Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-03 / 154. szám

4 Csütörtök, 1975. július 10. Vizsgák után Tapaszfalatok a marxista—leninista esti egyetemről, a pártiskoláról Már a hatalmas, modern épület, a sok-sok előadóte­rem is érzékelteti az itt fo­lyó munka jelentőségét Ám ez még nem minden. Az MSZMP Csongrád megyei, újszeged! Oktatási Igazgató­ságát szoros szálak fűzik a megye egyéb városaihoz, üze­meihez, társadalmi intézmé­ság összetételéből adódik. Mégsem lehetünk egészen elégedettek. Esti egyete­münk idén ünnepli fennállá­sa huszadik évfordulóját, két évtized alatt a társadalom szinte valamennyi területé­ről fogadott hallgatókat. Ám vannak olyan intézmények — különösen a közoktatás­nyeihez. Marxista—leninista ban és a kulturális életben esti egyetemének kihelyezett —, ahonnan csak elvétve je­tagozata működik többek kö- lentkeznek ideológiai, politi­zött Szentesen, Csongrádon és Hódmezővásárhelyen. Pártis­kolai tanfolyamainak hallga­tói a megye legtöbb városát, falvát képviselik az újszege­di oktatási központban. A napokban fejeződött be nálunk az 1974—75-ös okta­tási év — mondja dr. Szilá­gyi Júlia igazgatónő. — A vizsgák után a tapasztala­tokról is beszámolhatunk. Ebben az évben összesen 2672 hallgató tanult a mar­xista—leninista esti egyete­men, és a pártiskola külön­böző, hosszabb-rövidebb idő­tartamú tanfolyamain, majd­nem 700-zal több, mint ta­valy. A növekedés nem meg­lepő .Évről évre meggyőződ­tünk arról, hogy fokozódik a marxizmus—leninizmus ta­nulmányozása iránti igény. Idén az egész oktatási évben éreztette pozitív hatását a kongresszusra való készülő­dés. A tanfolyamok segítet­tek a kongresszus dokumen­tumainak feldolgozásában, s ez egyébként a következő tanévnek is témája lesz. — Bizonyára az őszi párt­vezetőségi választások kap­csán is számos feladat adó­dott ... — Elsősorban az új párttit­károknak, propagandisták­nak és reszortfelelősök­nek felkészítése megbízatá­sukra. Talán soha nem volt még annyi párttitkárhallga­tónk, mint az idén. Nemcsak elméleti tudással vérteztük fel őket, módszertani segít­séget is adtunk. A funkció­juk gyakorlásában még já­ratlan titkárokat megismer­tettük a gyakorlati munká­ban adódó feladatokkal. — Hogyan alakult az utób­bi években a fizikai mnuká­sok, a fiatalok és a nők ará­nya az esti egyetemen és a pártiskolán tanulók között? — Egyértelmű fejlődés ta­pasztalható. A következő ok­tatási évre felvetteknek — az esti egyetem hároméves tagozatán — 15 százaléka fi­zikai munkás. A bentlakásos pártiskolán ennél jóval ked­vezőbb az arány. Az okta­tási igazgatóság ötéves mű­ködését jól illusztrálja, hogy egyre több volt hallgatónk kapott megbízatást a párt választott testületeiben, so­kukat a kongresszusi kül­döttek között láttunk viszont. — Az esti egyetem előadá­sain és a pártiskolai tanfo­lyamokon mind több fiatal­lal találkozhatunk. Az iskola megfiatalodása okozott-e va­lamiféle változtatást az okta­tásban? — A fiatalok magasabb ál­talános műveltséggel rendel­keznek, de hiányzik a mun­kásmozgalmi tapasztalatuk. Az oktatást ennek megfele-, lően módosítani kell. -áe a munkásmozgalom jelentősé­gét nem elég könyvből ta­nult ismeretekkel érzékeltet­ni, szükség van személyes él­ményekre is. Éppen ezért vegyesen: fiatalokból és idő­sebbekből alakítjuk ki a ta­nulócsoportokat. Közös be­szélgetésük. vitájuk ötvözi a személyes tapasztalatokat és a tudományos ismereteket. — A szegedi felsőoktatási intézmények közül aligha akad még egy, amelynek olyan szerteágazó társadalmi kapcsolatai volnának, mint a marxista—leninista esti egye­temnek. r- Ez főként a kai képzésre. Pedig a közép­iskolákban folyó világnézeti oktatás a társadalomtudomá­nyokban képzett pedagógu­sokat igényel. — Az esti egyetem műkö­désével — a társadalompoli­tikai feladatoknak megfele­lően — évente új tantárgyak kerültek a tananyagba. A következő oktatási évben mi­lyen újdonságokkal találko­zunk? — A szakosító tagozaton a filozófia, a politikai gazda­ságtan, a szocializmus politi­kai gazdaságtana, a nemzet­közi és a magyar munkás­mozgalom története, a párt­építés, a vezetésismeret mel lé ősztől megindítjuk a mar­xista etika és a szociológia szakosítót. A speciális kollé­giumok témái is bővültek: a biológia, a filozófia problé­máit, a szocialista hazafiság, a nacionalizmus és az inter­nacionalizmus kérdéseit bon­colgató, valamint a kultúr­politikai tanfolyammal. De a változtatások sem okoznak majd az oktatásban, a tan­könyvellátásban gondot: ma már közel húszezer kötettel rendelkező, s egyre gyara­podó könyvtárat tudunk hallgatóink rendelkezésére bocsátani. t>. Zs. Ma áfadiák az M7-es új szakaszát Ma, csütörtökön délután Rödönyi Károly közlekedés­és postaügyi miniszter átad­ja a forgalomnak az M7-es autópálya Székesfehérvár— Balatonaliga közötti jobb ol­dali pályaszakaszát. Az új szakasz üzembe he­lyezésével egyidőben néhány forgalmi változás is életbe lép. Az M7-es Budapesttől Balatonaligáig és a Balaton északi partjára vezető 71-es számú út csomópontjáig — már teljes hosszában irá­nyonként elválasztott forgal­mú autópálya, amelyen a legnagyobb megengedett se­besség személyautóknak óránként 120, egyéb jármű­veknek 80 kilométer. A ba­latonaligai csomópont és a Zamárdi közötti 22 kilomé­teres szakasz fél autópálya jellegű, kétirányú autóút. Ennek megfelelően ezen a legnagyobb sebesség személy­gépkocsiknak óránként 100, egyéb járműveknek 70 kilo­méter. Lakóházak erős panelekből Á minőségi ellenőrök véleménye A hibás építőanyagok fel­használása jelentős kárt okoz a népgazdaságnak; évente sú­lyos összegek mennek ve­szendőbe a váratlan javítá­sok miatt. De okozhatnak más jellegű kárt is — amely összegszerűen ugyan nem fe­jezhető ki —, ez pedig épít­mények összeomlásakor fel­lépő balesetveszély. A meg­előzés megköveteli a minő­ség hatékony ellenőrzését, amely a több mint egy év­tizeddel ezelőtt önállósult Építésügyi Minőségellenőrző Intézet feladata. Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyében az ÉMI sze­gedi állomásának szakembe­rei végzik az alapanyagok és épületek minőségi, illetve szerkezeti vizsgálatát, s tesz­nek eleget vállalatok, vala­mint hatóságok megbízatá­sainak. Deák Ferenc utcai központjukban és az építke­zések színhelyén számos olyan mérést végeznek, ame­lyeknek tapasztalatai hatéko­nyan segítik a vállalatok ter­melő és minőségellenőrző munkáját. Minden esetben felhívják az építkezések ve­zetőinek figyelmét a hiányos­ságokra, a minőségi hibák okaira, s a kijavítás meg­szüntetésére. Sokszor tesznek javaslatot magánépítők érde­keinek védelmében is.' Mos­tanában például gyakran ta­pasztalják, hogy hozzá nem értők betonozáshoz olcsóbb, de nem megfelelő minőségű homokos kavicsot vásárol­nak. Amikor rájönnek, hogy hibát követtek el, már késő. Ezért az ÉMI kérte a TÜ­ZÉP-et, figyelmeztessék ve­vőiket a várható veszélyek­re. (Például bélyegezzék a nem megfelelő minőségű ka­vics szállító levelére, hogy: betonkeverésre nem alkal­mas.) Ugyancsak sűrűn elő­fordul, hogy látszatra meg­felelő, de nem kellő teher­bírású gerendákat vesznek meg az építkezők. A követ­kezmény: meghajlik, vagy leszakad a gerenda. Így for­dulhatott elő néhány éve a Békés megyei Kevermes köz­ségben, hogy a hibás geren­dák miatt az építkezés be­fejezése után kellett meg­erősíteni a födémet. Ez ilyen utólagos munkák természe­tesen többletkiadásokkal és egyéb kellemetlenségekkel járnak. Jelenleg sok problémát okoz még a könnyűszerkeze­tek alkalmazása is. Igaz, a fejlődés megkívánja ezt; ám még kevés vállalatnál van­nak kellőképpen felkészülve a szerelésre. így történhetett meg, hogy egy csarnokról le­fújta, majd összetörte a te­tőt a szél, másutt pedig be­folyt a víz a réseken. Hogyan árusítható a televízió? Televíziót általában alapos válogatás után vesznek a vá­sárlók; szeretik látni, hogy milyen képet ad a készülék, tanácsot kérnek elhelyezésé­re, kezelésére stb. Ezért a televíziót árusító üzletnek valóban felkészültnek kell lennie. Az ellenőrzések so­rán azt állapították meg, hogy sok üzlet e tekintetben nem felel meg a követelmé­nyeknek. A Belkereskedelmi Minisz­térium a tapasztalatok alap­ján állásfoglalást adott ki, amelyben rögzítette, hogy a híradástechnikai termékek árusítására jogosító műkö­dési engedély alapján televí­ziókészülék csak akkor hoz­ható forgalomba, ha az üz­let az előírt szakmai köve­telményeknek eleget tesz Az állásfoglalásban megha­azokat a feltétele­ket, amelyeknek teljesítése elengedhetetlen a televízió árusításához. Ilyen egyebek között, hogy a bolt eladójá­nak híradástechnikai szakel­adói, vagy vas-műszaki szak­mai képesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. Az üzlet­ben a televízió-vevőkészülék üzem közbeni bemutatásá­hoz megfelelő eladóteret kell biztosítani, és gondoskodni kell a helyben vehető hazai televízióműsorokhoz külön­külön méretezett tetőanten­náról. Feltétel az is, hogy az üzletben a nagykereskede­lemben kapható televíziótí­pusoknak legalább 50 száza­lékát tartani kell. Amenyiben a műszaki kö­vetelmények közül egy is hi­ányzik, a bolt televízióké­szüléket nem hozhat forga­lomba. Az intézet segít a vállala­toknak a hibaforrások fel­kutatásában, szorgalmazza a kedvező feltételek kialakítá­sát. Hasonló problémák ész­lelhetők a közkedvelt ÉRD­ÉRT faházaknál is; hibás aj­tók, ablakok figyelmeztetnek a kivitelezés fogyatékossá­gaira. A panelek gyártásával és összeszerelésével kapcsolat­ban a korábbiakhoz képest kedvezőbbek az ÉMI szegedi állomásának tapasztalatai. A szegedi házgyár üzembehe­lyezése után — nyilván óva­tosságból — rövid ideig na­gyobb volt a beton szilárdsá­ga a kelleténél, később azon­ban megfelelő értéket értek el, s ezzel gazdaságosabbá vált a termelés, összeszere­lésnél a hegesztési varratok minősége és a helyszíni beto­nozás tömörsége kifogásolha­tó esetenként. Változatlanul gyakori jelenség viszont a tetőbeázás, amelyet általá­ban anyaghibák, illetve épí­tési pontatlanságok okoznak. Az építőiparban a minő­ségellenőrzés rendkívül bo­nyolult, nehéz feladat. Egyre több anyaggal, szerkezettel és technológiai eljárással kell megismerkedni a szakembe­reknek, ezért gondoskodni kell továbbképzésükről. Ezt az EMI budapesti központja megnyugtatóan megoldja, hi­szen minden évben tanfo­lyamot rendeznek, amelye­ken jól-felkészült kutatók tartanak előadásokat. Így egyre nagyobb tudással vé­gezhetik az ellenőrök fele­lősségteljes munkájukat Ezen kívül igyekeznek is­mereteikből a velük egy épületben tanuló építőipari szakközépiskolásoknak is át­adni. Laboratóriumaikban rendszeresen tartanak bemu­tatókat, ezzel ízelítőt adnak a fiataloknak az építőipari minőségellenőrzésből. Sz. X Régésztábor Ópusztaszeren Régész ifjúsági tábor nyílt Ópusztaszeren, ahol 58 diák, régészhallgató dolgozik a honfoglalás- és középkori em­lékek feltárásán. Az idei a hatodik alkalom, amikor dr. Trogmayer Ottó vezetésével főiskolások — Egerből, Nyír­egyházáról, Pécsről és Szegedről — kutatják a múltat. Most az Árpád-emlékmű előtt, egy dombot „faragnak", ahol a régi Szer falu maradványaira bukkantak. A feljegy­zések alapján elképzelhető, hogy olyan épület alapját ta­lálták meg, melyben több királyunk is megfordult. Meg­kezdték egy honfoglaláskori temető feltárását is, ahol ed­dig három lovassírra akadtak. Képriportunkat reggel, a tábor ébredése után készítettük. Honfoglaló vezér kútjánál mosdanak a táborlakók. Gondosan tisztítják az újonnan talált épületalapot. Acs S. Sándor felvételei Ötéves munka eredménye a már feltárt régmúlt. Szabványügyi küldöttség utazott Pozsonyba Magyar szabványügyi de­legáció utazott szerdán (teg­nap) Pozsonyba, a KGST szabványügyi állandó bizott­ságának 37. ülésére, dr. Opa­jos Józsefnek, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnö­kének vezetésével. Az ülésen a tagországok jövőre induló ötéves tervei egyeztetésének részeként meg­vizsgálják a szabványosítási feladatokat, amelyek előse­gítik a műszaki-technikai fej­lődért, a nemzetközi gasda­sa&i együttműködést. (MTI) Gyümölcs­export Á Borsod megyei állami gazdaságok nagyüzemi gyü­mölcsöseiből a tervek sze­rint az idén megközelítőleg háromezer-kétszáz vagon gyümölcsöt exportálnak. Az első szállítmányt szerdán a Hejőmenti Állami Gazdaság meggyes kertjeiből indítot­ták útnak a Hungaroírukt kóiyetitesevfcl. *

Next

/
Thumbnails
Contents