Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-05 / 182. szám

Kedd, 1975. augusztus S. 3 Meghoszszabbítják a balatoni szezont A Balatonon félidejéhez érkezett a nyári főszezon. Főleg az időjárási tényezők, a hosszas esőzés hátráltatta a szezon elején az idegenforgalom kibontakozását. Az esős időszakban még inkább megmutatkoztak a balatoni üdülővidék hiányosságai. Kevés a klub, s nincsenek olyan szórakozóhelyek, kirándulóközpontok, ahol rossz időben is gazdag programot lehet kínálni. Az ellátásról és a szolgáltatásról: az alapvető készletekben nem volt eddig hiány, inkább a szervezetlenség és a szállítási zavarok okoztak nehézségeket. A vendégek a tapasztalatok szerint olyan cikkekért kényszerültek sorba állni, amelyekből nincs hiány. A szűkös szállítókapacitás okozta gond nem oldódhat meg gyorsan, ezért mindkét parton nagy raktárak létrehozása látszik célszerűnek. Meg kell oldani az üzletek esti, vagy esetleg éjszakai nyitvatartásinak problémáját. Kifogás érte a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalatot, amely néhol meg sem nyitotta pavilonjait és csak szűkös készlettel áll a vendégek rendelkezésére. A balatoni szezon nem zárul le augusztus 20-án. Számos példa bizonyítja, hogy árkedvezménnyel és jó programmal ezreket lehet üdültetni utóidényben is a Balaton partján. Ehhez azonban az szükséges, hogy a kereskedelem és a vendéglátóipar se hagyja magára a szezonvégi vendégsereget. Tiszta-e a város levegője? Környezetünk szennyeződések nemcsak szép feladat, de mindenkinek kötelessége is. A levegő tisztaságának megóvása fontos része ennek a munkának, hiszen ha elha_ védelme, a vállalatok szabálysértést kómérséklése vetnek el, bírságot kell 14zetniök. Néhány vállalatnál — mivel a bírságok összege nem jelentós —, keveset törődnek az előírások betartásával. Ez leginkább a kisebb nyagoljuk, jelentős károkat vállalatokra, szövetkezetekre okozunk a népgazdaságnak, s ártunk önmagunknak is. Elegendő, ha az emberi szervezet rossz levegő okozta elváltozásaira az ebből következő kieső munkanapokra, valamint az épületek és egyéb tárgyak megrongálódására gondolunk. A levegő szennyezése elleni harc ma már nemzetközi összefogást igényel, nem véletlen, hogy külön fejezetként szerepel az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában is. A kooperáció révén a magyar szakemberek hasznos ismeretekhez jutnak, amelyeket azután felhasználnak a gyakorlati munkában. Szegeden több intézmény serénykedik a levegő tisztaságának megóvása érdekében. A szennyezettség fokának megállapítása a KöJÁL-nak, egy-egy vállalat, üzem által kibocsátott anyagok mennyiségének mérése pedig az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet szegedi állomásának a feladata. Pontosabban, az állomáson tavaly ősszel alakult levegőtisztaság-védelmi csoporté, amelynek szakemberei Csongrád, Bács-Kiskun és vonatkozik. Jó lenne rendezni végre a klinikák és ag egyetem Dugonics téri környékének helyzetét is, hiszen az intézmények kéményei a megengedettnél több füstöt és kormot juttatnak a' szabadba. Remélhetőleg hamarosan megépítik a LiliorrV utcai hőközpontot, s ezzel sokat javulhat a környék levegője. Lehet azonban találni j6 példákat is. A Szegedi Ecsetés Seprűgyárban például nemrég új fafeldolgozó üzemet építettek, s mire ez elkészült, működött a porleválasztó berendezés is. Kecskeméten a ZIM-Lampart üzemében magas kéményt építettek, hogy a kiengedett veszélyes gázok ne csapódhassanak a lakóházak közé. Az ilyen intézkedésekre feltétlenül szükség van még akkor is, ha Szeged, illetve az említett három megye a legtisztább levegőjű vidékek közé sorolható. A szegedi levegőtisztaságvédelmi csoportnak még nincs annyi embere és műszere, amennyi szükséges lenne. Ezért a nagyobb méréseket közösen végzik az EMI központjának egyik brigádjával, akik mérökoBékés megyékben végeznek csijukkal érkeznek időnként MHi Kenyér az alaoútban Ne várjon az olvasó le- szen vannak vele. De mivel leplezést, a kenyér csak nehezen született meg. a kéegy újfajta sütőkemencébe sedelem következményeitől kerül: ezt nevezik alagútke- sem mentes. mencének, mivel formája és technikai elrendezése éppen olyan, mint egy közönséges alagúténak. A megoldás nem is nevezhető már szenzációnak, hiszen a világvárosokban húsz-harminc éve használják. Magyarországon is van belőle néhány, de Szegeden csak ebben az évben vehetik birtokukba a pékek. Az élet kényszerítette a Induljunk el a berendezések legfölül, között. Kezdjük mert ez a technológiai sorrend. A silóépületben tizenhat napra elegendő lisztet tudnak tárolni. Ez igen előnyös, mivel két hétnél to^ _ vább pihen a liszt, s ami ensütőipart "arra, 'hogy keresse nél is lényegesebb: egyenle- berendezés rakja a kemence és alkalmazza is a légkor- tesebb minőségű keverékből " 1">u süthetik a kenyeret hosszú a liszt, majd a második emeletről lecsorog a tészta, egyenesen a feldolgozó berendezésekbe. Azok adagolják, gömbölyítenek, ezután pihen a megmunkált anyag, s újra átfut egy berendezésen, ahol megint gömbölyítés, illetve formázás következik. Ha ezen túljutott a finomra munkált tészta, egy zárt rendszerű kelesztőben pihen fél órát. Ezután kerül a kemence szájába, de itt sincs péklapát, hanem egy gurtnis rendszerű továbbítóhatósági eljárást megalapozó méréseket. Ez annyit jelent, hogy megvizsgálják, túllépik-e a vállalatok a levegőSzegedre. Néhány év múlva viszont adottak lesznek a feltételek az önálló munkára. A budapesti főosztály szennyezés megengedett ér- addig is rendszeresen küld tékét, illetve hogy megfelelnek-e a valóságnak, a megyei tanácshoz adatbevallásaik, kéményeken kibocsátott anyagok mennyiségét tartalmazzák. Amennyiben a szakfolyóiratokat, kiadványokat, hogy a szegediekké, beküldött pezhessék magukat és elamelyek a láthassák az iparosodás nyomán egyre növekvő feladataikat Sz. 1 A szövetkezeti gazdák baleseti ellátása szerűbb és legtermékenyebb technikát és technológiát, hogy zavartalanul ellássa kenyérrel és süteménnyel a lakosságot. A pékipar kisipar maradt máig is, de települése válogatja, milyen jellegű. Egy faluban vagy kisebb városkában a kisüzem is megteszi. Nagyvárosban csak a nagyüzem képes garantálni a normális kenyérellátást. Már a századforduló idején megjelentek a kenyérgyárak a nagyobb várósokban. Mi, szegediek, nemigen kényszerültünk a nagyipari módszerek átvételére, már a négy-öt kemencés Maros utcai és az újsze a ideig. Az eredeti tervek szerint a silóba tartálykocsikból továbbítanák a lisztet, de egyelőre még nincsenek ilyen szállítóeszközök hazánkba. ígérik a szakemberek, hogy hamarosan gyártanak, vagy importálnak. Most zsákokból öntik a lisztet a garatba. A silóból a második emeleti üzemcsarnokba kerül a liszt. Ott találjuk a kovászoIó- és a dagasztóberendezéseket. Minden zárt rendszerű, automatikus megoldású. S itt késtek legtöbbet a gyártók. A hazai élelmiszergépeket gyártó cég egyébként gedi Szekfű-féle pékséget is szinte világmárkának is beKor&bban többször foglalkoztunk a termelőszövetkezeti tagok baleseti ellatásával. Hogy minél kielégítőbb választ adhassunk falusi olvasóinknak, megkérdeztük a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságát, válaszoljon a következő kérdésre: mit tartalmaz az 1975. évi II. törvény végrehajtásáról kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT. számú rendelet és a 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat, amely idén július 1-én lépett hatályba. Dr. Szanyi Zoltán főosztályvezető le,vele alapján ismertetjük az alábbiakat: Az új jogszabályok alapján a biztosítottak — a mezőgazdasági, a halászati termelőszövetkezetek és a szakszövetkezeti tagok is — egységesen jogosultak üzemi baleset esetén a társadalombiztosítási ellátásokra. Az üzemi baleset fogalmát törvény határozza meg. E szerint üzemi baleset az, amely a biztosítottat a foglalkozás körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésÜT" VXf kaképesség-csökkenés mér- üzemi balesetet szenvedetteonnan lakasára menet en. — - • • Államunk az üzemi baleset következtében elhunyt biztosítottak hozzátartozóiról megkülönböztetett figyelemmel gondoskodik. Az üzemi baleset következtében meghalt biztosított özvegyének — függetlenül életkorától, egészségi állapotától és gyermekeinek számától — állankozott gondoskodást jelent dó özvegyi nyugdíj jár. Az az, hogy a baleseti sérült a ellátás abban az esetben is keresőképtelenség idején — megállapítható, ha a biztokorlátozás nélkül — baleseti sított a szükséges szolgálati táppénzt kap. Erre az ellá- időt nem szerezte meg. tásra a tsz-tagok ez év július Ugyanez vonatkozik az árelseje előtt nem voltak jo- vák és a szülők ellátáságosultak. ra is. Amennyiben a balesetből A nem üzemi baleset köszármazo munkaképesség- vetkeztében elhunyt baleseti csökkenés a 15 százalékot rokkantsági nyugdíjas hozzámeghaladja, úgy a sérülteket tartozói részére is jár a hozbaleseti járadék illeti meg. zátartozói baleseti nyugdíj. Ennek összege függ a mun- Ezekre az ellátásokra az üzemi a m„„i,a r^r. tékétő1 ^ a balesetet meg- ken kívül azok is jogosultak, A társadalmi munka foto- előző egy évben elért kere- akik fogiaikozá6i betegség jeienti, set átlagától. Ez az átlagke- következtében váltak csökreset téesz-tag járadékának kent munkaképességűvé, ilmegállapitásánal havi 900 letve munkaképtelenné, vagy forintnál nem lehet alacso- a halált a foglalkozási megnyabb. Ha az üzemi balese- betegedés okozta. A fokozott tet szenvedett biztosított gondoskodás természetesen téesz-tag 67 szazaiékot elérő nemcsak a jogosultság elbíés túlnyomórészt a baleset- raiásánál jelentkezik, a balból eredő munkaképesség- eseti ellátások összegszerűen csökkenés miatt dolgozni zott megbecsülését hogy ez utóbbi baleset is üzemi balesetnek minősül. Kiterjed ezen felül az üzemi baleset fogalma a társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során bekövetkezett balesetekre is. A téesz tagsági viszony sajátosságaiból eredó tevékenység folyamán (közgyűlé- nem tud> baleseti rokkant sen való részvétel, termé- ^gj nyugdíj megállapítását 6zetbeni részesedés hazaszál- kell kérnie. Nem akadálya lítása stb.) elszenvedett, va- az sem az ellátás megállapílamint a háztáji gazdaságban tásának, ha a sérült egyébvégzett állattartási vagy zöld- ként nem rendelkezik a ko6égtermelési munka közben rára előírt szolgálati idővel, bekövetkezett baleset is üze- Természetesen hosszabb szol- működő társadalombiztosíminek számít Ez utóbbi ak- gálati idő igazolása esetén a tási kirendeltséghez kell forkor, ha a munkáért munka- baleseti rokkantsági nyugdíj dulpi az ellátások igénylése napot kellett jóváírni, Fo. összege is magasabb. végett. magasabbak az egyéb címen megállapított ellátásoknál. Az üzemi balesetet szenvedetteknek, illetve hozzátartozóiknak a megyében a SZOT Tb. Főigazgatóság megyei Igazgatóságához (Szeged), illetve a megyében kineveztük kenyérgyárnak. Pedig hol voltak azok attól! Most igen, elérkeztünk az első igazi nagyüzemhez, amely a Tavasz utcában épült. Régóta szükségét érzi a város lakossága, hogy javítsák a kenyérellátást. Ennek érdekében kilincseltek a szegedi sütőipar vezetői is, elsősorban a fölöttesüknél, a tanácsnál. A városi tanács nem is zárkózott el a kérés elől, sót támogatta a szakemberek elképzelését, hogy inkább egy drágább, de modern és korszerű kenyérgyár épüljön. Kijelölték helyét a Tavasz utca és a Hétvezér utca sarkánál, lebontották az útban levő és elavult házakat, s 1969-ben lényegében elkezdődött a beruházás, amelyre az akkor elkészített program szerint 49 millió forintot szántak. Sajnos, a kenyérgyár fölépítése is az elhúzódó beruházások számát szaporította: már tavaly működnie kellett volna. De, az mondják a sütőipar vezetői, hogy késtek az építők, majd késedelmesen szállították a gépi berendezésekét a hazai vállalatok is. Egyetlen berendezés nem késett: a jugoszlávok által — német licenc alapján — gyártott alagútkemence, és annak tartozékai. De bár késtek volna ők is — mondogatják utólag, mivel a garanciális idő egyre fogy. Talán a jó partneri viszony siet segítségükre, s meghosszabbítják újabb esztendőre. A Tavasz utcai kenyérgyár külseje szép, az üzem nem is szennyezi a levegőt: a kemencék földgáztüzelésűek, s különösebb zajjal sem zavarják a környezetet. Nagy az öröm a sütőiparban, hogy képadozatára a szépen kelt vekniket. A kemence aljának sebességét és a belső tér hőmérsékletét úgy állítják be, hogy amíg végigsétál a veknikkel teli „fenék", addigra éppen megsül a kenyér. A kemence végén, ahol előbújnak a rózsaszínűre sült veknik, vizet permetező fej futkorászik és meglocsolja a meleg felületet, majd csúsznak a továbbítóhevederre és lekukkantanak a földszintre, ahol a pihenőbe, illetve a raktárba jutnak. Innen már lehet szállítani a boltokba a „mindennapit". Ebben a kenyérgyárban nemcsak a pékmestereké a szerep, hanem a műszerészeké is. Talpon kell állni a villanyszerelőnek, a lakatosnak, az ügyeletes műszerésznek, a vízvezeték-szerelőnek, a gázvezeték ellenőrének, és még ki tudja milyen mesternek, hogy bármelyik pillanatban közbe avatkozhassék, ha valamely automata vagy műszer nem úgy viselkedik, ahogyan kellene. S végül még egyet: ez a PÉKEK ÉS MŰSZERÉSZEK illő megoldásokat tud produkálni. Ilyen például a dagasztógép, amely külsőre nem is hasonlít a korábban ismert keverőkhöz. Mint egy sajtoló automata, úgy készíti el a tésztát. A kész kenyértészta az első emeleti terembe jut, ahol hiába is keresné bárki a péklapátot, nem talál. A kovászoló üstöket apró cellákra osztották, de ebben a berendezésben is a csővezetékeké a főszerep. A sóoldó berendezés műszere berendezés nem „tiszteli" a pontosan adagol, az eleszto- hajdani szokásokat, az évoldat is programszerűen ke- szazados magyar hagyomárul a kovaszcellaba. Negy- nyokat aTnikor a kispéksé_ a kovászcellába, öt óra után lehet dagasztani. Gombokat nyomnak a mesterek, és minden indul a maga útján. Jelez a hőt mutató műszer, a víz mennyiségét jelző piros sáv, a sűrűséget ellenőrző gépezet, és készül mindennapi kenyegek, vagy a háziasszonyok: magas és kerek cipókat sütöttek. így valószínű, hogy néhányan, különösen az idősebbek hiányolják majd a kerek kenyeret. Tény azonban. hogy sokkal jobbak és praktikusabbak a hosszúkás rünk nyersanyaga^ Kísérőim veknik. a ^ tovább ^ — dr. Nyiradi Lászlone főmérnök és dr. Felföldi Kája a frisseséget, egyszerűbb , , . , . .. ... és jobb a szeletelése, csomarolyné, a techno ogia fonoke Rolása. szokjuk meg, hagy- nagy örömmel magyaraz- juk el a hajdanj beidegződézak a termeles korszerű me- seket> valtsuk a praktiku. netet- sabbra, a korszerűbbre. A Az első minőség nem változik, sót javul. A főmérnöknő örömemeleten van a két alagútkemence. Nagyon érdekes, bár igen egyszerű az egész technikai megoldás. Sokan ismerik a téglagyárak alagútkemencéit: berakják a nyers téglákat és olyan sebességet állítanak mel újságolta, hogy a szegedi városi tanács vezetői újabb összeget szavaztak meg azért, hogy a tésztafeldolgozót kicseréljék egy igen finom holland gyártmányú gömbölyítőre. Állítólag kézzel sem lehet oly megmunkálást adni a kelt tésztának, mint ... mozgó amiiyet az a gép garantál, aljra hogy mire az végigfut Mikor sütnek már az alaaz alagútban kitűnően ki- gütkemencében? Volt egy egett téglákat rakhatnak a prób jól sikerüU Néhá^ kocsikra. Ugyanez a folya- módosítás után az idei búza mat játszódik le a kenyeret Hsztje oda vandorolhat a suto alagutkemenceben is. taImas silóba, és kezdődhet Egy-egy kemence kapaci- a sütés. Szeged első, igazi tása két műszak alatt 16 kenyérgyára minden bizonytonna finom vekni, a két nyal jó ízű és finom veknialagútkemence tehát napon- ket ad a város lakóinak aszta 320 máz6a kenyeret süt. talára. A sorrend: cL silóból elindul * Ctezdagh István 4