Háry megformálását. Aggálya nem volt alaptalan, az énekesi feladatok, minden igyekezete ellenére meghaladták képességeit. örzse központi figuráját a kezdeti bizonytalanságok után az előadásban legmagasabb színvonalon, hatásosan és színészileg is kimunkáltan oldotta meg Házy Erzsébet. A népes szereplőgárdából a legemlékezetesebb ifj. Ujlaky László diákEbelasztinja, Fónay Márta természetes gazdaasszonycsászárnéja és Kátay Endre muszka silbakja. Kacagtató kisfiút formált „Bonaparti" Napóleonból Király Levente, mutatós, kedves Mária Lujzát alakított Berdál Valéria, bortól pirosló orrú bírócsászárt Kovács János. A többi szerepekben Máriássi Józsefet, Szalma Ferencet, Szabó Istvánt, Krasznói Klárit és Gortva Irént láthattuk. A toborzó szólójában a fiatal és tehetséges Erdélyi Sándor táncolta Barkóczy Sándor új koreográfiáját. A jelmezeket Márk Tivadar tervezte, a kórus betanítása Makiári László munkáját dicséri. Tandi Lajos