Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-09 / 159. szám

Sserda, f9?5. július 9. mmmmmmmmmmmammm—mmmmm—mm—mm^ Kongresszusra készülnek a szakszervezetek Az MSZMP első titkárának levele a SZOT-boz Kedden ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Földvári Aladár, a •SZOT elnöke mondott meg­nyitóbeszédet, majd felolvas­na Kádár János levelét, amely e következőképpen hangzik: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága nevében megköszönöm önöknek, hogy véleményük­kel, javaslataikkal hozzájá­rultak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága kongresszusi irányelvei­nek és programnyilatkozatá­nak teljesebbé tételéhez. Ész­revételeiket Központi Bizott­ságunk nagy figyelemmel tanulmányozta és a doku­mentum-tervezetek összeállí­tásánál figyelembe vette." A továbbiakban Földvári Aladár a SZOT nevében kö­szönetét fejezte ki Kádár János elismerő szavaiért, és azért, hogy a Központi Bi­zottság a dokumentum-terve­zetek összeállításánál figye­lembe vette a SZOT javas­latait. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára bejelentette, hogy a SZOT Elnöksége Ne­meslaki Tivadart, akit az országgyűlés kohó- és gép­ipari miniszterré választott, érdemeinek elismerése mel­lett a SZOT főtitkár-helyet­tesi tisztségéből felmentette: a tanácsülés a felmentést megerősítette, s egyben úgy határozott, hogy a főtitkár­helyettesi tisztséget egyelőre nem tölti be. A tanácsülés ezután rátért napirendjének, a magyar szakszervezetek XXIII. kong­resszusa előkészületeivel kapcsolatos kérdések tárgya­lására. A SZOT 1974. október 7-i ülésén határozta el, hogy 1975-ben újjáválasztják a szakszervezeti szerveket és összehívják a magyar szak­szervezetek kongresszusát, amelyre előreláthatólag de­cemberben kerül sor. A kongresszusi előkészüle­tekről a SZOT elnöksége ne­vében Herczeg Károly, a SZOT titkára számolt be. A beszámolót vita követte; az elnökség beszámolóját a tanácsülés egyhangúlag jó­váhagyta. A tanácsülés ugyancsak jóváhagyta a SZOT 1975. évi második félévi munkatervét. fl Lengyel Nemzeti Egységfront küldöttsége megyénkben A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának meghívá­sára néhány napos látoga­tásra hazánkba érkezett a Lengyel Nemzeti Egységfront küldöttsége, Tadeusz Krzi­mowsky egyetemi tanárnak, az Egységfront Olsztyn-vaj­dasági bizottsága elnökének vezetésével. Tegnap, kedden Szegedre látogatott a küldöt­ség vezetője és dr. Januarisz Jeszonowszki, az Egységfront Lódz városi titkára. A szegedi népfrontszékház­ban Molnár Sándor, a HNF megyei titkára, Gyárfás Mi­hály. a megyei pártbizottság osztályvezetője és Hofgesang Péter, a népfront szegedi al­elnöke fogadta a vendége­ket. A megyei népfronttitkár tájékoztatta őket a szervezet megyei tevékenységéről. Délután a lengyel vendé­gek' ellátogattak a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézetbe és a mihályteleki TTj Elet Termelőszövetkezet­be. Az esti órákban pedig visszautaztak Budapestre. Szamot adott négy év munkájáról az E küldöttértekezlete 9 szegedi élelmiszeripar híre és hagyománya ismert Mehaza és határainkon túl is. Munkájuk gyümölcsét nem csupán a szakmai berkekben minősítik, hanem minden em­ber véleményt mond, naponta többször is. Ennek a nagyon felelősségteljes feladatnak szeretnének jól eleget tenni az élelmiszeriparban dolgozók. Ez csendült ki az Élelmiszer­ipari Dolgozók Szakszervezetének megyei küldöttértekezle­tén is a vezetőség beszámolójából és a küldöttek fölszóla­lásaiböL A tanácskozást a Szegedi Szalámigyár klubjában tar­tották meg tegnap, kedden délelőtt, amelyen részt vett Balogh Károlyné, az ÉDOSZ titkára, dr. Varga De­zső, az MSZMP Sze­ged városi bizottságának titkára, dr. Kakuszi László, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezető helyettese, Dobóczky Károly­né, az SZMT titkára, Longa Józsefné állami díjas bri­gádvezető, a konzervgyár dolgozója, valamint több más meghívott vendég. A megye élelmiszeriparának 9 ezer szervezett munkását hetven küldött képviselte. A küldöttértekezleten Kiss Fe­renc, a Húsipari Vállalat szakszervezeti tanácsának titkára elnökölt, megválasz­tották a munkabizottságo­kat, majd az ÉDOSZ megyei bizottságának írásban előre kiadott beszámolójához Csi­kós Mihály, az ÉDOSZ Csongrád megyei bizottságá­nak titkára mondott el szó­beli kiegészítést. Az elmúlt négy esztendő­ben végzett munka össze­foglalójából kirajzolódott, hogy az élelmiszeripari üze­mek fontosnak tartották a lakosság jó minőségű élel­miszerekkel való ellátását, a népgazdaság érdekeinek megfelelő exportot. A szak­szervezeti testületek is arra törekedtek, hogy elősegítsék a vállalatok gazdaságos ter­melését, ennek érdekében szervezték és irányították a munkaversenyt. Természete­sen fontos feladatot jelen­tett számukra a dolgozók szociális, kulturális és jóléti ellátásának fokozatos javítá­sa, érdekeik védelme. Egyre nagyobb szerepet játszottak a szakszervezetek abban is, hogy a dolgozók tulajdonosi magatartása erősödjék, az üzemi és munkahelyi de­mokrácia, annak fórumai nagyobb hatékonysággal tölt­sd -be, szerepüket Elismerést érdemel, hogy a gyári beruházások során javult a munkások szociális helyzete, jobbá váltak az üzemi munkakörülmények. Ugyanúgy, mint más ipar­ágakban, javultak a kerese­tek, mérséklődött a férfiak és a nők bérezése közötti különbség. A küldöttek értékelték a szakszervezet tevékenységét. Reálisan foglalkoztak az el­ért eredményekkel, fölraj­zolták azokat a tennivaló­kat, amelyekre égetően szük­ségük lesz. Jól eső érzéssel nyugtázták, hogy a beszá­moló visszatért néhány olyan javaslat sorsára is, amelyet négy évvel ezelőtt mondtak el a küldöttértekezleten. Mo­csai Pál többek között el­mondta, hogy a segélyek összegének átlaga jelenleg meghaladja a 400 forintot; egyre gyakoribb a szülési se­gély és kevesebb a szociális segélykérelem; több jutott az ÉDOSZ kasszájából sport­és kulturális célokra. Balogh Józsefné konzervgyári kül­dött arról beszélt, hogy a szakszervezeti munka a leg­több esetben összetalálkozik a vállalat célkitűzéseivel és megegyezik a népgazdaság előtt álló feladatok teljesí­tésével. Bányai János, a szentesi baromfifeldolgozó tevékenységéről beszélt, majd részletesen elemezte az élelmiszeripari dolgozók sporteredményeit, a sportkö­rök helyzetét. Molnár Judit, a szegedi paprikafeldolgozó küldötte a könyvtárak helyzetét, valamint az üze­mi könyvterjesztők tevé­kenységét részletezte. Czakó Mihály az Élelmiszeripari Főiskola mostoha körülmé­nyeit tette szóvá. Sürgette, hogy mielőbb építsék fel a középiskolai kollégiumot, a femtfirmi epületekkel, Mala­mint a főiskola új otthonára is nagyon nagy szükség vol­na mielőbb. Bartha Márton­ná az ÉDOSZ megyei bizott­sága mellett működő társa­dalombiztosítási tanács tevé­kenységéről számolt be. Nagy Judit, a gabonafeldolgozó küldötte arról beszélt, hogy a KISZ és az ifjúmunkások szívesen támogatják a szak­szervezeti munkát, az ifjú­sági brigádok kimagasló eredményeket érnek el a munkaversenyben. Dobóczky Károlyné az SZMT nevében megköszönte az ÉDOSZ me­gyei bizottságának eddigi munkáját, nagyra értékelte a megye 9 ezer élelmiszer­ipari dolgozójának tevé­kenységét, hogy megfelelő ellátást garantálnak a lakos­ságnak. Tóth László a mun­kavédelmi helyzettel foglal­kozott, Rutai Zoltán pedig a sütőipari szakmunkások képzését ecsetelte, s elége­detten nyilatkozott arról, hogy a kenyérgyári szakem­bereknek szépen javult a jövedelme. Varga Istvánná konzervgyári küldött az ÉDOSZ nőbizottságának munkáját ismertette. El­mondta, hogy a párt nőpo­litikái határozata egyre in­kább valósággá válik, tűnő­ben vannak a különbségek a férfi és női dolgozók fize­tése között, de még mindig kevés a női vezető a válla­latoknál. A megyei és a szegedi vá­rosi pártbizottság üdvözletét tolmácsolta dr. Varga De­zső fölszólalásában, majd a XL pártkongresszus és a párt új programját méltatta. Fölhívta a figyelmet a Köz­ponti Bizottság 1974. decem­ber 5-i határozatának vég­rehajtására. Balogh Károly­né az ÉDOSZ elnökségének elismerését fejezte ki a tiszt­ségviselők odaadó munkájá­ért, majd Csikós Mihály öszefoglalta a tartalmas vi­tát. Ezután a küldöttértekezlet megválasztotta a megyei bi­zottság tagjait, az SZMT küldöttértekezletére, vala­mint az ÉDOSZ soron kö­vetkező kongresszusára a küldötteket. Az ÉDOSZ Csongrád megyei bizottsá­gának elnökévé Bartha Már­tonnét, titkárává Csikós Mi­•hályt Halasztották. Jó az ár- és belvízvédelem felkészültsége Hitelt ad a lakás-helyreállításhoz az OTP Amíg 1970-ben kettős, egy­mást követő árhullám tette próbára a gátak védőit, ad­dig most egy szakaszban vezetik le a folyók medrei a felszaporodott víztömeget. Könnyíti az is a védelmet, hogy rövid ideig tartja ma­gát a magas vízszint, és a jö­vő hét elejére már Makón is túljut a marosi árhullám. A kilátások szerint a véde­lemhez nem lesz szükség közerő elrendelésére. Az ár- és belvízvédelmi helyzetet,, s a közeli napok teendőit tűzte napirendjére az árvédelmi területi bizott­ság tegnap délutáni ülésén, az ATIVlZIG székházában. A bizottság elnöke, dr. Per­jést László, a megyei tanács elnöke vezette a testület ülé­sét, amelynek munkájában részt vett dr. Komócsin Mi­hály, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Papp Gyula, Szeged városi tanács elnöke, dr. Paczuk István, a megyei tanács el­nökhelyettese és a védelem­ben illetékes több vállalat, szervezet vezetője. Kardos Imre főmérnök, az ATIVÍZIG igazgatóhelyette­se tájékoztatta a testületet a megyei ár- és belvízvédelem körülményeiről, hogy a ro­mán vízügyi szervekkel való kapcsolat nyomán, pontos jelzések alapján folytatják a Maroson a töltések védel­mét, erősítését. Az 1970-es tapasztalat szerint egyes gát­szakaszokat fóliával takar­tak le, amelyhez, segítséget nyújtott a honvédség is, 300 katona „bevetésével". A területi bizottság tegna­pi ülésén kitűnt, hogy igen magas fokú a vízügyi szer­vek technikai, védelmi fel­készültsége, együttműködése a többi igazgatósággal és egyéb állami vállalattal. A belvízzel elborított terü­let pillanatnyilag 45—50 ezer hektár a megyében, és je­lentősek a károk a városok, községek belterületein is. Ebből adódóan folytatni kell a gazdaságokban a talajvi­zek, belvizek gyors elvezeté­sét. Az OTP mától szeptem­ber 30-ig terjedő igénylési határidővel kamatmentes és kedvzeményes kamatú köl­csönt nyújt az 1975-ben ár­és belvízkárt szenvedett la­kások helyreállításához. A hitel 130 ezer forintig ka­matmentes és ezen felül a községekben 70 ezer, Szege­den, s a megye többi váro­sában 80 ezer forintig ked­vezményes a kamat. Azt vi­szont elbírálják a hitel fo­lyósításánál, hogy érdemes-e az állandó belvízveszélyes helyen újjáépíteni a házat, vagy célszerű másik terüle­ten kijelölni számára a he­lyet. A Duna árhulláma kedden a déli órákban Vác térségé­ben tetőzött, 665 centiméter körüli vízszinttel. A Komá­rom megyei szakaszon már apad, de egyelőre nagyon lassan. Esztergom Duna-szi­getén a MOFÉM gyáregysé­gét körülvették ideiglenes védelmi vonallal, a lábatla­ni vasbetongyár egyik üzem­csarnokába bejutott a víz, s ebben a részlegben leállítot­ták a termelést. A vizek apadása Győrnél meggyorsult, és tovább tar­tott a szigetközi szakaszon is az apadás. A Dráva alsó-magyaror­szági szakaszán — Majláth­puszta térségében — keddre virradó éjszaka lezárták a szakadást. A KPM útinform. keddi tájékoztatása szerint Csong­i »rád .megyében a. belvíz mi­Fólíával takarták be a Maros Makó felőli töltését Házak és kertek állnak vízben a nagy Makón esőzések óta Belvizes szivattyúk tömlői kígyóznak az úton, éjjel­nappal szállítják a vizet att szüntették meg a közle- sárhely—Makó közötti útonj kedést a Pálmonostor— a forgalmat terelőúton bo­Csanytelek és a Hódmezóvá- nyolítják le, l i

Next

/
Thumbnails
Contents