Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-08 / 158. szám

65. évfolyam 158. szám 1975. július 8., kedd Ára: 80 fillér Munkayerseny a termés betakarítására Védekezés az ár­és belvizek ellen Kevesebb ember, több gépi erő Az állandó esőzések jó­formán lehetetlenné tették eddig az aratást, holott már nagy szükség lenne a kom­bájnok indítására — szól az országos jelentés. — Már jú­nius második fele is az át­lagosnál jóval több esőt ho­zott, a csapadék 70—80 mm-t tett ki, a zivatargócokban azonban helyenként még en­nél is többet mértek. Július­ban jóformán semmit sem változott a helyzet, az el­múlt két-három napban is gyakran beborult az ég, és az esőzések újra és újra feláztatták a talajt. Az őszi árpa aratása az al­földi megyékben tart leg­előbbre. Itt az esőzések szü­neteiben úgyahogy lehetőség volt a termés levágására, az árpának eddig mintegy 70— 30 százalékát takarították be. A Dunántúlon valamivel rosszabb a helyzet, itt az ár­paterületnek csak felén vo­nultak végig a kombájnok. Gondot okoz. hogy a termés erősen megdőlt, a viharok alaposan „összekuszálták" a kalászosokat, emiatt az ara­tó-cséplő gépek amúgy is ne­hezen boldogulnak. Sajnos, tartja szavát Me­dárd, napról napra végigönti a szegedi határt is a nyár­elejj monszun. Jószerével azt se tudjuk, eső után, vagy újabb eső előtt vagyunk-e, ha néhány órára kisüt a nap. A vasárnap délutáni nagy zivatar újra ráfejelt az ed­digiekre, volt Szeged hatá­rában olyan terület, ahol 18, de olyan is, ahol 60 milli­méter csapadék hullott. A sok eső kárát csak be­esülni lehet, kiszámítani még nem. A belvizes foltokon mindenféle fejlődésben levő növény pusztul, de legna­gyobb veszedelmet a gabona­földeken jelent a menetrend szerinti rendszerességgel ér­kező eső. Vasárnap is dolgoztak a kombájnosok, amíg az eső be nem szorította őket a ha­tárból, és a homokos-partos terű leteken újra próbálkoz­tak tegnap is. A városkör­nyéki mély fekvésű földeken nagyobb a gond. A szegedi Felszabadulás Termelőszö­vetkezet a nedves talajra gyártott rizsarató kombájno­kat sem tudta munkába állí­tani tegnap. A szőregi szö­vetkezet is vásárolt rizs­kombájnt az elmúlt napok­ban és hozzáláttak a szere­lők ahhoz is, hogy régi gu­mikerekű búzaarató kom­bájn alá lánctalpakat sze­reljenek. Az Üj Elet Termelőszövet­kezetben annyira sikerült ki­használni az esők közötti rö­vid időket, hogy 250 hektár­ról levághatták már a búzát, 65 vagon tehát már bizton­ságban van. Szárítás nélkül egyetlen tábláról sem kerülhet szem a magtárakba. A gazdaságok terményszárítóira hárul az a föladat is, hogy segítsenek a gabonaiparnak. A felvá­sárló és feldolgozó vállalat szakemberei azonban óvatos­ságra intik a szárítók keze­lőit Tavaly előfordult egy­két helyen, hogy a gyors szá­rítás érdekében nagyobb hő­fokon működtették a beren­dezéseket, mint ahogy búzá­nál szabad. A túlhevítés azt lentené, hogy kiváló minősé­gű kenyérgabonából sem nyerhetnének jó ks^et, a Az idén összesen 1300 vagon borsókonzerv gyártását ter­vezte a Szegcdi Konzervgyár. Kissé szokatlan, hogy jülius közepéig, tehát meg talán egy hétig tart a szezon, de a mostoha időjárás késleltette a borsó érését. Képünkön: töltik a gépek az üvegekbe a borsqszemeket. búza. visszamaradna. takar- ,fek a .talajadottságokat, hi­mánynak.' Ügynevezett leét- szen a kötött talajon műköJ menetes szárítást ajánlanak dó gépek teljesítménye nem a szakemberek. hasonlítható a homoki terü­Hirtelen sokszorosára nőtt leteken .elérhető teljesitmé­a betakarítási munkaverseny nyékhez szerepe, hiszen a gépek ke- Az operatív bizottság leg­zelőin múlik, mennyire hasz. utóbbi ülésén hallottuk, hogy nalnak ki minden rendelke- a főútvonalakon a vontatók­zésre álló időt.. A termelő- ra vonatkozó tilalom néhány szövetkezetek területi szövetT gazdaságban nehézséget je­sége által meghirdetett mun- lent. A teherautók ugyanis kaversenyhez eddig Szeged- nem tudnak a fölázott dűlő­ről és a szegedi járásból 18 utakon közlekedni, így nem szövetkezet csatlakozott, 81 vehetik át a kicsépelt ter­mést; á vontatók pedig nem mehetnek föl a műútra. Az őszi mentesítő intézkedés megismétlése sokat segíthet­ne most is. H. D. kombájn és 56 bálázó kiszol­gáló személyzete küzd az el­sőbbségéit. Most különösen fontos, hogy a verseny meg­hirdetésénél figyelembe vet­Az Országos Vízügyi Hivatal másodfokú és több mint 400 székházában hétfőn Vincze kilométer hosszú gát men­József, az OVH elnökhelyet- tén elsőfokú készültséget, tese sajtótájékoztatón ismer- A Duna árhulláma jelen­tette az ár- és belvízvédelmi leg Komárom és Esztergom helyzetet, az eddig megtett között tetőzik. Komáromnál intézkedéseket. és a várható hétfőn délben 733 centimé­kilátásokat. Utalt arra, hogy terre! tetőzött az árhullám, az 1965. évi nagy dunai ár- A Rábán már levonult az víz óta ezen a folyamon és áradás, lényegében hasonló a más folyónk mentén is je_ helyzet a Murán is. A Maros lentősen erősítették az ár­vízvédelmi töltéseket. Csu­pán a negyedik ötéves terv­ben 800 millió forintot for­dítottak az árvédelmi vona­lak fejlesztésére. Ennek még árad. Makónál 570—600 centiméter körül várható az árhullám tetőzése, tehát nem éri el az 1970. évi, 624 cen­timéteres maximumot. A Duna budapesti szaka­eredménye, hogy most sok- szán hétfőn délben rendelték kai kevesebb erőt kellett el a harmadfokú árvízvédel­mozgósítani az árhullámok ellen. Tíz évvel ezelőtt a védekezés idején 35—40 ezer ember dolgozott a gá­takon, s jelenleg mintegy négyezren vesznek részt a védekezésben, s az áradás továbbvonulásának megfele­lően legfeljebb 4500-5000­re növekedik még ez a lét­szám, ha az időjárás nem okoz újabb meglepetéseket. A jelenleg résztvevő 4000 ember — főleg vízügyi dol­gozó — munkáját 600 föld­munkagép és szállítóeszköz mi készültséget. Az előkészü­letekhez azonban már szom­bat—vasárnap hozzáfogtak, a Dunába torkolló szennyvíz­csatornák fokozatos elzárá­sával. Budapestnél az előrejelzé­sek szerint kedden 800 cen­timéter körüli vízszinttel te­tőzik a Duna, s így az 1965. évi maximumtól mindössze 45 centiméterrel marad el, s lényegében ugyanakkora lesz a víz, mint 1954-ben. A víz­ügyi előrejelzések szerint a Duna Budapest alatti szaka­segíti. A folyók mentén ösz- szán az árhullám tetőzése általában 60—80 centiméter­rel marad el az 1965. évi maximumoktól. Júniusban általában a szo­kásosnál háromszorta több csapadék hullott, s ennek szesen 1242 kilométer hosszú védvonalon tartanak árvíz­védelmi készültséget, ebből 583 kilométer hosszú szaka­szon harmadfokú, 225 kilo­méteres védelmi vonalon következtében már összesen 95 000 hektárt borított el a belvíz. A vízügyi igazgatósá­gok, elsősorban a szegediek és a gyulaiak erőteljes szi­vattyúzással apasztják a vi­zet. Az országban a szivaty­tyúkkal másodpercenként összesen 160 köbméter vizet emelnek át a belvizeket ösz­szegyűjtő csatornákból a fo­lyókba. A számítások szerint mint­egy tíznapos munkával men­tesíthetik majd a földeket a víztől. A helyi tanácsoknak és a vízügyi igazgatóságok­nak a településeken, elsősor­ban Békéscsabán, Makón, Csongrádon és Szentesen sok munkát adott a felhőszaka­dások miatt keletkezett csa­padékelöntés, amelynek kö­vetkeztében több száz ház került víz alá. Az utóbbi 24 órában Makóra és környéké­re újabb 55 milliméter csa­padék hullott, s tovább ne­hezítette a védekezést. A meteorológiai jelzések szerint a párás légtömegek továbbra is kedveznek várat­lan zivatarok, felhőszakadá­sok kialakulásában. A Duna és a nyugat-dunántúli folyók vízgyűjtő területén azonban már nagyon kevés, lényegte­len mennyiségű csapadék hullott, s így a megáradt fo­lyók nem kapnak Ujabb je­lentős vízpótlási. Harmadfokú készültség a Maroson Tegnap, hétfőn délelőtt nál is 20—30 centivel marad Török Imre, a Szegedi Víz- alatta az árhullám az öt év­ügyi Igazgatóság osztályveze- vei ezelőttinek. A városnál tő-mérnöke, a műszaki vé- július 10. után á tetőzés delmi törzs vezetője elmon- mintegy 580—600 centiméter dotta: a Maros árhulláma, lesz. A gyors áradásra való mintegy 250 kilométerre a nagylaki határtól, a romá­niai Soborsinnál tetőzött, de szerencsére a folyó vízgyűj­tője nem kapott újabb eső­ket. Így egyetlen árhullám levonulása várható. A Maros romániai szaka­szán mintegy alacsonyabb a lás az 1970. évinél és Makó­Útépítés Újszegeden Somogyi Károlyné felvétele Az I. kerületi hivatal szervezésében tovább folytató­dott Újszegeden a Szövő utca kövezése. Az utca lakói­nak társadalmi munkájához a Kossuth Lajos sugárútról szállították át az építőanyagokat, a háromszáz méter hosszú köves út összesen — beleszámítva a társadalmi munka értékét is — öt-hatszázezer forintba kerül. tekintettel vasárnap, július 6-án elrendelte- az ATIVIZIG a harmadfokú árvédelmi készültséget. A Maros gátjain megnehe­zítette vasárnap a védelmi előkészületeket a környékre lezúdult mintegy 99 milli­20 centivel méteres csapadékmennyiség, tetőző vizái- amit 1 óra alatt, felhőszaka­dás formájában kapott Ma­kó, Kiszombor. Tegnap már napos idő köszöntött a vi­dékre, így könnyebbé vált a figyelő szolgálat, a szakvé­delmi munka. Makón egyéb­ként igen nehéz helyzetet okozott egyes városrészekben a példátlan zápor, több helyi intézkedésre volt szükség a felgyűlt vizek elvezetésére. A megye vezetői: dr. Komó­csin Mihály, a megyei párt­bizottság első titkára és dr. Perjési László, a megyei ta­nács elnöke a hétfőre virra­dój éjszaka, Kardos Imrének, az ATIVIZIG igazgatóhe­lyettesének, védelemvezető főmérnökének a kalauzolá­sával, a város vezetőinek tár­saságában megszemlélték a kialakult helyzetet és több intézkedésre tettek javasla­tot Makó környékén a termő­földeken is rendkívüli álla­potokat okozott a nagy fel­hőszakadás, a felgyülemlett belvíz elvezetésére például át kellett vágni a Makó— Maroslele közötti műutat, így pillanatnyilag Marosleiét csak Vásárhely felől lehet a közúton megközelítem, .Vá­sárhelyről viszont Földeák érintésével megy a közleke­dés Makóra. Ez a helyzet nem lesz tartós, csupán a bel­vizek levezetésének néhány napos időszakára terjed ki. Az egész megyén átvonuló nagy. esőzések megakasztot­ták a betakarítási munkál és most az aratás idején u belvízvédelemhez is jelentől üzemi erőket kellett átcso. portosítani. A Szegedi Víz­ügyi Igazgatóság területén pillanatnyilag 64 ezer és me­gyénkben 40 ezer hektárt borít belvíz. A szegedi igazgatóság ke­zelésében jelenleg 19 torko­lati szivattyútelep dolgozik, átemelvén a belvizet a fo­lyókba, másodpercenként 30 köbméteres teljesítménnyel. Tegnap újabb hordozható szivattyúkat is irányítottak a legjobban veszélyeztetett területekre. Az ár- és belvízvédelem­nél vasárnaptól kezdve napi ezer ember áll szolgálatban, az irányítóktól kezdve a gá­takon, a belvízvédekezésnél dolgozó kubikosokig. Hét­főre virradó éjjel az ATI­VIZIG árvédelmi, műszaki osztagát is mozgósitották, amely különleges technikai eszközökkel, felszerelésekkel van ellátva az esetleges ope­ratív védekezésekhez. A Tiszán az előzetes je­lentések szerinti a vízszint­emelkedés, és a hét végére következik be az üdülőtele­pek, az ártéri részek elönté­se, Szegednél a ' 7 méteres vízszint kialakulása. Tegnap 490 centimétert mutattak a vízmércék az alsó folyá­son, és itt is ugyan­az a helyzet, mint a Maros­nál, a felső szakaszon nincs utánpótlása a folyó mostani árhullámának. Mind a belvízvédelemnél, mind az árvízvédelmi előké­születeknél szervezettség messzemenő tapasztalható, VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents