Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-17 / 193. szám

VasSrmp, 1975. augusztus 17. 3 Dr. Orbán László a városi tanácsnál Tegnap, szombaton délelőtt Ar. Orbán László kulturális miniszter és dr. Pozsgai Imre kulturális miniszterhe­lyettes a városi tanács épü­letébe látogatott, ahol Bá­nyainé dr. Birkás Mária el­nökhelyettes fogadta a ven­dégeket. A beszélgetésen részt vett dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád me­gyei bizottságának titkára, Szabó G. László, a Szeged városi pártbizottság osztály­vezetője és Horváth Mihály, a fesztivál intéző bizottságá­nak titkára. A beszélgetésen időszerű kulturális kérdé­sekről tárgyaltak. Ezután a vendégek megtekintették a nyári tárlatot. Gyárbővítés Háromemeletes üzemépü­lettel bővítik a Zalaegersze­gi Ruhagyárat. Az új üzem­épületben kap majd helyet egyebek között a gyári mo­dell- és nullszériagyártás és a szerkesztés. Itt lesz a gyári bemutatóterem is. Az új üzemépület a jövő év köze­pére készül eL Á „szerencsétlen11 téesz ¥ • joszerencseje Évtizede annak, hogy or­szág-világ értesült a szen­zációról: meleg víz helyett olaj tört fel a tápéi Tiszatáj Tsz újonnan fúrt termálkút­jából. Az ország legnagyobb szénhidrogén medencéje mu­tatkozott be ilyen furcsa mó­don — bár létezéséről a ku­tatók már tudtak, s abban az időben már fúrták a terület első „valódi" olajkútját. A bőven buzgó olajnak min­denki örült. Csak a Tiszatáj Tsz érezte magát szerencsét­lennek: nem elég, hogy gaz­dasági épületeiket, jószágai­Itat eláztatta a zabolátlanul feltörő fekete massza, az olajon „elcsúszott" egész nagyszerű tervük a zöldség­kombinát kialakítására. A termálvízzel ugyanis hatal­mas üvegházakat kívántak fűteni, primőröket termesz­teni. Újabb termálkút fúrá­sát azonban nem engedélyez­tek, hiszen a geológusok ak­kor már gondosan ügyeltek a mélyben uralkodó erők egyensúlyára, a nyomásvi­szonyokra és egyéb szem­pontokra.' Az „olajzivatar* elülte után hamarosan kiderült, hogy nem is érte olyan nagy szerencsétlenség a Tiszatáj Tsz tagságát Igaz, alapve­tően meg kellett változtat­niuk a termelés struktúráját, egész rendszerüket át kellett hangolniuk a termálvízről földgázenergiára, a primőr­termesztésről a hústerme­lésre. Az anyagi fedezet előte­remtésében azonban az olaj­ipari valóságos mecénásnak bizonyult. Több mint 150 millió forint különleges kár­térítésben részesítették a környező mezőgazdasági nagyüzemeket, s ebből je­lentős összeget a Ti sza táj Tsz kapott A sokmilliós összeg­ből a termálfűtéses zöldség­kombinát helyett földgázfű­téses húskombinátot létesí­tettek, ahonnan csaknem tíz­ezer hízott sertés kerül ki évente. A takarmányozás elősegítésére ugyancsak földgázfűtéses, úgynevezett forró levegős lucerna-, illetve takarmányszárító, majd ta­karmánykeverő berendezé­seket helyeztek üzembe. A kombinátot korszerű új vá­góhíd teszi teljessé, amely évente húszmillió forint ér­tékű hentesáruval segíti Sze­ged és környéke lakosságá­nak ellátását. 1 Mindez a szövetkezet tag­ságának tavaly harmincezer forintos -keresetet biztosított személyenként. A modern állattenyésztő és feldolgozó berendezések kezelése azon­ban kevesebb munkaerőt igé­nyel, mint a hagyományos mezőgazdálkodás. Ezért jó néhány tsz-tag is beállt olaj­bányásznak. A jó keresetet figyelembe véve, az egykori olajkitörés rájuk sem hozott hát szerencsétlenséget, ha­nem — új köszönési formá­juk szerint inkább — „jó­szerencsét". Dobó Balázs Sikeresen zárult a könyvtárosi tanfolyam Tegnap, szombaton befe­jeződött az SZMT oktatási központjában tartott alapfo­kú könyvtárosi tanfolyam. A kéthetes kurzusra Csong­rád megye tanácsi, valamint Kiskun megye szakszervezeti letéti könyvtáraiból érkez­tek résztvevők, több mint hatvanan. Előadások keretében is­merkedtek meg többek kö­zött a megye könyvtári há­lózatával, a könyvtárak ál­lományának feltárásával, raktározásával, a katalógus­készítés munkájával. A szak­ma gyakorlati tudnivalói mellett elméleti kérdések­kel is foglalkoztak: a művé­szeti neveléssel és ízlésfej­lesztéssel, a közművelődési határozatbői adódó felada­tokkal, a klubok olvasómoz­galmának kiszélesítésével. Az előadásokat könyvtárlá­togatások, bel- és külpoliti­kai tájékoztatók egészítet­ték ki. A tanfolyam rendkívül si­keresen zárult. A résztvevők már a játékos irodalmi, szakmai vetélkedőn is alapos tudásról adtak számot, a zá­róvizsgán kitűnő és jó ered­ményt értek eL Mindannyian megkapták az alapfokú könyvtárosi tevékenységre jogosító bizonyítványt és ok­levelet. Paradicsom­idény Az uborkaszezon derekán megkezdődött a Szegedi Konzervgyárban a paradicsom idénye is. A gyáriak az idén legalább 2 és fél ezer vagonnyi paradicsomra számítottak, de a változékony időjárás okozta nehézségek miatt meg kell elégedni ennek háromnegyed részével. A paradicsomból egyebek között ivóiét és lecsót készítenek. Első képünkön: A ládákban beérkező paradicsomot az udvaron rakodó­lapokra helyezik. Innen emelővillás targoncával hordják az üzembe. — Lépcsős száUitóhevederröl — második felvéte­lünk — mosomedencebe jut a paradicsom. Fejlődésünk és feladataink Irta: BáUnt József államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Az 1975. évi terv a termelési és felhasz­nálási feladatokat a népgazdasag egyen­súlyi helyzetének vizsgálatából kiindulva iranyozta elő, és követelményként jelölte meg a termelés és az életszínvonal eme­lését, a gazdasagos — a belföldön és kül- . földön keresett — termékek termelésének fokozását, a gazdasagtalan termékek ter­melésenek korlátozását, a hatékonyság nö­velését, a belső tartalékok feltárását. En­nek megfelelően a nemzeti jövedelemnek 1975-ben 5—5,5 százalékkal kell emelked­nie, és így az év folyamán megközelítőleg 400 milliárd forint új értéket kell létre­hozni. m 'A tervszerű fejlődéshez szükséges esz­közök folyamatosan rendelkezésre álltak. Az év kezdetén a termelő állóeszközök (épületek, gépek, berendezések) értéke 1000—1100 milliárd forint, az anyagkészle­tek értéke, beleértve a befejezetlen és fél­kész termékeket, csaknem 200 milliárd fo­rint volt. A társadalmilag szervezett mun­kában mintegy 5,1 millió dolgozó, a né­pesség 48,5 százaléka vesz részt, kiknek szakmai tapasztalata, szaktudása maga­sabb szinten áll, mint korábban. A foglalkoztatottak száma az adott né­pesség-összetétel mellett 1975-ben nem változhat számottevően. Ez év kezdetén a munkaképes korú népesség száma va­lamivel kisebb volt, mint egy évvel ez­előtt. A foglalkoztatottság kismértékű nö­vekedése az utóbbi években már kizáró­lag a nők fokozódó munkába állásából adódott, az aktív kereső férfiak száma­csökkent. Az eddigi adatok arra utalnak, hogy 1975-ben az ipari és építőipari lét­szám együttvéve lényegében nem változik, a mezőgazdasági dolgozók száma tovább csökken, a szolgáltatási ágazatokban a foglalkoztatottak száma pedig emelkedik. Az első félévben a termelés lényegében az előirányzottnak megfelelően az iparban 6,0 százalékkal, a kivitelező építőiparban pedig 7,0 százalékkal emelkedett. Jelen­tősen nőtt a mezőgazdasági termékek fel­vásárlása. Az ipari termelés ez évi növekedése el­sősorban a hazai és a szocialista piacok igényeinek bővülésével függött össze, a fejlett tőkés piacokon értékesítési lehetősé­geink kedvezőtlenebbé váltak, tőkés ex­porttervünk nem teljesült. A beruházások és a szocialista viszonylatú export növe­kedésének hatására legnagyobb mértékben a gépipar termelése nőtt. Folytatódott, ha nem is mindenütt a kívánt mértékben, a gyártmánycserélődés, azaz a korszerű, új termékek gyártásba vétele és az elavult, gazdaságtalan termékek termelésének megszüntetése. A termékszerkezet-módo­sítás érdekében ebben az évben több nagy ipari objektum építését meggyorsították. Ipari anyagokból és termékekből a bel­földi ellátás — néhány kivételtől eltekint­ve — kielégítő volt Intézkedéseket dol­goztak ki az energia- és anyagtakarékos­ságra. Kedvező jelenség — és a takaré­kosabb anyaggazdálkodásra utal —, hogy a tőkés országokból származó anyagim­port növekedési üteme az év folyamán mérséklődött. A legnagyobb felhasználók, az iparvállalatok, kisebb mértékben nö­velték villamosenergia-felhasználásukat, mint a korábbi években. A termelés növekedése az Iparban tel­jes egészében a termelékenység emelke­déséből adódott. Nemzetközi összehasonlí­tásban azonban termelékenységi színvona­lunk így sem kielégítő. Több országban az ipar termelékenysége a magyar iparénak körülbelül kétszerese, két és félszerese. Az ipar műszaki színvonalának vizsgálata azt mutatja, hogy az alacsonyabb terníelé­kenységi színvonal nem csak a technikai elmaradottságból, hanem más tényezők­ből, a munkaidő és a kapacitások nem mindig és mindenütt megfelelő kihaszná­lásából, a nem kielégítő munka- és üzem­szervezésből adódik. A magyar ipar ter­mékei a műszaki színvonal tekintetében kevésbé maradnak el számos országtól, mint a termelékenység vonatkozásában. Kézenfekvő tehát, hogy a gazdasagosság, a versenyképesseg fokozása társadalmi fontosságú ügyünk. A mezőgazdaság termelése az utóbbi években folyamatosan emelkedett., és elő­reláthatóan ebben az évben is nő. Ezt azért helyénvaló hangsúlyozni, mert az időjárási körülmények ebben az időszak­ban gyakran voltak kedvezőtlenek. Nem kedvezett a talaj-előkészítés és őszi vetés­munkaknak a múlt év végi rendkívüli csa­padékos időjárás. Azóta egyes területeket árvíz, belvíz borított el. A politikai céljainknak megfelelően az elmúlt években lényegében megoldódott az ország kenyér- és takarmánygabona-el­látása. Az idei kenyérgabona-termés, bár a tavalyi és a tervezett szintet nem éri el, a hazai szükségletet fedezi. A cukorellá­tás biztosítása érdekében jelentősen növel­ték a cukorrépa vetésterületét. Az ipari növények, a kukorica, a burgonya, a zöld­ségek és a gyümölcsök hozamai általában kielégítőnek, illetve kedvezőnek ígérkeznek. Az eredményekben szerepe van az agro­technika fejlődésének, az iparszerű ter­melés, az úgynevezett termelési rendsze­rek térhódításának, a mezőgazdasági dol­gozók növekvő szakképzettségének. Fejlődik és korszerűsödik az állatte­nyésztés is, javult az állatállomány minő­ségi összetétele. A múlt évi visszaesés után — a Szovjetunió megrendelései jóvol­tából — együttvéve nőtt a vágómarha- és marhahúsexport. Év közepén a sertés- és a kocaállomány kisebb volt az egy évvel korábbinál, a nem kfvánatos csökkenés megakadályozá­sára intézkedések történtek. A belföldön felhasznált nemzeti Jöve­delemnek körülbelül háromnegyede fo­gyasztásra kerül. A lakosság fogyasztása az elmúlt években folyamatosan emelke­dett, 1974-ben 7 százalékkal. A növekedés 1975-ben folytatódott. Nőttek, eddig a ter­vezettnél is nagyobb mértékben, a lakos­ság jövedelmei, a munkabérből, mezőgaz­dasági termelésből, társadalmi juttatásból származó pénzbevételek egyaránt. A tár­sadalompolitikai célokkal összefüggésben legjelentősebben a pénzbeni társadalmi juttatás nőtt. A nagyobb jövedelem, ki­elégítő áruellátás mellett, nagyobb fo­gyasztást tesz lehetővé. A kiskereskedel­mi forgalom az I. félévben folyó árakon számítva 11,4 százalékkal, az árszínvonal pedig 3.9 százalékkal emelkedett, így a vá­sárolt árumennyiség 7,2 százalékkal volt több, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. 1974-ben a tőkés világpiacon az energia­hordozók és a nyersanyagok árai jóval nagyobb mértékben emelkedtek, mint az ipari késztermékek, és néhány kivételtől eltekintve, a mezőgazdasági eredetű ter­mékek árai. Az ilyen árváltozások, azokat az országokat, melyeknek importjában az energiahordozóknak és a nyersanyagoknak, exportjukban pedig az ipari késztermékek­nek és a mezőgazdasági eredetű termékek­nek van nagyobb súlya, kedvezőtlenül érinti. Magyarország — természeti adott­ságai, gazdasági szerkezete miatt — köz­ismerten ezek közé az országok közé tar­tozik, így nem mentesült és nem is men­tesülhetett a kedvezőtlen hatásoktól. 1974­ben a tőkés devizákban megvalósult be­hozatalunk mintegy 40 százalékkal, kivi­telünké ennél kevésbé: 19 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A kiviteli és a behozatali árindex hányadosa (119:140 = 85), az úgynevezett külkeres­kedelmi cserearány-mutató azt fejezi ki, hogy 1974-ben ugyanezért az egységnyi importért 15 százalékkal többet kell ex­portálnunk, mint 1973-ban. A forgalom adott mennyisége mellett belföldi árakon az importban hozzávetőlegesen 35 milliárd forint árveszteség, az exportban mintegy 15 milliárd forint árnyereség, egyenlegé­ben körülbelül 20 milliárd forint árvesz­teség keletkezett. 1975-ben, az eddig rendelkezésre álló adatok szerint, folytatódott a behozatali áraknak a kiviteli árakat meghaladó emelkedése, de az 1974. évinél jóval ki­sebb mértékben. Előzetes számítások sze­rint a cserearányromlás 5—10 százaléknyi­ra becsülhető. Külkereskedelmi forgalmunk nagyobb részét a szocialista országokkal rubelben bonyolítjuk le. A rubelárak az elmúlt években, így 1974-ben is, lényegében vál­tozatlanok voltak, ezért a cserearány is állandó volt. A tartós világpiaci árváltozá­sok bizonyos idő elteltével a rubelárakat is érintik, így 1975-től a rubelforgalomban is cserearányromlással kell számolnunk. E cserearányromlás azonban lényegesen ki­sebb lesz, mint a tőkés devizák esetében volt. Az első félévi fejlődésünk töretlen, ter­vünk reális. Az év hátralevő részében az erőket a népgazdasági tervben, a párt- és kormányhatározatokban megjelölt felada­tok következetes végrehajtására kell össz­pontosítani.

Next

/
Thumbnails
Contents