Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-20 / 195. szám

6­aammmm 1 Szerda, 1975. augusztus 28. ii imiw i—••—«—mrr-m r Világbajnokság után... Beszélgetés Kemecsey Imre vezető edzővel Eltelt három hét a belg­rádi kajak-kenu világbaj­nokság óta. Volt idejük a szakvezetőknek értékelni a történteket, az újságíróknak kanyarodjunk vissza, egé­szen 'a válogató versenyekig, és beszéljünk meg néhány régi-régi problémát. Beszél­gető partnerünk ezúttal Ke­összehasonlítani, dicsérni, mecsey Imre, a SZEOL ka­esetleg megbírálni egyes je­lenségeket. Vannak kudar­nem volt zökkenőmentes az edzőtáborozási időszak sem. — Ez egy külön fejezetet érdemel. Ami a legkevesebb, üzemképes motorcsónakok sem álltak rendelkezésünk­A Szeged városi sportfel­ügyelőség lakossági nyílt tú­rát szervez augusztus 24-én, vasárnap Öpusztaszerre, az Árpád-emlékműhöz. Találko­zó vasárnap reggel három­negyed 7-kor a Marx téri •utóbusz-pályaudvaron. i£ok. amelyek mellett egy pillanat is elég, hogy tovább haladjunk. Hát ha még si­kerről van szó. Mert ki mer­né dítt mondani, hogy a belgrádi kajak-kenu VB négy aranyérme kudarcnak számít? Nem, a világbajno­ki győzelmek, azok minden ellentétet megszépítenek. Most, három hét távlatából jak-kenusainak vezető edző- re. Wichmann Tamás edzője, je. Urögi László például kajak­Térjünk vissza a világ- kai követte versenyzőjét. bajnokság előtti válogató versenyekre. A szövetség milyen körülményeket biz­tosított a VB-re utazó válo­gatott keret tagjai számára? — Lehetetlen, irreális kö­rülmények között rendezték a válogató versenyeket, ne­vezetesen, az újpesti öböl­ben. Mindenképp alkalma­sabb lett volna Dunavar­sányban, vagy Ráckevén rendezni ezeket a fontos versenyeket. — A K—1 n ezer méte­res válogatón Csapó Gézát Egyszerűen érthetetlen ez a nemtörődömség, ez a hozzá­állás, pláne, ha egy olyan csapatról van szó, amely olimpiai 'pontokat hozhat. — Az utóbbi időben több­ször olvashattuk, hogy nincs ellentét a klubedzők és a szövetség között. Min­den a legnagyobb rendjén van? — Erről szó sincs. Nevet­séges, hogy egy versenyző­nek hány gazdája van. A klubedzőn kívül a válogatott vezető edzője, sőt a verseny­kizárták a versenyből, mert zd mellé „kirendelt" idegen tudvalevő, hogy nem a leg- edző is- Ritka szerencse az, sportszerűbb módon segítet- amikor a válogatott és te klubtársának, Svidrónak kl"b edzője is azonos sze­győzelmét, Mi erről a véle- mely. Hogyan közlekedtünk? Balesetek és okaik ménye? — Hesz és Csapó között nem volt semmiféle ellentét Géza K—2 10 ezren szere­tett volna indulni, a veze­tők azonban kijelentették, hogy Csapó az egyéni szám­ban indul. Hogy kizárták? Hát, istenem, fordult már elő hasonló mással is. De az biztos, hogy a kizárás nem vont maga után még más fegyelmi eljárást is, mint Csapónál. Igaz, az írásbeli figyelmeztetést azóta sem kapta meg. — Svidrő, a válogató ver­senyek eredményei alapján, — Miben látja a klubed­zők és a szövetség között ki­alakult ellentét okát? — Talán abban, hogy nem látunk bele a kártyák­ba. Mindenki a saját pecse­nyéjét sütögeti, holott meg­győződésem, hogy valameny­nyien egyet akarunk. Pedig rendkívül értékes gárdánk van. Nálunk jobban csak a szovjetek és az NDK-sok dolgoznak. Még ezzel a mun­kával is a kajak-kenu sport élvonalába tartozunk. A távlatok? Ha továbbra is ezt az utat követjük, mint ame­lyiken most haladunk, csak esetleges lesz a jó eredmény, biztosabb helyet érdemelt és nem törvényszerű. Mert volna a csapatban, mint a váltó egyik versenyzője. Az is lehetséges, hogy a válo­gatási elvek csak papíron érvényesülnek? / — Azt hiszem, igen. Svid­ró tavaly is és az idén is bi­zonyított, 10 ezren mégsem vették számításba a szak­vezetők. De ezeket a dolgo­kat hogyan magyarázzam meg egy versenyzőnek? — Csapó Gézától, valljuk be, többet vártak a szurko­lók. Minek tulajdonítja, hogy az 1000 méteres dön­tőben 750 méter után „el­készült" az erejével, és a 10 ezer méteres futam után is úgy kellett a kajakból ki­segíteni? — Géza a háromhetes ed­zőtáborozáson példamutató­an dolgozott. Tanulmányai miatt azonban a felkészülés folyamatában néha engedni kellett. De az sem mellékes, hogy számunkra a fő cél, a montreali szereplés. — Ügy értesültem, hogy az edzettség és a formák idő­zítése együttes feladat. Erre csak egy példát tudnék mon­dani, Széchy Tamás iskolá­ját ö, olyan versenyeken, ahol esetleges vereséget szenvedhet valamelyik úszó­ja, ha nem muszáj, nem on­dítja el. Az úszóknál nem úgy van, mint nálunk, kaja­kosoknál. De Széchyhez ké­pest, mi csak statiszták va­gyunk... Kemecsey Imre az utolsó mondatokat nem a megszo­kott lelkesedéssel mondta el. Mi erre csak annyit vála­szolhatunk, hogy legyenek minél többen hozzá hasonló statiszták a kajak-kenu sportágban, és neveljenek olyan kitűnőségeket, mint a hatszoros világbajnok Csapó Géza és az újdonsült VB­aranyérmes Svidró József. Mert akkor ebben a sport­ágban szakemberek kérdésé­ben igazán nem panaszkod­hatunk. Bagaméry László Amióta rendszeresen írunk a megye közúti baleseti helyzetének alakulásáról ez az első eset, hogy a rendőr­ségi napijelentések, heti, ha­vi, illetve negyedévi össze­sítése helyett mindössze egy 40x60 centiméteres nagyságú papírlapot kell áttekinteni, ezúttal már a szegedi József Attila Tudományegyetem ki­bernetikai laboratóriuma vé­gezte el az adatfeldolgozást — természetesen a megyei rendőr-főkapitányság közle­kedésrendészeti osztályán kigyűjtött adatokból. Az első szám amit a gép „kidobott", a 318-as. Vagyis: a tavalyi első félévvel szem­ben emelkedett valamelyest a közlekedési balesetek szá­ma, mégpedig 313-ról. «S ha nem is az első helyeken, de egy kis tanulmányozás után kialakul a kép: bizony to­vább folyik a nagyobb ló­erők és nagyobb sebességű járművek „csatája", ugyanis pontosan a halálos és a sú­lyos kimenetelű balesetek száma mutat növekedést. A halálos karambolok száma 22-ről 25-re, a súlyos sérü­lésekkel végződőké 134-ről 138-ra emelkedett. Ugyanak­kor a könnyű sérülések szá­ma kettővel kevesebb, 157 volt tavaly, most 155. A baleseti okokat vizsgál­va nem sokat változott a megszokott összkép: tovább­ra is a legtöbb baleset tör­tént (a zárójelekben közölt első szám az idei, a második pedig a tavalyi első félév adatát jelenti) a haladási sebesség helytelen megvá­lasztása miatt (65, 56). Ugyancsak az úgynevezett „erőszakos" cselekmények köréből datálódik a máso­dik leggyakoribb ok: az el­sőbbségi jog meg nem adása (54, 42.). Mai napig sok baj van a jobbkéz-szabály be­tartásával, amit bizonyítani látszik, hogy szabálytalan kanyarodás miatt is sok bal­eset volt (44, 48). Valame­lyest csökkent az ittas ve­zetések száma is (27, 30), a szembetűnően legnagyobb visszaesés a gyalogosok okozta baleseteknél van (31, 51). Külön meg kell emlí­teni a baleseti okok között a gondatlan vezetést, mely tavaly, s az idén is szinte egyformán sok gondot, bajt, illetve balesetet okozott (47, 48). Ha járműkategóriák sze­rint vizsgáljuk a statiszti­kát, meg kell állapítani, hogy továbbra is a személy­gépkocsi-vezetők karambo­loznak a legtöbbet (97, 90), s ha kevesebb balesetet okoztak is a tehergépkocsi­vezetők (41, 27), rájuk első­sorban a szám növekedése miatt kell felfigyelni. A ha­tóságok már le is vonták a következtetést, a maximális sebességet túllépő teherautó­vezetőkkel szemben egyre gyakrabban lehet hallani el­járásokról, első esetben pénzbírsággal sújtják őket, ismétlődés esetén sor kerül a gépjárművezetői engedély rövidebb, hosszabb idejű be­vonására is. Pedig ez már érzékenyen érinti őket, hi­szen a tehergépkocsi-vezető gépjárművezetői engedélye tulajdonképp kenyérkereseti eszköz, helyesebben munka­vállalói feltétel. De alkal­mazni kell az engedélybe­vonást is, a pénzbírság szin­te hatás nélküli büntető szankció. A sebességkorlátozás ma már bizonyítottan kedvezően hatott a motorkerékpárosok okozta balesetek alakulásá­ra, számuk tavaly óta ls to­vább csökkent (45, 68). A kerékpárosokkal és segéd­motor-kerékpárosokkal vi­szont egyre több a baj a közutakon, egyre több bal­esetet okoznak (73, 56), • mivel a négykerekű jármű­vekkel úgymond nincsenek „egy súlycsoportban", rend­re ők a balesetek szenvedő alanyai is. Megdőlt most már az is, hogy a hétvége, a kempin­gezés időszaka a legveszé­lyesebb a közutakon. Eddig a szombati (48, 49) és a vasárnapi (49, 50) baleset­számok voltak a legmaga­sabbak, most például a szer­dai (46, 36) és a pénteki (59!, 49) nap is feketekróni­kákba illő „rangot" kapott e sokszor szomorú történe­teket takaró statisztikában. Még egyre lehet felfigyel­ni: a napszakok balesetei­nek alakulására. Sajnos a statisztikán is érezhető a nagyvárosokra jellemző bal­eseti csúcsidőszak, természe­tesen kicsiben. A hajnal! órák csendesebb forgalma után jön a reggeli csúcs 5—6 óra között 18 balesettel, majd a déli csúcs kettői hulláma, az ebédidő előtt, s az ebédidő utáni: 11—12 óra között 23 baleset, 13 és 14 óra között 26 baleset tör­tént. A délutáni csúcs 18— 19 óra között 20 balesettel. A munkakezdések, a déli időszak, s a munkavégzések időpontja tehát máris érez­teti hatását közutainkon. Ez­zel a munkakezdések idő­pontjának kijelölésében la számolni kellene, vagyis a városok nagyobb üzemeinek, vállalatainak előbb-utóbb a közlekedés zavartalansága miatt át kell térniük a lépcsőzetes munkakezdésre a már rég ismert fővárosi példa alapján. Zrínyi Péter Vasárnap Szegeden két rangos nemzetkőzi sportese­ményt rendeztek. Acs S. Sándor fotóriporter e két ese­ményről válogatott össze néhány filmkockát. A salakmo­torverseny közel 15 ezres nézőközönségének egy csoportját ábrázolja clsö képünk, majd a két szegedi salakost, a ké­sőbbi győztes Szabó, Darázs párost. Egy babérkoszorú és a két győztes, majd a motorcsónakverseny következik. Elin­dul a mólóról a szegedi Riblzsár Mihály, aztán máris az 500-os papucsok száguldását láthatjuk, végül pedig a bra­vúrosan versenyző Riblzsár Mihály fogadja a gratulációkat Később aztán kiderült, hogy a versenybíróság másképp Mi nem! A Haszkovóban rendezett szabadfogású junior birkózó­világbajnokságon Balla Jó­zsef a nehézsúlyban csupa tusgyőzelemmel szerezte meg a világbajnoki címet. A Szó­regről elszármazott, Vass Jó­zsef mester keze alatt birkóz­ni kezdő versenyző — edzői voltak Benkő Gyula, Kruj Iván, Gáspár Ferenc, Zsib­rita János, valamint Gurics György — hihetetlen akarat­erejéből és szorgalmából küzdötte fel magát az IBV­siker és az idei felnőtt EB­ezüstérem után a dobogó leg­magasabb fokára. * Veszprémben a hét végén 45 egyesület 360 versenyző­jének részvételével rendez­ték meg az atlétikai Balaton­bajnokságot, melyen a Szen­tesi Vfzmű atlétái szerepel­tek igen jól. Katona Sándor bajnokságot nyert, Török Jú­lia pedig idei legjobb ered­ményét dobta. Részletek: Férfiak. Diszkoszvetés: 1. Katona (Sz. Vízmű) 53,06, 3. Kovács K. (Sz. Vízmű) 46,86. Nők. Diszkoszvetés: 5. Tö­rök, (Sz. Vízmű) 47,52. » Kiskunfélegyházán, mint­egy 150 versenyző részvéte­lével rendezték meg a sza­badon repülő modellek Kis­kun Kupa bajnokságát. A szabadon repülő vitorlázó kategóriában Vörös Endre (600. ISZI MK) szerezte meg a győzelmet, míg az ifjúsá­giak versenyét a hódmező­vásárhelyi Kéri Ferenc nyer­te. Csapatban a vásárhelyiek (Kéri, Zsoldos, Napkori) a második helyen végeztek. Ugyanebben a kategóriában vasárnap reggel 8 órakor Szegeden, a repülőtéren ren­dezik meg a dél-magyaror­szági modellezőbajnokságot. Autósport Kézilabda NB II Tiszaföldvár—DÉLÉP SC 16:15 (11:10). Tiszaföld vár, 300 néző, vezette: Kiss és Seöbö. DÉLÉP: Adamkovich — Hevesi (2), Hernádi (2), Tamás (2), Mucsi (2), Gera (3), Tóth (1). Csere: Pádár, Répásy (1), Majoros (1), Dö­mösi (1), Bálint. Az NB Il-es kézilabda-baj­A dr. Antalffy— dr. Tandari páros sikere A XTV. Taurus Rally ver­seny végeredményét vasár­nap hirdették ki. Mint aho­gyan az előzetes számítások szerint várható volt, az ab­szolút győztes a belga Stae­pelare lett, az ugyancsak esé­lyes osztrák Russling előtt, egy ideig árokban volt kény­telen vesztegetni idejét. A magyarok közül a legjobban — és ez sem meglepetés Fer­jáncz kiesése után — a sze­gedi dr. Antalffy—dr. Tan­dari kettős szerepelt a leg­jobban: az abszolút kategó­riában 8384 pontjukkal a har­akiről utólag derült ki, hogy madik helyen végeztek, nokság őszi idényének elsd mérkőzésére győzelmi remé­nyekkel utazott a DÉLÉP férficsapata. Az első percek­ben a hazaiak alaposan meg­lepték a szegedieket, hama­rosan 4:l-es vezetést szerez­tek. A DÉLÉP ezután türel­mes, helyenként jó játékkal egyenlített, s rendre 1—2 gó­los vezetést szerzett, a fél­idő végére azonban ismét ki­engedett. A szünet után meg­ismétlődtek az első félidő­ben látottak. A hazaiak is­mét vezetést szereztek, amit a szegedi csapat egyenlített, majd ismét többször is ve­zetett Jelentősebb előnyre azonban nem tudott szert tenni a szegedi együttes, mert többször is könnyel­műen „eldobálták" a labdát A befejezés előtt két perccel a hazaiak egygólos vezetést szereztek, majd kíméletlen, durva játékkal meg tudták akadályozni az egyenlítést A DÉLÉP hullámzó teljesít­ményt nyújtott a csapat zö­me nem tudta hozni szokott tormáját.

Next

/
Thumbnails
Contents