Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-08 / 158. szám

2 Kedd, 1975. július 75. Mennyit kereshet e nyugdíjas portásként? K. F. nyugdíjas olvasónk nyugdíjasok részére a nyűg- beosztásban dolgozók esetéportás az egyik szegedi vállalatnál. Június végével kimerítette az 1260 órás foglalkozási keretet. Szeretne tovább dolgozni, és a vállalat is hajlandó tovább foglalkoztatni, de ez csak úgy lehetséges, ha havi 1300 forintos nyugdiját az év hátralevő idejére nem veszi fel. Kéri. adjunk tájékoztatást, hogy van-e lehetőség arra, hogy az ilyen alacsony öszszegü nyugdija mellett tovább dolgozhasson, mint portás? Olvasónk kérésére kedvező választ tudunk adni. Vajóban, ez év június 30-ig érvényben levő 1 1973. (III. 3.) SZOT számú szabályzat a portás munkakörben dolgozó díj folyósítása mellett évi ben. Ugyancsak korlátozás 1260 órakeretet biztosított. nélkül dolgozhat a nyugdíjas A társadalombiztosítási a népgazdaság minden terütörvény végrehajtásáról szó- létén a portás, az éjjeliőr, a ló 3 1975. (VI. 14.) SZOT telepőr, a parkőr, a csatorszámú szabályzat 299 parag- naőr, a mezőőr, a hegyőr, a rafusánuk (2) bekezdése vadőr, a halőr és egyéb renalapján hatályát vesztette az dészeti feladatokat ellátó 1 '1973. (III. 5.) SZOT számú munkakörben, valamint a szabályzat és melléklete. A fűtő beosztásban is. helyébe lépő új szabályzat Az új SZOT számú sza3-as számú melléklete rész- bályzat szerint olvasónk felletesen felsorolja azokat a veheti nyugdíját és úgy is munkaköröket, amelyekben a nyugdíjasok a nyugdíjuk korlátozása nélkül foglalkoztathatók. Ezek a munkakörök a következők: az egészségügyi, oktatási gyermekés szociális intézményeknél, valamint a közforgalmú egész éven át. gyógyszertáraknál a takarító Dr. V. M. dolgozhat, mint vállalati portás, korlátozás nélkül. Ugyancsak a fent felsorolt munkakörökben dolgozó nyugdíjasok is, függetlenül a nyugdíjuk összegétől, korlátozás nélkül dolgozhatnak HAZASSAG I. kerület Szeged: Varga László Mihály 4» Gazsó Oyöngylke. Gémes Tumas Gyula éa Hajdú Erika, Halait Ferenc ez Farkas Kalalln Mária. Molnár András György és Nagy Julianna, Blcaérdl Gábor iBtván éa Szabó Katalin, Hernádi Láazló és Dobó Katalin, Györgyi Lajos és Szlávlk Jolán Erzsébet, Simon László és Bohnyát Eva Erzsébet. Hackler János és Tóth Katalin Erzsébet, Hegedűs Gyula és Lajkó Ilona, Nagy Sándor és Varga Irma Etelka, Hollender Hans Josef és E'rtaey Adrién Mária, Szabó József és Kreiner Zsuzsanna. Hegedűs Sándor és Kocsis Mária. Jenel Zoltán és Skultéti Angéla Klára, Márkus János és Flauk Aranka Etelka, Bokor Béla és Motlka Mária. Barna János és Sövényházi Márta. Kotogán Ferenc és Orosz Éva Julianna, Herczeg István és Jagoslts Emese Mária, Rajman Sándor és Kovács Irén. Farkas Károly és Csikós Erzsébet, Szabó Ferenc és Nagymlhaly Olga, Mágorl Imre Ernő és dr. Mohai Márta Mária, Farkas István és Varga Mária. Páll'i László és Balla Erzsébet Terézle, Fischer Róbert ás Lővlngcr Anna. dr. Wlttmann Tibor György és HHnusz Livia Eszter, Apró László és Bartha Aranka, Erdélyi Jűzsef as Bokor Erzsébet. Szél Pál ás Benedekfl Judit Mária. dr. Orosz Sándor és Mármarosl Anna házasságot kötöttek. III. kcrUIet Szegedi Zslngellér János és Szélpál Mária, Hevesi Károly és Németh Eva házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: dr. Vámos Károlynak és dr. Kardos Eva Etelkának Zita Viktória, Dancsok Istvánnak és Mlttnacht Máriának Caaba, Kovács Sándornak és Bugyi Eva Editnek Sándor. Györki Mihálynak és Megyesl Máriának Tibor, Mnsa Géza Károlynak és Patyl Zsuzsannának Zsuzsanna. Farkas Józsefnek és Lovászi Honának Roland Norbert, Ludvlg Imrének és Tilll Gizellának Imre László, Plpicz Sándornak és Török Rozáliának Mónika, Kisguczl Istvánnak és Zádorl Etelkának István, Fazekas Imrének és Mucsl Mária Juliannának Szabolcs László. Dobó Bélának és Gyuris Gizellának Gábor, Gubacsi Béla Józsefnek és Györfl Ilona Máriának Enikő, Kenyeres Józsefnek és György Veronikának Beáta, Pesti Józsefnek és Bóka Zsuzsannának Mónika, Török Pálnak és Fazekas Eszternek Péter. Lajos Ferenc Istvánnak és Pálinkás Évának Károly, Ábrahám Zoltán Gábornak és Hajdara Erzsébetnek Nóra Dolli, Kabal Jánosnak éa Bányai Erzsébetnek Zsolt János. Lakos András Jánosnak és Lukács Máriának Tamás, Mosuly Jánosnak és Gombás Juliannának Róbert. Hfbők Sándornak és Gárdlán Máriának Gyöngyi. Csapó Ferenc Antalnak és Ágoston Veronikának Roland Ferenc, Nagymlhály Antalnak és Oláh Mária Rozáliának Antal, Róth Istvánnak és Víg Mariannának Csaba István, Miklós Ferencnek és Török Erzsébetnek Mónika, Megyést Jánosnak és Szántó Juliannának Zsolt. dr. Fábry Jánosnak és Verasztó Ildikó Erzsébetnek Ágnes. Oláh Pálnak és Battancs Honának Ilona, papp lat-,, váltnak és Vlgh Erzsébet Anna- " nak Zoltán István, Varga Zoltán Györgynek és Csikós Rozáliának Zoltán. Varga Istvánnak és Börcsök Juliannának Orsolya, Bódi Lászlónak és Tóth Klárának Virág Judit. Kura András Józsefnek és Lajkó Annának Judit Anikó, Révész Rafael • Józsefnek és Berta Éva Magdolnának Katalin Nagy Istvánnak és Józ.sa Évának Péter István, Nyári Antalnak és Rutai Ilonának l.ászló. Földest László Pálnak és Szécsi Piroskának Annamária. Kazl Endre Lajosnak és Berki Irénnek Róbert Endre. Suták Alajosnak és Vltytk-Nagy Annának Ildikó. Szabó Ferencnek és Csányl Etelka Máriának Ferenc. Medgyesl Lászlónak és Vízhányó Erzsébetnek Konstantin. Klrl Antalnak és Födi Piroskának Csaba Kothencz Jenőnek és Prém Margitnak Péter Jenő, Telek Jánosnak és Vajda Erzsébetnek Melinda. Vazorka Gvórgynek és Lebák Arankának Csilla* -KÍSS 03 Afetfl-i Családi események hám Honának Csaba, sajtos Ferencnek és Ormándl Ilona Máriának Krisztián, Vajkay Mihálynak és Lakatos Máriának Ervin, dr. Regényt Jakabnak és Drótos Erzsébetnek Ágnes Fruzsina, Móra Vilmosnak és Maróti Évának Zsolt, Szabó Istvánnak és Flórián Erzsébetnek László István, Simon Jánosnak és Sánta Juliannának Attila, Hegedűs Istvánnak és Balogh Máriának Gyöngyi Ibolya, Becsei Imrének és Gombos Ibolyának Zsolt Imre, Mózes Ervinnek és Csernos Máriának Dóra Nikoletta, Papp Dezsőnek és Monostori Borbálának Zoltán, Sashegyl Almos Ist- __ vánnak es Nagy Ibolya Téré- aarta Jánosnak és Szaszkó Olmentina Szilvia nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Bencslk Ferencnek és Borbély Ibolyának Ildikó, Bern Lászlónak és Bakó Anikónak Péter, Cslpak Istvánnak és Bálint Erzsébetnek László, Zslbók Istvánnak és Szatmári Éva Zsuzsannának István. Mező Ferencnek és Molnár Magdolna Viktóriának Péter László, Pálmai Antal Józsefnek és Surányl Máriának Mária Zsuzsanna. Szilágyi Antal Jánosnak és Südy Veronikának Csaba, Huszár Istvánnak és Vásárhelyi Máriának Arpár Zoltán, Kiss Istvánnak és Tóth Ilonának Mónika, Török Antalnak és Szűcs Aranka Etelkának Anita Jenel Péter Pálnak és Szőke Rozáliának Csaba, Pesti Jánosnak és Lajkó Erzsébet Katalinnak Mónika Erzsébet, Szula Mihály Istvánnak és Antalfl Zsuzsannának Attila Mihály, Török László Vilmosnak és Nyilasi Ildikó Máriának Balázs Krisztián, Annabrlng Sándor Györgynek és Nakócza Máriának Szilvia Eva, Csák Ernőnek és Petres Évának Anikó, zlának Tünde Anett, Nagypál Ferencnek és Farkas Ilopu Ritának Ferenc, Habi Józselnek és Kovács Margit Valériának Krisztián Zsolt. Tarl Jánosnak és zella Erzsébetnek Tibor, Gányl Zoltán Kálmánnak és Fodor Zsuzsanna Máriának Zoltán Kálmán. Szabó Zoltán Józsefnek és Fodor Annának Edit, Tanács LaKálmán Magdolna Erzsébetnek jósnak és Szabó Zsuzsannának Róbert. Pap Tibor Zoltánnak és Hegedűs Etelkának Imre Tibor, Hajas Györgynek és Csányl Margitnak Andrea, Horváth Lászlónek és Cságrány Erikának László, Gárgyán Józsefnek és Radák Lajos, Táborosi Andrásnak és Mazács Máriának Mária Piroska. Fehér Bélának és Szatmári Irén Ibolyának Béla, Szécsi Józsefnek és Kocsárdl Katalinnak Péter, Vida Miklósnak és Illa Erzsébet Margitnak Zsolt, Vörös ibolyának Anita, Visnyei IstvárK Istvánnak és Madai Veroniká- nak és Husztu Honának Erika nak István, Szakái Lászlónak és Szász Ibolya Erzsébetnek László Norbert. Török Józsefnek és Menyhárt Évának Zsuzsanna, dr, Pelrl Andrásnak és László-Kókal nevü gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Szécsi Andrásné HaErzsébet Ilonának Alexandra lász Erzsébet, Sutka István, Mol. nár Sándor, Kolonlcs Erzsébet, Buborl Istvánná Szlkszal-Gyurkó Éva, Megyesl Pál Józsefnek és Zomborl Margit Juliannának Beáta. dr. Székely-Szűcs Imré- Hermina, Kovács Mlhályné Hanek és dr. Schnelder Ágnesnek. Jas Piroska, Dunai-Kovács JóLevente Péter, Vári Bélának és Badényl Rozáliának Béla, Dombi Józsefnek és Kemény Erzsébetnek Erzsébet Rita, Tlralla Ferencnek és Majoros Ibolya Eszternek Szilárd Fernec, dr. szűcs Zoltánnak és Vas Jolán Máriázsef. Orosz István, Uhrin Antalné Bugyi Ilona, Szokola Gézáné Sinkovits Gizella. Burai Vilmos, dr. Vojnár Lászlóné Marthé Teréz, Csjaki Eva, Arpádhalmi Istvánná Balogh Mária, Rácz Sándorné Halasi Ilona< Argyelán nak Andrea Zsuzsanna. Melszter Ferenc, Huszka Ferencné WolJózseínek és Bozsóki Anna Rozá- ford Rozália, Báló József, Boriiénak Gábor, Tóth Mihálynak és bély Mlhélyné Tóth Mária. SutAll Ilonának Márta, Bíró Mi- ka József, Kószó Mátyás. Szabó hály Józsefnek és Szűcs Máriá- Ilona, Kopasz József, Ökrös Mlnak Szabolcs, Sziavik Imrének hály, Németh János, Bárdos Andés Kertész Edit Reginának Eme- rás meghalt. se, Kószó Józsefnek és Rutai Gizellának Gizella, Megyeri Zoltánnak és fizűcs Margit Máriának Edit, Kiss Ferencnek és Ecsekl Erzsébet Katalinnak KleIII. kerület Szeged: Bruszt Pálné Miklós Anna, Pontyik Pálné Helyán Piroska. Belanka Ilona, Börcsök Ferenc meghalt. Népünk hqgyományvilágából A gyorsan benépesülő Alsótanyán és Fölsőtanyán hamar megindult az iskolaépítés. Az első nagy lökést az ország ezeréves fennállása, a millennium adta. Gyakran 8—10 gyermek volt egy családban. Három, négy tanya gyermekei kiadták a mai értelemben vett népes tanulócsoportot. Amikor az iskolák túlnépesedtek, póttantermet építettek. A múlt század utolsó évtizedeiben még egy-egy tanító tanította az elemi népiskola I—VI. osztályát, sőt az ismétlő iskola három osztályát is. A tanteremben két oszlopban tíz-tíz hosszú padot helyeztek el, egy padban hét tanuló ült. Ha sok tanuló volt, összébb húzódtak, és helyet szorítottak társaiknak. Legelöl ülték az első osztályosok, majd így következtek a többiek, egészen a VI. osztályig. Az egyik oldalon a fiúk, a másik oldalon a lányok helyezkedtek el. Felszerelése nagyon egyszerű. Állványon vagy a falon nagy, fekete tábla, mellette a tanítói asztal, a sarokban egy sifonér. Ebben tartották az irkákat, a tollat és a tintát. A tanulók felszerelése is nagyon egyszerűnek látszik. Az első osztályosok gyékényszatyrában olvasókönyv (Betűország első virágoskertje), és a palatábla palavesszővel. A könyvet becsomagolták és minden gyermeket kiszolgált. A palát keskeny faráma védte a megrongálódástól. A ráma jobb oldalán letetű is előfordult. Petróleummal vagy denaturált szeszszel kezelték. A legbiztosabb eljárás a fej kopaszra nyírása volt. Tíz órakor kisebb szünettel délig folyt a tanítás. Délután két óráig ebéd és játék, majd ismét tanítás négy óráig. Akik 8 óra előtt megérkeztek, kórusban mondták az egyszeregyet. A tanulás szó szerinti beemlékezés volt. A foglalkozás nagyobb részét a számonkérés foglalta el. Aki nem tudta a leckét felmondani, vagy rossz volt, a tanító „megpálcázta". Pálcával mutatták a térképen tanulA nagyobb gyerekek takat, de egyben fenyítőegyütt keltek a csalóddal, és mielőtt iskolába indultak, meg kellett legeltetni a jószágot. Gyakran evés nélkül, futva tették meg az utat az iskolába, hogy el ne késsenek. A közelben lakók délben hazaszaladtak ebédelni. A távolabbiak elővették a szatyorból a lekvárosbögrét, kenyeret, és ettek. Sokan csak ,egy darab rozskenyeret majszoltak. A szalonnát csak az fogyaszthatta, aki dolgozott. Amikor négy óra után vége volt a tanításnak, ismét a jószágokat legeltették. Este a petróleumlámpa gyér fényénél, kl az asztalnál, ki eszköz is volt. E durva módszerekkel a szülők is egyetértettek. Szokás volt a fenekes, a hát pálcázása, a tenyeres és az összeszorított ujjak ütése. Aki számított a büntetésre, szalmával kitömte a nadrág ülepit. A könnyen viselt fájdalom hamar leleplezte a turpisságot, a nádpálca végét fokhagymával kenték be, hogy hamarabb szétrepedezzen. Karácsonykor és húsvétkor csak három jegyet kaptak (magaviselet, szorgalom és előmenetel) — év végén bizonyítvány szólt az osztály elvégzéséről. Sokan búkssrzs* az* tasrsxs; után kimaradtak az iskolából. Éppen csak írni-olvasni tanultak meg. Az urak úgy vélekedtek, hogy a paraszla leckét. Ősszel és tavasszal mesztéláb jártak. Télen hóesést követően ló utón tuskót kötöttek, es azzal húzattak nak csak annyi esze legyen. utat az iskoláig. Gyakran három-négy kilométert is gyalogoltak a kis embörpalánták. Amikor az egy terembe zsúfolt iskolások száznál is többen voltak, két csoportot alakítottak ki. Délelőtt és délutón volt tanítás. A nagycsaládok lábbeligondjai is megoldódtak. A délelőttről vő' lyukban madzag, annak hazaérkezők átadták cipőivégén szivacs a tábla letörlésére. Élkallódása esetén megtette egy rongydarab, vagy a kabátujj. A szivacsot és a rongyot még csak nedvesen tarthatták. A kabátujjal való törlés esetén előtte nagyot köptek a táblára. A ceruzahosszúságú palavessző egyik végét színes papírfoglalat díszítette. Az új palavesszőt takarékosság céljából két-három darabba törték. A szép papírba burkolt részét külön ki kellett érdemelni. Ha íráskor csikorgott a plajbász, szájukkal megnedvesítették. A megrongálódott szatyrot megfoltozták. „Tovább hasznáták fótta mint főt nékű." A második osztályban kezdték az irkát használni. Eleinte ceruzával, később tintával is írtak. A VI. osztály elvégzése után három ismétlő osztály következett. Ezt eleinte vasárnap tartolták. Később heti egy alkalommal hétköznap jártak. Ilyenkor az I—VI. osztálynak szünetelt a tanítás. A tanítás 8 órakor gyakori tisztasági vizsgával kezdődött. A tanító megnézte a köröm, a fül és a kéz tisztaságát. Bizony, olykor a fejket a délutánosoknak. Az otthoniak faklumpában eltibláboltak a jószág körül. „amikor esik, ne álljon a csurgásba". Sokan teljesen kívül maradtak az iskolán, és kereszt odaírásával hitelesítették nevüket: analfabéták voltak. Továbbtanuló alig akadt. Ha tanító biztatására mégis elszánta magát valaki, tanyai társai kiközösítették, a városiak pedig nem vették be. Gyakran a fejéhez vágták, hogy suszter maradjon a kaptafánál". Börcsök Vince Asszonyavatás *% /.astoűü* Főúr! Egy üveg pezsgőt a 101-esbe! Tóth Béla: SÍ [El RE1 iÉLD kaimat, hogy a szegedi főposta telefon-központjában a minap kapcsolták be az ezredik telefonelőfizetőt. A központi tejcsarnok Gizella-téri fiókja nyerte az első számot, tehát kereskedelmi ban 0 és ötvenhárom század koronát kaptak mm.ként. A termésátlag holdankint 417 kg. volt. A termelők közül Návay Dezsőné, Báró Gerliczy Ferenc, Szobotka Jenő, Szobotka Dezső és Csan•re. és ipari vállalat. Ilyen volt a legelső szegedi tavér község szállították be a legszebb dohányotelefon-előfizető is: a Szeged-Csongrádi Takarék- kat. pénztár. Csodálatos, hogy a dohánybeváltó helyén, Sze* geden a gazdák nem termelnek dohányt, pedig Az újra és újra meghaló, most feltámadó Szeged határában igen sok homokföld van, mely HOMOKI GAZDA 1911. márciusán ezt írja: . . ... . A megállapított órabérek' úgy télen; mint nyáron bármely munkánál fizetendők. Az itt megállapított órabérek minimálisak. Akkord munka elfogadása a munkásra nézve nem kötelező. Dohánybeváltás Szegeden. A szegedi dohánybeváltó hivatal a dohánybeváltást január 2-án kezdte meg, s február 20-án fejezte be. E dohánybeváltó hivatal körzetében Alsópusztaszer aat' ,a. V.? nau'Xa. bekövetkező budapesti .„ , , , ^ „ A Bácsgyulafalva, Bajmok, Csantavér, Deszk, Föl- munkastuntetés hatasára tortént szegedi megAz ezredik telefon-előfizető Szegeden. A mo- deák, Hantháza Kiszombor Mélykút Naevszent mozdulast sietve közli, ellentétben a többi szedem technika legújabb vívmányai sem voltak m;iuós, Oroszlámos, Öszentiván Szabadka és gedi laPPal- amelyek hallgatnak a fontos eselrÁrtGL'<\lj> n lnmiiÁKKi \r£\- óirlivnrlKnn íoWllmiilní — . . . ' ái«*wauno co móntrnnl kiválóan alkalmas lenne dohánytermelésre. Üj lap, A NÉP. Megjelent 122 alkalommal. Az első száma 1912. május 12-ón hagyta el a nyoma tíz nap múlva bekövetkező budapesti képesek a legutóbbi két évtizedben felülmúlni Tompakelebia termel dohányt. Edison zseniális találmanyat: a telefont. Az ember ma már repül, csaknem a saját maga szabta irányban, de hát repült évszázadokkal ezelőtt is és akkor is a szelek szeszélyének volt kitéve a léghajó, éppúgy, mint ma a repülőgép. A szófogó: a telefon a legpraktikusabb érintkezési eszköz az óriás távolságok között, s ha elromlik: momentán javítható. Ezen az okon ma már a kietlen pusztaságon is végigvonulnak a telefondrótok, Szeged háztengerén keresztül pedig a huzalok százai keresztezik egymást, fennen hirdetE községekből beváltatott: Vágott dohánylevél 915 kg. I. A. osztályú dohánylevél 13.937 kg. I. B. osztályú dohánylevél 172.002 kg. II. osztályú dohánylevél 180.548 kg. III. osztályú dohánylevél 104.219 kg. Kihányás 25.573 kg. Hulladék 824 kg. ményrőL Szeged munkássága május 23-án. Szeged munkássága is impozáns módon nyilatkozott meg fővárosi munkástársaiknak az általános választói jogért vívott küzdelmével való szolidaritása demonstrálásával. A szegedi munkásság is proklamálta mára az általános sztrájkot, azonban ennek teljes mértékben való keresztülvitele az országos szocialista-párt központi vezetőségének tegnap este kiadott, s az általános sztrájkot beösszesen: 498.018 kg A legvilágosabb dohányokat Oroszlámos, Hant- szüntető proklamációja után fölöslegessé vált. ve. hogy a kereskedelem és ipar erősen fejlett háza, Alsópusztaszer, továbbá Csantavér, Kele- Így az általános sztrájk Szegeden csak félnapra ebben a városban. Mindennek megírására pedig bia termelte, összesen 477-en termeltek dohányt s szólt és teljesen demonstratív jellegű volt. az-a leszögezendő esemeny szolgáKat nekünk afc a beváltott dohányért a termelők általános átlag- (Folytatjuk.)