Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-08 / 185. szám

6 Péntek, 1975. augusztus 8. A kommunista közösség nevelőereje A párt arra törekszik, hogy olyanokat vegyen íel soraiba, akik elkötelezett harcosai a szocializmus ügyének, szocialista módon élnek, gondolkodnak, cselekednek. De bármennyire is átgondolt a tagfelvétel, céltudatos és eredményes az előtte folytatott nevelőmunka, a meggyő­ződés és a jellem formálása mégsem ér­het véget a tagsági könyv átnyújtásávaL Márcsak azért sem, mert a párt tagját is állandóan érik különféle „környezeti" ha­tások, mégpedig nemcsak kedvezőek, de kedvezőtlenek is. A kommunistát jellem­ző tulajdonságok folyamatos „karbantartá­sa", megújítása, erősítése, fejlesztése te­hát sohasem kerülhet ki a figyelem köré­ből. Ennek a folyamatnak van egy fontos sajátossága, mégpedig az, hogy ez volta­képpen: nevelés és nevelődés egyszerre. Minden kommunista nevel is, nevelődik is, hat elvtársaira, és azok is hatnak őrá. Sőt, miközben hatást gyakorol más párttagok szemléletére, eközben formálódik az ö meggyőződése, jelleme is. A nevelőmunka legfőbb fóruma a kom­munisták kollektívája, az alapszervezet és a pártcsoport közössége. E kollektíva fi­gyelme, elismerő vagy bíráló, buzdító vagy óvó szava számít a legtöbbet abban, hogy az egyes párttag mennyire és miképpen kész munkálkodni a közös ügyért. Ha a pártszervezet kollektívája nem fordít kel­lő figyelmet tagjai formálására, akkor utat engedhet kedvezőtlen tendenciáknak. Pártunk XI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a fejlődés jelenlegi szakasza maga­sabb követelményeket támaszt a párt tag­jaival szemben. A kollektíva gondolkodást formáló hatásának a pártszervezeten be­lüli nevelőmunkának is erőteljesebbé kell válnia a következő időszakban. Enélkül aligha számíthatnánk arra, hogy az egyes párttagok mindenben meg tudnak felelni a magasabb követelményeknek. A párton belüli nevelőmunkáról hallva, jó néhány alapszervezetben ilyenkor a pártoktatásra gondolnak. Való igaz, a pártpropaganda mind sikeresebben tölti be nevelő funkcióját. Nemcsak oktat, is­mereteket közvetít, de szemléletet is for­mál, meggyőződést is erősít. A közelmúlt­ban folytatott vizsgálatok alátámasztották azt a tapasztalati tényt, hogy a pártokta­tás aktív hallgatói tevékenyebben vesznek részt a pártfórumokon a politikai kérdé­sek megvitatásában, határozottabban lép­nek fel a fogyatékosság felszámolásáért, nagyobb felelősséget éreznek környezetük politikai hangulatának formálásáért. Ám, a 'pártoktatás mégis csak része a nevelő­munkának, s semmiképpen sem meríti ki. Az önnevelés legfontosabb eleme a rész­vétel a pártszervezet kollektívájának éle­tében, mindennapos munkájában. Semmi sem nevel úgy, semmi más nem gyakorol olyan hatást a világnézetre, és az erkölcsi felfogásra, mint ha valaki folyamatos, cse­lekvő részese a közös munkának. Azok a feladatok például, amelyeket a termelőegy­ségek pártszervezeteinek most kell meg­oldaniuk a Központi Bizottság tavaly de­cemberi és ez év júliusi határozatainak megvalósításában, jelentékeny nevelő ha­tásúak ís. Népgazdasági szemléletre, nyílt kiállásra nevelnek, tágítják a látókört, szakításra a nemtörődömséggel, a pazar­ló nagyvonalúsággal, a kényelmességgel, az elavulthoz történő ragaszkodással. A megbízatások teljesítésének számon­kérése és minősítése, a pártfórumok bíráló és önbíráló légköre, a jók elismerése és a mulasztók kritikája egyaránt fontos té­nyezője a nevelésnek. Ma már mind ál­talánosabb gyakorlat, hogy a beszámoló taggyűléseket megelőzően a pártcsoport, vagy az alapszervezeti taggyűlés színe előtt értékelik a párttagok politikai tevé­kenységét, a pártmunkában való részvé­teié). Nem kevésbé ösztönöz tettrekészségre, a tudás folyamatos gyarapítására, ha a pártszervezet nemcsak a végrehajtásban, hanem a döntések kialakításában is szá­mít tagjaira. Aki tudja, hogy szava ér­demben esik latba, felelősségteljesebben gondolja át észrevételeit, s igyekszik olyan ismeretekre szert tenni, amelyek birtoká­ban véleménye hozzáértőbb, megalapo­zottabb lesz. Ha viszont pártszervezetében gyenge a demokratizmus, a párttag nem szólhat bele érdemben a helyi döntésekbe, akkor hiába hangzik el a buzdítás, hogy a kommunista érezzen felelősséget a szű­kebb és a tágabb közösség fejlődéséért. A pártszervezet belső élete, mindenna­pi munkája mindenképpen befolyá­solja tagjainak a gondolkodását, és a magatartását. De hogy ez egyértelműen kedvező és erőteljes is legyen, ahhoz a belső nevelőmunkát, a pártélet nevelő ha­tását céltudatossá kell formálni. GYENES LÁSZLÓ Á közlekedési baleseti sta­tisztika sose volt még eny­nyire elszomorító Szegeden és Csongrád megyében, mint a múlt hónapban. Júliusban tizenegyen haltak meg az utakon, gyalogátkelőkben, kereszteződésekben. Tavaly júliusban — az ideihez ha­sonló gépjárműszám és for­galom mellett — öt halálos áldozata volt a közlekedés­nek. Mi történt, miért kellett most ennyi embernek meg­halnia? Ráadásul a karambo­lok, összeütközések is több mint negyven embernek okoztak súlyos, gyakorta ma­radandó testi fogyatékossá­got előidéző sérülést! Bár a közlekedes júliusi baleseteinek tanulságát nem elemezte, nem dolgozta még fel a Csongrád megyei rendőr-főkapitányság közle­kedési osztálya, a rendelke­zésre álló jelentések azonban egyöntetűen arról tanúskod­nak, hogy a figyelmetlenség, a szabálytalan előzés, a gyorshajtás, világítás nélküli esti kerékpározás, az elsőbb­ségi jog meg' nem adása, a látási viszonyoknak nem megfelelő sebesség és az it­tas vezetés volt a leggyako­ribb oka a szerencsétlensé­geknek. Még a nagy forgalmú, s ép­pen ezért jelzőlámpákkal is védett körutakon is sokan baleset áldozatai lettek: pi­ros jelzésben szaladt villa­moshoz a gyalogos és elgá­zolta egy gépkocsi; egy má­sik gyalogos nem az átkelő­helyen indult át, s mikor veszélyt látott, össze-vissza ugrált az úttest közepén, és szinte beleszaladt a már fé­kező járműbe: édesanyja mellől szaladt az úttestre egy kisgyermek és a gépko­csi vezetője hiába fékezett, manőverezett az utolsó pilla­natban, a gázolást nem tud­ta elkerülni. Különösen kirívó a kerék­párosok felelőtlensége. Több kerékpárost* ütöttek el egy hónap alatt, mint bármikor azelőtt: Kisteleken egy asz­szony az út jobb oldaláról hirtelen a bal oldalra tért át biciklijével, s a szembejövő gépkocsi halálra gázolta; az Algyői úton kürtölt és elő­zött egy motoros, eijnek elle­nére a kerékpáros át akart előtte hajtani az úttest má­sik oldalára, s az összeütkö­zés a kerékpáros halálával végződött. Ugyanezen az úton este gázolt el egy személy­gépkocsi — fékezés nélkül! — egy kerékpárost, akinek biciklijén bár volt első és hátsó lámpa is, de nem gyújtotta meg őket. A gá­zolásért a gépkocsi vezetőjét terheli a felelősség, mert olyan gyorsan hajtott, hogy nem láthatta be maga előtt az utat. Országúton és városi közle­kedésben egyaránt okozott halálos baleseteket a gyors­hajtás és a szabálytalan elő­zés, az elsőbbség meg nem adása. Egy motoros holttes­tére csak másnap hajnalban találtak rá: villanyoszlopnak rohant; egy másik úgy elő­zött, hogy járműve bele­akadt egy teherkocsi első lökhárítójába és kivágódott az úttestre; kereszteződésben teherkocsinak szaladt egy harmadik motoros, mert erő­szakos volt. nem adott el­sőbbséget. Életével fizetett ő is érte. Az út- és forgalmi viszo­nyok, a gépjárművek számá­nak emelkedése nem szük­ségszerűen velejárói a bale­seteknek. Annál inkább an­nak lehet tekinteni az ittas állapotban való vezetést. Volt, aki bajbajutott embertársát, akit gépkocsival elgázolt. cserbenhagyta, nem segített rajta, pedig talán ha idejében szállítják kórházba, meg le­hetett volna menteni. Ittas­ság miatt gyalog, motorral, autóval, lovas kocsival csak­nem húszan szenvedtek, vagy okoztak másoknak balesetet júliusban. Ebben a számban nem szerepelnek azok, akiket „sima" ellenőrzéskor értek tetten ittas vezetésen. Bár már közhelynek hat, nem lehet eleget hangoztat­ni, hogy az eddiginél sokkal jobban kell vigyázni egymás testi épségére, akár gyalog járunk, akár gépjárművel. A közlekedési balesetek szomo­rú júliusi statisztikája is erre figyelmeztet bennünket. Lődi Ferenc ALKOTO IFJÚSÁG Értékelés és új pályázat kiírása Tegnap, csütörtökön dél­előtt Szegeden a megyei ta­nács székházában Hantos Mihály, a megyei tanács el­nökhelyettese ünnepélyes ke­retek között értékelte az Al­kotó ifjúság pályázatra be­érkezett munkákat. A pá­lyázatot a tanácsnál dolgozó fiatalok részére hirdették meg azzal a céllal, hogy al­kotásaikkal, ötleteikkel se­gítsék elő a tanácsi felada­tok hatékonyabb megoldá­sát. A megyei tanács elnökéhez huszonnégy/* pályamunkát küldtek be és az egyéni ka­tegóriában első Makra Ibo­lya, a megyei tanács terv­osztályának dolgozója lett. Második Bóka Imre (Szen­tes), harmadik Várkonyi Er­zsébet, a megyei tanács pénzügyi osztályának dolgo­zója. Az alkotó csoportok közül a megyei tanács építési, köz­lekedési és vízügyi osztály kollektívájának munkáját ítélték a legjobbnak. A má­sodik és harmadik a hód­mezővásárhelyi tanács alko­tó csoportja lett. A két első Űj áruház Üj ABC-áruházzal gazda­godott Tarján. A József At­tila sugárút és a Budapesti körút találkozásánál épült üzlet tegnapi átadásán dr. Varga Dezső, a várcei párt­bizottság titkára mondott avatóbeszédet; az avatószala­got Prágai Tibor, a városi tanács elnökhelyettese vágta el. Részt vett az ünnepségen PerjéSi József, a megyei pártbizottság munkatársa, Farsang Lászlóné dr.. a me­gyei tanács vb osztályveze­tője, Kopasz Józsefné, a KPVDSZ megyei titkára, a társvállalatok több képvise­lője. Az áruházat dr. Kuti Árpád, a szegedi Éliker igaz­gatója vette át az építtetők­től. A Tarján ABC-áruház ma reggel megnyílik a vá­sárlók előtt Í6. pályázó és a kollektív kate­góriában a második helye­zett az országos döntőbeke­rült. A Kulturális Minisztéri­um — az Állami Ifjúsági Bi­zottsággal, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség­gel, a Művészeti Szakszerve­zetek Szövetségével és a Köz­alkalmazottak Szakszerveze­tével egyetértésben — pályá­zatot hirdet Alkotó ifjúság címmel. Részt vehet rajta minden — a kulturális területen te­vékenykedő, vagy témáját innen merítő — 35, életévét be nem töltött fiatal, illet­ve az ilyen korú fiatalokból álló alkotó közösségek. A pályázaton két kategóriában — művészeti alkotásokkal (írói művek, képző-, s ipar­művészeti alkotások, zenei művek stb.), továbbá dol­gozatokkal (tanulmányokkal, egyéb írásos munkákkal) — lehet részt venni. Elsősor­ban az olyan alkotások, il­letve dolgozatok nyújthatók be a pályázatra, amelyek: nyilvános bemutatásra (köz­zétételre) még nem kerültek. A pályaműveket december 31-ig kell a Kulturális Mi­nisztérium ifjúsági bizottsá­gához benyújtani. Az írásba foglalt pályaműveket két pél­dányban kell megküldeni. A díjak odaítéléséről a Kultu­rális Minisztérium ifjúsági bizottsága által felkért szak­emberekből álló bíráló bi­zottság dönt. A díjakat a kulturális miniszter 1976. március 21-én adja át. Az arra érdemes pályamű­veknek a Kulturális Minisz­térium az Alkotó ifjúság or­szágos kiállítás keretében nyilvánosságot biztosít. Szomorú statisztika Rendkívül sok a közúti baleset Motnír József felvételei Szűkösen fizet a homok egyik kincse, a burgonya. Rekordtermést vártak a zárt termelési rendszer gazdasá­gai, ám az időjárás közbe­szólt, szinte szemük előtt ment tönkre a termés. Hol­land burgonyabetakarító kombájn dolgozik Forráskú­ton, a Haladás Tsz földjein. (Felső kép.) A Szeged kör­nyéki gazdaságok közül a legelfogadhatóbb termést a forráskútiak takarítják be. A majorban válogató szalag dolgozik. (Alsó kép.) Burgonya­szedés 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents