Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-18 / 167. szám

Péntek, 1975. július IS. SZEGEDI Vígh Tamás szobrászművész kiállítá­sa a Közművelődési Palota kupolacsar­nokában. Megnyitó délután 5 órakor. Népi iparművészetünk című kiállítás a Bartók Béla művelődési központban. Megnyitó délután 3 órakor. Otthon'75. Kiállítás az Ipari Vásár te­rületén, a Marx téren. Megnyitó dél­előtt 11 órakor. A XII. Pedagógiai Nyári Egyetem előadásai az MTA Biológiai Központjá­ban, délelőtt 9 órától. Vasmfivesség. Művészi kovácsoltvas­és lakatosmunkák kiállítása a Bartók Béla művelődési központban, július 31-lg. A Móra Ferenc Múzeum állandó ki­állításai. az Ettiioa '75 Közismert, hogy vidéken, Szegeden és Pécsett rendez­nek kétévenként jelentősebb ipari vásárokat. A páros években Szegedé, a páratlan években pedig Pécs városáé a szó. De a két vásár kö­zötti esztendőben sem ma­radnak rendezvény nélkül a szegedi ipari vásár pavilon­jai. Ebben az évben például az Otthon '75 elnevezésű Elfeledni a nosztalgiát Pál Tamás új szerepkörérái és a Bánkról Velencében járt Pál Tamás az Állami Operaház balett­együttesével. A Teatro La Fenice zenekarát vezényelte, onnan sietett haza, Bánkot próbálni. Haza: Szegedre. — Bármilyen őrültségnek hangzik, a nyári Velencéből valósággal menekültem visz­sza. A tudósításokban nem szerepel, de tény, a világ­hírű színház, miként az egész olasz * társadalom, válságos időket él át, az előkészüle­tek inkább parázs szakszer­vezeti értekezletekben me­rültek ki. # Velence szép város, és Budapest? Az új évadtól a szegedi szimfonikusok vezető karmestere, a színház zenei igazgatója. Sokat mondó rö­vidítéssel: 38 éves korára Vaszy Viktor örököse. Az Operaház szép reményű kar­mesterét nem küldték, hív­ták Szegedre, alig hinném te­hát, hogy önkéntes száműze­tést vállalt, mikor a biztos fővárosi állását cserélte föl a vidékivel. — Szó sincs róla, hogy va­lami sikertelenség taszítana Pestről. Meggyőződésem, csak Ilyen körülmények között és csakis vidéken tudom gyü­mölcsöztetni, amit hasznos­nak érzek magamban. Egy karmesternek az operaházi viszonyok között el kell dön­tenie, beletörődik a változ­tathatatlanba, vagy mélyebb céljai vannak, és eljön on­nan. Szerencsém volt, mert akkor határoztam el, hogy mozdulok, amikor fölajánlot­ták Szegedet. Csodaként jött az ajánlat, kaput nyitott előt­tem, s már tudom, a jövőben többet tehetek. A Pár éve, éppen a sza­badtérin, a Porgy premier­je előtt beszélgettünk arról, hogy filharmóniai koncer­tekkel bejárta az országot, csak a szegedi zenekarral nem hozta össze a sors. Most megtörtént. A találkozásról milyenek a legfrissebb be­nyomásai? EXPRESS társasutazás Lengyel­országba Krakkó— Zakopane útvonalon Szegedtől—Szegedig autó­busszal, augusztus 9—14-ig. Részvéten dlj: 1850,— Ft plusz költőpénz. Jelentkezés és felvilágosítás: EXPRESS Utazási Iroda Szeged, Kígyó u. 3. Tel.: 11-792, 11-095. — Dolgoztunk már együtt a szabadtérin, a Porgy és Bess előtt a Spartacusban is. Amióta Szegeden vagyok, többször hallottam már ját­szani az együttest, s őszintén szólva kezdetben nehezen ítélhettem meg, mire képes: szép pillanatokat fésületlen megoldások követték. Azóta például kiderült, hogy egye­netlenségeivel együtt is igen jó a fúvósgárda, sőt a vonó­sok szólamvezetői. Meglepett az a felfokozott munkaláz, ami találkozásunk kezdeté­től jellemzi a társulatot, ki­tűnő partnerek leszünk. Nem utolsósorban, mert kollekti­vitásuk, az együttes belső életének rendezettsége, a jó légkör, bizalmuk a válasz­tott képviselőikben, egyálta­lán mindaz, amit ma a mun­kahelyi demokrácia érvénye­sülésének nevezünk, garancia rá, minden feladatot magas színvonalon oldhatunk meg. A problémák inkább külső természetűek. Itt van mind­járt a lakáshelyzet: 29-en él­nek albérletben. Akadnak köztük persze fiatalok, aki­ken átmenetileg közös szál­lás is segítene, de néhány lakásra feltétlenül szüksé­günk van, mert egzisztenciá­lis nyugalom nélkül hosszú távon nem lehet eredménye­ket produkálni. Első megbe­széléseim biztatóak, a taná­csiak jóindulata maximális, bízom a folytatásban. Ha­sonló, bár sorrendben pilla­natnyilag másodlagos gon­dunk, az együttes székháza, próbaterme. Munkánk ter­mészete igényli, a város mű­vészeti-kulturális életének magas színvonala megköve­teli, hogy méltó viszonyok között dolgozhassunk. Ügy érzem, nyitott kapukat dön­getünk. A Az elmúlt évad vége­felé többször találkoztunk a színházi páholyokban. Mit tart a szegedi Operáról? — Érdekes dolog: tapasz­talataim szerint az előadá­sok nagy általánosságban jobbak, mint a pesti Operá­ban, itt nem hallottam seb­tében összehozott, készület­len, fegyelmezetlen produk­ciókat. Mégis, a legszínvona­lasabb szegedi előadás nem ér föl a legjobb pestivel, holott a szegedi minitársu­lat az operaházihoz viszo­nyítva is rendkívül tehetsé­ges, művészi és emberi tar­tásban egyaránt. Kezdem ér­teni azokat, akik vallják a nézőtéren, nem kell Pestre utazni operai élményekért. A Amit mond, valóban ér­dekes, ugyanakkor mintha belső konfliktusokra célozna. — Vannak. Az egyik prob­léma szerkezeti jellegű: a színházban bizonyos mérté­kű önállóságot, függetlensé­get kell biztosítani, adott esetben kiküzdeni, az Opera számára. A másik: úgy vet­tem észre, az énekesek lelke mélyén érzékeny seb, hogy „csak vidékiek", nem tud­ták megízlelni, milyen lenne, ha... Erről a csakról annyit, én megízleltem, s eljöttem onnan, mert meggyőződésem, itt tudok dolgozni. Szeretném tudatosítani bennük, sok-sok beszélgetéssel persze, hogy az a fajta művészi elégedettség és önmagukkal szembeni elé­gedetlenség, amit itt ma­guknak adhatnak, magukkal szemben támaszthatnak, töb­bet ér és fontosabb bárhol, bárminél. Minden vágyam, hogy közösen felejtsük el a nosztalgiát, hogy az elége­detlenség csak a feladatnak szóljon, a még többre, tel­jesebbre buzdítson. Üj évad­ra készülőben már elkezdtük, a Figaró házasságával. A Addig is: itt a szabad­téri bemutató. A Bánk bánt vezényli. — Életemben először, bár a művet természetesen is­merem, mást ne mondjak, valamennyi szegedi szabad­téri előadását korrepetáltam. Nagyon szeretem, feltétlenül alkalmas ide, kívánom, so­hase kerüljön le a műsorról. Nekünk, magyaroknak kicsit olyan, mint a Himnusz. Meg­lehet, máshol tán nem érte­nék így, a mi közönségünk azonban mindig lelkesen, szeretettel hallgatja, miként a Háry Jánost vagy a János vitézt, ezért a karmester cél­ja sem lehet más, mint alá­zattal szolgálni ezt a közön­ségigényt. Szakmailag any­nyit fűznék hozzá, a zenei megformálás stílusában erő­síteni szeretnénk az operát jellemző nemzetközi, olaszos hatást, ami a Hunyadi mel­lett a Bánkban is erősen em­lékeztet a Verdi-operákra. Vagyis a mű feszességét, ke­ménységét akarjuk hangsú­lyozni, pontosabban megszi­lárdítani. kiállítás ad programot. A ma, pénteken délelőtt 11 óra­kor megnyíló kiállításról tá­jékoztatták a hazai és a ju­goszláv sajtó képviselőit csü­törtökön a városi tanács székházában. Dr. Zsótér Mi­hály, a vásár igazgatója el­mondta, hogy a július 18-tól 27-ig nyitva tartó kiállításon hatvannál több magyar és ötvenkilenc jugoszláv válla­lat mutatja be termékeit a nagyközönségnek és termé­szetesen a szakembereknek. A kiállításon látható lesz, milyennek képzelik el a ter­vezők és a gyártó vállalatok, a lakberendezési szakembe­rek a modern otthont. Fölso­rakoztatják azokat a beren­dezéseket, bútorokat, lakás­textíliákat, háztartási gépe­ket és élelmiszereket is, ame­lyek kényelmesebbé teszik életünket, megkönnyítik az otthoni munkát. A kiállítók nem titkolt vágya, hogy for­málják a vásárlók ízlését, bemutatván a legkorszerűbb otthoni berendezéseket. Az ízlésformálás, a piackeresés, a tanácsadás jegyében zajlik majd az Otthon '75 kiállítás tíz napja. A kiállítás ugyan helyi jellegű, de azon részt vesznek budapesti és 11 me­gyéből érkező vállalatok. A jugoszláv cégeket a szabad­kai vásárigazgatóság égisze alatt ismerhetjük meg. öt­venkilenc bútoripari, lakbe­rendezési és lakásfölszerelési tárgyakat bemutató vállalat között láthatják majd a sza­badkai, az újvidéki, belgrá­di, zágrábi, nisi, ljubjanai és más városok bútorgyárai­nak legszebb termékeit. A pénteki megnyitó után osztják ki a kiállítás díjait, majd a következő napokon gyakran tartanak szakmai jellegű bemutatókat és ta­nácskozásokat. Az újdonsá­gok között említették a sze­gedi textilművek anyagaiból gyártott szintetikus keverésű színes ágyneműket és lepe­dőket, az ÉVM jó hatásfokú kéztisztító pasztáit, az AU­TÖFÉM ISZ tavaly bemuta­tott és ma már sorozatgyár­tásra kész Midi kávéfőzőit, amelyekbe olyan betétet szerkesztettek, hogy a kávé 40 százalékát meg lehet ta­karítani, de a minőség sem­mit sem csökkén. Ugyancsak ez a szövetkezet mutatja be első ízben kiállításon a ma­gyar szamovárt és az elektro­mos kukoricapattogató be­rendezést. -feli^fíi. — Jé, ezeknek Traubisoda van a fejükön Világfesztiválok rendezői Szegeden Nikolényi István A CXOFF a nemzetkö^ folklórfesztiválok rendezői­nek világszervezete. 1970­ben alakult a franciaorszá­gi Confolens-ban, az ottani világfesztivál főrendezője, Henri Coursaget az alapító elnöke. A szervezet évente tartja kongresszusait külön­böző országok fesztiválren­dező városaiban. Angliában, a lengyelországi Zakopané­ban, Spanyolország főváro­sában, Madridban voltak az eddigi konferenciák. Az idén Magyarország kérte a ren­dezés jogát, a nemzetközi néptáncfesztivál városa, Sze­ged látja vendégül a szer­vezet tagállamainak képvi­selőit. A hétfőn kezdődő kongresszus programjáról és feladatairól Vásárhelyi Lász­ló. a Népművelési Intézet munkatársa tájékoztatott, aki a magyar rendező szerve­ket (SZOT, Ipari és Fo­gyasztási Szövetkezetek, Nép­művelési Intézet), valamint az UNESCO Nemzetközi Ze­nei Tanácsát is képviseli a tanácskozáson. — Egyelőre a felvételi ké­relmünket nyújtottuk be, valószínűleg ősztől kap he­lyet az UNESCO szervezetei között a CIOFF is, mégpe­dig a Nemzetközi Zenei Ta­nács tagjaként. Bizottsá­gunk alapszabályban rögzí­tett feladatai határozzák meg a szegedi programot. Elsőrangú célunk a nemze­tek közötti barátság ápolása, sajátos eszközökkel, a folk­lórfesztiválok rendezésével. A szervezet tulajdonképpen nagyon konkrét, gyakorlati segítséget kíván adni a vi­lágtalálkozók szervezéséhez: a térbeli és időbeli koordi­nációt biztosítja, megálla­pítja, egyezteti a külföldi­ek fogadásának alapvető szabályait, és folyamatos in­formációcserét tesz lehetővé a rendezők között. Ilyen ta­pasztalatcserére alkalom a szegedi találkozás is. Másik feladatunk, hogy tárgyal­junk az interkontinentális látogatások szervezéséről, ki­dolgozzuk annak módszereit, hogyan lehet optimális mó­don bonyolítani egyik föld­részről a másikra látogató folklóregyüttesek program­ját. A harmadik fontos té­ma: az alapszabály módosí­tása. Az alakulás óta széle­sedett a testület, majdnem valamennyi európai állam tagja, és fokozatosan bekap­csolódnak a fejlődő országok is. Ez teszi szükségessé új alapszabály körvonalainak meghatározását. Körülbelül hatvanan ér­keznek — a bizottság tagjai, valamint megfigyelők — a kongresszusra, közel 30 or­szágból: az idén először Tu­niszból, Marokkóból, Algé­riából is, Japánból és az Egyesült Államokból, vala­mint néhány kivételével va­lamennyi európai államból. A japán „korelnököt", a 81 éves Eiji Yamasakit is Sze­gedre várják, a Technika Házában rendezendő kong­resszusra. & E. Gyors nagy­javítás Kilenc napra és két mű­szakra, összesen 232 órára tervezték az Ozdi Kohásza­ti Üzemekben a finomsor és a gyors drótsór 1975. évi nagyjavítását, amelyet ha­táridőre be is fejeztek. A hét és fél millió forintoe költséggel elvégzett nagyja­vítás után csütörtökön már a finomsor és a gyors drót­sor valamennyi gépi egysége és berendezése folyamatosan termelt. Kisvasút helyett autóbuszok A közlekedéspolitikai el­képzeléseknek megfelelően — mint ismeretes — szep­tember 1-ével megszűnik a kisvasút-közlekedés Szeged —Ásotthalom, illetve Szeged —Pusztamérges között A személyforgalom közútra va­ló áthelyezéséről és az új mentrend kialakításáról teg­nap, csütörtökön a- Volán 10. Vállalatánál tanácskoztak az érintett községek tanácsai­nak vezetői, a megyei tanács vb építési és közlekedési osztályának képviselői, a KPM Közúti Igazgatóságá­nak küldöttei, valamint a Volán személyforgalommal foglalkozó szakemberei. A tanácskozásra a résztvevők felkészülten érkeztek, hiszen a menetrendtervezetet a közlekedésiek minden meg­hívottnak előre elküldték Jelenleg az említett hely­ségek között tíz autóbusz jár, a vasúti forgalom átvé­telére pedig további hét Ika­rusz 266-os panorámabusz érkezik Szegedre. A forgal­mat négy útvonalon bonyo­lítják le — az egyik járat a Szeged—Zákányszék— Rúzsa—Öttömös—Puszta­mérges (53 kilométers út, 30 megálló), -a másik a Szeged —Mórahalom—Ásotthalom ' (40 kilométer, 27 megálló) irányvonalat követi, a har­madik Szegedről Móraha­lomra, onnan pedig a most épülő új úton Ásotthalomig (41 kilométer, 27 megálló) halad, a negyedik pedig Sze­gedről Röszke felé szállítja utasait, Röszke előtt jobb­ra fordul, s a részben új úton Mórahalomlg. Az utób­bi járat némely kocsija Röszkére is bemegy. Az Asotthalomra tartó kisvas­út naponta egyszer a halas­teleki iskolához is kijárt, ide a közlekedést szeptem­ber elseje után is megold­ja a Volán. Ugyancsak el lehet jutni majd busszal Mórahalom és Ásotthalom között a kőröséri, a dobóer­dei és a Rivó iskolákhoz is. A buszközlekedésre átté­rés után az utazás ideje lé­nyegesen lecsökken. Vasúton Pusztamérgesre 111 perc alatt érnek el az utasok, bu­szon ez az Idő 82 percre csökken. Szegedtől Halastele. kig 110 perc helyett 1 óra lesz a menetidő. Megválto­zik majd a díjszabás is, mégpedig a Volán-tarifának megfelelően. A vasúton ed­dig bérlettel utazók 3 évig ugyanannyiért vehetnek szelvényt a buszra is, mint korábban a vonatra, ameny­nyiben munkahelyük igazol­ja, hogy minden hónapban váltottak bérletet. A tanácskozás résztvevői valamennyien jónak találták és elfogadták a Volán me­netrendtervezetét. A 'Agle­ges menetrend a jövő hó­nap második felében készül d. v. I

Next

/
Thumbnails
Contents