Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-03 / 154. szám

//o mtf&Mo&emmü EGYES OkfETn&i. 65. évfolyam 154. szám 1975. július 3., csütörtök Ára: 80 fillér Kizleittény az MSZMP Központi Bizottságának illéséről '& Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1975. július 2-án Kádár János elvtárs elnökletével kibőví­tett ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökén és titkárán kivül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei párt­bizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisz­tertanács tagjai, 'az Országos Anyag- cs Árhivatal elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Országos Vízügyi Hiva­tal elnöke, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, alközponti sajtó vezetői. A Központi Bizottság-megvitatta és elfogadta- a-követ­keeő előterjesztéseket; t Jelentés az országgyűlési választások tapasztalatairól. EBőadór Biszku Bcla elvtárs. O Jelentés a Központi Bizottság 1974. december 5-7 ha­tározata, valamint az 1975. évi népgazdasági terv és allami költségvetés első öt hónapi végrehajtásának tapasz­talatairól. Előatfoe N&meth Ktw-olg efvfáea. S Központi Bizottság tu­domásul vette az 1975. évi or­szággyűlési választásról szóló jelentést. Megállapította, hogy1 az országgyűlési képvi­selőválasztás előkészítése és lebonyolítása jó politikai lég­körben, népünk aktív rész­vételével ment végbe. Álmagyar nép a választá­son kifejezésre juttatta bi­zalmát a párt. a Hazafias Népfront iránt, egységesen ailást foglalt politikánk, a fejlett szocialista társadalom építésének programja mel­lett. Hitet tett külpolitikai törekvéseink mellett, meg­erősítette, hogy azok jól szolgálják a Magyar Népköz­társaság érdekeit, az általá­nos'haladást és a békét. A választás tovább erősí­tette rendszerünk legfőbb politikai alapját, a munkás —paraszt szövetséget. A szö­vetségi politika jegyében még szorosabb lett a kommunis­ták és a pártonkívüliek poli­tikai együttműködése, növe­kedett a különböző világné­zetű állampolgárok tettekben is megnyilvánuló egyetérté­se országépitő céljainkkal. A választás is bizonyította, hogy tovább fejlődött a szocialista demokrácia, dolgozóink mil­liós tömegei tudatosan és felelősen vesznek részt a ha­talom gyakorlásában, a köz­életben. A Központi Bizottság el­ismerését fejezi ki a párttag­ságnak, a népfront aktivis­táinak a választások előké­szítésében és lebonyolításá­ban részt vett szervezetek­nek, azoknak a százezreknek, akik személyes munkájukkal eredményesen közreműköd­tek. Megköszöni népünknek a párt, a népfront politikája iránt egységesen kinyilvání­tott bizalmat. Az új országgyűlés össze­tétele jól tükrözi szocialista társadalmunk osztályviszo­nyait, a párt szövetségi poli­tikáját. A választásokon megnyilvánult bizalom arra kötelezi a képviselőket, hogy legjobb tudásuk szerint ele­get tegyenek megtisztelő megbízatásuknak. A Köz­ponti Bizottság bizonyos ab­ban, hogy az országgyűlés, mint legfőbb törvényhozó testület, megfelel hivatásá­nak, és hathatósan előmoz­dítja országépítő céljaink megvalósítását II. A Központi Bizottság meg­vitatta és jóváhagyta az 1975. évi terv és állami költség­vetés első öthónapi végre­hajtásáról szóló jelentést. 4 A Központi Bizottság megállapította, hogy az 1974. december 5-i határozat­ban megjelölt gazdaságpoli­tikai célok helyesek. Nép­gazdaságunk az év első öt hónapjában a nehezebbé vált nemzetközi gazdasági felté­telek között is dinamikusan fejlődött. A társadalmi ter­melés a fő ágazatokban a tervezett ütemben, több te­rületen pedig gyorsabban nö­vekedett. Életszínvonal-poli­tikai céljaink az elhatározott program szerint valósulnak meg. Mindezt segítette, hogy lendületesen folytatódik a XI. kongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója tiszteletére kibontako­zott szocialista munkaver­seny. Ugyanakkor a nemzetközi gazdasági folyamatok, a tő­kés világban Irialakult ma­gas energia- és nyersanyag­arak. az infláció, az értéke­sítési nehézségek, a Közös Piac megkülönböztető intéz­kedései hátrányosan érintik gazdaságunkat. Hazai gazda­sági munkánkban lassú az előrehaladás a termelési szerkezet átalakításában, to­vábbra sem kielégítő a mun­kaidő és a termelőberendezé­sek kihasználása, a készlet­és anyaggazdálkodás. A ter­vezettnél nagyobb a fogyasz­tás és a beruházások növeke­dése. Mindez nehezíti terv­céljaink elérését. Az 1975. évi népgazdasági terv teljesítése egységes szemléletet és konkrét cse­lekvést követel. A központi és helyi erőfeszítésekkel, anyagi és szellemi erőforrá­saink ésszerű felhasználásá­val, tartalékaink mozgósítá­sával következetesen végre kell hajtani a Központi Bi­zottság 1974. december 5-i határozatát. A Központi Bi­zottság, a XI. kongresszus állásfoglalásait követve, a legközvetlenebb és legfőbb feladatnak tartja, hogy ne­gyedik ötéves tervünk sike­res befejezése és ötödik öt­eves tervünk jó megalapozá­sa érdekében maradéktalanul megvalósuljanak az 1975. évi népgazdasági terv céljai. O A Központi Bizottság megvizsgálva a gazda­sági munka ez év első öt hónapjában elért eredmé­nyeit és a tapasztalható hiá­nyosságokat a következőket állapította meg; ai) Az ipari termelés nö­vekedési üteme 6,3 százalék, ez kismértékben meghaladja az előirányzatot. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedé­séből származik. A szüksé­ges anyag és energia az ipar számára általában ren­delkezésre állt. bár helyen­ként néhány fontos anyag­ból az ellátás nem volt fo­lyamatos. A viHamosenergia-ipar és az építőanyagipar termelése a tervnek megfelelő. A gép­ipar és az élelmiszeripar termelése gyorsabban, a könnyűiparé és a vegyiparé lassabban növekedett a ter­vezettnél. A kohászatban nem nőtt, a szénbányászat­ban kismértékben csökkent a termelés. Az ipari termékek kivite­le a tőkésországokba kiseob. ugyanakkor a termeléshez felhasznált anyagimport nö­vekedése jelentékenyen na­gyobb volt a tervezettnél. Az iparban új. korszerű, gazdaságos termékek gyár­tásának bevezetésével, a túl­zottan anyagigényes terme­lés arányának csökkentésé­vel, az elavult és gazdaság­talan termékek gyártásának kiszorításával meg kell gyor­sítani a termelési szerkezet átalakítását. A vállalatok a szükségletekkel összhangban álló termelést • folytassanak, szüntessék meg az indoko­latlan készletezést. Mindez határozott és konkrét intéz­kedést követel minden gaz­dasági minisztériumban, minden termelő vállalatnál és szövetkezetnél. b) Az építőipar termelése a tervezett ütemben, 5,9 szá­zalékkal nőtt, és a növeke­dés 80 százalékban a terme­lékenység emelkedéséből származik. A megnövekedett igényeket azonban így sem tudta kielégíteni. Az építőiparban a munka középpontjában a nagyberu­házások tervszerű megvaló­sítása. gyorsított befejezése, a lakásépítési előirányzat teljesítése álljon. c) A mezőgazdaságban a vetési előirányzatok telje­sültek, az időszerű munkák rendben folynak. Cukorré­pát 130 ezer hektáron vetet­tek, ez 31 százalékkal több a tavalyinál. A szarvasmar­ha-állomány növekedett. A kocaállomány — elsősorban a hóztájj és kisegítő gazda­ságokban — valamelyest csökkent. A mezőgazdasági termékek többségének felvá­sárlása emelkedett. Vágóser­tésből, vágómarhából, ba­romfiból és tojásból többet, tejből a gazdaságok keve­sebbet értékesítettek, mint a múlt év első öt hónapjá­ban. A felvásárlás, az áruát­vétel helyenként késedelmes volt. A mezőgazdasági termelés­hez szükséges gépek, anya­gok behozatala tervszerű: az anyagi-műszaki ellátás alap. | jában megfelelő. Ugyanak­:kor egyes gépalkatrészekből. a hazai gyártás és az im­port gyorsítására tett intéz­kedések ellenére is, még hiányok vannak. Gondoskodni kelt róla, hogy az időszerű mezőgaz­dasági munkákat, a betaka­rítást alkatrészhiány ne akadályozza, a termés a leg­kisebb veszteséggel kerüljön a raktárakba, a termékeket szervezetten vegyék át és tárolják. Jobban össze kell hangolni a termelő és fel­dolgozó üzemek munkáját. El kell érni, hogy a nagy­üzemi állattartásra létreho­zott férőhelyeket minden­hol teljes mértékben hasz­nosítsák. A nagyüzemek to­vábbra is nyújtsanak segít­séget a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehe­tőségeinek kihasználásához. d) A közlekedést ágazat az áruszállítást 6,1 százalékkal növelte, de az igények en­nél nagyobbak. A megrende­lő üzemek, vállalatok részé­ről egyenetlen volt a rako­dás, emiatt a vasúti kocsi­park kihasználása, a szállí­tás szervezettsége nem ki­elégítő. A népgazdaság szállítási feladatainak megoldása meg­követeli az áruszállítás szer­vezettségének javítását, a ra­kodás gyorsítását. Előszállí­tásokkal is csökkenteni kell az ősszel várható csúcsfor­galmat. e) A beruházásokra 16,2 százalékkal fordítottunk töb­bet, mint a múlt év hasonló időszakában. A kormány intézkedett ki­lenc, népgazdaságilag külö­nösen fontos nagyberuházás: az Ozdi Kohászati Üzemek rúd- és dróthengerműve re­konstrukciójának, oxigénes acélművének, a Dunai Kő­(Folylatás a 2. oldalon.) Cukorréparekord A cukorrépa-termelés, -szállítás és -feldolgozás kér­déseiről rendezett, szerdán országos tanácskozást a Szol­noki Cukorgyárban a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Tudományos Egyesület cu­koripari szakosztálya, vala­mint a Cukoripari Vállala­tok Trösztje. Az ankéton, amelyen részt vett dr. Le­nért Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes is, megállapították, "hogy a mezőgazdaság teljesí­tette a kormányprogram cél­kitűzéseit. Az idén rekord­területen, több mint 130 000 hektáron termel cukorrépát. Az ország tizenegy cukor­gyárának 4—4,5 millió tonna cukorrépa fogadására kell felkészülnie, ez a mennyi­ség egymillió tonnával ha­ladja meg az eddigi legma­gasabb csúcsot. Az új termés valószínűleg teljes egészé­ben fedezi majd a hazai igé­nyeket. Együttműködés építésében A Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat fő tevé­kenysége a gázszolgáltatás, így kedvező számukra, ha az építőipari munkák — például árkok ásása, a géz­csövek lefektetése — egy részét jól felkészült építő­vállalatok veszik át tőlük. Ezért korábban az ALÉP-pel igyekeztek együttműködni, de ez a kapcsolat — az ALÉP megbízhatatlansága miatt — nem volt kedvező. Később a DÉLÉP-et keres­ték meg igényükkel, s az új partner már tavaly is bese­gített a csőfektetési munká­ban. A két vállalat vezetői az együttműködés továbbfej­lesztése érdekében tegnap, szerdán szocialista szerző­dést írtak alá. A szerződés értelmében az idén tíz-, a következő terv­időszakban pedig évente 15 —20 millió forint értékű csőfektetést végez el a DÉ­LÉP Szegeden, illetve az or­szág déli területén. Vállalták az építők, hogy megkülön­böztetett figyelemmel való­sítják meg a vezetéképítést, betartják a határidőket, s gondosan bánnak az egyre nagyobb mértékben alkal­mazott polietilén gázcsővek­kel. Tekintettel arra, hogy a műanyag vezetékek lefek­tetését a DÉLÉP szakembe­rei még nem ismerhetik kel­lőképpen, a gázosok vállal­ják oktatásukat. Átadják az eljáráshoz szükséges beren­dezések gyártási terveit, a kivitelezés során pedig a to­vábbi kísérletek, illetve fej­lesztések költségeit közösen fedezik az építőkkel. A közös munkát még to­vábbi megállapodások is segítik. Támogatja a DÉGÁZ az építőket a műszaki prob­lémák megoldásában, az acélcsövek és szerelvények beszerzésében. Ha kell, mindkét vállalatnál soron kívül intézkednek például bekötések és gáz alá helye­zés ügyében. A feladatok összehangolása érdekében közös koordináló bizottságot is alakítanak. Az elvégzett munkát minden év decem­berében értékelik, s megha­tározzák a soron következő részfeladatokat. Érdekes el­képzelés még, hogy a közös munkákat mindkét vállalat feltünteti a szocialista mun­kaversenyben vállalt teen­dők között. Átadták a forga­lomnak Somogyi Károlyné felvétele Régen látott pillanatot örökített meg felvételünk: autók járnak a szegedi Tolbuhin sugárúton. Több évig tartó át­építés után tegnap átadták a sugárutat teljes hosszában, s így az E5-ös út forgalmát már nem kell ezen a szakaszon terelőútra irányítani. Ezzel megszűnik a Veresács utcából jövők elsőbbsége, ezt a Tolbuhin sugárúton egyenesen ha­ladóknak biztosítják. Az átadott, három és fél kilométeres szakaszon még néhány kisebb javításra, módosításra lesz szükség, de ez az út forgalmat mar nem zavarja.

Next

/
Thumbnails
Contents