Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-29 / 202. szám

Pgntefc, Í975. augusztus 29. 3 Tájékoztató A munkaügyi helyzetről Bz átlagbérek alakulása — Sok az alkalmazott Az első félévi munkaügyi helyzettel, továbbá az országos szakmai bértáblázat bevezetésének tapasztalataival is foglalkozott csütörtöki ülésén a Minisztertanács, ezt követően Buda István munkaügyi államtitkár az újságírókat is tájékoztatta e kérdések részleteiről. Örvendetesnek mondotta, mazotti létszám, ahol a munhogy 1971 óta a termelékeny- kások száma csökken, ség javításával nő a népgaz- Az átlagbérek a fél év fo_ daságban a termelés, s e ten- Iyamán a tervezettnél nadencia folytatódott az év- el- gyobb mértékben nőttek. Az Örvendetes, hogy a legtöbb tésének tapasztalataira ls kitért, amelyek — mint mondotta — kedvezőek. Egymagában az is igen hasznosnak bizonyult, hogy valamennyi vállalat konkrétan, alaposan megvizsgálta a bérarányokat, s tervet dolgozott ki az alsó bérhatárt el nem érők bérének közelítésére, emelésére. ső felében is. Ennek ellené- első negyedévben 10, az élre még ma sem kielégítő az ső félévben összesen 7,1 szá_ élőmunka felhasználása. Kü_ zalékkal volt magasabb az lönösen a munka- és üzem- átlagbér, mint a múlt év szervezésben, s még inkább hasonló időszakában — a a termelési struktúra kor- tervezett 5 százalék helyett, szerűsitésében rejlenek még Sok vállalatnál feltehetően nagy tartalékok. A létszám ez év első felében 26 000-rel nőtt, az új munkaerő jelentős része a tervnek megfelelően a szolgáltató ágazatokban helyezkedett el. Több területen, különösen a textil- és ruházati iparban, a budapesti élelmiszer-kereskedelem, ben, a gyermekintézményekben továbbra is nagy a munkaerőhiány, s ugyancsak munkaerőgondokkal küzdenek a nehéz fizikai munkakörökben, a két-három műszakban dolgozó üzemekben. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy gyakran olyan helyehelyen nem kötelességszerűen, automatikusan, hanem magasabb követelményeket támasztva igyekeznek e határok fölé emelni az érintett dolgozók keresetét. Ily módon a szakmai bértábláazért emelték az indokoltnál zat kitűnő ösztönző eszközi Í-.A1.1 — —ni. ín hi.nm.iilí n70nTinn'íl jóval nagyobb mértékben a béreket, hogy ezzel magasabb bázist teremtsenek az V. ötéves tervidőszak, illetve az 1976-os esztendő elszámolásaihoz, és így a következő években a munka javulásától függetlenül is anyagilag kedvezőbb zetbe kerüljenek. A mány időközben intézkedéseket tett az ilyen törekvések megakadályozására, arra azonban természetesen továbbra is lehetőség van, hogy a jobb munkát magasabb bérrel ismerjék el. Az államtitkár az országos ken is növekszik az alkal- szakmai bértáblázat bevezenek is bizonyult, ezenkívül sok helyütt máris csökkentette a bérek közötti indokolatlanul nagy különbségeket, a feszültségeket A továbbiakban az államtitkár arról szólt, hogy a hely- szakmunkástanulók beiskokor- lázása lényegében a tervnek megfelelően halad. A szakmunkástanulók között növekedett a lányok aránya, javult a szakmunkástanulók szakma szerinti összetétele is, jóllehet még mindig kevés a jelentkező a nehezebb fizikai munkát igénylő szakmákban. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar bemutatója Ma nyitja kapuit a 68. OMÉK Ma, pénteken délelőtt 10 órakor ünnepélyesen nyitják meg a 68. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt, valamint az AGROMASEXPO •75 kiállítást, A látogató közönség 13 órától tekintheti meg a nagyszabású seregszemlét. Tegnap a vásárközpontban Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes ismertette az újságírókkal az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár programját. Elmondotta, hogy a bemutatók reprezentálják azt a fejlődést, amit a mezőgazdasági termelés az elmúlt három évtizedben elért. A nagyszabású bemutatón, valamint az AGROMASEXPO '75 kiállításon a mezőgazdaság és élelmiszeripar szinte valamennyi ágazatának korszerű termelési eljárásait, gépeit, eszközeit láthatják a szakemberek és az érdeklődők. A hazai kiállítók között állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, élelmiszeripa. rí, erdészeti és faipari üzemek és kutatóintézetek mutatják be a különféle eredményeket. eljárásokat. A Iegkiválóbbakat a kiállítás 39 nagydijával és 33 teljesítménydíjával tüntetik ki. Szakmai bemutatókra is sor kerül, 19 témakörben láthatnak az érdeklődők különböző eljárásokat és termelési módszereket. Nagy újdonsága és eredménye ennek a kiállításnak, hogy jól reprezentálja a hazánkban tért hódító Iparszerű termelési rendszereket. Tizenhét országból és Nyugat-Berlinből jelentkeztek külföldi kiállítók az OMEKre. Közülük legnagyobb anyaggal szerepel a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK. A hagyományoknak megfelelően számos szakmai, kulturális és szórakoztató rendezvény kapcsolódik a kiállításhoz, húszezernél több szakember jelentkezett például aszakmai programokra, s ezeket nagyobb vidéki gazdaságokban rendezik meg. A rendezvények sorába tartozik a kiállítás területén a tenyészállat-felvezetés, lovasbemutatók, versenyek és gépfelvonulás. Az OMÉK-kel egyidőben rendezik meg a nemzetközi mezőgazdasági gép_ és mű. szerkiállítást, vásárt, az AG. ROMASEXPO-t, amelyre hazánkkal együtt tizenöt ország százötvenegy egyéni és kollektív kiállítója jelentette be részvételét. A nemzetközi rangú nagy esemény szeptember 14-ig tart nyitva Budapesten, a nemzetközi vásárközpont területén. Dobi István út A fővárosi tanács végrehajtó bizottsága Dobi Istvánról nevezte el a X. kerületi Albertirsai utat. Az 1968-ban elhunyt Dobi István kora ifjúságától har. colt a dolgozó parasztság életének megjavításáért. 1919-ben ott volt a Tanácsköztársaság védői között, a Horthy-fasizmus alatt szervezte a szegényparasztok összefogását, aktív harcosa volt a második világháború alatt az ellenállási mozgalomnak. A felszabadulást követően államminiszter, illetve földművelésügyi miniszter lett, 1949—1952 között a Minisztertanács elnöki posztját töltötte be. 1947ben, a kisgazdapárt jobboldali vezetőinek leleplezése után őt választották meg a párt elnökének, vezetése alatt tisztították meg a pártot a reakciós elemektől. Hosszú esztendőkön át volt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. 1959-ben lépett az MSZMP tagjainak sorába. JÉG A SÖRÖSÖKNEK azért, mert két ember erejével vetekszik ma is még, hanem mert amit rábíz, azt nála jobban nem végezné el más. Hiába volt annyi sok malom, paprikaVISSZAvartak „ A DOKTORNŐ Azt szokták mondani, akadhat kivétel, amely erősíti a szabályt. A szabályt, mely szerint például a névtelen levélírónak aligha lehet igaza. És tessék, akkor érkezik egy levél, névtelenül, cím nélkül — mégis hihető minden szava. Szóval, kivételes levél. Tegyük hát félre a szabályt is. Ceruzával írt sorok, „öreg létemre nehéz tintával írni. Ha hosszan írok is, most az egyszer olvassák el." Hogyne olvastuk volna el a tarjáni háromszázas épületek idős lakóinak levelét, amelybe annyi szeretet, s annyi aggodalom fért bele! „A körzetorvosunk, Tóth Kása Izabella doktornő szervezi nálunk az öregek klubját. Már tizennégyen vagyunk, csak az a baj, hogy a doktornőt szeptember elején elviszik tőlünk. Mi lesz akkor velünk? Ez a fiatal, csupa derű, csupa mosoly doktornő segítséget ígért, mert ő nagyon szereti az öregeket. Ez azért is biztos, mert ő, a fiatal, nem zenei klubot, hahem éppen az öregek klubját szervezi. Kedves mosolyára, simogató kezeire nemcsak addig lenne szükségünk. amíg ez a klub megalakulna ... Elmondanánk, milyen is ez a kis doktornő. Kihívatjuk egyszer, mint körzetorvost, azután, ha arra jár, kérés nélkül is felszalad hozzánk megnézni, kell-e valami? A körzetünkben lakó 83 éves Pali bácsihoz kiment a mi kis doktornőnk, s mivel a bácsinak nincs senkije, kiváltotta Nem is tudom, merről in- a benne lakók is. Régről tu- éltek, aztán sorra kirepültek, dúljak el találkozni Péter dom Bandi bácsiról, hogy Kibői mi lett? Andrással. Móravárosból, köszönés nélkül nemigen — Kovács, asztalos, cipész, ahonnét való, vagy menjek mennek el mellette Mórává- lakatos, szobafestő. gyári utána, amikor munkásőr rosban. A fiatalok azért nem, munkás — sorolja őket tisztségében látja el felada- mert tisztelik, az öregek Bandi bácsi. Ebben a csatát? Nem azért nagy élet az meg fiuknak tartják. A szé- Iádban is korán, tíz-tizenegy övé. mert most 63 esztendős, les munkáslakta városrész- éves fejjel meg kellett taés orvos kezében még sosem ben kétszer, háromszor ha nulni dolgozni, megszeretni volt, hanem, mert a maga lakást változtatott. Kénysze- a munkát, módján mindig az igazak rűségből akkor, amikor mint útját járta. Zászlóalja pa- megbélyegzett, veszélyes ele. rancsnoka, Fükő József azt met bedobták a második vitartja róla, hogy nélküle lágháború lövészárkába, hogy nehezen boldogulna. Nem pusztuljon el. kikészítő azon a tájon, télen Ellensé- leálltak és szélnek ere6ztetgei, a ha- ték a munkást. így volt ez, talmukat Bandi bácsi? féltő urak — Akkor mentünk jeget _ rosszul számítottak. nem vágni a sörösöknek. Ha faO a zasz- bírtak vele, nem fogta a gyott, jég is volt — legyint lóalj min- golyó. Megmaradt azoknak, vissza most keserűen a cudar deneseúgy akik visszavárták, a cserepe- időre. A régiek közül sokan is, hogy zőknek, a kubikosoknak, a elhúztak mellette. Ügy is, mindennap hivatalt visel, ha zsakolóknak, a kendergyá- hogy másfelé és magasabbra van dolga, ha nincs. Bejár riaknak, a malommunkások- vitt az útjuk, mint az övé. dolgozni, mert ráér, nyugdí- nak. S aztán, mikor végképp vagy már nincsenek. Apáról jas. A soros gyakorlatokhoz elült a háború lőporfüstie fidra szállt arrafelé a csúfminden kelléket elkészít. A _ , .... . ' név. Nem gúnyból. Akivel fegyvereket épp úgy. mint a csak f°lyergodte magát nap- törődteki annak nevet ad_ menázsit. Ilyenkor hajnali számosból gépészig. S ez is tak, barátnak és ellenségnek kettőre jár be. s amikor a titulusa' a vízművek nyűg- egyaránt, még a pöffeszkedő miden visszakerül a helyére óíjgg gépésze malmosok, paprikások &om tisztán, rendezetten, arra »«,-_„ , úszták meg. A barátoknak csak azt lehet mondani: Anogy reszelgetünk, tel- üyen nevük volt: Cinkus, — Jól van, Bandi bácsi. Mézem neki a jól ismert pe- Külü. Titi, Picu, Csőre. BilJó ideig kerülgettem alak- rifériát, emlékezéssel átfoját, mire a közelébe értem. gom vele a Kolozsvári teret,A fegyvereket vizitálta mert „ r>Aí™ - „ „. közeleg a lövészet ideje. Ta- a J?6 ya- a G"™** a GeP- . ... _ lálgatom, hogy melyik fegy- a Csillag, a Farkas, a Szél, a tesz. mintha valami a szeméver volt az övé, amelyikkel Veresács. a Kaszás, a Katona be repült volna és azt pisz1956 őszén-telén a munkás- utcát, Móraváro6 legmélyét kál"á. mintái SS' iSrSS & SZ6gedÍ Tnunkasmoz§al°m- A közös ismerősök közű, neki aztán nincs takargatni- ban- Nem lehet nem emlé- rábökök egy oreg gépész, valója. Szókimondó, egyenes, kezni Sárkány Feri bácsi Kókai János nevére. Előtte, őszinte, mint élete sora, trafikjára, a kugligolyók- vagy utána ment-e nyugdijbabák csapódásától hangos ba ugyanonnan, ahonnan ó, Retek kocsmára, Csikós Ru- arra maga sem vélekszik, de di bácsi borbély-műhelyére, hogy ők nagyon összetartozahol este és őszi. téli napo- tak, abban megegyezünk. A kon összeverődtek a kétkezi munkában, a fegyveres szolmunkások csöndes beszélge- gálatban, a pártéletben is. tésre. Olyan téma nem volt közA,„u- tük> amit mee ne hánytakAiatta , ,, , , vetettek volna, persze . , , .... parázs beígértek a lenes, Tala, Setye, Cibak, Dongó, Kisöreg, Ródi stb. Hallatukra kicsit elérzékenyül most Bandi bácsi, úgy keveset tudok. Egy városrészből valók vagyunk, ahol minden utca, ház ismerős és a gyógyszerét, és visszavitte neki. Ilyen arany szívű doktornőnk még nem volt. írtunk mi már a városi főorvosnak is, hogy a jóságos, türelmes és önzetlen doktornő az öregeké maradhasson. Az újságnak is azért írtunk, mert a doktornő megérdemelné, ha felfigyelnének rá. Biztos van az újságírók közt is fiatal, aki írhatna az öregeket szerető, fiatal orvosnőről. Köszönettel: az öregek klubjába készülők." A doktornő bizonyára megbocsátja, hogy megkérdezése nélkül írunk róla, de hát mit is mondhatna? Azt, hogy nincs ebben semmi különös, azt, hogy ez együtt jár a hivatásával, vagy azt, szívesen maradna ő Tarjánban, idős betegei között, de ott csak helyettesített, máshová szólítja a kötelesség. Talán megpróbálná lebeszélni az újságírót, talán kisebbítené a levélben megfogalmazott érdemeit, talán csodálkozna, talán tiltakozna . .. Mert hát van abban valami különös, hogy egy fiatal doktornő a betegeit nemcsak gyógyszerrel látja el, de jó szóval is? Rendkívüli eset, hogy ha útja úgy is arrafelé viszi, felszalad Pali bácsihoz, és megkérdezi, hogy érzi magát? Talán nem egyedülálló, biztosan nem rendkívüli, valószínűleg nincs ebben semmi különös. Mégis öröm ilyesmiről írni. P. K. MINT AZ ORGONASIPOK Forgatták, szót, mielőtt izzott a"ra bé-t mondtak. Nagyon s a mondatok fölhevültek, nehéz időben egy közülük Ha a város más fertályán való, de beosztásban feleltesarlót, kalapácsot festettek a sak altkor tántorgott vissza, falakra, akkor Móravárosba mik°r már tiszta volt a lecsődült a sok rendőr. Naphosszat faggatták az árokparton játszó gyerekeket is, hogy mit láttak, mit tudvegő. Nem pöröltek vele, csak azt mondták neki: — Kelj föl arról a székről! Oda te nem való vagy, nak, kinek az apja dolgozik ^ közénk sestb. Péter András is ezért Ennyi szóból is értették volt hát akkor nemkívánatos egymást, s ahogy észreveelem, pedig az a hír járta szem, Bandi bácsi szabadróla akkoriban, hogy egy- kozna már a hosszabb beszerre három embert hajigált szélgetéstől. Valamilyen elfel a hátára. Pedig hát na- intéznivalója lenne még gyon gyér, sovány koszton délelőtt, nőtt fel odahaza. Apja zsá- Abban maradtunk, hogy kolt a Rózsa-malomban, éhes egyszer folytatjuk még a száj meg annyi volt, hogy sort, mert egyről nem ejtetszámlálni is sok, nemhogy tünk szót. arról, hogy miért koszttal tömni. Hét fiú, há- elégedett ember Péter Andiom lény. — mint az orgona- rás. Talán sejtem. Mert szásípok. S mindannyian egyet- míthalnak ra. len szoba-konyhás lakásban Lodi Ferenc