Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-07 / 184. szám

Vtt&e PROLETÁRÍAI, EGYESÜLJETEK! fo fe; DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 65. évfolyam 184. szám 1975. augusztus 7-, csütörtök Ára: 80 fillér Készülődés az őszi BNV-re Az ide! őszi BNV-n külön jelentkezik az öltözködési ágazat, amelyet 57 vállalat képvisel majd. A nagyközönség számára mindig vonzó látványosságot nyújtó divatbemutatókat az idén is megrendezik a 28-as pavilonban. A sportszerek kiállításán tíz könnyűipari vállalat vesz reszt, míg további 44 az Otthon-bemutatón képviselteti magát. A Könnyűipari Minisztérium az idén is meghirdette a BNV-t megelőző Korszerűség — divat című, valamint a bútorok, lakberendezesi tárgyak tervezésére és kivitelezésére kiírt pályázatot. Célja ezzel, hogy elősegítse az ágazat területén dolgozó tervezők, kivitelezők együttműködését. Komplex vízgazdálkodási terv készül A megyei betakarítási operatív bizottság ülése Csongrád megyében,' Szegeden, s a Szeged környéki földeken még mindig találhatók olyan gabonatáblák, ahol lábon áll a kalászos. Mintegy 1500 hektárnyi terület az, ahol késik az aratás befejezése. Igaz, az állami gazdaságok teljes egészében befejezték ezt a munkát, s a szegedi gazdaközösségek is betakarították az aratnivaló 97 százalékát. Mint tegnap délután a megyei betakarítási operatív bizottság ülésén elhangzott, csökkent a kalászosok terméshozama, a tavalyi 35 mázsás átlaggal szemben csak 28—29 mázsa kprül alakult hektáronként a megyei átlag. A tanácskozás vitájában részt vett Papdi József, a megyei pórtbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője is. Dr. Paczuk Istvánnak, a megyei tanács elnökhelyettesének megnyitója után Gyuris Szilveszter, a megyei tanács mezőgazdasáAz építők számvetése ítélik vita a küldöttértekezleten — Újjáválasztották a megyei bizottságot Az építő-, fa- és építőanyag-iparra a negyedik ötéves ferv során nagy feladatok hárultak. Megvalósításuk szervezettebb munkát követelt, ami szükségessé tette a munkások és képviseleti szervezeteik hatékonyabb részvételét, nemesak a végrehajtásban, hanem annak előkészítésében ís — hangsúlyozta az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete Csongrád megyei bizottságának írásos beszámolója, amelyet a vezetőségválasztó küldöttértekezletre készített. Ebből az alapállásból értékelték az elmúlt négy évben végzett munkájukat, s az élénk és őszinte vita is azt a célt szolgálta, hogy tovább javíthassák a termelőmunkát és a szakszervezeti élet demokratizmusát. A' küldöttértekezletet ai DELÉP szegedi munkásszállodájának ebédlőjében tartották meg tegnap, szerdán. A több mint 15 ezer szakszervezeti tagot 146 küldött és 38 meghívott képviselte. Részt vett a tanácskozáson dr. Németh Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Juhász Ottó, az építők szakszervezete Központi Vezetőségének titkára, Oláh Mihály, az SZMT elnöke és Hajas László, az SZMT titkára is. Martonosi Imrének, a DÉLÉP szakszervezeti tanácsa tagjának elnöki megnyitója után Somogyi Gyula, az építők szakszervezetének megyei titkára egészítette ki szóban az írásban kiadott beszámolót. A-megye építőipara az elmúlt négy év során megkettőzte termelésének értékét, amely ma kereken 3 milliárd forintot tesz ki. Az üzemi demokráciáról szólva megállapították, hogy a legtöbb műszaki konferencia nem a középvezetők és alkalmazottak demokratikus döntési és véleményezési fóruma, hanem feladatmeghatározó értekezlet. Ennek okát abban látják, hogy a vezetők a gyakorlatban nem tudják összeegyeztetni egyszemélyi felelősségüket a kollektíva véleménynyilvánításával. beleszólási jogával. A termelési tanácskozások is — bár növekszik demokratikus tartalmuk — sók helyütt formálisak, érdektelenek. Az okok között említették, hogy a dolgozók nem mindig és nem mindenben érzik és ismerik tulajdonosi szerepüket, vezetőszerepüket és a meglevő jogaikkal ezért nem élnek kellően. Javasolják a tisztségviselőknek, hogy dolgozzák ki Világosabban az üzemi demokrácia fórumainak működési rendjét. Megelégedéssel nyugtáz-4 ták, hogy az építők szakszervezetéhez tartozó IS ezer dolgozó közül 10 ezren vesznek részt a brigádok versenyében. Az újítómozgalom és a szakmai képzés részle-i tezése után a bérekről és a jövedelmekről adtak számot. Az elmúlt esztendőkben jelentősebb bérjavítást kaptak az építőmunkások, s az 1971es évi átlagos 22—26 ezen forintos bérszínvonal a múlt év végére már 28—36 ezer forintra növekedett. A vita igen élénk volt és segítő szándékú. Gémes Mihály sürgette a munkásszállítás további javítását, hogy a bódés kocsikat váltsák föl az autóbuszok. Kátai Ferenc, a DÉLÉP küldötte a szakmai képzés gyengeségeit bírálta, hogy az elmaradt az ipar gyors fejlődésétől. Sebők István szakszervezeti titkár az üzemi demokrácia további fejlesztéséről, a szakszervezeti testületek és a gazdasági vezetők együttműködéséről beszélt. Kertes Márton szakoktató a tanácsi tervezők bérszínvonalának alacsony szintjét kifogásolta. Fejes Ernő, a téglaiparban dolgozók képviselője az ifjúsági törvény végrehajtásának eredményeit vázolta. Juhász Ottó, az építők szakszervezete elnökségének elismerését tolmácsolta a küldötteknek, és elismeréssel beszélt a megyei bizottság munkájáról. Javasolta, hogy mivel Somogyi Gyula a továbbiakban felsőfokú tanintézetben tanul tovább, ne jelöljék újból a titkári tisztségre. Eddigi munkáját nagyra értékelték és megköszönték. Vass Károlyné, a DÉLEP osztályvezetője kifogásolta az új társadalombiztosítási törvénynek azt a passzusát, amely a nők nyugdíját rendezi. Ugyanis a női dolgozók csak akkor érhetik el a maximális 15 százalékos nyugdíjösszeget, ha már 13 éves korukban munkába állnak. Nem tettek ugyanja különbséget, férfiak és nők között, pedig a nőknél 55 év a nyugdíjkorhatár. Dómján Gyula, a TBV igazgatója a bútoripar munkáját ismertette, Urbaniczki Sándor kérte a vezetőktől, hogy javítsanak az információs tevékenységükön. Jójárt István, a FÜTÖBER lakatosa a szakszervezeti tagok szervezeti munkájáról beszélt, Sípos Mihály, a DÉLÉP igazgatója beszámolt a küldötteknek az idei lakásépítés helyzetéről, hogy az első félévben túlteljesítették a lakásátadási tervüket. Oláh Mihály az SZMT elnökségének elismerését tolmácsolta az építőmunkásoknak. Beló Pál tervező kifogásolta a tanácsi vállalatok alacsonyabb bérszínvonalát. Farkas Illés arról szólt, hogy a Közúti Építő Vállalat üdülőt létesít a Balaton partján. Hopka János tervezőmérnök elmondta, hogy az új létesítmények előkészítését zavarja a megrendelők késedelmes programja. Dr. Németh Lajos a megyei pártbizottság üdvözletét tolmácsolta, majd részletesebben beszélt arról, hogy a kiemelt beruházásokkal, mint fő feladatokkal nehezen birkóznak meg a kivitelező vállalatok. Javítani szükséges az üzem- és munkaszervezésen, s a munkafegyelmen. Komoly lépéseket kéli annak érdekében tenniük a vállalatoknak, hogy a célcsoportos és állami lakásépítés, valamint a hozzájuk kapcsolódó beruházások időben és jó minőségben elkészüljenek. Kószó Ferenc, a Közúti Igazgatóság szakszervezeti bizottságának titkára a munkavédelmi helyzetet elemezte, Koncz Miklós, a TBV küldötte pedig a szakmai továbbképzés javításáról beszélt. A vitát Somogyi Gyula foglalta össze, majd a küldöttek megválasztották a szakszervezet megyei bizottságának 15 tagját. Elnök Kovács József, titkár Sebők István lett. Az építőmunkásokat az SZMT küldöttértekezletén huszonhármán, a szakszervezet XXXII. kongreszszusán pedig tizenhatan képviselik majd. Főszerep a karbantartóké Vannak olyan termékei a szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnak, amelyeket egész évben lehet gyártani, például leveskockákat, húskészítményeket. Másokhoz viszont a mezőgazdaság szállítja a nyersanyagot, ezért néha holt' szezon van a vállalat Szövetkezeti úti telepén. Nem is árt Ilyenkor rendbe szedik a gépeket, a vízvezetékeket, festenek, csinosítanak, a karbantartóké a főszerep. g? és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője adott áttekintést a nyári munkákról, az őszi előkészületekről. A megye mezőgazdaságának jelenlegi helyzetére jellemző, hogy a téeszek — a pillanatnyi bejelentések szerint — mintegy 340, az állami gazdaságok 120, a szakszövetkezetek 30, a háztáji gazdaságok hozzávetőlegesen 100 milliós hozamveszteséggel számolnak a belvíz következtében. A természeti károkat ugyan csökkenti az Állami Biztosító térítése/ de így is meghaladja az idei belvízi kár az 1970. évi veszteség összegét. Az operatív bizottság ar^a hívta fel a mezőgazdasági üzemek képviselőinek a figyelmét, hogy* a terméshozamban keletkezett veszteségeket, mindenekelőtt a rendelkezésre álló anyagi, műszaki kapacitás teljesebb kihasználásával kell ellensúlyozni. Papdi József, a megyei pártbizottság osztályvezetője tolmácsolta a megyei pártbizottság köszönetét az aratási helytállásért, majd az őszi munkák gyors és zökkenőmentes lebonyolítása érdekében, felhívta a figyelmet, készítsenek' a mezőgazdasági nagyüzemek programtervet. Ismertették az operatív bizottság tagjai előtt dr. Soós Gábor MÉM-államtitkárnak, a megyei tanács elnökéhez intézett levelét, amelyben a minisztérium többek között a nyugdíjasok, a családtagok bevonását javasolja az őszi termésű növények betakarításához. Utal a levél arra is, hogy különös gondot kell fordítani minden takarmányozásra alkalmas növény betakarítására, téli felhasználására. Az üresen álló férőhelyeket viszont vágóbaromfi tenyésztésére hasznosítsák a mezőgazdasági nagyüzemek. Azt viszont dr. Paczuk István jelentette be a testület ülésén, hogy az Országos Vízügyi Hivatal rendelkezése nyomán komplex vízgazdálkodási terv készül Csongrád megye belvízmentesítésére, a következő ötéves tervidőszakban történő kivitelezéssel. Újjászületett egy régi épület. A levespor-csomagolót átalakították, az előírt higiéniai feltételek szerint. Közben tetőt is cseréltek rajta, most pedig a padlóburkolatot • csinálják Somogyi Károlyné felvételei A vállalat gyártmányösszetétele sokat változott az utóbbi években. Hal- és húsáruval is foglalkoznak, így fokozottan szennyeződik a csatornákba távozó víz. A környezetvédelem követelményeinek megfelelően, szennyvíztisztító berendezéseket építenek, mintegy kétmillió forintos költséggel. Hat csatlakozáshoz egy-egy iszapfogót és egy-egy zsírfogót szerelnek fel a Szegedi Építőipari Szövetkezet dolgozói A fegyverkezési hajsza megszüntetéséért fl szovjet békebizottság (elhívása A szovjet békebizottság felhívással fordult mindazokhoz, akik védelmezik a béke ügyét: sokszorozzák meg és egyesítsék erőfeszítéseiket, hogy visszafordíthatatlanná váljék a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamata. Törekedjenek arra, hogy lényeges sikerek szülessenek a leszerelés területén, hogy mindörökre kizárjak az emberiség életéből a háborút, megbízhatóan szavatolják minden nép biztonságát. Harminc esztendővel ezelőtt — hangzik a nyilatkozat — Hirosima és Nagaszaki japán varosok az atombombázás áldozatául estek. Halottak, sebesültek és sugárbetegségben szenvedők százezrei — ez volt a tömegpusztító fegyver alkalmazásának iszonyú következménye. E fegyverek felhalmozása és állandó modernizálása olyan veszélyt jelent a világra nézve, amely felmérhetetlen szenvedéseket zúdítana az egész emberiségre. — A Szovjetunió és más szocialista államok, a békeszerető erők fáradozásai megakadályozták a pusztító rakétanukleáris háború kirobbantását, és biztosították az átmenetet a hidegháborúból az enyhülés felé, amely megszilárdítja az emberiségnek a békés fejlődésbe vetett hitét. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezése új szakaszt nyitott annak a kontinensnek az életében, amely két világháború főszintere volt. A szovjet közvélemény az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogramtól vezérelve kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy gyümölcsöző együttműködés és a békeszerető erők aktivizálódása elősegíti majd a fegyverkezési hajsza megszűnését és a leszerelésre való áttérést.