Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-27 / 175. szám

I I 10 MAGAZIN Vasárnap, 1975. július 20. Gyógyítás ibolyántúli sugarakkal tudomány „Ahová a nap süt, oda nem kell orvos" — mondja egy alpesi közmondás. E népi bölcsességnek az az alapja, hogy a természetes napsugárzásnak gyógyító ereje van. Niels Ryberg Finsen Nobel­díjas dán orvos kutatásai nyo­mén vált ismertté, hogy azt a jó­tékony hatást elsősorban a nap­sugárzás egy részét kitevő, úgy­nevezett Ibolyántúli sugaraknak köszönhetjük. Az Ibolyántúli ma­gyar elnevezése több idegen nyelven ultraviolettet jelent, in­nen ered a nemzetközileg elfoga­dott rövidítése; UV. Finsen meg­állapította, hogy az UV-sugárzás eleinte fokozza az életműködést, nagyobb adagokban azonban megöli az élő sejteket, így a bak­tériumokat is. . Finsen főként a bőrbetegségek gyógyítására alkalmazta az (ív­sugarakat, nagyon jó eredmény­nyel. Egy Hansen nevű koppen­hágai mérnökkel együtt ibolyán­túli sugarakban gazdag, kezelési célokra alkalmas mesterséges fényforrást is szerkesztett. Ez egy szénrudas elektromos ívfény­lámpa volt, amelynek sugárnya­lábjait egy kvarcedénykén át irányították rá a gyógyítandó bőríelületre. A szénrudas ívfénylámpának •okkal korszerűbb változata és utóda a higanygőzlámpa — is­mertebb nevén: kvarclámpa —, amely látható fényanyagokból és ibolyántúli sugarakból zöldeskék fényt bocsát ki. Ezt a készüléket használják a napfényt pótló kvarcolásra. Időközben azután kiderült, hogy ha a fényforrás 200—280 milliomod mm-es hullámhosszú sugarakat bocsát ki, a sugárzós­nak erősen csiraszómgyérítő ha­tása van. A további kutatások azt eredményezték, hogy a 250—270 milliomod hullámhosszú sugarak még erősebben pusztító hatásúak a mikrobákra. Ha ennek a fény­sugárnak az elemi részecskéi, a fotonok „eltalálják" a baktériu­mok szaporodást irányító köz­pontját, a mikroorganizmus kép. telen a szaporodásra, vagy azon­nal elpusztul. Miután a mikrobiológusok meg­" állapították a mikrobák legérzé­kenyebb pontját, a fizikusokra és a mérnökökre várt a fteladat, hogy olyan sugárforrást szer­kesszenek, amely a leghatásosabb hullámhosszú sugarakat bocsátja kl. Hamarosan el is készültek a megfelelő levegőcsírátlanító fény­csövek, más néven baktericid­vagy germicidcsövek. A csírátlanító hatású UV-su­garakat kibocsátó sugárforrás megteremtésével a tudomány és a technika nagy szolgálatot tett a közegészségügynek. Ma már a magyar ipar is gyárt — a leg­jobb külföldi gyártmányokkal is versenyképes — baktericidcsö­veket. A baktericidcsövek felépítése majdnem azonos a közönséges fénycsövekével. A cső két végét egy-egy foglalat zárja le, ame­lyekből két csatlakozócsúcs áll ki. A csatlakozócsúcsok a csőben elektródokban folytatódnak, ame­lyekben mindkét oldalon egy-egy fémspirál csatlakozik; ezek feliz­zításával hozható létre az „elekt­ronvándorlás",/ a gézkisülés. A cső higanygőzzel van töltve, er­ről árulkodik az üvegben ide-oda guruló higanycseppecske. A baktericidlámpák elsősorban a zárttér! levegő csírátlanítására hivatottak orvosi rendelőkben, kezelőkben, várókban, műtőkben, csecsemőotthonokban, óvodákban, iskolákban stb. Alkalmazhatók még fertőtlenített anyagoknak és eszközöknek csíramentes állapot­ban való tartására, valamint bi­zonyos anyagok, termékek előál­lítása során a baktériumok és mikroorganizmusok elpusztítására is. Különös jelentősége van ennek a gyógyszergyárakban, az élelmi­szer-feldolgozó üzemekben, a hű­tőházakban és a mindennapi élet sok más területén. Baktericidcsövekkel való besu­gárzással biztató eredményeket értek el a vetőmagkezelésben, -csávázásban, a részben ózont is termelő csövekkel pedig megol­dották a gabonafélék dohtalaní­tasát. A baktericid hatású UV-su­garak elpusztítják a gombaspó­rákat, így lehetséges a megtáma­dott épületszerkezetek megvédése. Rájöttek arra is, hogy a tejelő és , a tojástermelő állatokat célszerű fokozott — de nem túlzott — baktericid hatású ibolyántúli su­gárzásnak kitenni, mert így na­gyobb tej-, illetve tojáshozamra számíthatunk. Természetesen a baktericid­lámpak kezelésénél a vele dolgo­zóknak bizonyos védő rendszabá­lyokat be kell tartani. A közel­ben dolgozókat óvni kell a köz­vetlen, vagy közeli besugárzástól. A sugár okozta ártalom a bőrön a szertelen napozás következmé­nyeihez hasonló tünetekkel jár. A szemet érő túlzott sugárzás kötő­hártya-gyulladást okozhat. M. U Munka a tűző napon kozmetika Az ember életének egyharma­dát munkával tölti el; s ez is rányomja bélyegét a szervezetre. Szoktuk azt is mondani, hogy sokunkra rá van írva a foglal­kozásunk. Ez még önmagában nem lenne hiba, de egyes fog­lalkozásoknál sok olyan tényező van, amely a szépséget befolyá­solja, ha nem védekezünk kellő­képpen ellenük. Ezért szükséges­nek tartjuk az egyes foglalkozá­sok kozmetikai ártalmait sorra venni és az ellenük való véde­kezésré olvasóinkat felkészíteni. Államunk sokat foglalkozik a munkavédelem kérdéseivel, az ipari és mezőgazdasági dolgozók bőrvédelmével számtalan kézi­könyv és szakkönyv, ezért mi kizárólag a test és a bőr szép­ségének védelmére szorítkozunk. A mezőgazdasági munka leg­fontosabb jellemzője, hogy legna­gyobb részt a szabadban kell végezni. Az időjárás viszontag­ságainak tehát ki van téve a bőr, elsősorban az arc és a kéz bőre. A szél, az eső és a nap együttes, izgató hatása kiszárítja, cserzetté, repedezetté teszik a bőrt Ha nem vigyázunk kellő­képpen, a sima, vékony arcbőr eldurvul, megvastagszik és hám­lik. Elsősorban a túlzott napsü­tés ellen kell védekezni. A túl­zott sugárzás az erecskék kitá­gulását is okozhatja és gyakran ez a tágulat meg is marad (bor­virágos arc, vagy orr), ezt pedig senki sem szeretné. Védekezni kell és lehet ezek ellen. Az első számú közellenség, a túl erős napsugarak ellen igen egyszerű a védekezés, csak nagyon nehe­zen szokták megfogadni. Vásá­roljunk egy széles karimájú szal­makalapot és abban dolgozzunk. Szépségünket védi, no meg, hogy jobb árnyékban dolgozni, mint tűző napon. Ezt a védelmet az­zal is kiegészíthetjük, hogy mun­kánk kezdetekor vékonyan át­zsírozzuk az arcot sőt a kezeket is, kevés krémmel, vagy olajjal, de ha ez nem volna, megteszi egy csepp vaj, vagy tejföl is. Persze az izzadás hamarosan le­mossa ezt a védőréteget, ezért akkor használunk csak vele iga­zán, ha napjában többször pó­toljuk. A kezekre is komoly gondot kell fordítani. Tudjuk, hogy az egész napi kapálás nyomot hagy a tenyéren, de az már igazán nem szükséges, hogy a kézfejen is meglátszódjon. A téglapor, a cement és a homok még jobban szárítja a bőrt, ezért még azok is zsírozzák át bőrüket az esti tisz­tálkodás után, akik nem kimon­dottan száraz bőrűek. A nappali nehéz munka után gondosan mossuk kezünket, kör­münket és bőrpuhító krémmel krémezzük be. A kézfejet, ha ki­vörösödött, jól fehéríti a glice­rines citromlé (1 rész glicerin, 1 rész 50 % szesz és egy citrom leve), az uborka- vagy paradicsom­pakolás. A nagyon kiszáradt ke­zet — még a repedezett tenyeret is — jól puhítja a tízperces me­leg étolajos áztatás. Munka után a teljes lemosa­kodás nagyon fontos, különösen ha valaki növényvédőszerekkel dolgozott a nap folyamán. Ha a növényben kárt tevők elpusztul­nak ezektől, a velük dolgozó bő­rére is kártékony lehet. Még valami lényeges; a mezei munka sok görnyedéssel jár, ami a testtartásnak éppen nem hasz­nál, nem is beszélve a hátfájás­ról. Ezt ki lehet és ki kell egyen­líteni. Ha valaki nem sajnálja az időt és fáradságot munka után néhány ellentétes tornagyakorla­tott végezzen. CSABA ÉVA Az első kisdedóvó: az Angyalkert gyerek Kétszáz éve született Pozsony­ban Brunszvik Teréz. Neve ott szerepel minden magyar és kül­földi lexikonban, mert ő alapí­totta Magyarországon és az eu­rópai kontinensen az első kis­dedóvókat, és mert sokan benne sejtették Beethoven halhatatlan kedvesét. A halhatatlanság igaz akkor is, ha azok a rejtélyes Beethoven-levelek nem hozzá íródtak. Nem volt művész, sem tudós, igazában még nevelőnek is műkedvelő marádt mindvégig. Egyes-egyedül érzelmeiben volt rendkívüli, abban, ahogy a sors­sal küzdő embert szeretni tudta. A leendő embert óvjuk, szeres­sük a gyermekben az emberiség jövőjét — ez életének és művé­nek legfontosabb tanulsága, leg­főbb szellemi hagyatéka. Brunszvik Teréz nővére, Joze­fina gyermekeinek nevelése érde­kében utazik Svájcba, a Pes­A martonvásári kastély, ahol Brunszvik Teréz éveket töltött. talozzihoz, a modern pedagógia úttörőjéhez. Pestalozzival való találkozása sorsdöntő volt életé­re; elhatározza, hogy a gyermek­nevelésnek szenteli életét. 1821­ben Budán a Krisztina városban, szülei házában megalapította ha­zánk első kisdedóvóját, az An­gyalkertet Kezdeményezése nyo­mán 1861-ig összesen 116 óvoda létesült Magyarországon. Tizen­négyet Brunszvik Teréz saját költségén tartott fenn — szemé­lyes vagyonát, ingóságait és 10 ezer forintnyi kelengyepénzét költötte azokra az intézmények­re, amelyeknek támogatására kora arisztokratáit is meg akarja nyerni. Az első magyar óvoda meg­nyitása után néhány évvel fel­kérték, hogy személyesen ve­gyen részt az első bécsi kisded­óvó megalapításában. 1836-ban és 37-ben Brunszvik Teréz Né­metországban, Genfben, Párizs­ban és Londonban tanulmányoz­ta a gyermeknevelés ügyét. A kisdedóvók intézményes fenntartására ő alapított hazánk­ban először nőegyleteket, hogy társadalmi úton is elősegítse új óvodák felállítását Feljegyzései­ből tudjuk, hogy egyik legkövet­kezetesebb híve volt a női nem egyenjogúsításának. A nőkérdésről vallott nézetei minden bizonnyal segítették ben­ne kiérlelni azt az elhatározást, hogy 1817-ben tervezetet dolgoz­zon ki egy pesti és egy budai nőegylet alakításáról, és ezáltal a háziasszonyokat, családanyákat közhasznú tevékenységre, a nép­nyomor enyhítését célzó kari­tatív és pedagógiai intézmények támogatására mozgósítsa. A nőnevelés Brunszvik Teréz pedagógiai programjának gerin­ce és kiinduló pontja. Ezt a kon­cepciót akkor sem adja fel, ami­kor a kisdedóvó intézetek szer­vezésén fáradozik. írásaiban többször hangsúlyozza, hogy te­vékenységének végső célja az emberiségnek a családanyák ál­tal való megnemesítése és az In­tézményes kisdedóvás ennek elő­készítő eszköze Brunszvik Terézről VÍZSZINTES: 1. Így nevezték az első budai óvodát (zárt betúk: I, I, L, E). 13. Toscanini, a világhírű olasz karmester utó­neve. 14. Nemzetiségi körzet a SZU-ban (+"). 15. Személyes névmás. 17. Földmérték az an­golszász világban (ACRE). 18. Részekre oszt bont 19. Ragos mutatónévmás, 21. Szovjet repülőgéptípus. 22. Ember, alak, zsargon kif. 23. Bróm vegyjele. 24. Sur­ran. 26. Életre kelt. 28. Fél tucat 29. Rá­hárít. 31. Szovjetunió egyik népe. 32. Sö­tétszürke, fém fényű kristályok, vagy feke­te por alakban ismert kémiai elem. 33. El­fárasztja. 35. Az Antilla-tenger másik ne­ve. 38. Nehézfém. 39. Az „Isten-ostora". 41. Rendfokozat. 43. Személyes néymás. 44. Fuvolás. 45. OE. 46. Lengyel Egyesült Munkáspárt 48. Élelmezési Osztály. 49. Hazánk egyik legrégibb, ' vastömegcikket előállító gyára. 51. Végtelen vízi jármú. 52. Fűszernövény. 54. Telített. 55. Juttat 56. Alkoholok. 58. ...s-tó. Nyírségben ingóláp. 59. Rossz hírű. megbízhatatlan ember. 60. Papírra vetek. 62. Lovas rövidítése. 64. Ha­bos selyemszövet névelővel. 66. Becézett férfinév. 66. Tiltószó. 69. Vasúti pálya — névelővel. FÜGGŐLEGES? I. HuHóosOTag, üstökös. 9. Kicsinyítőképzö. 3. Időmérő. 4. Házso­rok közötti rész. 5. Körutazás. 6. CRE. 7. Két magánhangzó. R. Függeszt 9. Ösztö­nöz. serkent. 10. A zloty századrésze. 11. YJL. 12. A "szoros ABC kezdete. 16. Fér­finév is. község is. 18. Távoli tó, toló. 20. Távol-keleti főváros. 22. Brunszvik Teréz pedagógiai nézetére erősen ható svájci pe­daas^ Oiasa. 3kAJÍ*a marad ikét sző). 27. LÉI. 28. Román népi tánc. 36 Modern világítási forma. 32. Az egyik ér­zékszervünk (két szó). 34. Rátkai Márton 35. Hangosan szól. 36. Világhírű zeneszer­ző, két ízben a Brunszvik család vendége volt 37. A függőleges 36. szám alatti ze­neszerző így említi szerelmes levelében az egyik Brunszvik leányt (zárt betúk: H, T, A, T, V). 40. Természettudományi Egyesü­let 42. Továbbít. 44. Hegységek törmelé­kes üledéksora (FLISk 45. Hazai. 47. Kö­zép nélküli máj. 48. Erre is oktatják az is­kolásokat. 50. Vég nélkül felold. 52. Az esőn állnak. 53. Vastag szálú, durva szőr. 56. Svájci város. 57. Népszerű táncdaléne­kesünk (János). 59. LM A. 61. Hangtalan kin. 64. Fél alma. 65. Végtelenül véd. 67. Magánhangzók. BEKÜLDENDŐ? a vízszintes 1. és füg­gőleges 37. számú sorok megfejtése. Gonda Károly MEGFEJTÉSÜK — NYERTESEK A Rét héttel ezelőtt megjelent rejtvény meg­fejtése: Az űrkutatási együttműködés az eny­hülést, a békét erősíti. A megfejtők közül sorsolás Utján nyertek és mint nyertesek, személyesen vehetnek át vásár­lási utalványt a szegedi Mőra Ferenc könyves­boltban (Kárász utca), ahol érte ott, azonnal vásárolhatnak: Bodor Tamás, Szeged, Széche­nyi tér X, lfj. Szűcs József, Szeged, Rózsa u. 27.. Dezső Lászióné, Zákányszfék, 299. sz., Otott György. Szeged. Alső Kikötő sor «.. Molnár Zsuzsa, Szeged, Lengyel u. 4. A megfejtéseket postai levelezőlapon kérjük beküldeni. A beküldési határidő mindig a meg­jelenéstől számítolt hat nap. Címünk: Délma­gyarország Szerkesztősége, S740 Szeged, Tanács­AAitársasáff úti* A szám.

Next

/
Thumbnails
Contents