Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-27 / 175. szám
I I 10 MAGAZIN Vasárnap, 1975. július 20. Gyógyítás ibolyántúli sugarakkal tudomány „Ahová a nap süt, oda nem kell orvos" — mondja egy alpesi közmondás. E népi bölcsességnek az az alapja, hogy a természetes napsugárzásnak gyógyító ereje van. Niels Ryberg Finsen Nobeldíjas dán orvos kutatásai nyomén vált ismertté, hogy azt a jótékony hatást elsősorban a napsugárzás egy részét kitevő, úgynevezett Ibolyántúli sugaraknak köszönhetjük. Az Ibolyántúli magyar elnevezése több idegen nyelven ultraviolettet jelent, innen ered a nemzetközileg elfogadott rövidítése; UV. Finsen megállapította, hogy az UV-sugárzás eleinte fokozza az életműködést, nagyobb adagokban azonban megöli az élő sejteket, így a baktériumokat is. . Finsen főként a bőrbetegségek gyógyítására alkalmazta az (ívsugarakat, nagyon jó eredménynyel. Egy Hansen nevű koppenhágai mérnökkel együtt ibolyántúli sugarakban gazdag, kezelési célokra alkalmas mesterséges fényforrást is szerkesztett. Ez egy szénrudas elektromos ívfénylámpa volt, amelynek sugárnyalábjait egy kvarcedénykén át irányították rá a gyógyítandó bőríelületre. A szénrudas ívfénylámpának •okkal korszerűbb változata és utóda a higanygőzlámpa — ismertebb nevén: kvarclámpa —, amely látható fényanyagokból és ibolyántúli sugarakból zöldeskék fényt bocsát ki. Ezt a készüléket használják a napfényt pótló kvarcolásra. Időközben azután kiderült, hogy ha a fényforrás 200—280 milliomod mm-es hullámhosszú sugarakat bocsát ki, a sugárzósnak erősen csiraszómgyérítő hatása van. A további kutatások azt eredményezték, hogy a 250—270 milliomod hullámhosszú sugarak még erősebben pusztító hatásúak a mikrobákra. Ha ennek a fénysugárnak az elemi részecskéi, a fotonok „eltalálják" a baktériumok szaporodást irányító központját, a mikroorganizmus kép. telen a szaporodásra, vagy azonnal elpusztul. Miután a mikrobiológusok meg" állapították a mikrobák legérzékenyebb pontját, a fizikusokra és a mérnökökre várt a fteladat, hogy olyan sugárforrást szerkesszenek, amely a leghatásosabb hullámhosszú sugarakat bocsátja kl. Hamarosan el is készültek a megfelelő levegőcsírátlanító fénycsövek, más néven baktericidvagy germicidcsövek. A csírátlanító hatású UV-sugarakat kibocsátó sugárforrás megteremtésével a tudomány és a technika nagy szolgálatot tett a közegészségügynek. Ma már a magyar ipar is gyárt — a legjobb külföldi gyártmányokkal is versenyképes — baktericidcsöveket. A baktericidcsövek felépítése majdnem azonos a közönséges fénycsövekével. A cső két végét egy-egy foglalat zárja le, amelyekből két csatlakozócsúcs áll ki. A csatlakozócsúcsok a csőben elektródokban folytatódnak, amelyekben mindkét oldalon egy-egy fémspirál csatlakozik; ezek felizzításával hozható létre az „elektronvándorlás",/ a gézkisülés. A cső higanygőzzel van töltve, erről árulkodik az üvegben ide-oda guruló higanycseppecske. A baktericidlámpák elsősorban a zárttér! levegő csírátlanítására hivatottak orvosi rendelőkben, kezelőkben, várókban, műtőkben, csecsemőotthonokban, óvodákban, iskolákban stb. Alkalmazhatók még fertőtlenített anyagoknak és eszközöknek csíramentes állapotban való tartására, valamint bizonyos anyagok, termékek előállítása során a baktériumok és mikroorganizmusok elpusztítására is. Különös jelentősége van ennek a gyógyszergyárakban, az élelmiszer-feldolgozó üzemekben, a hűtőházakban és a mindennapi élet sok más területén. Baktericidcsövekkel való besugárzással biztató eredményeket értek el a vetőmagkezelésben, -csávázásban, a részben ózont is termelő csövekkel pedig megoldották a gabonafélék dohtalanítasát. A baktericid hatású UV-sugarak elpusztítják a gombaspórákat, így lehetséges a megtámadott épületszerkezetek megvédése. Rájöttek arra is, hogy a tejelő és , a tojástermelő állatokat célszerű fokozott — de nem túlzott — baktericid hatású ibolyántúli sugárzásnak kitenni, mert így nagyobb tej-, illetve tojáshozamra számíthatunk. Természetesen a baktericidlámpak kezelésénél a vele dolgozóknak bizonyos védő rendszabályokat be kell tartani. A közelben dolgozókat óvni kell a közvetlen, vagy közeli besugárzástól. A sugár okozta ártalom a bőrön a szertelen napozás következményeihez hasonló tünetekkel jár. A szemet érő túlzott sugárzás kötőhártya-gyulladást okozhat. M. U Munka a tűző napon kozmetika Az ember életének egyharmadát munkával tölti el; s ez is rányomja bélyegét a szervezetre. Szoktuk azt is mondani, hogy sokunkra rá van írva a foglalkozásunk. Ez még önmagában nem lenne hiba, de egyes foglalkozásoknál sok olyan tényező van, amely a szépséget befolyásolja, ha nem védekezünk kellőképpen ellenük. Ezért szükségesnek tartjuk az egyes foglalkozások kozmetikai ártalmait sorra venni és az ellenük való védekezésré olvasóinkat felkészíteni. Államunk sokat foglalkozik a munkavédelem kérdéseivel, az ipari és mezőgazdasági dolgozók bőrvédelmével számtalan kézikönyv és szakkönyv, ezért mi kizárólag a test és a bőr szépségének védelmére szorítkozunk. A mezőgazdasági munka legfontosabb jellemzője, hogy legnagyobb részt a szabadban kell végezni. Az időjárás viszontagságainak tehát ki van téve a bőr, elsősorban az arc és a kéz bőre. A szél, az eső és a nap együttes, izgató hatása kiszárítja, cserzetté, repedezetté teszik a bőrt Ha nem vigyázunk kellőképpen, a sima, vékony arcbőr eldurvul, megvastagszik és hámlik. Elsősorban a túlzott napsütés ellen kell védekezni. A túlzott sugárzás az erecskék kitágulását is okozhatja és gyakran ez a tágulat meg is marad (borvirágos arc, vagy orr), ezt pedig senki sem szeretné. Védekezni kell és lehet ezek ellen. Az első számú közellenség, a túl erős napsugarak ellen igen egyszerű a védekezés, csak nagyon nehezen szokták megfogadni. Vásároljunk egy széles karimájú szalmakalapot és abban dolgozzunk. Szépségünket védi, no meg, hogy jobb árnyékban dolgozni, mint tűző napon. Ezt a védelmet azzal is kiegészíthetjük, hogy munkánk kezdetekor vékonyan átzsírozzuk az arcot sőt a kezeket is, kevés krémmel, vagy olajjal, de ha ez nem volna, megteszi egy csepp vaj, vagy tejföl is. Persze az izzadás hamarosan lemossa ezt a védőréteget, ezért akkor használunk csak vele igazán, ha napjában többször pótoljuk. A kezekre is komoly gondot kell fordítani. Tudjuk, hogy az egész napi kapálás nyomot hagy a tenyéren, de az már igazán nem szükséges, hogy a kézfejen is meglátszódjon. A téglapor, a cement és a homok még jobban szárítja a bőrt, ezért még azok is zsírozzák át bőrüket az esti tisztálkodás után, akik nem kimondottan száraz bőrűek. A nappali nehéz munka után gondosan mossuk kezünket, körmünket és bőrpuhító krémmel krémezzük be. A kézfejet, ha kivörösödött, jól fehéríti a glicerines citromlé (1 rész glicerin, 1 rész 50 % szesz és egy citrom leve), az uborka- vagy paradicsompakolás. A nagyon kiszáradt kezet — még a repedezett tenyeret is — jól puhítja a tízperces meleg étolajos áztatás. Munka után a teljes lemosakodás nagyon fontos, különösen ha valaki növényvédőszerekkel dolgozott a nap folyamán. Ha a növényben kárt tevők elpusztulnak ezektől, a velük dolgozó bőrére is kártékony lehet. Még valami lényeges; a mezei munka sok görnyedéssel jár, ami a testtartásnak éppen nem használ, nem is beszélve a hátfájásról. Ezt ki lehet és ki kell egyenlíteni. Ha valaki nem sajnálja az időt és fáradságot munka után néhány ellentétes tornagyakorlatott végezzen. CSABA ÉVA Az első kisdedóvó: az Angyalkert gyerek Kétszáz éve született Pozsonyban Brunszvik Teréz. Neve ott szerepel minden magyar és külföldi lexikonban, mert ő alapította Magyarországon és az európai kontinensen az első kisdedóvókat, és mert sokan benne sejtették Beethoven halhatatlan kedvesét. A halhatatlanság igaz akkor is, ha azok a rejtélyes Beethoven-levelek nem hozzá íródtak. Nem volt művész, sem tudós, igazában még nevelőnek is műkedvelő marádt mindvégig. Egyes-egyedül érzelmeiben volt rendkívüli, abban, ahogy a sorssal küzdő embert szeretni tudta. A leendő embert óvjuk, szeressük a gyermekben az emberiség jövőjét — ez életének és művének legfontosabb tanulsága, legfőbb szellemi hagyatéka. Brunszvik Teréz nővére, Jozefina gyermekeinek nevelése érdekében utazik Svájcba, a PesA martonvásári kastély, ahol Brunszvik Teréz éveket töltött. talozzihoz, a modern pedagógia úttörőjéhez. Pestalozzival való találkozása sorsdöntő volt életére; elhatározza, hogy a gyermeknevelésnek szenteli életét. 1821ben Budán a Krisztina városban, szülei házában megalapította hazánk első kisdedóvóját, az Angyalkertet Kezdeményezése nyomán 1861-ig összesen 116 óvoda létesült Magyarországon. Tizennégyet Brunszvik Teréz saját költségén tartott fenn — személyes vagyonát, ingóságait és 10 ezer forintnyi kelengyepénzét költötte azokra az intézményekre, amelyeknek támogatására kora arisztokratáit is meg akarja nyerni. Az első magyar óvoda megnyitása után néhány évvel felkérték, hogy személyesen vegyen részt az első bécsi kisdedóvó megalapításában. 1836-ban és 37-ben Brunszvik Teréz Németországban, Genfben, Párizsban és Londonban tanulmányozta a gyermeknevelés ügyét. A kisdedóvók intézményes fenntartására ő alapított hazánkban először nőegyleteket, hogy társadalmi úton is elősegítse új óvodák felállítását Feljegyzéseiből tudjuk, hogy egyik legkövetkezetesebb híve volt a női nem egyenjogúsításának. A nőkérdésről vallott nézetei minden bizonnyal segítették benne kiérlelni azt az elhatározást, hogy 1817-ben tervezetet dolgozzon ki egy pesti és egy budai nőegylet alakításáról, és ezáltal a háziasszonyokat, családanyákat közhasznú tevékenységre, a népnyomor enyhítését célzó karitatív és pedagógiai intézmények támogatására mozgósítsa. A nőnevelés Brunszvik Teréz pedagógiai programjának gerince és kiinduló pontja. Ezt a koncepciót akkor sem adja fel, amikor a kisdedóvó intézetek szervezésén fáradozik. írásaiban többször hangsúlyozza, hogy tevékenységének végső célja az emberiségnek a családanyák által való megnemesítése és az Intézményes kisdedóvás ennek előkészítő eszköze Brunszvik Terézről VÍZSZINTES: 1. Így nevezték az első budai óvodát (zárt betúk: I, I, L, E). 13. Toscanini, a világhírű olasz karmester utóneve. 14. Nemzetiségi körzet a SZU-ban (+"). 15. Személyes névmás. 17. Földmérték az angolszász világban (ACRE). 18. Részekre oszt bont 19. Ragos mutatónévmás, 21. Szovjet repülőgéptípus. 22. Ember, alak, zsargon kif. 23. Bróm vegyjele. 24. Surran. 26. Életre kelt. 28. Fél tucat 29. Ráhárít. 31. Szovjetunió egyik népe. 32. Sötétszürke, fém fényű kristályok, vagy fekete por alakban ismert kémiai elem. 33. Elfárasztja. 35. Az Antilla-tenger másik neve. 38. Nehézfém. 39. Az „Isten-ostora". 41. Rendfokozat. 43. Személyes néymás. 44. Fuvolás. 45. OE. 46. Lengyel Egyesült Munkáspárt 48. Élelmezési Osztály. 49. Hazánk egyik legrégibb, ' vastömegcikket előállító gyára. 51. Végtelen vízi jármú. 52. Fűszernövény. 54. Telített. 55. Juttat 56. Alkoholok. 58. ...s-tó. Nyírségben ingóláp. 59. Rossz hírű. megbízhatatlan ember. 60. Papírra vetek. 62. Lovas rövidítése. 64. Habos selyemszövet névelővel. 66. Becézett férfinév. 66. Tiltószó. 69. Vasúti pálya — névelővel. FÜGGŐLEGES? I. HuHóosOTag, üstökös. 9. Kicsinyítőképzö. 3. Időmérő. 4. Házsorok közötti rész. 5. Körutazás. 6. CRE. 7. Két magánhangzó. R. Függeszt 9. Ösztönöz. serkent. 10. A zloty századrésze. 11. YJL. 12. A "szoros ABC kezdete. 16. Férfinév is. község is. 18. Távoli tó, toló. 20. Távol-keleti főváros. 22. Brunszvik Teréz pedagógiai nézetére erősen ható svájci pedaas^ Oiasa. 3kAJÍ*a marad ikét sző). 27. LÉI. 28. Román népi tánc. 36 Modern világítási forma. 32. Az egyik érzékszervünk (két szó). 34. Rátkai Márton 35. Hangosan szól. 36. Világhírű zeneszerző, két ízben a Brunszvik család vendége volt 37. A függőleges 36. szám alatti zeneszerző így említi szerelmes levelében az egyik Brunszvik leányt (zárt betúk: H, T, A, T, V). 40. Természettudományi Egyesület 42. Továbbít. 44. Hegységek törmelékes üledéksora (FLISk 45. Hazai. 47. Közép nélküli máj. 48. Erre is oktatják az iskolásokat. 50. Vég nélkül felold. 52. Az esőn állnak. 53. Vastag szálú, durva szőr. 56. Svájci város. 57. Népszerű táncdalénekesünk (János). 59. LM A. 61. Hangtalan kin. 64. Fél alma. 65. Végtelenül véd. 67. Magánhangzók. BEKÜLDENDŐ? a vízszintes 1. és függőleges 37. számú sorok megfejtése. Gonda Károly MEGFEJTÉSÜK — NYERTESEK A Rét héttel ezelőtt megjelent rejtvény megfejtése: Az űrkutatási együttműködés az enyhülést, a békét erősíti. A megfejtők közül sorsolás Utján nyertek és mint nyertesek, személyesen vehetnek át vásárlási utalványt a szegedi Mőra Ferenc könyvesboltban (Kárász utca), ahol érte ott, azonnal vásárolhatnak: Bodor Tamás, Szeged, Széchenyi tér X, lfj. Szűcs József, Szeged, Rózsa u. 27.. Dezső Lászióné, Zákányszfék, 299. sz., Otott György. Szeged. Alső Kikötő sor «.. Molnár Zsuzsa, Szeged, Lengyel u. 4. A megfejtéseket postai levelezőlapon kérjük beküldeni. A beküldési határidő mindig a megjelenéstől számítolt hat nap. Címünk: Délmagyarország Szerkesztősége, S740 Szeged, TanácsAAitársasáff úti* A szám.