Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-28 / 201. szám

_ £ Ö?J! 65. évfolyam VTtÁG PROlíTÁHíftl EGYESÖLJETEKI ^ 201 ^ ŰÉIMGYARORSZÁG Munkáslakások Felső városon Fordulat a lakásépítő szövetkezetek történetében Amikor négy évvel ezelőtt egy jogszabály alapján lehetőség nyílt a lakásépítő szövetkezetek létrehozására, sokan úgy gondolták, igen nagy szerepük lesz a lakásprogram segítésében. Aztán gyorsan kiderült, a tanácsok nem támogatják megfelelően a Vállalkozásokat. Ennek oka egyszerű volt. Már tarsolyukban a negyedik ötéves terv kimunkált célkitűzéseivel, a telepszerű építkezésekhez közművesített területet nem tudnak biztosítani. Ezen nem lehetett csodálkozni, hiszen akkor már egy éve eldöntött volt, hogy hova, hány lakást építenek. Maradtak tehát a foghíjas telkek, amelyek a telepszerű építkezés kedvezményeit nem garantálták. Ezután következtek a társasházépítő szövetkezések. Erre a korszakra jól emlékezhet az olvasó is, hiszen botrányok, bűnügyekbe illő fordulatok színesítették az építkezések történetét. Sokféle gond, sokfajta nehézség gyűlt egybe az építkezéseknél. A falak azonban lassan nőttek, annál gyorsabban gyarapodtak a bírósági ügyiratok. Pereskedtek a leendő háztulajdonosok a kivitelezőkkel, mert azok nagyon komótosan és méregdrágán dolgoztak, pereskedtek egymással is, mert elképzeléseik nem találkoztak. Akinek kevés pénze volt, az megfogta ; volna a malterosládát, akinek pedig vasstagabb volt a pénztárcája, nagy számban fogadta fel a kivitelezőket. Az illetékesek szerint ez a korszak lezárult. A vállalkozásokat megrendszabályozták, azonban még sokáig kevés ház épült lakásszövetkezeti formában. A kevés tapasztalat elegendőnek mutatkozott, hogy bebizonyosodjon, a munkáslakás-építésnek is a legelőnyösebb lehetősége a lakás-, építő szövetkezés. Nem véletlenül szorgalmazták létrejöttüket. A lakáspolitikai elvek nyilvánvalóvá tették, hogy a szövetkezetben rejlő lehetőségek kihasználása és a lakásépítések számának növelése céljából ki kell dolgozni a lakásépítő szövetkezeti konstrukció feltételeit és kezdeményezni fejlődésüket. Szükséges ezenkívül biztosítani viszonylag széles körű elterjedésüket, hogy később ez a forma mielőbb az igényeknek megfelelő aránytérjen el a lakásépítésben. A megfelelő arányhoz most jutottunk el. A MÉSZÖV és a városi tanács megállapodása eredményeként jövőre már 300 lakás épül Felsővároson, lakásépítő szövetkezeti szervezésben. A tanács biztosította a területet, és a következő öt évben még 700 otthonhoz ad portát. A napokban alakult Tabán lakásépítő és -fenntartó szövetkezet az V. ötéves tervben ezer lakás megépítéséről gondoskodik. A vállalkozást a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkársága fogja össze. Szegeden házgyári technológiával a DÉLÉP építi a lakásokat. Hódmezővásárhelyen, Csongrádon, Szentesen, Makón pedig hagyományos technológiával 1223 lakás épül öt év alatt. A számok azt is jelzik, hogy fordulopontról beszélhetünk, ami pedig nem következett volna be a tanácsok támogatása nélküL A lakásépítő szövetkezetek szervezésekor a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa felmérte a vallalatok igényeit és lehetőségeit, hogy ebben a formában hány munkáscsaládot tudnak otthonhoz juttatni. Szegeden ötszázan jelentkeztek. Érthető, hogy az üzemek biztosítják mindazokat a kedvezményeket, amelyek az OTP munkáslakás-akciókból ismertek. Így bővül a munkáslakások építésének lehetősége. Ezenkívül az is fontos szempont, hogy nemcsak fizikai dolgozók kaphatnak anyagi támogatást üzemüktől, intézményüktől. Mód nyílik tehát arra, hogy a vállalatok ily módon is megbecsüljék jó szakembereiket. (Például a most alakult Tabán lakáséoítő és -fenntartó szövetkezetben közel százan kaDnak így vállalati támogatást.) A lakásépítő szövetkezetek a tanácsok gondjain is sokat könnyítenek, hiszen ily módon többen jutnak otthonhoz, és a lakásra várók száma is csökken. H. M. Példát adó csepeli munkások A Csepel Vas- és Fémművek munkásainak egy csoportja — munkásőrök, szocialista brigadtagok — az idei nyáron elsők között jelentkeztek, hogy segítik a mezőgazdasági üzemek gabonabetakarítási munkáját. Szolnok megye hat állami gazdaságában — tíz napig dolgoztak a földeken, tehergépkocsikkal hordták a gabonát a kombájnoktól a magtárakba. Az esztergályosok, hegesztők, villanyszerelők és más szakmabeliek a kombájnok és a szállítógépek karbantartását végezték, közreműködtek a hibák gyors és szakszerű elhárításában. A munkások is hozzájárultak ahhoz, hogy a megyében a nehéz körülmények ellenére augusztus elsejére fedél alá került a termés. A csepeli munkások küldöttsége — az üzem pártés szakszervezeti bizottságának, valamint a gazdasági vezetésnek a kezdeményezésére — szerdán felkereste Szolnok tanácsát, s a település 900 éves jubileuma alkalmaból a gabonabetakarításért kapott munkabért, 152 ezer forintot felajánlotta a város gyermekintézményeinek fejlesztésére. Az ajándékot, a munkás-paraszt szövetség újabb szimbólumát a város társadalma nevében Kukri Béla tanácselnök köszönte meg, majd átadta a város diszplakettjét a küldöttségnek. Huszár István miniszterelnök-helyettes látogatása Csongrád megyében Megyei gazdaságpolitikai aktíva Szegeden — Üzemek és tsz megtekintése — Nyilatkozat nagyberuházásokról Szerdán reggel a megyei pártbizottság székházában Huszár Istvánt dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a legfőbb megyei gazdasági problémákról. A tanácskozáson ott voltak: dr. Németh Lajos és dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Perjósi László, a megyei tanács elnöke, Török József, a szegedi városi pártbizottság első titkára és Papdi József, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Egynapos látogatásra tegnap Szegedre érkezett Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, s gazdaságpolitikai kérdésekről tárgyalt a megye vezetőivel, és néhány üzemünkbe, valamint Makóra látogatott. Délelőtt fél tíz órakor gazdaságpolitikai aktívaértekezleten tartott előadást Huszár István. A szegedi városi pártbizottság székházában megrendezett értekezleten pártmunkások, gazdasági vezetők, valamint társadalmi szervezetek tisztségviselői vettek részt. Részletesen foglalkozott i Huszár István az időszerű gazdasági kérdésekkel, a párt XI. kongresszusán. hozott határozatok, valamint a Központi Bizottság 1974 decemberi és 1975 júliusi határozataiban megjelölt célkitűzések valóraváltásának tapasztalataival. Elemezte a negyedik ötéves terv eredményeit, az idei esztendőre elhatározott tervfeladatok várható teljesítését, és fölvázolta a következő tervidőszak legfontosabb tennivalóit. Az aktívaértekezleten dr. Komócsin Mihály elnökölt. Ezután a megyei és a szegedi városi párt- és tanácsi vezetők társaságában a szalamigyárba látogatott Huszár István. Itt dr. Piros László igazgató és Bálint László, a vállalati pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta a Csongrád megyei Húsipari Vállalat munkájáról, a jelenleg folyamatban levő beruházásokról. Elmondta a vállalat igazgatója, hogy üzemeikre a dinamikus fejlődés jellemző már évek ota. Ez megmutatkozik abban is, hogy a negyedik ötéves tervidőszak alatt termetesüket megduplázták, s a következő esztendők során is tovább fejlesztik, bővítik a szegedi szalámigyárat, és az ahhoz kapcsolódó feldolgozó üzemeket. Jól alakult az elmúlt evekben a hazai húsprogram, nőtt az állattartók termelesi kedve, s ez a tény a húsfeldolgozó üzemeknél is éreztette hatását. A hűsipari vallalat 1970-ben 1,1 milliárd forint értékű terméket állított eló, az idén pedig körülbelül 2,1 milliárd forintra rúg majd termelésük értéke. Jól érzékelteti a fejlődésüket, hogy öt évvel ezelőtt 186 ezer darab sertést vágtak, ebben az esztendőben pedig közel 500 ezer darabot vághatnak le és dolgozhatnak föl a korszerű üzemekben. öt évvzl e -.előtt a vállalat nyeres ge 63 millió forint volt, ebben az évben 200 millióra számítanak. Jól alakult a gazdaságosság is a szegedi üzemeiben, s így a vájlalat a baaaf hűsipari A gazdaságpolitikai aktiván Huszár István előadását tartja. A képen tőle balra: dr. Németh Lajos, dr. Komócsin Mihály, Török József, dr. Perj'ési László és dr. Koncz János vállalatok közül a legjobbnak számit. Ebben természetesen szerepet játszik a szegedi gyár termékstruktúrája is. Részletesen beszámoltak az új szalámigyár építéséről, és a szegedi vágóhíd rekonstrukciójáról. Á nagyarányú beruházás 1972-ben kez- • dődött, és a jövő esztendő végére fejeződik be. Eddig már elkészült az új húsfeldolgozó üzem, amely 60 millió forintba került. A korszerű csarnokban modern gépeket és berendezéseket szerel- / tek föl, s így lehetővé vált, s hogy eddig 1000 vagon húskészítményt gyártsanak az : új üzemben. Kész a sertésvágó és a zsirüzem is, átadták az összes energetikai létesítményt, valamint a szociális célokat szolgáló épü- Wl leteket: öltözőket, fürdőket, Jm konyhát és éttermet, most ** készül az orvosi rendelő, és [ tervbe vették, hogy gyermekintézményt is építenek. A nagy újjáépítés leglényegesebb része a szalámigyári feldolgozó üzem és az 500 vagonos kapacitású szalámiérlelő klimaház felépítése. Ügy tervezik, hogy 1976 szeptember végere elkészülnek e jelentős beruházással, és 1977-ben már megduplázhatják a hires Pick-szalámi gyártását. A húsipari vállalatnak természetesén a rekonstrukció megvalósítása közben is teljes kapacitással termelnie kellett, de az új és korszerű üzemek ebben máris sokat segítenek, javították a munkahelyi körülményeket és a termelékenységet is. A beszámoló közben Huszár István többször is érdeklődött a beruházási ütem, a költségek és a várható piaci viszonyok alakulásáról. A húsipar vezetői elmondták, hogy dicséretes módon haladnak az építők, s mindazok, akik érdekeltek a beruházás megvalósításában. Nem maradtak el semmiben sem, sőt néhány létesítményt előbb befejeztek a kitűzött határidőnél, és a költségeket A szalámigyárban dr. Piros László igazgató mutatta be az új üzemet Huszár Istvánnak. A képen balról dr. Komócsin Mihály (Folytatás a 3. oldalon.} Somogyi Károlyné felvételei Az algyői olajmezőn Juratovics Aladár és Kovács Attila kalauzolta és tájékoztatta Huszár Istvánt a gázüzemek beruházásának helyzetéről