Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-04 / 155. szám

Péntek, 1975. július 4. 3 Csepelen; Százmilliós megtakarítás Elutazott pártmunka X Csepel Vas. és Fém művekben elkészítették dálkodással, a normák kor_ az szerűsítésével és különböző . . _ . , , újítások alkalmazásával első félévi gyorsmerleget, mintegy százmillió forint összesítették a gyarak, uze- értékű anyagot és energiát mek termelési eredményeit, takarítottak meg. A termeA tröszTösszességében telje- lékenység 2 százalékkal masítette, néhány gyáregység gasabb, az önköltség 2 szápedig túl is teljesítette fél- zalékkal alacsonyabb, mint a évi tervét. A CSM 817 mii- mült év első felében. lió forintos nyereséget ért j el ebben a fél évben. A kollektívák egész évi felajánlása 320 milliós többlettermelés: eddig 156 millió forintnyit teljesítettek. Különösen azokból a gyártmányokból állítottak e?6 többet, amelyekből megnőtt a népgazdaság igénye, így például hengerelt és horganyzott csövekből. Hatékonyabb készletgaza vietnami küldöttség Szentistványi Gyuláné. a : Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára fogadta a hazánkban tartózkodó vietnami békemozgalmi küldöttséget. A delegá_ció, amelyet Le Chan Phuong aszszony, munkaügyi miniszterhelyettes, a VDK békevédelmi bizottsága elnökségének tagja vezetett, csütörtökön elutazott hazánkból. Ötmillió négyzetméter ponyva Túitetjesitetiók a szovjet exportot A Könnyűipari Minisztéri- rákhoz, hogy — az SZKP um a közelmúltban felhívás- közelgő XXV. kongresszusa sal fordult a felügyelete alá tiszteletére. — június 30-ig tartozó vállalatokhoz és gyá- r>jr» w* spff - -jc r.•*<_ , A Soproni Állami Szanatórium új gyógyfürdője és szállodája augusztus első felétől fogadja Balfon a betegeket. A 183 személyes gyógyszálló mellett épült fel az új fürdő, melyben a 8x8 méteres medencét és „pillangó"-galvánkádakat helyeztek el. Az új létesítmény 136 millió forint beruházással épült. Esős június A nyár első hónapjában folytatódott a májusban elkezdődött csapadékos időjárás. A gyakori záporok, zivatarok következtében az ország egész területe bőséges esőket kapott, a lehullott havi csapadék mennyisége mindenütt meghaladta a sokévi átlagot. Májushoz hasonlóan ismét a Tiszántúl részesült a legtöbb esőben, itt helyenként a szokásos mennyiség két-, két és félszerese is lehullott. Országszerte sok eső esett X—2.. 7—10., 16—20., 24 —25. között és 29-e után. Ez az utóbbi csapadékos szakasz július első napjaira is áthúzódott. Gyakoriak voltak a felhőszakadások, és sajnos, a jégesők is, az ország számos területéről jelentettek jégkárokat. Június hőmérséklete igen szeszélyesen alakult. Az első 10 nap országszerte rendkívül hűvös időjárást hozott, a hőmérséklet napi átlagai ekkor 5—7 fokkal maradtak az évszaknak megfelelő szint alatt, s a borús, esős idő miatt még a maximumok is csak 15—20 fok között alakultak. Medárd napja (június 8.) az idén ugyancsak bóseges esőkkel járt, e napon országunk egész területét kiadós, 10—50 mm közötti csapadékok áztatták. 11 —16. között melegre fordult az idő, a hőmérséklet csúcsértékei elérték a 30 fokot. Országszerte heves zivataros esőktől kísért átmeneti lehűlés után a második hőségperiódtis 21—28. kózott alakult ki. Ekkor a hőmérséklet csúcsértékei országszerte 30—35 fokig emelkedtek, s a napi középhőmérsékletek 4— 6 fokkal haladták meg a sokévi átlagot. A tikkasztóan meleg, fülledt időjárást 29én szüntették meg a viharos széllel és országszerte újabb kiadós esőzésekkel beáramló hideg tengeri légtömegek. Ez az évszakhoz képest rendkívül hűvös, borús, csapadékos, az ősz derekára emlékeztető időjárás még július első napjaiban is tart. A hónap folyamán szeszélyesen váltakozó igen hűvös és meleg szakaszok a hőmérséklet havi középértékeiben eléggé kiegyenlítődtek, bár végső soron a mérleg kevéssel a hűvös idő javára billent: így például Szeged 19,5 fokos havi középhőmérséklete fél fokkal maradt a sokévi átlag alatt. Városunkban az elmúlt hónapban a legmagasabb hőmérsékletet, 32 fokot 24-én, a legalacsonyabbat, 9 fokot pedig 3-án jegyeztek föl. A Dél-Alföld területe igen bőséges, 80—140 mm közötti havi csapadékot kapott, ami a sokévi átlag másfél-kétszerese. A gyakori esőkre utal az előfordult 12—15 csapadékos nap. Szegeden a legna gyobb eső az elmúlt hónap ban 16-án este hullott, heves szélvihar és zivatar kíséreté ben, amikor alig egy óra leforgása alatt 24 mm-t mér tek. """"" "Dr. Péczely György egj^emi tanár 52 százalékra teljesítsék a szovjet exportterv időarányos részét. A felhíváshoz a KSZV dolgozói is csatlakoztak. A vállalat jelentős mértékben vesz részt textilipari termékeivel a magyar —s2ovjet kereskedelmi forgalomban : nem kevesebb, mint 4 millió 900 ezer négyzetméter ponyvát rendeltek meg tőlük erre az esztendőre a szovjet kereskedelmi szervek. A KSZV mindenkori exportjának sikere elsősorban az újszegedi szövőgyár dolgozóin múlik, hiszen az ő kezük nyomán válik exportra alkalmas késztermékké a ponyva. Eredményt azonban a testvérgyárak segítsége nélkül nem érhetnének el. A szovjet export túlteljesítéséért is példásan kooperált a vállalat három szegedi gyára. A kenderfonógyár és a jutaárugyár — a rostellátási nehézségek és a munkaerőgondok ellenére — időben és jó minőségben szállította az alapanyagot. Munkájuk értékét növeli, hogy január 1étől a korábbi években megszokottól eltérő minőségű anyagot kellett gyártaniuk a szovjet megrendelésre készülő ponyvákhoz, de ezzel a feladattal is megbirkóztak. Újszegeden az egész gyárösszefogott a nemes Cél érdekében. Mindenkit hajtott a tudat, hogy eleget tegyen a KGST-n belüli vállalati kötelezettségnek, s nem utolsósorban a kongresszusi munkaverseny folytatásában tett vállalásoknak. A szakemberek külön szállítási ütemtervet készítettek aszovjet exporthoz, a dolgozók önfeláldozóan túlóráztak, s így túlteljesítették az eredeti tervet; az év végéig megrendelt ponyva 52,1 százaléka június 26-ig vagonokba került, s még az első félévben átléphette a szovjet határt. Az újszegediek nem hanyagolták el egyéb kötelezettségeiket sem: sorra kielégítették a hazai igényeket, és eleget tettek a vietnamiak megrendelésének is. A sikeres hajrával így azután a féléves ' készáru-szövettermelési tervüket is 100 százalékra teljesítették. V

isszatérő feladat a pártszervezetek életében a soron következő fél esztendő pártmunkájának megtervezése. „Rutinfeladat"-nak tűnik, mégis elmélyült gondolkodást igényel, minthogy minden fél év új tennivalókat hoz, másmás teendők megoldását állítja előtérbe. A tervszerűség a pártalapszervezeti munkában is elengedhetetlen. Persze, mindent nem lehet — s nem is lenne szabad — előre megtervezni. A pártmunka hétköznapjai sokkal gazdagabbak annál, mint amennyi azokból tervekbe foglalható. De a féléves munkaterv mégis megadja a munka vázát, keretét, megszabja a politikai tevékenység fő irányát. 1975 második felében a munkatervek tartalmát elsősorban a XI. kongresszus határozatai adják. A kongresszusi határozat megértetése és feldolgozása az alapszervezeti munkának egyik centrális teendője, s ennek a tervekben is tükröződnie kell. A feladatok meghatározásának ez az alapja, a kiindulópontja. A kongresszus természetesen átfogóan szabta meg a haladás irányát, de nem bocsátkozott részletekbe. Nem másolni kell tehát, hanem elemezni, alkalmazni. Az alapszervezeteket segítik ebben a közvetlen irányító pártszervek állásfoglalásai, határozatai is. Szükséges és érdemes újból belelapozni a legutóbbi beszámoló és vezetőségválasztő taggyűlések jegyzőkönyveibe, az ott elhangzott javaslatokról készült feljegyzésekbe is. A több éves munka értékelése során számos megszívlelendő javaslat hangzott el valamennyi pártszervezetben. A taggyűlési beszámolókban, felszólalásokban, határozatokban ezek általában helyet is kaptak. Sokat közülük az év első felében még nem volt alkalom napirendre tűzni, megvalósítani, sőt, olyanok is akadnak, amelyek most válnak aktuálissá. Helyén való azt is átgondolni, milyen irányban szükséges továbbfejleszteni a pártszervezet munkastílusát, munkamódszereit, s ezeket a következtetéseket is hasznosítani lehet a tervkészítéskor. A XI. kongresszus általános feladatként fogalmazta meg a határozatok végrehajtásának gondosabb nyomonkövetését, s általában a pártellenőrzés erősítését. A munkatervben helyet kaphatnak az ilyen típusú napirendi pontok is. Az ellenőrzés javítható például oly módon, ha a beszámoltatások mellett (nem helyett!) a pártvezetőség maga is végez vizsgálatokat, vagy megbízza egy-egy kérdés vizsgálatával a párttagok 'kisebb csoportjait. Az ilyen vizsgálatok tapasztalatai helyet kaphatnak nemcsak a vezetőségi ülésen, de a taggyűlés fórumán is. Mint ahogy az is színvonalasabbá teszi az ellenőrzést, ha nem amúgy, általánosságban számoltatják be tevékenységükről a munkahelyi vagy a tömegszervezeti vezetőket, hanem egy-egy konkrét feladat megoldását, vagy egy adott határozat megvalósítását kérik számon. Így kerülhet például a napirendbe, hogy mi tesznek a szakszervezetben dolgozó kommunisták a közművelődésért, miként neveli a KISZ párttaggá saját aktivistáit, hogyan hasznosítja egy-egy vezető a munkahelyi demokrácia fórumain elhangzó javaslatokat. A gazdasági területen működő pártszervezetekben múlhatatlanul szükséges elemezni, hogyan segítették a Központi Bizottság 1974 decemberi határozatának megvalósulását. E célból három-négy napirendet is beiktathatnak, vizsgálva például a takarékosság helyzetét, a termékszerkezet gazdaságosságát, a munkaerő foglalkoztatásának ésszerűségét, a beruházások menetét stb. így alakítható a tennivalók komplex munkaprogramja. A

tervkészítés egyre inkább kollektív tevékenység, melynek részese minden vezetőségi tag, valamennyi pártcsoport, s így az egész párttagság. A „felső" elhatározások gondos tanulmányozása és az „alulról" jövő javaslatok megfontolt hasznosítása — ezen az úton formálódhat ki a pártmunkát valóban előbbre vivő, annak helyes irányát kijelölő munkaterv!. Gyenes László Sándorfalva gazdasága Annak idején tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy a megyei tanács járási hivatalának elnöke hivatalából felmentette a sándorfalvi termelőszövetkezet vezetőségét, mert biztosan látszott, hogy újabb kudarcok felé közeledik a termelőszövetkezet. Átmeneti időre — egy hónapra — hatósági megbízottra ruházta át a vezetőség hatáskörét. Az egykori hatósági megbízottól, Rucz Jánostól, Dudás Istvántól, a járási hivatal élelmiszer-gazdasági és kereskedelmi osztályának vezetőitől és a közös gazdaság új elnökétől, Bodrogi Ferenctől kértünk most tájékoztatást, mit sikerült az eddigi hibákból megszüntetni, és milyen nehézségekkel kell még számolniok a szövetkezet gazdáinak. Az előző évet közel 6 milliós hiánnyal zárta a termelőszövetkezet, mert béralapját 6 millió forinttal túllépte. Az előző vezetők, sajnos, beleestek az irányítás „bárányhimlőjébe", abban bíztak, hogy a mezőgazdaságot a melléktevékenységek tartják el. A tönk szélére jutott közös gazdaságban a kazánjavítók közül például néhányan akár 9—10 ezer forintot is kereshettek havonta. Jellemző arány: közel 4 millió munkabér csak 1,7 millió bevételt hozott. A hatósági megbízott első dolga az volt, hogy takarmányt szerezzen 570 tehénnek és fizetést a dolgozóknak, a második pedig, hogy megkezdje a segédüzemágak fölszámolását. Az új elnök szavai szerint ezt a felszámolást mind a 13 segédüzemnél be is fejezték azóta. Csak a homokbánya maradt meg. Az alaptevékenység, a növénytermesztés és az állattenyésztés önmagában is sok problémát jelent. A rosszul végzett talajművelés most üt vissza: jóval kevesebb termés várható itt, mint más gazdaságokban. Búzából 27 mázsát terveztek, de csak 18-ra számithatnak. Az új elnök arra gyanakszik, hogy Árhullám a Maroson A Maros romániai vízgyűjtő területén hullott nagy mennyiségű csapadék hatására gyors ütemű áradás kezdődött a folyó magyarországi szakaszán is. Makónál egy nap alatt 98 centiméterrel emelkedett a Maros szintje. Az előrejelzésekből ítélve további intenzív áradás várható. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságtól kapott taj&r koztatás szerint a hullámtereket elönti a víz, és a nyári gátak mögötti területeket is hasonló veszély fenyegeti. Ezért elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Maros magyarországi szakaszára. Felhívták a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamint az érdekelt hétvégi kiskerttulajdonosok figyel; mét a veszélyre, hogy mielőbb takarítsák be « bul-, lámtéri ültetvények termését. A Tiszán is vízállás-emelkedésre kell számítani, ez abonban nem lesz olyan ará. nyú. mint a Maroson. A hullámterekre itt valószínűleg nem hatol ki a víz. Az ATIVIZIG körzetébe eső területeken csaknem 20 ezer hektár vetést és 15 ezer hektár rétet és legelőt súj lott az -elemi csapás. eleve kevesebb vetőmag került a földbe, mint kellett volna, de az is pótolhatatlan hiba, hogy a meglevő műtrágyát se szórták ki. A tehenészet alapvető gondjai onnan erednek, hogy — felsőbb sugallatban bízva — belevágtak az ugyancsak gyenge dóci szövetkezettel összefogva egy kísérleti állapotban levő koncepció alapján a hatalmas istálló építésébe. Most már tudják, a jól tervezett szakosított telepek is megingatták az erős termelőszövetkezetek anyagi egyensúlyát is, ez a gazdaság belebukott a vállalkozásba. Most elkezdték selejtezni kényszermegoldásként a továbbtartásra alkalmatlan állatokat, és keresztezett fajtákkal fokozatosan igyekeznek újra benépesíteni a telepet. Ez a lépés elkerülhetetlen ugyan, de újabb problémákat szülhet. Külön gond, hogy legalább 400 hektár jól gépesített takarmánytermő terület kellene a biztonságos állattartáshoz. Abból, hogy a közgyűlés a szegedi Felszabadulás Tsz egyik vezető emberét választotta • meg elnöknek, és ugyanennek a szövetkezetnek a főmezőgazdásza és főkönyvelője mellékállásban végzi Sándorfalván az irányítás két szakmai feladatát, arra lehet következtetni, hogy a tagság a megoldás lehetőségei között fontolgatja a két szövetkezet egyesítésének gondolatát. Akár ezt az utat választja, akár egy másikat, a problémák legsúlyosabbjait addig önállóan kell megoldania, vagy elejét venni annak, hogy újabb gondok tamadjanak. . ... BL.IX r i go » Ail