Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-29 / 176. szám

Kedd, 1975. július 29. 3 SZEGEDI HNNm HETEK Könnyűzenei hangverseny a Lokomotív GT együttes közreműködésével az újszegedi szabadtéri színpadon este 8 órákor. Szeged és testvérvárosai asztalitenisz-torna a Sportcsarnokban augusztus 3-ig. Szegedi fotótábor a Bartók Béla Művelődési Központban augusztus 2-ig. XVI. Szegedi Nyári Tárlat, a Móra Ferenc múzeum Horváth Mihály utcai képtárában augusztus 24-ig. Skorulyák János kékfestő népi iparművész kiállítása a Ságvári Endre művelődési Otthonban augusztus 9-ig. Geszler Mária keramikusművész kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben augusztus 6-ig. Kohán György Kossuth-díjas festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban augusztus 20-ig. Vigh Tamás szobrászművész kiállítása a Közművelődéri Palota kupolacsarnokában augusztus 20-ig. Sajtótörténeti kiállítás a Somogyi-könyvtárban augusztus 20-ig. Vasmüvesség. Művészi kovácsoltvas- és lakatosmunkák kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban július 31-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai v Végei értek az if júsági etapok Négy napig fiataloktól volt kezett művészeti csoportok hangos a város. A szegedi ifjúsági napok rendezvénysorozatára qz ország minden részéből több mint tízezer fiatal érkezett. A KISZ Szeged városi bizottsága és az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda kilencedszer rendezte meg a programsorozatot. A négy nap elteltével arra kértük dr. Dékány Klárát, a KISZ városi bizottságának első titkárát, néhány mondatban értékelje az ifjúsági napok eseményeit. — Az ország legjelentősebb ifjúkomumnista seregszemléje egyszerre volt politikai demonstráció, a fiatalok közművelődési igényeit kielégítő akció, szórakozási és barátkozási lehetőség. A program politikai jellegét ezúttal az I. Magyar—Szovjet Barátság Fesztivál közeledte adta. Ennek a nagyszabású akciónak jegyében, felszabadulásunk 30. évfordulóját köszöntve, rendeztük meg az ifjúsági napok központi programját, a szombati politikai nagygyűlést és az ifjúsági karnevált. Az akció bizonyította, hogy Szeged munkdsifjúsága érzékenyen reagál a világ és a szűkebb pátria politikai-társadalmi eseményeire, kritikusan és önkritikusan figyeli mai életünket. Óriási energiával és nagyszerű lelkesedéssel készültek a produkciók, és nagy örömmel vettük a hírt, hogy sok üzem és vállalat az élőképek makettjeit, játékait szegedi óvodáknak ajánlották fel. Üj színfoltja volt az ifjúsági napoknak az ország több megyéjéből érfellépése és a Széchenyi téren megrendezett táncház, mely sok száz fiatalt mozgatott meg. Jövőre, jubilálunk. Tizedszer rendezzük meg a programsorozatot. Máris sok ötlet, javaslat merült fel a jövő évi programról. Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Csongrád megyei kirendeltségének vezetője, Lénárt Béla, a következőkben foglalta össze a program eredményeit és tanulságait. — Az idei eseménysorozaton minden eddiginél több, tizenegyezer fiatal jött Szegedre az ország tizenkilenc megyéjéből és Budapestről. Tizenhárom különvonat és húsz különautóbusz hozta Szegedre a fiatalokat. Legtöbben — 1200-an — Borsod megyéből érkeztek. Sok heOlvenezer látogató az Otthon '75 kiállításon FIDELIO Beethoven operája a szabadtéri játékokon lyen a kiváló ifjúsági munkát jutalmazták a szegedi úttal, más megyék vetélkedők. , versenyek nyerteseit hozták Szegedre. Nem kis feladat a Szegedi Ünnepi Hetesk idején szállást, étkezést biztosítani. Nagy sikere volt az Expressz által szervezett vasárnapi showműsornak, melyen a Fonográf- és a Tolcsvay-együttes lépett föl az újszegedi szabadtéri színpadon három alkalommal, összesen mintegy nyolcezer fiatal előtt. A jövőre nézve: az ifjúsági napokra szeretnénk még teljesebbé tenni a programot, utcaszínházakkal, táncházakkal, előadásokkal tenni mozgalmasabbá a várost. Az ország több megyéjéből várunk művészeti csoportokat, és a programokba szeretnénk bekapcsolni Tarjánt is. T. L. Vasárnap este bezárta kapuit a szegedi Otthon '75kiállitás. Csongrád megyéből, s az ország más területeiről 61 vállalat, Jugoszláviából tg\f osi mesterség méltó foh/tatója Vasárnap kékbe öltözött a Ságvári Endre művelődési otthon. Kék kartonokon fehér pettyek, virágok, madarak. Karikák, szőlőfürtök, darazsas, holdas, csigás, lepkés. orgonás, szarkalábas, villámlásos motívumok: a természeti formák népi sűrítményei. Skorutyák János bácsalmási kékfestő népi iparművész rendezett kiállítást a ságváritelepi kul túrközpontban Nagy Péterrel, a szintén Bácsalmáson élő fafaragó mesterrel. Több mint száz esztendeje, 1868-ban alapította Skorutyák János dédapja a bácsalmási kékfestő műhelyt, azóta a mesterség tudománya apáról fiúra szállt. A legifjabb mester szakképzettségéről, ügyességéről, ötletességéről árulkodnak a most kiállított ruhaanyagok, asztalteritök, szalvéták, függönyök. Egy ősi mesterség reprötminkrw szolgálhat, hogy ez az ősi mesterség ilyen tehetséges, és a mesterséget művészi fokon művelő fiatalember munkáiban él és alakul tovább. Nem elégszik meg a hajdani dúcok motívumaival, az egykori technikai eljárások alkalmazásával: a hagyományokból táplálkozva új elemeket, új motívumrendszereket keres, új eljárásokkal kísérletezik. Nagy Péter fafaragó késeinek és vésőinek nyomán falusi parasztemberek lépnek ki az élettelen fából, dísztárgyak, tálak. pipák gazdagodnak, telítődnek hajdani motívumokkal. Nemcsak fát farag Nagy Péter, de barackmagot, cseresznyemagot és csontot is. Egyszerű, tiszta szemléletű fafaragványai nagyszerűen egészítik ki a kékfestő eljárással készült textíliákból rendezett kiállítást. fc. » pedig 59 kiállító hozta el termékeit Szegedre, hogy megismertesse a fogyasztókkal, a vásárlókkal az öltözködés, a háztartás, az élelmezés, a lakberendezés, a szabad idő legújabb eszközeit, kellékeit. A kiállítás tíz napja alatt mintegy ötvenezer érdeklődő tekintette meg a bemutatókat. Az árukat bemutató vállalatok és a kereskedelem szakemberei hasznos tárgyalásokat folytattak a szakmai napokon, a kiállítás hozzájárult a magyar—jugoszláv határmenti árucsere-forgalom fejlődéséhez is. A szegedi nyári fesztivál ünnepi programjába jól illeszkedő kiállítást a jobb áruellátásért, a korszerű technikáért, a háztartási munka könnyítéséért jelszóval rendezték, s megállapíthatjuk, méltán . betöltötte hivatását. Vasárnap délután a kiállítás igazgatósága fogadta a negyvenötezredik látogatót, Nagy Sándor szőregi lakost és családját. Kis háziünnepség keretében a LIGNIFER Fa- és Fémfeldolgozó Szövetkezet padlóvázáját kapták ajándékul, amit a Szegedi Ipari Vásár igazgatója, át. Zsótér Mihály adott ál. Hiteles vagy költött a férjét megmentő bátor asszony története (egy zenetörténeti alfejezet, az úgynevezett szabadító opera jellegzetes kliséje), Beethoven nem aprózza el kis tanulságok erkölcsfilléreire. Mert igaz ugyan, fülünkbe súgja a jólelkű Rocco, mily borzasztóan fontos a pénz, a kamaszlányok szemellenzős érzelmeivel fölsül a kis Marcéllina, és sutácska Jaquinójának ragaszkodása is beéri jutalmát — mégis háttérjáték szereplői csupán. Beethoven az emberi boldogság legfőbb tartalmait mártja itt fénybe, a szabadságösztön szörnyű kataklizmájáról, a börtönről énekel, ahol az igazság mártírjait feszítik keresztre, a börtönről, melynek tiztítótüzében hősök váltják meg az emberiséget. „A szabadság egyik legnagyobb dalosa a börtönjelenetben megrázza az örök emberi bilincseket, és a rabok kórusában megzendíti az elgyötört emberiség örök szabadságvágyának legcsodálatosabb dalát" — írta egykor Tóth Aladár. A Fidelióban kínpadra vonják a kiszolgáltatott embert, vele az emberi méltóságot is. Azokhoz szól, kik kóstolták az igazság édes vizét, és már nem ihatnak mást, kik gyűlölik az önkényt, a megaláztatást, kik egyenes hátgerinccel tudnak csak járni, s ezért mindent vállalnak, nélkülözést, gyötrelmet, szenvedést. Az operairodalom kilenceriik szimfóniáját fölszabadulási évfordulóra választotta műsorára a szabadtéri, abban a reményben, hogy magasztos gondolatai a tér torkából fölerősödnek. Számolva a kockázattal, hiszen igazán csak a fináléban nyújt módot a szabadtéri operajátszás látványeszközeire, nagy tömegek mozgatására. Kétségtelen, a méretek fölerősítik az opera oratorikus szerkezetét is, kiváltképp, hogy a megszokások gyertyafényei visszaidézik a Turandot vagy az Aida jellegzetesen szabadtériesített emlékképeit. Viszont éppen a bevált módszerek birtokában látszik elérkezettnek az idő kipróbálni a még érintetlen tartalékokat, s a Fidelio monumentális szabadságódája, a szárnyaló zenének ez a hevülete jó esélyekkel biztatott a kísérletekre. A kísérletnek még nincs eredménye.. Mert bemutatták ugyan a Fideliót, megtapsolták, látszólag tehát közönségsiker, ha nem is a legzajosabb. Ám az előadás értékeinek jó része nem jött át a rivaldán, minden bizonnyal a hirtelen hűvösre fordult időjárás az oka, csontig dermesztve a zenészeket, alaposan próbára téve az ifjúsági napokra kiránduló és a nézőteret kibélelő fiatalok türelmét, akik vékony ingekben, fázósan gubbasztottak a lelátón, míg „bírták cérnával", a szünetig, aztán elvonultak melegedni, táncolni. Mégis, az előadás olyan értékeket ls megmutatott, melyek a premier nyomán már mérhetőek. Róluk pár szót. Acs S. Sándor felvétele Floresian (Simándy József) és Fidelio (Horváth Eszter) kettőse a második felvonásból Varga Mátyás lépcsőkkel áttördelt, többszintes börtönfala — korábbi terveire vallón — nem kőről kőre hódítja meg a hatalmas teret, hanem nagyvonalúan egylélegzetre. Érezhetően előbb gondolkodik az egészben, ebből képezi le a részleteket, a színpadsarokra lehelt virágos csendéletig. Börtönrácsoltkai befuttatott templomteréről mázsás sziklák ködképei sejlenek föl, benne mint szelíd akvárium, zöldsarok Rocco kertszigete, a kontraszt. A börtönmonstrum meghosszabbításában pedig úgy magasodik a két templomtorony, hogy ökölbe szorított karok fölkiáítójeleit gondolja hozzá a képzelet Márk Tivadar jelmezei hűségesen illeszkednek a közvetlen és tágabb környezet színhatásaihoz. A rendező, Szinetár Miklós az előkészületek során némi malíciával jegyezte meg, előre látja a fanyalgó kritikát, megkérdőjelezve a darab alkalmasságát a roppant területre. (Sajnos nem ritka a szegedi Játékok múltjában, hogy egy-egy előadás utóélete valamely kritikai előítélet kényszerzubbonyába szorul esztendőkre, mint Vámos László Tragédia-rendezései, s a Fidelio ürügy lehet föléleszteni hunyt viták parazsát.) Az áriák, együttesek csak minimális mozgásra adnak alkalmat, s Szinetárt dicséri, hogy nem erőltet mindenáron rendezői ötleteket. a zene ellenére. Ahol viszont teheti, él a tér adta lehetőségekkel: a rabok kórusa föld alól emelkedik a napfényre, mint magból hajt ki a virág, a zsarnok Pizarrót rendre az emeltebb szinteken járatja, a nyitány alkotótelepe Tegnap, hétfőn délután Forgó Pál, a városi tanács művelődési osztályvezetője nvitotta meg az egyhetes szegedi fotós alkotótelepet. Az ország minden részéből harmincöt amatőr fotós érkezett a szegedi telepre, melynek fő célja, hogy fényképezési alkalmat teremtsen, megismertesse a fotózás szerelmeseivel Szegedet és környékének szépségeit. A résztvevők az egy hét során fotósetákoa .vesznek, cészt, eljutnak Mártélyra, a hódmezővásárhelyi művésztelepre, megtekintik Tápét és Dorozsmát. Részt vesznek a hét végén nyíló IX. Szegedi Fotószalon ankétján és megnyitásán is. A szegedi fotós aíkotóteleppel egyjdőben a megye fotószakköteinek vezetői részére tanfolyamot rendeznek. Az alkotótelepen részt vevó fotósok felvételeiből cz év őszén kláiiítás nyílik Ilyennek láttam Szegeded mi-ben címmei. kezdetén zászlókat tűznek a színpad két sarkába, majd tépnek le az előadás végén, mélybe dobva, mikor lehullanak a bilincsek. Bőségesen használ fényhatásokat, a gondolatiságot igyekszik erősíteni, s amikor csak lehet, széthúzza a teret, echósitja, éppen a kamarajelenetek ellenpontozásaként. A külső körülmények kedvezőtlen befolyása a zenei megvalósításon hagyott nyomot. A drámai csúcsokat Vaszy Viktor a tőle megszokott nagy intenzitással, szuggesztíven emelte ki, viszont az első felvonás quartettje körül visszafogott tempó lehűtötte a figyelmet (ismételjük, a szokatlan hidegben). Horváth Eszter először formálta meg Leonórát, a szerep lényegével láthatóan tisztában van, legfeljebb a szabadtéri éneklés rutinja hiányzik még ahhoz, hogy hangszínben is többre (izgalmasabb. melegebb pianókra) vállalkozzék. Faragó András robusztus Pizzarója a beethoveni zene minden ellenszenvét magába sűríti, egységes, ökonomikusán fölépített alakítás, kár, hogy időnként nem bízik eléggé pinceboltozatú orgánumában, s fölöslegesen ráerőltet. Simándy József viszont okosan tartalékol, érthetően, mivel az idei szezon — két főszereppel — alaposan próbára teszi. A második felvonást indító Florestan-áriát, az egyetemes operairodalom eme remekét, azonban aligha énekli el hazai földön ma is tenorista ilyen belső szenvedéllyel, fűtötten. Gregor Józsefnek akár fagypont alá süllyedhet a higanyszál, zengő basszusa szépségének teljében pompázik, Rocco meleg szívéhez szépszövetű hangjának melegét adja, s talán az egyetlen, akinek minden szava világosan, pontosan, tisztán érthető. Kitűnő benyomást keltett Kalmár Magda Marceliinája, egészséges, rugalmas, gazdagon árnyalt szopránja ekkora térben sem vesztett finomságaiból. Börcsök István szerepkörétől némileg idegen a miniszter szólama, elsősorban a mélyebb regiszterei miatt, ahol kissé huzatosan szól az egyébként tartalmas bariton. Gondosan kirajzolt karaktert kelt életre Palcsó Sándor (Jaquino), s tömören, nagyi fitásúan zeng a Szalay Miklóstól fölkészített -kórus is, Réti Csaba és Vághelyt Céöor kidolgozott szólóival. Nikolényi Istoaa