Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-04 / 155. szám

Péntek, 1975. július 4. 5 Lesz-e alkotóház Szegeden ? Szinte az oly gyakran ismételt slágerek soraként rémlik fel a szegedi művészeti életben a visszatérő, sztereotip kérdés: lesz-e végre Szegeden művésztelep, alkotóház, egyáltalán olyan épület, terület, mely lehetőséget és alkalmat nyújt a kísérletezésre, a szellemi mozgásra, a visszavonulásra, a nyugodt alkotómunkára?! Mert hogy ilyen igény él, s a realitásoknak megfelelően él a művészeti köztudatban az régóta tudott és számon tartott tény. Am mindig akadtak fontosabb és lényegesebb feladatok, melyeknek megoldása elvonta a szellemi és anyagi erőket, a rangsorolásokkor a művésztelep, az alkotóház természetes módon a lakások, kommunális és szociális létesítmények árnyékában várta és ma is várja a megnyugtató megoldást. Azt most is világosan és tisztán kell látni, hogy a régen tervbe vett és sok sóhajra majdan gyógyírt hozó újszegedi művésztelep megépítése leg-f alábbis egy évtizedre van még a megvalósulástól. Közbülső megoldás adódik a nagy ugrás helyett. Egy kis, de nem hiábavaló lépés, melyet akár holnap megtehetnénk. S ha a kis lépések-J nek nincsenek lelkes hívei és munkásai, akkor a nagy ugrások propagandistáinak lelkesedése is gyorsan lobbanó-hűlő szalmalángokból táplálkozik. |il Hl Részlet a szegedi városi tanács 1973. augusztus 9-én megtartott végrehajtó bizottsági Jegyzőkönyvéből: „A Kettőshatári Altalános Iskola működését a Szeged MV Tanács Végrehajtó Bizottsága ... beszüntette. A) Az épületet legcélszerűbb változatlanul művelődési célra hasznosítani. B)... a volt iskola képzőművészek alkotóházaként működjön, mivel a termek és az udvar alkalmasak nagyméretű művek: elkészítésére, városdekorációs feladatok megoldására. Az alkotóház ugyanakkor lehetőséget adna tájhoz kapcsolódó alkotói szándékok megvalósítására, képzőművészeti kollektív rendezvények megtartására. A jövőben pedig... folyamatosan működő müvészteleppé válhat... Az épület képzőművészeti célra való felhasználása átmeneti megoldást jelentene... a szegedi művésztelep megvalósításéig." A városi tanács ugyanakkor döntött arról, hogy az objektum a Bartók Béla Művelődési Központ szervezeti keretei között, annak egységeként működjön, s határozatot hozott az anyagigazdálkodási ügyekben is. Ennek immár majdhogy két esztendeje. S a kérdés még mindig nyitott: lesz-e (és mikor) alkotóház Szegeden? Pedig ez a két esztendő sem múlt el nyomtalanul, kezdeményezések nélkül. gl erők figyelembevételével Is beszélve a sajnos oly rit— oldaná meg az alkotóház ka, fehér hollóként jelentteljes újjászületését. A belső kező nagyméretű állami válaszfalak átcsoportosítá- megbízások elkészítéséről. De sával az első szakaszban végigpásztázhatnánk a más négy műtermes lakószobát, művészeti ágakat is. A köregy közös helyiséget és a nyéken nincs alkotó munszociális létesítményeket kára alkalmas, nyugodt, építenének meg (teakonyha, csendes hely. Nem is szóifürdőszobák, WC, kazánház va azokról a művészekről, stb.). A második lépésként akik nélkülözik a műtermét a tetőtér beépítésével ven- is, dégszobákat, írók-költők-zeneszerzők alkotó munkájához szükséges helyiségeket alakítanának ki, míg harmadikként az udvaron fa- Ezért fontos hát ennek az házakat állítanának fel, fé- alkotóháznak mielőbbi meglig fedett szabadtéri szob- valósítása, ezért kell támorászműtermek létesülnének, gatni a Bartók Béla Művemegvalósulna egy nagymére- lődési Központ vezetőinekés tű égetőkemence stb. Ter- a városi tanácsnak ez irámészetesen az sem vitás, nyű kezdeményezéseit, erőhogy a többlépcsős építke- feszítéseit. Más vidéken élő zés, habár olcsóbbnak és ki- képzőművészek látogatásalvitelezhetőbbnek látszik, drá- val, a testvérvárosok alkogább és sok hátránnyal jár tóinak vendégüllátásával, az egyszerre történő megva- művészeti táborok, szimpólósítással szemben. A mun- ziumok rendezésével, a kapkálatokhoz az ősszel kezd csolatok ápolásával néhány hozzá a Szegedi Építő Sző- éven belül pezsgő művészeti vetkezet. Hasznos volna ad- élet alakulhatna ki. A legdig kapcsolatokat keresni és nagyobb kérdés éppen az: találni azokkal a szervek- mikor lenne vonzó ez a vákel és intézményekkel, akik ros peremén, a buszmegállóanyagilag is támogatni tud- tói majd két kilométerre lenák a kezdeményezést. vő alkotóház a szegedi müFelmerül a kérdés, miért vészek számára? Mert alegvan szükség alkotóházra, erősebb kételyeket éppen ők művésztelepre ebben a vá- fogalmazták meg! Természerosban, ahol, úgy tűnik, tesen akkor, ha olyan leheképzőművészeink jelentős tőségeket teremtenének, része műtermes lakásokban amiért érdemes buszozni, él. Vallom, hogy a szegedi gyalogolni, akár naponta is. képzőművészet — marad- Tehát kiélhetnék kísérletező junk most csak ennél — kedvüket, új műfajokkal — egyik rákfenéje, sebezhető elsősorban kerámiával, zopontja éppen elzártsága. Az, mánccal, szobrászattal, mohogy nincsenek kitekintő zaikkal, intarziával stb. —— kapcsolatai, a hozzánk ér- próbálkozhatnának. A vonkező művészek villámlátoga- zés, a mágnesként magához tásai nem adnak alkalmat húzó kohéziós erő megtenemhogy a vélemények ki- remtése a puszta közepén, cserélésére, de az ismeretsé- távol a világ zajától, és gekre is alig. Ugyanakkor megszokott kényelmétől ko_ nem ritkán hallható, jogos moly feladat. A működtető és visszatérő panasz, hogy művelődési intézmény mór nincs lehetőség ebben a vá-> gondoskodott gondnokról, rosban a kísérletezésre. Ha étkezésről, szállításról, progvalaki kerámiát akar készí- ramról — a munkán a sor! teni, zománcképet égetni, Mert ez a „kis lépés" ls szobrot faragni, és sorolhat- nagy segítség lehet elsősornánk, lelkesedése és kedve ban a szegedi alkotóművéaz első pillanatban zátonyra szek számára addig is, míg fut: nincs hol elkészíteni, nagyobbat nem ugorhatunk, megvalósítani terveit Nem Tandl Lajos Hl A kettőshatári volt általános iskola az E5-ös úttól majd két kilométerre található. A Fehér-tó mellett. A puszta közepén egy falusias házsor és egy, két világháború között kőből épített iskola alkotja a tanyabokrot. Természetesen az egy tanteremből és tanítói lakásból álló iskolaépület eredeti formájában nem alkalmas művésztelep, illetve alkotóház céljaira. Az értő és lelkes, az elképzelésben fantáziát látó építész számára azonban egyik napról a másikra kialakultak a leginkább kivitelezhető, a célokat és szándékokat figyelembe vevő elképzelések. A terv három szakaszban — az anya-. Egy évvel korábban! Elkészült a balatoni autópálya 1975. július másodika, ter, kézzel feltekeri a soromszerda, Ottó napja, ötven pót. A Daktari pilótája gázt éve született Patrice Lu- ad. A busz elengedi, tudja, mumba, a Fáklya moziban menteni megy. Másodfokú az özönvíz első részét veti- belvízvédelmi készültség tik, másfél helyárral. A Me- van. teorológiai Intézet előrejelzése szerint országszerte hinbb hüiv.n\zn*leti JE2EÍ& Ha újabb eső Jön, talán ben helyenkent zivatarok hí„TA1, „ Á „/,_ Délben pár percre kisüt a nap. Mindenki reménykedik. «ók. Átadták a íorga- ^eWtpf. S: r 2.f . a ™,bu~ Pon vannak. A íőhadiszállá5Í2JFÍ^'^ftf.w son is átázott, fáradt embeIZ^J»JS fa rek váltják egymást: „Menj védelmi készültség ügyeletét. haza> aludj ké£ órát "Nem megy, úgy még rosszabb Kora lenne." A csizmáját mutatja: reggel. „Ügy látszott, száraz helyre A vá- álltam, aztán egy perc múlrosi ta- va térdig süppedtem a sárnács vb építési osztályának ba. Ha ki akar velünk jönni egyik szobájában vagy tí- Petőfitelepre, menjen maga zen szoronganak. Váltva ls haza, átöltözni csörög a két telefon, időn- ja." ként besegítenek a szomszédos mellékállomások is. Bejelentések: „Ali a viz az utcánkban. A konyhában emelkednek a bútorok. Ropog a tetőszerkezet, átázott alatta a vályogfal. Segítse— mondEz a vihar. Délután már nemcsak a Fáklya moziban látható az özönvíz. MEG EZ HIÁNYZOTT! nek, a férjem ágyban fekvő Gerle p4 al ut Vezér beteg, hová vihetném?" Al- utca A vízmű azivattyúi győ: A szivattyúhoz kellene nem blrnak a vfzzel A vb_ még húsz méter nyomócső. mk4r a tűzoltóság segitséTápé: a postahivatalban tér- ét kér, azután kocslba Ü1 dig ,Jí a Vlz- Pet,6f tele?: Indul a terepjáró. A tüzolmezftlábas, gumicsizmás, tókocsl utánfutóját tengelyig műanyag papucsos emberek ér6 górban húzzák be a a Fadrusz János utcában. Cgerfa utcéba. Vagy százan Fejkendős nénike sír: „Pe- állnak ott^ nézelődnek. dig már piroslott a paradicsom a kertben." A címet — Most nézzék meg, két tessék mondani — mert nem hete egyengettem el az utat, a paradicsom a fontos. hogy be tudjak éllni a garázsba, most meg ide jönUAZ-kocsÍja^Z naponta tK -k ezekkel a terepjárókkal, száz kilométert tesz meg. A lakáshivatal előtt, minden feltúrják. De megtalálom én a módját, hogy feljelentsem Székesfehérvár térségében — a 63-as kilométerkőnél — csütörtökön átadták a forgalomnak az M7-es balatoni út jobb oldali pályájának befejező, 30 kilométeres szakaszát, Az új pályát Rödönyl Károly közlekedés- és postaügyi miniszter avatta fel. Részt vettek az ünnepségen Fejér megye párt- és állami vezetői. Ott voltak a beruházó és kivitelező vállalatok képviselői. Az autópálya befejező szakaszát csaknem egy évvel az eredeti határidő előtt adták át: ez volt a Közúti Beruházó Vállalat, a Betonútépítő Vállalat, és a Hídépítő Vállalat dolgozóinak kongreszszusi vállalása. A határidő előtti átadás — a szállítóvállalatok közúti üzemi költségének csökkenése, valamint a kivitelezés költségmegtakarítása révén — összesen 15 millió forint megtakarítást eredményez egy év alatt. Az építők az utolsó 30 kilométeres szakaszon 280 ezer négyzetméter betont használtak fel, s összesen 14 műtárgyat emeltek, köztük négy kisebb és négy nagyobb hidat, felüljárót. A Székesfehérvár—Balatonaliga közötti jobb oldali pályaszakasz elkészítése 600 millió forintba került. Az átadással 12 éve tartó nagy munka zárult le, és ezzel elkészült a kétpályás balatoni autópálya. Az M7-es autópálya teljes beruházási költsége eléri a 3,3 milliárd forintot. eshetőségre készen, egy Vo- öket. Majd megmutatom én, lán-teherautó áll. Költöztet. ... . Az eső csak nem akar eláll- nem csinálhatnak. Ásni: „Ságváritelepre azonnal tak volna nagyobb árkot! menjen ki két ember, nézzé- A jobb érzésűek távolabb is^V&S^SÍ • ** ^ «» nem UAZ. A sorompónál húsz szól. A tűzoltók, tanacsiak percet áll. Tülkölnek a sze- megdöbbenve hallgatnak, mélyautók, egy busz pilótája Nem vitatkoznak. Ásót, csóls. •a^s.í.S'/s:" i*™*. ">»' július 5—13: Ipari vásár Pécsott Á páros esztendőkben Sze- négyzetméterre bővült, míg a geden, a páratlan években nyitott terület 12 ezer négypedig Pécsett rendeznek ipa- zetméter. c"soíSönAtSSi5,Wkn'£ Valamivel több mint 150 ISBES3I st sár ünnepélyes megnyitójára Szliven ls részt vesz, 20—20 holnap, szombaton délelőtt 10 „A11„,_+ „,„+„. u= órakor kerül sor. A kiállítás ^lalat b® £ t<.niií.tPt ket- Az idén 25 nagydíjat, 50 termeter els6 díjat< go második díjat, 100 harmadik díjat és közönségdíjat is kiosztanak a kiállítók és a legszebb termékek részére. A vásár rendezői 100 ezer ezúttal nagyobb foglal el, mint a korábbi években. A Köztársaság téri iskolák és a szabad terület mellé a Jókai utcai' általános iskola termei is csatlakoztak, s így a pécsi kiállítás fedett területe 6 ezer látogatóra számítanak. az árokásás, több Itt a víz, mint a föld. A bámészkodók visszahúzódnak a házakba. Bekapcsolják a tévét, szidják a szivattyút. Túl hangos. 18 óra 45 perc: „Most pedig nézzék meg a Minek, ha már más megoldotta című műsorunkat." Megnézik. Besötétedik. A szivattyú egy villanypózna alatt áll. Kiégett az izzó. „Keressetek egy telefont, szóljatok be az áramszolgáltatónak." A telefonkábelek beáztak. Jó, hogy itt a Daktari, Indul a városba. Egy óra múlva ég a villany. Almos szemű, fiatal nő szól ki az ablakon: „Miért most csinálják, nem hagyják az embert aludni!" Este kilenc óráig harminchárom családot költöztettek ki. „Asszonyom, miket beszél? Hát nem érti?". Éjszaka van. öngyújtó fényénél nézik, apadt-e a víz a csatornában. Újabb szivattyú érkezik. Percenként 1600 köbméter. Reggelre már lesz látszatja is. Reggelre? Cigaretta parazsánál melengetik a kezüket éppen, amikor üzennek, csőtörés van a Kereszt utcában. Még ez ls. A legjobbkor. Percek múlva ott a vezérkar. A gyerekeket aludni küldik, ne tocsogjanak a hideg vízben. „És mondd anyu, a tűzoltóautó létrája milyen hosszú?" Ezen elmosolyodnak. Reggel óta először. „Mi sem megyünk már éjfélre haza" — mondja valaki. Persze, hogy nem, már két óra is elmúlt. „Hétkor, ha jössz befelé, kerülj Algyő felé, nézz szét." Hátán a piroskockás ing már nemcsak az esőtől nedves. Még visszamegy a tanácsházára, megnézi, jött-e újabb bejelentés. Mire az ügyeletesek közt felosztja a reggeli munkát, három óra. Épp ennyit tud aludni is. Már nem érzi a fáradságot. Felhívja a vízművek igazgatóját, jó éjszakát kíván a tűzoltóparancsnoknak, és megadja az otthoni telefonszámát. Lefelé jövet, a lépcsőn jut eszébe, elhagyta valahol a kabátját. Hét órakor újra együtt a stáb. A vízügyi Igazgatóságról telefonálnak, árhullám várható a Maroson. A folyótól délre harmadfokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el. összenéznek. Ez a nap is jól kezdődik. 1975. július harmadika, éljen soká minden Kornél. A Fáklya moziban a Mágnás Miskát játsszák. A Kossuth rádió 9 óra 10 pertől De Falla: Rövid élet című kétfelvonásos operáját közvetíti. Hosszú volt ez a huszonnégy óra. Pálfy Katalin Befejeződött a birkanyírás Csongrád megye félszáz juhtenyésztő gazdaságában véget ért a birkanyírás, a juhászok „aratása". A Gyapjú- és Textilnyersanyag-forgalml Vállalat szegedi kirendeltsége ötven vagon gyapjút, a tavalyival azonos mennyiséget vásárolt fel. A minőség tovább javult azokban a gazdaságokban, amelyek az elöregedett állományt tervszerű tenyésztéssel felfrissítették, fiatalították. (MTI) l-