Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-02 / 153. szám

65. évfolyam 153. szám 1975. július 2., szerda Ára: 80 fillér Az eső miatt leálltak a kombájnok A " •• wr JOVO összefüggései M unkában, politikai eseményekben gazdag évadot ha­gyunk magunk mögött. Amit túlhaladtunk, a nagy, visszatekintő összegezések szakaszát, azzal a nyu­godt tudattal zártuk le, hogy gyümölcsöző ciklus volt, a po­litikai és a gazdasági életben egyaránt. Most azonban előre kell néznünk, a holnap közvetlen feladataira, a holnapután, a jövő összefüggéseire, különösen, ami gazdasági tenniva­lóinkat illeti. Az élet nem áll meg, még akkor sem, ha a nyári va­kációk szezonja van: folyamatosságot követel mindenben. Vissza kell nyúlnunk a XI. pártkongresszus határozataiból, s ezt megelőzően, az 1974 decemberi központi bizottsági ülés témaköréből adódó nagyon fontos feladatainkhoz. Ne­vezetesen ahhoz a kérdéshez: hogyan tovább a jelenleg ki­alakult világgazdasági körülmények között? Hogyan tovább annak a nagy leckének a megoldásában, amelyet a cél­szerűbb gazdaságszerkezet, az ésszerűbb, takarékosabb, ha­tékonyabban szervezett munka követel? Nem holnap, nem holnapután, hanem most, halogatás nélkül. Ami a világgazdasági helyzet különféle hatásait és az abból adódó tennivalókat illeti, hosszú lejáratú tendenciák­kal kell számolni. Ez azt jelenti, hogy tovább folytatódik a tőkés devizák inflálódása, s ezzel összefüggésben a nyers­anyagárak növekedése. A gazdaság működetetéséhez szűk­seges nyersanyagokért nemcsak többet kell fizetni a jövőben is, banem beszerezhetőségük is nehezebb, mint azelőtt. Jólle­het, ezeknek a hatásoknak egyrészét erősen mérsékelni tudja, sőt el is háríthatja például a KGST-országoknak a buda­pesti ülésszakon elfogadott terve. De aki belegondol a gaz­dasági tervezés számtalan összefüggést felölelő munkájába, az megérti, hogy most egy hosszú, szívós, következetes és nagyon alaposan átgondolt tevékenységről van szó. És nem­csak a tervezők, hanem a gazdaság minden szektora, vég­eredményben az egész társadalom részéről. Függetlenül a világgazdasági összefüggésekből szárma­zó új feladatoktól, az is hosszú idő óta ismert, hogy a gaz­dasági terhek csak úgy csökkenthetők, a kitűzött célok csak úgy érhetők el biztonságosan, ha nem kell számolni olyan méretű veszteségekkel, mint amelyek például a még mindig nem kielégítő szintű munkaszervezéssel, a hatékonyság, a gazdaságosság helyenként alacsony szintjével függnek ösz­sze. Mindezeket ismernie, tudnia kell társadalmunknak, hogy a reális helyzetből induljon ki a közgondolkozás. Mi­közben azonban komolyan és felelősen szólunk a dolognak erről az oldaláról, teljes joggal említhetjük meg a hatá­rozottság, a bizalom és az egység szerepét is, amely nem kevésbé fontos eleme a jelenlegi helyzetnek. Társadalmunk egészséges és derűlátó. Nincs hiány aka­ratban és szorgalomban. Ezt éppúgy mutatják a tagadhatat­lan munkasikerek az iparban, mint a gyönyörűen és lelki­ismeretesen megművelt határ, a jó terméskilátások a mező­gazdaságban. Aki utazik bárhol is az országban, nem tudja levenni szemét az építés, a megújulás, a gyarapodás jelei­ről. A tegnap még nem volt, ma már ott magasodó ipar­telepek, lakótelepek, családi házak látványáról, városok, nagyközségek átváltozásáról, egy új életmód és életforma lüktetésének megnyilvánulásairól. De talán még e minden­napi látványnál is erőteljesebb az a benyomás, amely be­lülről, az emberi bizakodásból árad. S ha ez nem is olyan közgazdasági kategória, amit számokba vagy statisztikába lehetne foglalni, erős és fontos tényező marad helyzetünk­nek a jövőben is. A tapasztalat, a közös munka megtanította az embere­ket arra, hogy ebben a szellemben lehet alkotni, er­re a szellemre lehet építeni, s így minden ügyünket alkotó módon, józanul és tettre készen tudjuk megközelí­teni, megoldani. Nem becsüljük le sem a nehézségeket, sem gazdasági feladataink természetének bonyolult voltát. De joggal vesszük számításba azt, ami eddig is egyik leg­nagyobb erőforrásnak bizonyult: a szocialista egység és a sok próbát kiállt kölcsönös bizalom létét, jótékony műkö­dését. 1977 végére: Elkészül a hatodik HULDEX-üzem Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASPART KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉT JÜLIUS 2-ARA, MARA, ÖSSZEHÍVTAK. A POLITIKAI BIZOTTSÁG AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK TAPASZ­TALATAIRÓL, A KB 1974. DECEMBER 5-1 HATÁROZATA VÉGREHAJTÁSÁ­NAK HELYZETÉRŐL SZÓLÖ ELŐTERJESZTÉSEK MEGVITATÁSÁT. VALA­MINT MAS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK TÁRGYALÁSÁT JAVASOLJA A KÖZPONTI BIZOTTSÁGNAK. Az E5-ös út forgalmának gyorsításáért: Ma megnyitják Szegeden a Tolbuhin sugárutat Kiss Dezső miniszterhelyettes megbeszélése Csongrád megyei párt­és tanácsi vezetőkkel legutóbb április elején vett részt Szegeden útépítési koordinációs értekezleten Kiss Dezső közlekedés- és posta­ügyi miniszterhelyettes. Kedden ismét Szegedre látogatott, hogy tanácskozzon a Csongrád megyei párt- és tanácsi ve­zetőkkel, és közösen meghatározzák a legszükségesebb ten­nivalókat; meggyorsuljon az építkezés, illetve határidőre elkészüljenek Szegeden a legfontosabb, a minisztérium fel­ügyelete alá tartozó utak. A megyei tanács székházában tar­tott koordinációs megbeszélésen részt vett dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke, Szabó Sándor, a megyei pártbizottság. Deák Béla, a szegedi városi pártbizottság tit­kára, Papp Gyula, a városi tanács elnöke'. Jelen voltak a megbeszélésen a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium il­letékes főosztály-, illetve osztályvezetői, továbbá a szegedi útépítő munkában részt vevő vállalatok igazgatói is. A legfontosabb munkák elkészültek A Tatabányai Szénbányák­tól elküldték Katowicébe a HALDEX hatodik lengyelor­szági meddőfeldolgozó üze­mének teljes tervdokumen­tációját. A korszerű, új üze­met Brzezinka településen építik fel. Óránként 240 ton­na meddőből választja majd ki a magas fűtőértékű sze­net. A szén kinyerése után fennmaradó meddőanyagot a cement-, a tégla- és más iparág alapanyagként hasz­nosítja. A HALDEX hatodik lengyelországi üzemét — akárcsak az eddigieket — közös tőkebefektetéssel épiti fel a magyar és a lengyel jpar. ­Szeged környékén néhány gazdaság kivételével min­denütt megkezdték az ara­tást az előző napokban, de hétfőn mindenütt abba kel­lett hagyni a munkát. Sze­geden 31,2 milliméter eső hullott hétfőn délután — teg­nap jött hozzá még hét —, Tápé határában 74, Tiszaszi­geten 40 millimétert is mér­tek. Aratás idején ekkora csapadék akkor is sok, ha előtte sivatagszáraz volt a föld, most azonban szinte egész hónapban esett. (Szin­tén szegedi adat: júniusban összesen 112 milliméter esett.) A rendkívüli mennyiségű eső úgy föláztatta a talajo­kat, hogy a gépek sehol nem tudtak dolgozni a gabona­földeken. Zákányszéken is előfordult — pedig itt homo­kos a talaj —, hogy vontatók hiúzták ki a sárbaragadt kombájnokat. Tiszaszigeten hetven va­gon árpát takarítottak be mostanáig, Bordányban 40 hektárt arattak le, árpából csupán öt hektár várja a gé­peket, Dorozsmán húsz hek­tárral tudtak csak végezni, Tápén harminccal. A járási partbizottság kez­deményezésére tegnap dél­előtt rendkívüli tanácskozás­ra jöttek össze Szeged és a járás termelőszövetkezetei­nek elnökei. Tóth Ferenc, a járási pártbizottság osztály­vezetője kért tájékoztatást azzal a céllal, hogy a köz­ponti szervek mindenütt se­gíthessenek, ahol segítségre van — vagy lesz — szükség. Szólt arról, hogy alkatré­szekből várhatóan problé­mák lesznek, és a megyei operatív bizottság állásfogla­lását továbbítva kérte a gazdaságokat, új kombájnt vásároljanak, ahol a régit már nem érdemes javítani. Pénzügyi akadálya sehol sincs a vásárlásnak. Kérte a gazdaságok vezetőit,, segít­sék egymást a termelőszö­vetkezetek gépekkel, alkatré­szekkel, szárítóval és szak­emberrel is. A rosszkor jött eső egyértelműen döntött: minden percet ki kell hasz­nálni, hogy a megtermett gabonát be tudják takarí­tani. A hozzászólók újra fölhív­ták a figyelmet néhány hi­ányzó alkatrészre, és sürgős intézkedést kértek. A HALDEX 6. lengyel­országi meddőfeldolgozóját 1977 végén helyezik üzembe. A korábban épített öt üzem­ben eddig mintegy négymil­lió tonna szenet nyertek vissza. A jó minőségű szén felét Magyarország kapta meg. (MTI) Az áprilisi tanácskozáson született megállapodás alap­ján végzett munka helyzeté­ről Papp Gyula, a szegedi tanács elnöke tartott beszá­molót. A többi között el­mondotta, hogy a tanács, il­letve az építő vállalatok lé­nyegében" a legfontosabb munkákat elvégezték, és ma a déli órákban megnyithat­ják az E5-ös főközlekedési útvonal forgalmának Szege­den a Tolbuhin sugárutat. Elkészült az útvonal a Sze­gedi Házgyártól a Fonógyá­ri útig terjedő szakasza, va­lamint a Tolbuhin sugárút és a Nagykörút csomópont forgalomirányító jelzőberen­dezése is. Az útvonalon hát­ralevő munkákat a forgalom mellett is zavartalanul el­végezhetik. Kedden szállították Sze­gedre az épülő Izabella-híd makettjét, amelyet bemutat­tak a koordinációs tanácsko­zás résztvevőinek. A Kos­suth Lajos sugárút rekonst­rukciós munkájának meg­gyorsítása érdekében április­ban több intézkedést hatá­roztak el. Ehhez kapcsolódik az Izabella-híd építése is. A tanács kérésére rendelkezés­re bocsátja cölöpverő beren­dezését a' DÉLÉP. így a régi híd bontási munkálatai köz­ben megkezdődhet az újnak cölöpözése. Az eredeti terv szerint ez év végére kellett volna befe­jezni a Kossuth Lajos sugár­út rekonstrukcióját. Most a koordinációs megbeszélésen a miniszterhelyettes elmow­dotta, hogy a végső befeje­zési határidő 1976 negyedik negyedéve. Ez szerepel a vál­lalati tervekben is. Igaz azonban, hogy az építők szo­cialista brigádjai ennél ko­rábbi befejezést ígérnek. Eh­hez a minisztérium is min­den támogatást megad. Már most megállapodás született, hogy előbbre hozzák az út harmadik építési szakaszá­nak befejezését. A Nagykor­úitól a Vadász utcáig terje­dő néhány száz méteres sza­kasz átépítését egyidöben fe­jezik be a Vadász utca és a Lenin körút közöttivel, és át­adják a 43-as főközlekedési út szegedi átkelőszakaszát. Jelenleg ez az útvonal a Párizsi körút, az Attila, a Nagy Jenő utcán, a Széche­nyi téren áthaladva vezetett a hídra. A jövőben nem sze­li át a Kárász utcai és a Széchenyi téri sétányt, ha­nem a Kossuth Lajos sugár­úton, a Széchenyi téren, a Vörösmarty utcán, a Tanács­köztársaság útján vezet a Tisza-hidra. Az útszakasz építésének meggyorsítására 6 millió fo­rint támogatást ad a minisz­térium. Az építők ígérik, hogy december 31-ig befeje­zik a Kossuth Lajos sugárút­nak a Párizsi cs a Lenin körút közötti szakaszát, és átadják a forgalomnak. Azzal, hogy a 43-as főköz­lekedési út új nyomvonalra történő áttereléséhez anyagi­lag is hozzájárul a minisz­térium, elősegíti, hogy a József Attila sugárúti villa­moáVágány építése jövőre folytatódjék a Lenin kör­úton. A Gazdasági Bizottság 1973-ban a szegedi útre­konstrukció végrehajtásához adott 37 millió forint póthi­telből valósítják meg az 1-cs villamosvasút-vonal vágá­nyainak útközépre helyezé­sét. A Lenin körúti szakasz átépítésére már nem jutott e pénzből, de így most már biztosítottnak látszik az épí­tés folytatása. A minisztérium képviselői elmondották a tanácskozá­son, hogy még az idén meg­kezdik a 43-as főközlekedési út kiszombori új szakaszá­nak földmunkáit, és a ma­kói átkelöszakasszal egy­idöben fejezik be. Makón az épületek szanálását követően rövidesen megkezdik az elektromos és postakábel, a víz- és csapadékvíz-elvezető hálózat építését. A koordinációs tanácsko­záson megállapodás szüle­tett, hogy szeptember elején helyszíni bejáráson ellenőr­zik a most hozott döntések végrehajtását, és részletesen megtárgyalják a második szegedi Tisza-híd beruházási programjával kapcsolatos munkák helyzetét. Somogyi Károlyné felvétele Ilyen lesz az új Izabclla-hid Szegeden. Felvételünk a makettról készült.

Next

/
Thumbnails
Contents