Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-23 / 171. szám

5 Szerda, 1975. július 23. ÜNNEPI HETEK A XII. Pedagógiai Nyári Egyetem záróelőadása az MTA Biológiai Központjában, délelőtt 9 órakor. A XVI. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában, augusztus 24-ig. Kohán György Kossuth-díjas festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Sajtótörténeti kiállítás a Somogyi-könyvtárban, augusz­tus 20-ig. Vígh Tamás szobrászművész kiállítása a Közművelő­dési Palota kupolacsarnokában, augusztus 20-ig. Népi ipar-művészetünk. Kiállítás a Bartók Béla Műve­lődési Központban, július 27-ig. Vasmüvesség. Művészi ko­vácsoltvas- és lakatosmunkák kiállítása ugyanott, jú­lius 31-ig. Otthon '75. Kiállítás a Marx téren, július 27-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. — Zongoraművésznő szerettem volna lenni. Csakhogy, amikor fel­vételizni menten, a portás tévedés­ből egy emelettel feljebb, az éneke­si vizsgára irányított. Eleinte nem is gyanakodtam. Azt hittem, zenei érzékemet először énekléssel kell bizonyítanom. Sikerült is, azon nyomban felvettek. Nagy csodálko­zásomra az ének tagozatra. Hogy énekesnő lett belőlem, az voltakép­pen ennek a véletlennek köszönhető — meséli Moldován Stefánia. Kezé­ben, ölében, s az egész szobában fényképek; a kedves, sikeres szere­pek emlékei. Sok még Szegeden készült, hiszen innen indult a pálya. Rövidesen elő­bukkan a legelső szerepet felidéző fotó: a Bohémélet Mimije. Azután újra egy premier: Manón, de ezt már jóval később, operaházi szer­ződése kezdetén énekelte. Sok kedves szerepet alakítottam Szegeden. S amikor Budapestre ke­rültem, még hosszú ideig kaptam a nézők szemrehányó, hűtlenséggel vádoló leveleit. De amikor a múlt évad két Ftdelto-előadásában Szege­den énekeltem, megbizonyosodhat­tam: a közönség nem felejtett eL — A Don Carlos Erzsébetje. a Háry János örzséje után a Bánk bán Melindájaként újra viszontlát­hatjuk a Dóm tér színpadán is. — Harmadszor vagyok itt Melin­da. de a szerepet már számtalanszor énekeltem. A Bánk bán egyike ope­raházi állandó repertoáromnak. Ugyanis régóta játszom a Trubadúr, a Tosco, a Don Carlos, a Fidelio, a Denevér és a Vérnász egy-egy sze­repét. A múlt évadban premierem nem volt, bár az Otelló előadásait annak is tekinthetném. Desdemonát Harmadszor négy év szünet után, februárban énekeltem újra a felújított változat­ban. S ha új szerepet nem is kellett tanulnom, azért — nem panaszkod­hatom. Unatkozni nem érek rá, so­kat gyakorolok, s az operák mellett rendszeresen énekelek oratóriumot, főleg vidéken: Sopronban, Szombat­helyen, Székesfehérvárott -r Az elmúlt évadban Verdi Requiemjét szólaltatta meg. Reper­toárja Brahms, Rossini, Pergolesj és Bach oratóriumait is felöleli. — Nagyon szeretem az oratóriu­mokat, bár az operaénekléstől me­rőben eltérő feladatot jelentenek. Az oratóriumot leszűrtebb, önmagában, színészi játék nélkül is súlyos, ki­fejező zenének érzem. Fárasztóbb, nehezebb, mint operát énekelni, hi­szen az ember teljesen egyedül van, szinte hátborzongató magány veszi körül. A színpadon könnyebb. Külö­nösen akkor, ha olyan a partner, akinek játékához, hangjához min­den nehézség nélkül kapcsolódni le­het. A partnerrel való jó kapcsolat a sikernek is biztosítéka: a legrej­tettebb érzelmeket is felszínre hoz­za. S az érzelmeket a színpadon so­ha nem .szabad elnyomni. De arra is vigyázni kell, nehogy túlcsordulja­nak. Több énekessel előfordult már, hogy amikor a legnagyobb átéléssel énekelt — s azt hitte, még soha ilyen szépen —, akkor volt a leg­rosszabb. A torkunkat szorongató felindulás eltorzítja, megfakitja a hangot. — Hajnalonként, a késő éjszaká­kéba nyúló előadások után is, gyak­ran látják a Széchenyi tér egyik árnyas padján üldögélni... — Csak a munkába siető embe­rekkel találkozni ilyenkor. A nyug­díjasok padja is üres. Sokan cso­dálkozva merednek rám. mit keres­hetek ott. Rossz alvó vagyok, kime­gyek a platánok alá, meglesni a ri­gókat ... S mindig irigykedtem, ne­kik kora reggel is milyen szép hang­juk van. k Zk. Ifjúsági napok Szegedre jön tízezer fiatal Pénteken kezdődnek a TX. Szegedi Ifjúsági Napok ese­ményei, s négy napon át a fiataloké lesz a város. A KISZ Szeged városi bizott­sága és az Expressz Ifjúsá­gi és Diák Utazási Iroda a hagyományokhoz híven idén is mintegy tízezer fiatalnak teszi lehetővé, hogy néhány napc/t a napfény városában töltsön. Különvonatokon és különautóbuszokon érkeznek az ország minden megyéjé­ből és Budapestről a válto­zatos programsorozatra. Az ünnepi heteken kívül speciá­lis 'rendezvények is várják a fiatalokat. Az ifjúsági se­regszemle első napján, pén­teken délután táncházat ren­deznek a Széchenyi téren, majd fiatalok töltik meg a szabadtéri széksorait. A szegedi ifjúsági napok legfontosabb eseménye a szombat délutáni ifjúsági nagygyűlés és vidám, színes karnevál. Délután 5 órakor a Széchenyi téri nagygyű­lésen Borbély Gábor, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára mond ünnepi beszédet. Azt követően a szegedi vállalatok, intézmé­nyek és szövetkezetek mint­egy negyven produkciót, élő­képet mutatnak be a politi­kai töltésű, szatirikus élű, vidám karneválon. Néhány produkció hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulóját köszönti majd. Szombaton délelőtt térzene lesz a Szé­chenyi téren, majd művé­szeti műsort adnak az ifjú­sági napokra érkezett ama­tőr csoportok, köztük a Sze­ged finn testvérvarosából, Turkuból érkezett népi együttes. Szombaton este a Fidelio bemutatóján is fia­talok ülnek a szabadtéri széksoraiban. A napot a haj­nalig tartó utcabál zárja majd. Vasárnap neves táncdal­énekesek, zenekarok és szín­művészek fellépésével há­romszor jelentkezik az új­szegedi szabadtéri színpadon az Expressz Show '75 című műsor. Délelőtt 11 órakor a Széchenyi és a Dugonics té­ren a Turkuból és a me­gyékből érkezett művészeti csoportok adnak műsort Délután 5 órakor Újszege­den gálaprogramot mutat­nak be a művészeti együt­tesek. Az este ismét a sza­badtérié: a Bánk bánt né­zik meg a fiatalok. A IX. Szegedi Ifjúsági Napok prog­ramja hétfőn ér véget, ek­kor utaznak haza a fiatalok. Vendégek Turkuból Acs. s. Sándor felvétele Turkuból, Szeged finn testvérvárosából, háromtagú de­legáció érkezett tegnap, kedden Szegedre. Egy hétig tartóz­kodnak a városban, az ifjúsági napok szervező bizottsága vendégeként. Jukka Tamminen' a kommunista pártot, Jarno Espola a szociáldemokrata pártot és Jorma Lehtimáki a Finn—Magyar Baráti Társaságot képviseli. A vendégeket dr. Dékány Klára, a KISZ városi bi­zottsága első titkára tájékoztatta Szeged történelméről és jelenéről, eszmecserét folytattak az ifjúkommunisták szer­vezetéről, munkájáról. Felvételünket a városi KlSZ-bizott­ságon készítettük: a finn vendégek. fiz élő népművészet A Szegedi Ünnepi Hetek zsibongó, sokszínű forgataga szinte sűrítményében jelent­kezik a Bartók Béla Művelő­dési Központ Népi iparmű­vészetünk című kiállításán. Hazánk legjellemzőbb tájai­nak tárgyi díszítőművészete színes mezők virágaiként sorakozik a paravánokon, tárlókban. A népművészet, a folklór divatja világjelenség. Hat-nyolc év óta egyre gya­koribb modern ruhákon a népművészeti díszítés, egyre gyakrabban kél szárnyra a népdal, mind többen ropják az ősi lépéseket ősi dalla­mokra a táncházakban. Erről a jelenségről kérdez­tük a kiállítást rendező Nép­művészeti és Háziipari Vál­lalat ig^gatóját: dr. Nagy Lászlót. — Hazánkban a tárgyi dí­szítőművészet felfedezése, újjáélesztése fáziskésésben van a szellemi néprajz fel­dolgozása és értékelése mö­gött. Bartók és Kodály élet­művében nemcsak újjáéled, de rendszereződik is szelle­mi néprajzunk jelentős ré­sze. Csak évekkel később Indult meg és zárkózott fel mögéjük a tárgyi néprajz­kutatása, értékelése és rend­szerezése. Még ma is vita­kérdés — épp a közelmúlt­ban a Népszabadság hasáb­jain megjelent cikksorozat, Illyés Gyula Van-e a népnek művészete? című tanulmá­nya bizonyítja ezt —, hogy él-e, élhet-e megváltozott alakítani, formálni az ízlést, ugyanakkor eleget tenni ke­reskedelmi kötelezettségük­nek. Hogyan tudják megol­dani megnövekedett felada­taikat? — Tény, hogy lényegesen nagyobb áruink iránt a ke­reslet, mint amennyit a vá­sárlóknak kínálni tudunk. Az idegenforgalom megnöve­kedésével, a hazai kereslet ugrásszerű növekedésével a vásárlók milliói igénylik, ké­rik tárgyainkat. A Közpon­ti Statisztikai Hivatal kimu­tatta, hogy a Magyarorszá­gon megforduló külföldiek minden száz forintjukból harmincegyet népművészeti termékek vásárlására költe­nek. Ugyanakkor az utóbbi négy-öt évben a hatalmas mértékű lakásépítési akció­val párhuzamosan óriási mértékben nőtt a népművé­szeti lakberendezési tárgyak iránti érdeklődés. Hatvan­egy vidéki és huszonegy bu­dapesti üzletünkben évente 620 millió forintos forgalmat bonyolítunk le. Nyolcvankét „Népművészeti mestere" címmel jutalmazott alkotó és 270 népi iparművész dolgo­zik a kilencven szövetkezet­ben. Évente öt-hat kiállítá­son mutatjuk be a legsike­rültebb munkákat. Az idén tavasszal Népi iparművésze­tünk 30 éve címmel a Fővá­rosi Művelődési Otthonban rendeztünk pályázatjellegú kiállítást. Ennek legsikerül­tebb darabjai láthatók a gedi bemutatón. Minden igyekezetünkkei azon va­gyunk — s ezt szeretnénk bizonyítani a szegedi kiállí­tással is —, hogy a közmű­velődési feladatokat éppoly jelentősnek és fontosnak tartjuk, mint a kereskedel­mi szempontokat * Marton Sándorné hódme­zővásárhelyi fiatalasszony. Mosolyogva, büszkén mutat­ja azokat a vásárhelyi hím­zéseket, melyeket ő tervezett. Rendhagyó út az övé. Nes». a szülői házból hozta a nép­művészet ismeretét-szerete­tét, hanem megtanulta és megszerette azt. 1961-től tag­ja a Hódmezővásárhelyi Népművészeti HISZ-nek. — Harminc eredeti, gyűj­tött mintából szerkesztjük ml, mintarajzolók, az új vá­sárhelyi hímzéseket. Négy főszínből, a jellegzetes tompa vásárhelyi színekből tizen­hat változat segítségével ké­szítjük ezeket, az elsősorban díszítő jellegű munkákat A régi vásárhelyi szőrhímzéses párnavégek mai utódai ezek a darabok. Nagy türelem és hozzáértés szükséges elsajá­tításukhoz. Marton Sándorné 1970 óta népi iparművész, és egy ta­valyi pályázaton nyerte el a „Népművészet ifjú mestere" kitüntető címet. Tandi Lajos körülmények között a nép­művészet. Hiszem és vallom, hogy a „tiszta forrás" ma is megtalálható, ma is táp­láló. Ma is van élő művésze­te a népnek. A népművészet, a tárgyi díszítőművészet nem lezárt, nem múzeumokban őrzött világ. Kétségtelen, hogy a tárgyi díszítőművé­szet mai alkotásai — szőtte­sek, hímzések, cserépedé­nyek, fafaragások stb. — el­sősorban eladásra készülnek, és használati értékük mellett erőteljesen megnövekedett Fogadás a tanácsházán Tegnap, kedden délután Szegeden, a megyei város tanácsának épületében foga­dást adtak a Nemzetközi Folklórfesztiválokat Rende­zők Világtanácsa közgyűlé­sén résztvevők tiszteletére. Bányainé dr. Birkás Má­ria, Szeged megyei város ta­nácsának elnökhelyettese köszöntötte a fogadáson megjelent vendégeket, köz­tük Henri Coursaget, a CIOFF elnökét, valamint Szeged város párt- és társa­dalmi életének vezetőit. A városi tanács elnökhelyette­sének üdvözlő szavai után Henri Coursaget mondott köszönetet a fogadtatásért és vendéglátásért, amelyben a megyeszékhely vezetői, lakói a CIOFF-közgyúlés résztve­vőit részesítették. díszítő funkciójuk. — A Népművészeti és Há­ziipari Vállalat tevékenysé­gében két, jórészt ellentétes feladat ötvöződik. Egyszerre kell tisztán és kristályosan propagálni folklórkincsünket, A hétvégi, nagy sikerű szabadtéri premierek után szomba­ton újabb felvonás kezdődik a szabadtéri színpadon: a já­tékok történetében először mutatják be Beethoven operá­ját. Szinetár Miklós rendező irányításával már hétfőn dél­után megkezdődtek a nagyszinpadi próbák, tegnaptól pe­dig — Beethoven muzsikájára — a teljes szereplőgárda készül a premierre. Az előadást Vaszy Viktor vezényli majd. Képünkön: az első statisztapiobák, Varga Mátyás nagyhatású díszletet között

Next

/
Thumbnails
Contents