Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-31 / 178. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Megnyílt Helsinkiben az európai biztonsági gr •••• •• H * » es egyuttmukodesi értekezlet zárészakasza Harmincöt ország delegációja van jelen a történelmi jelentőségű tanácskozáson Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford megbeszélése A Finlandia-palota hatalmas koncerttermében Urho Kekkonen köztársasági elnök, a vendéglátó Finnország küldöttségének vezetője, szerdán, helyi idő szerint pontosan délben, megnyitotta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszát. Az ülés megnyitása előtti percekben sorra a főkapu elé'gördültek a nagy, fekete gépkocsik, s kiszálltak belőlük a résztvevők: 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada legmagasabb szintű politikai vezetői és küldöttségük tagjai. A világ valamennyi részéről csaknem 1500 újságíró érkezett a finn fővárosba — közölte Joel Pekuri, az értekezlet titkára a Finlandia-palotában tartott első sajtókonferencián. Újságírók kérdéseire válaszolva közölte, hogy az értekezlet záródokumentumának aláírásához a delegációvezcíők közös asztalhoz ülnek. Július 29-én, kedden este, területén kívüli nemzetközi övezette nyilvánították a Finlandia-palotát. Urho Kekkonen — mint házigazda és mint az ülés elnöke — üdvözölte a konferencia résztvevőit, majd mint meghívott vendég, Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára mondott beszédet. A délutáni ülés helyi idő szerint 14 óra 30 perckor kezdődött. Az ülésen a Vatikán küldöttségének vezetője elnökölt. Elsőnek Harold Wilson brit miniszterelnök szólalt fel. Utána Görögország, Izland, Kanada, Bulgária, az NDK, Olaszország, Svájc, s végül az NSZK küldöttségének vezetője szerepelt a szónokok listáján. Az értekezlet csütörtök délelőtti ülésén nem tartható be a szónokok eredeti sorrendje, mert Costa Gomes portugál köztársasági elnök, akinek délelőtt kellene felszólalnia, valószínűleg csak este érkezik meg a finn fővárosba. Ennek következtében délelőtt hangzik el Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának, a magyar küldöttség vezetőjének felszólalása. Az eredeti terv szerint Kádár János a délutáni ülésen szólalt volna fel, másodiknak, Tito jugoszláv elnök után. Tito elnök azonban a délelőtti ülésen elnököl. s ezért Kádár János felszólalása tevődik át délelőttre. Csütörtökön, a két ülés közti szünetben, a déli órákban Urho Kekkonen finn köztársasági elnök az elnöki palotában fogadja Kádár Jánost, a magyar küldöttség vezetőjét. Urho Kekkonen: résztvevőnek, és kifejezte reményét, hogy tartózkodásuk Helsinkiben — jóllehet rövid lesz — gyümölcsözőnek bizonyul majd. Kekkonen elnök a továbbiakban hangsúlyozta: tényként kell elfogadnunk, hogy minden egyes országnak megvannak a maga létfontosságú érdekei. Ez egészen természetes, hiszen ez az értekezlet. nem egy háború győzteseinek tanácskozása, de nem is nagyhatalmak konferenciája. Ez a konferencia szuverén„ független, egyenjogú államok értekezlete. Kurt Waldheim: A finn államfő a Helsinkiben aláírásra kerülő záródokumentummal foglalkozva kijelentette: előttünk van az értekezlet záródokümentuma, amelyhez a konferencián részt vevő kormányok már a második szakasz folyamán hozzájárulásukat' adták. Meggyőződésem, hogy ez a záródokumentum rendkívül fontos politikai okmány, amely oly módon jött létre, hogy alaposan fontolóra vettek minden kérdést, és végül — az államok jogos érdekeinek figyelembevételével — annak tartalmához végleges hozzájárulásukat adták. Egységben a béke fenntartásáért Független, egyenjogú államok Urho Kekkonen finn köztársasági elnök szerdán délelőtt a finn kormány nevében ünnepélycsen megnyitottnak nyilvánította az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakaszát. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, milyen nagy megtiszteltetés Finnország és az egész finn nép számára, hogy másodízben lehet gazdája ennek a konferenciának. Őszinte szívből sok sikert kívánt valamennyi A következő szónok Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára volt. Bevezetőül emlékeztetett arra, hogy a második világháború befejezése óta Európa nemegyszer súlyos feszültségek időszakát élte át, sikerült azonban elkerülnie a háborút. Feltétlenül logikus — jelentette ki Waldheim —, hogy az európai országoknak és mindazoknak az országoknak, amelyeknek sorsa egybefonódik Európával, egységesnek kell lenniük abban a célkitűzésben, hogy függetlenül az ideológiától vagy a kormányzati formától, biztosítják a béke fennmaradását, annak a békének a fennmaradását, amely mindezt lehetővé tette. Az ENSZ főtitkára is kitért beszédében a Helsinkiben aláírásra kerülő záróokmányra, és hangsúlyozta, hogy véleménye szerint annak két jelentós mozzanata van: először is az, hogy a béke nem biztosított, ha az összes érdekelt országok nem folytatják erőfeszítéseiket; másodszor pedig az, hogy a békét nem lehet kizárólag a katonai egyensúly fenntartása révén biztosítani. Éppen ez a konferencia hangsúlyozza ki azt a tényt, hogy az együttműködés és a biztonság szorosan összefügg egymással — mutatott rá Waldheim. Jól tudom — mondotta Waldheim —, hogy a konferencia résztvevői között vannak szocialista és kapitalista országok, semlegesek, el nem kötelezettek, a NATO, illetve a Varsói Szerződés tagállamai. Nagyon is tudatában vagyok'annak, milyen jelentőségteljes, hogy ma mindnyájan itt vannak együtt, ebben a teremben. A magam szemszögéből nézve azonban mindezek az országok elsősorban és mindenekelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezete nagy családjának tagjai. Azért mondom ezt, mert nyilvánvaló, hogy azok az elvek, amelyeknek megvalósításán az ENSZ fáradozik, természetszerűleg belekerül(Folytatás a 2. oldalon-) Kádár János és Helmut Schmidt találkozója Megbeszélések a küldöttségek vezetői között Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald 'Ford, áz Egyesült Államok elnöke szerdán délelőtt, az EBK zárószakaszának ünnepélyes megnyitása előtt kétórás megbeszélést folytatott Helsinkiben. A megbeszélés után á szovjet és az amerikai küldöttség vezetője válaszolt a tudósítók kérdéseire. Leonyid Brezsnyev arra a kérdésre, hogy miképpen folyt le megbeszélése Forddal, a következőket mondotta: kicseréltük nézeteinket egy sor olyan kérdésről, amelyek érintik az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatainkat. Vonatkoztak ezek a politikai kapcsolatokra csakúgv. mint a gazdasági kérdésekre. Megvitattuk a stratégiai fegyverzet további korlátozásával összefüggő. problémákat. Mindent összegezve számos fontos témát érintettünk. Egészében véve elmondhatom, hoev tárgyalásaink az őszinteség légkörében folytak le, konstruktív, gyakorlati jellegűek voltak. Gerald Ford ugyancsak hangsúlyozta, hogy a szerdai megbeszéléseket igen konstruktív, baráti légkör jellemezte. Leonyid Brezsnyev arra a kérdésre, hogy mit mondhat az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záró szakaszáról, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára így válaszolt: azt akarjuk, hogy Európában béke legyen, hogy az államok békességben éljenek, ne avatkozzanak egymás belügyeibe, hogy szigorúan tartsák tiszteletben minden állam szuverén jogait. Hasonlóan válaszolt a kérdésre az Egyesült Államok elnöke is. Leonyid Brezsnyev kedden Helsinkiben találkozott Joszip Broz Titóval, Jugoszlávia köztársasági elnökével, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnökével. Ugyancsak kedden találkozott Erich Honeckerrel az NSZEP KB első titkárával, aki az ' NDK delegációját vezeti. Az SZKP KB főtitkára szerdán Edward Gierékkel, a LEMP KB első titkárával, majd Valery Giscard d'Estainggal, a Francia Köztársaság elnökével folytatott esz. mecserét. Szerdán délelőtt Helsinkiben, a Finlandia-palotában találkozóra került sor Kádár János, a Magyar Szocialista Munkásoárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar küldöttség vezetője és Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja között. A találkozón részt vett magyar részről Lázár György miniszterelnök és Púja Frigyes külügyminiszter; az NSZK részéről Hans-Dietrich Genscher külügvminiszter. A szívélyes légkörű találkozón Kádár János és Helmut Schmidt eszmecserét folytatott a két ország kapcsolatairól, a nemzetközi helyzetről, valamint az európai biztonsági és e<*vüttműködési értekezlettel összefüggő kérdésekről. Kádár János szerdán ? magyar nagykövetségen fogadta a Béke-világtanács Helsinkiben tartózkodó tagjainak egy csoDortját, élükön Romesh Chandrávai, a BVT főtitkárával, és baráti beszélgetést folytatott velük. A helsinki ?'—'-'—az előestéjén tartott kéto'dalű eszmecserék sorozatába illeszkedik az a megbeszélés is, amelyet Tito i"-"—' ív államfő kedden este Helmut Schmidttel, az NSZK kancellárjával folytatott.