Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-13 / 163. szám

87 * Vasárnap, 1975. július é. Egészségügy- és szociálpolitikánk megvalósításának eredményei, problémái és feladatai 175 ii'initlc Tf\- . m * m m _ — .. — — . • _ GTIMTIMIOT nr K megyei pártbizottság 1975. június 18án megtárgyalta „Az egészségügyi- és szociálpolitikánk eredményei, problémái és feladatai" című előterjesztést A megyei pártbizottság állásfoglalását a következőkben ismertetjük. Az egészségügyi helyzet jellemzői Az egészségügy a párt életszínvonal-politikájának fontos része, hiszen a lakosság életkörülményeinek javulásához szervesen hozzátartozik a társadalmi, gazdasági viszonyokkal. illetve a technikai és a tudományos fejlődéssel összhangban álló, színvonalas egészségügyi ellátás. A múlt és a jelen, kontrasztja e téren is élesen kirajzolódik. A felszabadulás előtt megyénk területén az országos átlagnál magasabb volt a tbc, a trachoma és más népbetgség. A lakosságnak csupán 20 százaléka részesült társadalombiztosításban. Ez az arány a felszabadulást követően rohamosan javult, és 1951-ben már a lakosság 45 százalékára kiterjedt. Napjainkra az ingyenes egészségügyi ellátás társadalombiztosítási jogból állampolgári joggá lett. Megyénk egészségügyi ellátását kedvezően befolyásolja a városi lakosság országosnál magasabb aránya. Kedvezőtlen körülmény viszont az, hogy a népesség egyötöde külterületen — tanyán — él. A földrajzi helyzet is okoz nehézségeket, amely elsősorban a terület mély fekvéséből adódó időjárási viszonyokkal függ össze. A foglalkoztatottság történelmileg kialakult, és mai sajátosságai is befolyásolják az egészségügyi és a szociális ellátás igényeinek feltételeit. A sok mozgásszervi betegség oka meglelhető a kubikosok és a hagymakertészek korábbi, valamint az olajbányászok mai munkájának körülményeiben. A kendergyárak és a textilüzemek a zajártalommal okoznak jelentős számú egészségkárosodást. Megyénkben a természetes szaporodás mértéke 1973-ig igen alacsony volt. A halálozások aránya meghaladta az országos átlagot A megváltozott életkörülmények, a javuló egészségügyi gondoskodás, valamint a kedvezőtlenül alacsony születési arányszám következtében — ez utóbbi kapcsán statisztikai szempontból is — megnőtt a népesség átlagéletkora. A 60 évesnél idősebbek aránya minden eddiginél magasabb, ugyanakkor a 15 éven aluliaké nem éri el a 20 százalékot A produktív korú népesség száma és aránya — átmeneti csökkenés után — növekvő tendenciájú. A megye népességének fele aktív kereső, arányuk 2 százalékkal magasabb az országosnál. Az egészségügyi létesítmények és a szellemi erők jelentős része Szeged városhoz kötődik. Az egyes települések egészségügyi alapellátottsági szintje erősen differenciált. Intézményeink nagy része korszerűtlen épületekben működik. Pártunk X. kongresszusa és az 1970-es megyei pártértekezlet egyaránt alapvető feladatként határozta meg a járóbeteg-ellátás színvonalának fejlesztését és a kórházak rekonstrukcióját. Az elmúlt öt évben lényegesen javultak a szakrendelő intézeti járóbeteg-ellátás feltételei. Továbbra is gondot okoz a fekvőbeteg-ellátó intézmények zsúfoltsága, hiszen évek óta alig változik a 10 ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma. Megyénk egészségügyi ellátásában kiemelkedő a Szegedi Orvostudományi Egyetem szerepe. Ez az intézmény képezi az ország orvos-, fogorvos-, gyógyszerészutánpótlásának számottevő részét, és magas színvonalon hozzájárul a lakosság gyógyításához is. Egészségügyi intézményeink nemcsak a megye lakosságát látják el, vonzáskörzetük kiterjed az egész Dél-Alföldre. A klinikákon magas színvonalú, országosan elismert gyógyító tevékenység folyik. Ezt elsősorban a speciális osztályok, az újabb diagnosztikai és terápiás eljárások alkalmazását folyamatosan megvalósító profilosztályok biztosítják, melyek az ország egész területéről fogadnak betegeket. AIV. ötéves tervben meghatározott feladatok teljesítése A TV. ötéves tervben elfogadott fejlesztések 1975. végéig zömmel megvalósulnak. Elkészült a szegedi 150 ágyas ideg-elmeosztály, a szegedi megyei és a szentesi városi rendelőintézet, a Csongrád városi rendelőintézet építése az idén befejeződik. A makói városi kórház rekonstrukciója elkezdődött. A tervezett 14 körzeti rendelőegységből 8 készült el. A tervezett 460 bölcsődei férőhely helyett — az év végére — 520 férőhelyfejlesztéssel számolhatunk. Bővül az öregek napközi otthonának hálózata: a tervezett 4 helyett eddig 8 megvalósult, s még az idén újabb 3 létrehozása várható. A tervezett két gyógyszertár helyett 4 megépül, és 9 gyógyszertárat korszerűsítettünk. Szentesen 32 személyes orvosszállás, Hódmezővásárhelyen 44 személyes nővérszállás épült, ugyanitt elr A megyei pártbizottság állásfoglalása készült a véradóállomás. Ezekre a feladatokra a tervezett 131 millió forint helyett mintegy 197 millió forint a tényleges ráfordítás. A Szegedi Orvostudományi Egyetem területén befejeződött a Biológiai Intézet építése, elkészült a 65 személyes nővérszállás, a Sebészeti Klinikán tanterem és 24 ágyíejlesztés valósult meg. Tervek szerint — bár több éves késéssel — ez évben elkészül az I. és II. számú Belgyógyászati Klinika intenzív osztálya, valamint az L számú Sebészeti klinika művese-állomása. Az egyetem területén 1975. végéig — öszszességében — mintegy 45 millió forint értékű felújítás valósul meg. Korszerűbbé vált a szervezeti struktúra és az irányítás Az egészségügyi törvény és a tanácstörvény szellemében az Egészségügyi Minisztériummal együttműködve korszerűsítettük a megye egészségügyi szervezetét és annak irányítását. A helyi tanácsok önállóságéi, felelőssége és feladata — az új tanácstörvény értelmében — az egészségügy terén is megnövekedett. Községi hatáskörbe kerültek: a körzeti egészségügyi szolgálat, a területi bölcsődék és az öregek napközi otthonai. A megyei, a Szeged megyei városi tanács és a Szegedi Orvostudományi Egyetemhez tartozó egészségügyi intézményhálózat közötti együttműködés megteremtésére koordinációs bizottság alakult. Ez a bizottság kidolgozta az intézmények közötti munkamegosztást, és az egész megyére kiterjedő betegbeutalás rendszerét. Előrelépés történt a kórházak irányításában is. Szegeden, Szentesen és Makón függetlenített igazgatók vezetik a kórházat, akik fekvőbeteg-osztályt nem vezetnek. A közegészségügyi, járványügyi ellátás fejlesztésével megtörtént a megyei és a szegedi állomások összevonása. A szentesi kórház megyei jellege megszűnt, a megyei kórházigazgatói feladatok végzésére, a gyakorlati szakmai irányítás folyamatos összehangolására operatív bizottság ala- . kult. 1974 elejétől új megyei szakfőorvosi rendszer működik. Korábban a szakfőorvosi feladat a megyei kórház intézményéhez kötött munkakör xolt 1974 óta meghatározott időre történő megbízással az egyes szakterületek legjobb szakemberei látják el a szakfőorvosi feladatokat — függetlenül attól, hogy mely intézményben dolgozik. Az utóbbi időben több egyetemi tanár és docens is kapott ilyen jellegű megbízatást Személyi feltételek, etikai helyzet A megye egészségügyének személyi feltételei is javultak 1970 óta. Az orvosok száma 152-vel emelkedett, és az egészségügyi dolgozók létszáma jelenleg mintegy 6800, közülük csaknem 5000 nő. Az egészségügyi szakdolgozók száma 2700. Az egészségügyi dolgozók 33 százaléka 30 éven aluli. Szegeden az orvosegyetem három karára évente 300 hallgató kerül felvételre. Az elmúlt négy esztendőben az egészségügyi intézmények káderellátottsága kedvezően fejlődött. Az intézményvezetők között ugyanakkor magas az idősek aránya — 43 százalékuk 50 éven felüli —, és kevés a párttag. Az MSZMP Központi Bizottsága 1970-es nőpolitikái határozata szellemében észrevehetően javult a nők szakképzettsége és vezető funkcióba állítása. A szakképzésben előrelépés az is, hogy a Szegedi Orvostudományi Egyetem a megye kórházait bevonta az általános orvosi kar hallgatóinak gyakorlati oktatásába. A szakemberképzés és a káderutánpótlás érdekében tett erőfeszítések jelentősek, de nem kielégítőek. Tapasztalataink egyértelműen igazolják, hogy az egészségügyi dolgozók, orvosok és szakkáderek döntő többsége hivatásának megfelelően, magas színvonalon és lelkiismeretesen, odaadással végzi feladatát. Fontos, hogy ezt a tisztességes döntő többséget elismerjük, támogassuk és tátnaszkodva munkájukra, fellépjünk a meglevő etikai problémák ellen. Tapasztalható ugyanis, hogy az egészségügy területén is vannak a szocialista etikával szembenálló magatartási problémák. Etikai probléma például, az, ha az egészségügyi dolgozó nem tart lépést a gyógyítás-megelőzés fejlődésével, vagy ha az orvosok egymás közötti nem megfelelő kapcsolata rontja a gyógyítás hatékonyságát; de ide sorolhatók a hálapénz, az ágyárulás, mint törvénybe ütköző esetek is. A szocialista etika betartása nem csak az egészségügyi dolgozók, de a betegek feladata is. Ezekben a kérdésekben az eszmei, politikai nevelőmunka, a rendelkezések következetes betartása és betartatása, s ha szükséges — éppen a tisztességes többség védelmében —, új, határozottabb adminisztratív intézkedések bevezetése is indokolt. Szükségesnek tartjuk, hogy a pártszervezetek, a szakszervezetek és mindenekelőtt az intézmények állami vezetői ezzel a kérdéssel sokoldalúan foglalkozzanak, és jobban éljenek az egészségügyi törvény adta lehetőségekkel. Az etikai helyzet folyamatos javítására megyei etikai akcióprogram készült. Az etikai irányelv- és feladatterv megfogalmazza azokat a normákat, amelyek az egészségügyi tevékenységben elvárhatók, és teljesítésüket ellenőrizni szükséges. Hasonló programok az intézményekben is segítik az etikai munkát. Tények és adatok a javuló ellátásról Jól halad a népesedéspolitikai határozat végrehajtása. Korábban — az élveszületések arányszámát tekintve — a megyék között utolsó előtti helyre kerültünk, és az ezer lakosra számított élveszületettek száma 13,2 volt. Ma ez az arány 16,3-ra változott. A jelenlégi születési arány már biztosítja a népesedéspolitikai határozatban megfogalmazott célok elérését. A korábbinál több család vállalja a gyermeket, s 44 százalékkal csökkent a terhességmegszakítás. A korszerű fogamzásgátlókat egy év alatt 50 százalékkal több nő veszi igénybe. Megyénk lakossága 6 ezer fővel növekedett 1970 óta. A családvédelmet 14 család- és nővédelmi tanácsadó szolgálja. Kettőszázharmincezer nő él megyénkben, s közülük aktív kereső 92 ezer. Az egészségügyi szakfeladatokat 79 szülész-nőgyógyász szakorvos, 90 általános orvos és 164 körzeti védőnő és 5 mozgó szakorvosi szolgálat látja el. A szülészeti, nőgyógyászati ágyak száma kedvező, valamennyi szülés intézetben történik. Magas azonban az .egy védőnőre jutó lakosszám, 2813, hiszen az országos átlag 2563. Kevés a szülészetinőgyógyászati szakrendelési órák száma, mert 10 ezer lakosra 1,2 óra jut, az országos 1,6 átlaggal szemben. A városokban kiépült a gyermekorvosi hálózat. Csökkent a csecsemőhalálozás, a koraszülöttek száma viszont magasabb az országos átlagnál. Bölcsődei hálózatunk 1970-ben 6,8, 1974ben 9,8 százalékos ellátottságot tett lehetővé — 119, illetve 126 százalékos férőhely-kihasználtság mellett, s ezzel most országosan a 17. helyen állunk a megyék között. A napközi otthonos óvodákban a negyedik ötéves terv végére 65 százalékos ellátottságot terveztünk, jelentős társadalmi segítséggel azonban a megyében 76, A csanyteleki új egészségház. (Fotó; Enyedi Zoltán^ Szegeden pedig 80 százalékos elhelyezési arány valósult meg. A férőhelyszám növelése mellett ehhez a férőhelyek 113 százalékos kihasználtsága is hozzájárult. Az igényeket így sem tudjuk teljesen kielégíteni. Jól kiépült a gyógyító-megelőző hálózat, az alapellátástól a klinikákig. Egy körzeti orvosra 2247 lakos jut, amely — tekintettel a tanyai települések sajátosságaira — magasabb az országos átlagnál. Az országos vidéki átlagnál kedvezőbb a fogászati ellátás. Az üzemi egészségügy feltételei javultak, a dolgozók egészségvédelmét 16 főfoglalkozású és 61 részfoglalkozású orvos, 240 üzemorvosi óraszámban látja eL Az iskolaegészségügyi feladatokat megyénkben 45 körzeti gyermekszakorvos, 12 iskolaorvos végzi. A gyógyító-megelőző munka sajátos módszere a gondozás, amely az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését szolgálja. Évenként rendszeres a lakosság szűrővizsgálata, a gümőkór népbetegségjellege gyakorlatilag megszűnt. Az ideggondozók forgalma 1970—74. között megduplázódott. A bőr- és nemibeteggondozó hálózat eredményese működik. Magas a mozgásszervi megbetegedések aránya. A reumatológiai betegségek száma évről évre növekszik, ilyen jellegű fekvőbeteg-osztály azonban mind ez ideig nem működik. Közegészségügyi és járványügyi szempontból megyénk helyzete kedvező. A városok, községek vezetékes vízzel való ellátása jó, a csatornázás azonban messze elmarad ettől. Településeink levegőjének tisztasága kielégítő. Az élelmezés-egészségügy kedvezőtlen körülménye miatt növekedett az ételmérgezések száma. A munkakörülmények javulásával kedvezően alakul a munkaegészségügy helyzete. A járványügyi helyzet jobb az országosnál. A járványos májgyulladás 1970-től fokozatosan csökken, a vérhasesetek száma 1974-ben az országos átlag felére csökkent A kötelező védőoltás teljesítése közel 100 százalékos. A diftéria, a szamárköhögés, a járványos gyermekbénulás megszűnt A kanyaró lényegesen csökkent. Változó képet mutat az influenza, az oltások mintegy felére csökkentik a megbetegedések arányát. Megnövekedett a vadon élő állátok veszettsége miatt a háziállatok fertőzési lehetősége, így az itt alkalmazott védőoltások száma is emelkedett. Széles körű szociális gondoskodás A szociálpolitikának a felszabadulást követő 10—15 évben alapvető célja volt az előző társadalmi rendszerből visszamaradt, valamint a háború által előidézett problémák megoldása: elemi létfeltételek biztosításával a szegénység felszámolása, a háború sérültjeiről való gondoskodás, szociális intézmények létrehozása stb. Az 1960-as évektől a létfenntartást biztosító célja mellett előtérbe került az életszínvonal-különbségeket kiegyenlítő szerepe. Szociálpolitikánk fő feladata napjainkban a munkaviszonnyal összefüggő szociális juttatások biztosítása, és azoknak a 18 éven felüli állampolgároknak a segítése, akik életkoruk, vagy egészségi állapotuk folytán, önhibájukon kívül, társadalmi támogatásra szorulnak. Külön figyelmet igényel a társadalmi támogatásra szoruló öregek helyzete. A 60 év felettiek aránya országosan 16,8, megyénkben 20,2 százalék. Mintegy 7 ezer egyedül álló öreg él megyénkben, közülük 1100-nak indokolt lenne a szociális otthoni elhelyezése. A szociális otthoni elhelyezésre múlt év december 31-én 192-en vártak. A szociális gondoskodás intézményesen 11 szociális otthonban történik. Ennek az intézményhálózatnak az épületei csak részben felelnek meg rendeltetésüknek. Az utóbbi időben mind nagyobb a területi szociális gondozási formák szerepe, növekszik az öregek napközi otthonai és a házi szociális gondozás iránti igény. Az elmaradott körülmények között élő népesség, köztük különösen a cigánylakosság helyzetének javítására több párt- és állami intézkedés született. Csupán az elmúlt 10 évben 163 cigánycsalád költözött új lakásba, és négy község felszámolta a korábbi lakótelepüket. A cigánylakosság közül mind többen bekapcsolódnak a termelőmunkába, gyermekeik tanulásával és egészségügyi helyzetükkel sokoldalúan foglalkoznak a tanácsok, a pedagógusok, az egészségügyi és más szakemberek. A közétkeztetés területén az üzemi étkeztetés helyzete megfelelő. Nehézségekkel küzdünk a gyermekélelmezésben, különösen Szegeden és Hódmezővásárhelyen. Óvodákban napközis ellátásban részesül 11070 gyermek, a berírtak 92,3 százaléka. Az általános iskolákban napközis étkeztetésben részesül 13 540 gyermek, a beírtak 32,9 százaléka. A diákélelmezés feltételei szűkösek, ezért a menzai étkeztetés helyett számos egyetemi hallgató, általános és közéipskolai tanuló vendéglátói és egyéb üzemi étkeztetést vesz igénybe. Az üzemi étkeztetést igénybe vevő dolgozók száma 1971—74. év időszakában 29,5 százalékkal emelkedett, számuk 1973-ban elérte az 59 (Folytatás a i. oldalon.)