Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-05 / 156. szám

4 Szombat, 1975. július 5, JMtíL Sorház Ikerház Petőf i gyermekrajzul A címlapon egy kilencéves képeslapok rikító rózsái, gyerek rajza, de gyerekek vagy bágyadt virágai hekészítették a kötet összes fl. lusztrációját. Sót, éppen a rajzok miatt született a kötet. A mi Petőfink című könyv egyik méltatója így ír: „A kötet nemcsak arra alkallyett nem szívesebben küldenénk barátainknak, ismerőseinknek egy-egy vidám fantáziadús gyermekrajzot? Csupán két — egészen kézenfekvő — felhasználási területét említettem a gyermas, hogy a nagyszerű ki- mekrajzoknak. Bizonyos, állítás legértékesebb darab- hogy több volna A mi Pe_ jait megőrizze (a Móra Ki- tőfink című kötet nemcsak a adó a Petőfi Múzeum gyer- költő hatását a gyermeklémekrajz-kiállítására érkezett lekre igazolja vissza, azt is lapok közül válogatott — a bizonyítja, hogy mennyire szerk.), hanem arra is, érzik világunkat. Még semhogy a nagy költő versei mi, senki nem rontotta el sajátos, a felnőtt számára őket. Főleg a pénzért való eddig talán mcgközelíthetet- versengés nem. Biztos, hogy len szépségükben, fantázia- gyermeki fogékonyságukat a teremtő erejükben bonta- legtöbben nem őrzik meg kozzanak ki." majd felnőttként. Ezért is Így igaz, de ezúttal nem a fontos, hogy mi őrizzük promesés szépségű könyvet duktumaikat. De biztassuk akarjuk méltatni. Bár forga- mostani kicsiket is a rajtásakor azonnal eszünkbe ju- , , , , , tott, hogy nemcsak itthon ra- ök Persze már "ősként lehetne tankönyvünk, ha- fognak rajzolni, mint napnem külföldön is remek Pe_ jaink általános iskolásai, de tőfi-kalauzul szolgálhatna... nem kevésbé lesznek őszinMiért? Mert csak az iga- ... , . . zán nagy művészek tudnak ték & gyerekek. olyan szépen, világosan (mú kásán, játékosan) beszélni valamiről, mint a krétával, ecsettel, ceruzával bánni tudó gyerekek. Minden gyermekrajzról tiszta öröm és hit sugárzik. Meg bátorság, kísérletező kedv, s nyoma sincs a csináltságnak, a spekulációnak. De hát ezt annyian tudják. S akik netán még nem figyeltek erre, azok elég, ha megnéznek egy gyermekrajzkiállítást. Ezekre a kiállításokra nem kell vadászni, évente több gyermekrajz-kiállításról is hírt adunk. A gyermekrajzok az iskolákban már régen helyet kaptak. Ujabban közintézményekben is láthatunk belőlük. Így van ez a baráti országokban is. (A berlini Pedagógusok Házának például sok emelet magas lépcsőfeljáróját díszítik gyermekrajzok.) Tudomásunk szerint azonban nyomdát ritkán kapnak a kis remekek. Pedig — mint a megőrzött katalógusok, s főleg a Móra kötete bizonyítják — érdemes közkinccsé tenni a legjobb gyermekmunkákat. Milyen jó lenne például, ha az annyit kárhoztatott dísztáviratok (olykor fáradt, gyenge, vagy esztétikai értéket eg> általán nem képviselő) lapjai között gyermekrajzokkal is találkoznánk. A p sta több ezer rajz közül válogathatna, ha meghirdetné az anyák napi dísztáviratpályázatát. De minden családi ünneppel kapcsolatban van élménye, és érvényes mondanivalója a gyereknek. A sportról már nem is beszélve. És, ha már itt tartunk, megkérdezhetjük: eA művészeteknek vannak nagy és kevésbé jelentős korszakai. A gyermekrajzoknak aligha. Mert ezek a rajzok nem rosszak és nem jók, egyszerűen csak gyermekiek. De soha nem gyermetegek. Gy. B. Gyógyítás lézersugárral A világ számos országában évek óta széles körű kísérletek folynak a lézersugár orvosi felhasználására. Elsőként a szemsebészetben bizonyult hasznos eszköznek a tűhegyesre fókuszált lézersugár. Napjainkban már sok helyütt alkalmazzák a levált recehártya visszahegesztésére. A lézersugárnak azt a tulajdonságát, hogy a testszövetek különböző színű részei más-más mértékben nyelik el, a bőrgyógyászatban hasznosítják. A „lézerkéssel" könnyűszerrel eltávolíthatók a különböző pigmentfoltok és a tetoválás is. A pontosan adagolt sugárenergia ugyanis csak a színes sejteket roncsolja el, a fehér bőrrészeket sértetlenül hagyja. Fényes távlatokkal kecsegtet a daganatok lézersugaras gyógyítása. A kísérletek során kiderült, hogy a megfelelően adagolt és „célzott" lézersugár tökéletesen szétroncsolja a daganatot. A besugárzás pillanatában villámgyors sejtrészecske-kilökődés figyelhető meg a daganaton. A szovjet kutatók által kifejlesztett, 1 mikron átmérőjű sugárnyalábú, roppant energiát összpontosító mikronsugárzó berendezéssel az élő sejtekben is végrehajthatók finom beavatkozások. Megvalósítható, hogy a sugár csupán a sejt meghatározott részét — pl. a sejtmagot — roncsolja vagy pusztítsa el, a sejt többi részét pedig ne károsítsa. Képünkön: előkészítik a lézersugaras operáló berendezést. Az öt mágikus szám Eddig egyetlen jogos óvás sem akadt Elfáradni, lazítani Van, akinek álmában jelenik meg az öt mágikus szám. Sokan — babonásak, vagy sem — életük egy-egy szerencsés dátumát idézik fel a szelvényen. Akadnak, akik a vak szerencsében bíz- • . , nak, mások bonyolult ma- (]6ffi I6U6I tematikai műveletekkel jutó nak el a nyeréssel kecsegtető számokig. Akár így, akár úgy, megegyezhetünk: lottózni, totóznl szórakozás. S nem is akármilyen, napokra izgalmat okoz, szunnyadó reményeket, álmokat ébreszt. ujj- és kézmozdulat érinti a rendszerezésre, értékelésre váró szelvényeket. Kinek szórakozás, kinek munka Szórakozás a fogadónak, de azoknak egyáltalán nem, akik hivatalból, munkából foglalkoznak a szelvényekA szegedi iroda 1958 óta működik, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéből futnak be ide a szelvények. Kezdetben 470—500 ezret dolgoztak fel, ma már másfél milliót is.. Kimondani is nagy a szám, hát még végignézni, osztályozni, értékelni. S akik minden egyes szelvényt többször ls kézbe vesznek, gondosan megvizs- dig van elég. Ügy látszikj gálnak, több mint 750-en egyik fogaskereke. Ha késlekedne^ hiába lessük a televíziót, a rádiót, hiába kutatjuk a lapokat, nem tudjuk meg, mennyit nyertünk. Nagy figyelemre, rutinos kézmozdulatokra van szükség. A szegedi gárda hoszszú évek óta mindkettőből jelesre vizsgázott. Műszakelcsűszásuk még soha nem volt, de még nem is tévesztettek, az 1958 óta számolt 710 óvási kérelemből egyetlen egy sem volt jogos. Szénakazalban a tót! Az óvásokból bizony mirtó vannak: tizenhét állandó munkatárs, a többiek kisesokan meg akarják hosszabbítani a fogadással járó gítők, nagy részük már szórakozást, s erre a legvátó törzstagnak számítható. Meg- tozatosabb fogásokat eszelik! kel. Különösen nincs arány- lalkozású, képzettségű, élet ban az érem, akarom mon- korú ember, csakúgy, mint dani, a szelvény „két olda- a szomszédos Hági-étteremla", amikor például kettes ben. Többségük nyugdíjas, találatunk van. Többnyire szemüveg mögül pislognak a csak legyintünk, s álmunk- cédulákra. Keresetük kicsit ban sem gondolnánk, hány megtoldja a nyugdíjukat, ember éjszakája, vasárnap- meg aztán az unalom, atétó ja és ünnepnapja kellett ah- lenség rossz érzésére is jó hoz, hogy nyereményünket foglalatosság a totók, lottók számolgatása. Brigádokban, jól összeszokott csoportokban "L^S® t°Jr W- Vannak, akik utólag, a nyertes számokat megvárva megkaphassuk. Ínycsiklandó illatok férkőznek a Hági tőszomszédságában, a totó-lottó 3-as vények rendezésével számú körzeti irodajába. A hatalmas, mégis zsúfolt teremben különösen hat a pecsenye illata, egyáltalán nem illik a beszéd nélküli csendbe, a surrogó papírok ütemes neszébe. Bizony a legokosabb gépekkel is nehéz lenne megszámolni, hány dolgoznak, a munkát aszelszámsorba illesztésével kezdik. Majd az értékelés, a nyeremények összeszámolása, végül az ellenőrzés következik. Elfáradni, lazítani nem lehet: a szegedi iroda az országos totó-lottó hálózat Ritka, védett állatok Franciaország jelentős rezervátumában, a Pireneusi Nemzeti Parkban két érdekes állatot helyeztek védelem alá: a pireneusi zergét és a spanyol pézsmacickányt. A zergék Európában a Pireneusoktól a Kaukázusig élnek. Nemüknek kilenc elszigetelt alfaját ismerjük, ezek közé tartozik a pireneusi is. Kedvelt magasságuk 700— 3500 méter. Igazi hegyi állat, amely síkvidéki állatkertben rosszul érzi magát. A Pireneusokban (francia oldalon) a zergék a második világháború után a távcsöves puskák szaporodásával kezdtek fogyatkozni. A pireneusi zerge valamivel kisebb testű állat, mint testvére, az alpesi zerge, de még így is elég nagy célpontot mutat, bár nem mindig könnyű becserkészni. 1967-ben számuk kb. 400 db volt a Nemzeti Park területén. A szigorú védelmi törvény jóvoltából 1968-ban 1925-öt, 1970-ben már 2100-at számoltak össze belőlük. Egy másik igen ritka állat a spanyol pézsmacickány. Ez az állat Európában egyedül a Pireneus-hegység francia és spanyol oldalán él. Rokona a dezmán, vagy keleti pézsmacickány az Ural, a Don és a Volga vidékén él. Értékes prémje miatt próbálják most szaporítani a Szovjetunióban is. A spanyol pézsmacickány életének nagy részét a vízben tölti. Csigákkal, kagylókkal, vízi rovarokkal táplálkozik, a hegyi patakokban előszeretettel fogyasztja a pisztrángikrákat is. A spanyol pézsmacickány életmódja, a vízpartra épített várai, barlangjai a hódra és életmódjára emlékeztetnek. Igen erős pézsmaszaguk van, ezért a ragadozók, ha elejtik, a tetemét otthagyják. A spanyol pézsmacickány fő ellenségei a ragadozómadarak, baglyok. A Szovjetunióban honos dezmán ellensége a csuka. A spanyol pézsmacickány archaikus származású rovarevő állat, prémje miatt pusztítják, és ezért szorul védelemre. töltik ki a szelvény náluk maradt részét. Többen úgy egyszerűsítik a dolgot, hogy a bedobásra hivatott szelvényrészeket is maguknál tartják, persze csak addig, amíg a hivatalos közleményből nem értesülnek. A precízen nyerésre kitöltött totót, vagy lottót csak ké-i sőbb csúsztatják be a zöld ládikó résén. Bár ettől a szórakozástól senki nem tudja megfosztani őket, a jogtalan nyereménytől vtó szont igen. Hallatlanul pontos és sokrétű biztonsági Intézkedések szavatolják, hogy csak a szabályosan kitöltött, időben beküldött szelvények vegyenek részt a sorsolás son. Jogos, vagy jogtalan at óvás, mindenképpen elfogadják, s kezdődik a tortúra, amely az iroda dolgozóid nak egyáltalán nem annyira szórakoztató, mint a mókázó fogadónak. Több százezer szelvény közül előkeresik a reklamáltat, mely többnyire hibásan kitöltött. Látszatra reménytelennek tűnik a vállalkozás, mint szénakazalban egy tűt megtalálni. Mégis hamarosan ráakadnak — a rendszerezés, az ötletes raktározás segít ebben —, s a fancsalgó fogadó orra elé tartják a „megspécizett" szelvényt. Ladányi Zsuzsa Tóth Béla: SZ EG IR m mm SELO „A gróf vízbe esett": Ezzel nincs még vége a szenzációs mutatványnak. Ismét felhúzzák a kéksárga lobogót, arríelyet hét órakor a vörös zászló követ az árbocon. Következik a legszebb repülés, amely két és fél percig tart. A motor fülsiketítőén zúg, a gép gyönyörűen emelkedik fel negyven méter magasságba és száz kilométeres gyorsasággal, szabályosan és nyugodtan siklik a szérűskert felé, ahol Montigny egy hirtelen kanyarodással a hangár irányába tereli a gépet. Félúton, — a nagytribün előtt azonban ismét kanyarodik és hatalmas ívben repül az országút felé, amelynek ingyenes közönsége kendőlobogtatással üdvözli a feléje igyekvő pilótát. Még száz métert tett ezután Montigny a levegőben, amikor a motorban ismét hiba esett és a gép gyors eséssel zuhant lefelé egyenesen a tér mellett elterülő víztócsába, amelyet a lovar-egylet hivatalos térképe „vízállásnak" nevez. Víz ugyan kevés volt a tócsában, de a repülőgép mégis a vízben állott meg és felhangzott az operettszerű kiáltás: A gróf a vízbe esett! A gróf a vízbe esett! Es a nagy kar visszhangozta: A grófot ki kell húzni! Azért ezer és ezer ember rohant a vízhez, öszszetorve a korlátokat és részben a padokat is. Az „első segélyt-, egy termetes parasztember nyújtotta a mosolygó Montignynek. A gróf majdnem szárazon került ki a pocsolyából. * Üj lap született, a SZEGEDI HÉTFŐI ŰJSÁG. Élt 18 hónapot. 1911. szeptember 17-én így számol be a nagyvárosiasodás forgalmáról: Automobil szerencsétlenség a posta mellett. Vasárnap délelőtt háromnegyed tizenkét órakor könnyen végzetessé válható szerencsétlenség történt a szegedi postapalota mellett. Frankó Antal szegedi gyógyszerész a Vár-utcán haladt automobiljával a rendes gyorsaságnál sebesebben a Deák Ferenc-utca felé. A Deák Ferenc-utcánál pedig kerékpáron jött a Vár-utcán keresztül Farkas Ferenc villanyszerelő, aki már az automobil elől kitérni nem tudott. Frankó Antal vigyázatlanul hajtott, mert az automobil felszaladt a gyalogjárdára és ott a kirakathoz szorította a kitérni igyekvő szerelőt. Farkas Ferenc sérülése nem súlyos, lakásán ápolják. Az automobil és bicikli összeütközésének rengeteg szemtanúja volt. A tömeget a rendőr oszlatta szét. Ugyanő — a nagyvárosias erkölcsről: Statisztika a szerelem papnőiről. Züllenek a lányok. A szegedi rendőrség most készítette el a múlt évi munkásságáról szóló statisztikát. Külön fejezetet szán érdekes könyvében a rendőrség a szerelem papnőinek, a könnyű élet cifraruhás hölgyecskéinek. Először is megállapítja, hogy a szerelem papnőinek száma a múlt évben emelkedést mutat. Több leány szánta magát a fizetett szerelemre 1911-ben, mint az előző évben. A nyilvános házakban a kimutatás szerint összesen 264 leány árulja olcsó csókjait, míg az utcán csupán: 12. Eredetileg 17 jegyeztette be magát, de „5 időközben lemondott", írja rezignáltán a rendőrség. Ezeknek úgy látszik nem tetszett a szegedi csúszós utca és valamelyik parkettes mulatóba vonultak, ahol könnyebb a kereset, vidámabb az élet. Mert hogy ezeket a parkettes helyeket jobban látogatják Szeged aranyifjai, mint az utcán bonyolítanák le futó kalandjukat. A rendőrség ennek tulajdonítja a parkettes házak túltömöttségét. De erről ő maga sem tehet. Züllenek a leányok, romlik a fiatalság, telnek a nyilvános házak... Szomorú adatok, szomorú statisztika! Továbbá: Csak uraknak! Értesítés. T. e. uram! Van szerencsém tudomására hozni, hogy az úgynevezett Mandzsalgó utca 38-ik házszám alatt lévő éjjeli üzletemet a jelen kor igényeinek megfelelően átalakítottam. Üzletem ez idő szerint tehát abban a helyzetben van, hogy a legpontosabb kiszolgálást eszközölheti, mert üzleti személyzetemet csak úgy és azon esetben alkalmazom, ha a legújabb törvényeknek teljesen megfelelnek, 20 éven felüliek és már hason üzletben alkalmazva voltak. Részemre naponként csak 4, illetve 5 koronát kötelesek fizetni lakásbér címén. E helyen jegyzem meg, hogy étkezési helyüket ott használhatják, ahol jól esik, s hogy keresetüknek azonfelüli része őket illeti, kötelesek azonban heti két korona vizsgapénzt szintén a sajátjukból fedezni. Az üzletemben levő és leendő hölgyekért semminémű adósságokat el nem vállalok és úgy nekem sohasem fognak adósok maradni, tehát üzletemet bármikor elhagyhatják. (Folytatjuk)