Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-17 / 166. szám

Csütörtök, 1775. július 17. 3 Gyorsan és Jól Rendkívüli műszakban fogtak a D—3-as Diesel-mozdony időszakos vizsgálatához a MÁV Szegedi Igazgatósága vontatási főnökségén a Kandó Kálmán nevét viselő szocialista brigád tagjai. Vállalták, hogy 15 nap helyett 11 nap alatt — tehát gyorsan és jól — befejezik ezt a-nagy * munkát. Somogyi Kérolyné' felvétele üj olajlelőhely a Kaszpitengerben Üjabb tengeri olajlelőhelyet fedeztek fel Azerbajdzsánban a geológusok. A Kaszpi-tenger fenekébe fúrt kút napi hozamát 200 tonnára értékelik. Az első fúrótornyok még a 40-es években jelentek meg a Kaszpitengeren. Ma ezek a tengeri olajmezők adják Azerbajdzsán olajtermelésének kétharmadát. Érdekes, hogy a tengerfenékről kitermelt olaj önköltsége 40—50 százalékkal kisebb, mint a szárazföldi kutakból nyert olajé. Újítsunk az újításokon! Pályázati felhívás Az Országos Találmányi Hivatal, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az ipar közös pályázatot hirdet az újítómozgalom továbbfejlesztését elősegítő módszerek felkutatására, s közkinccsé tételére. Pályázhatnak azok, akik egy-egy üzemen belül szervezői, irányítói az újítómozgalomnak, mindennapi gyakorlatukban megismerkedtek újabb módszerek bevezetésének lehetőségeivel. A szervezett újítómozgalom a keletkezése óta eltelt huszonöt esztendőben hatalmas sikereket ért el- A munkások százezrei aktív részesei az eredményeknek, mindannyiunk közös gondja tehát a mozgalom szélesítése. A pályázat hirdetői várják a szervezési javaslatokat a hasznos újítások számának növelésére, a megoldások Ügyelnek ci munkakörülményekre Jól halad a textilipar rekonstrukciója Dr. Bíró Györgyné, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára szerdán sajtótájékoztatón ismertette a textilipari rekonstrukció eddigi eredményeit, s annak hatását az iparágban dolgozók élet- és munkakörülményeire. Az év végéig lezárul a nagyszabású rekonstrukciós program elsó szakasza, ennek eredményeként a termelés — 1970-nez viszonyítva — mintegy 35—40 százalékkal, a termelékenység hasonló mértékben, és a nyereség 70 százalékkal növekedett. Ebben az ötéves tervidőszakban több mint 10 milliárd forintot használtak fel a textilipari vállalatok gépparkjának bővítésére, fejlesztésére. A termelőberendezések korszerűsödésével elérték, hogy például a kártolásnak a felét már nagy teljesítményű kártolók, a végfonás 20 százalékát pedig üj rendszerű, orsó nélküli fonógépek végzik. Több mint 20 százalékkal nőtt öt év alatt az automata szövőgépek aránya. Felgyorsult a régebbi típusú kötőgépek újakkal való átcserélése is. Korszerűsödött, megváltozott a textilipar termékszerkezete. Az év végéig a textiliparban az összes szálasanyagfelhasználáson belül a mesterséges szálak aránya 32 százalékról 40 százalékra növekszik. E korszerű termékek bővülő termelése minőségileg is javította a hazai fogyasztói igények kielégítését, s máris jobb feltételeket teremtett a gazdaságos export fokozására. A Textilipari Dolgozók Szakszervezete és a Könnyűipari Minisztérium nagy súlyt helyezett és helyez a szakmunkásképzés és -továbbképzés színvonalának emelésére. Jelenleg évente mintegy 4000 fiatalt képez az ipar. A két- és hároméves képzési időre való áttéréssel biztosítottnak látszik a sokoldalúan képzett szakmunkás-utánpótlás. Egyelőre még mindig nagy a munkaerő-vándorlás az iparágban, s egyes területeken jelentős munkaerőhiánynyal küszködnek. Ennek egyik oka, hogy a textiliparban dolgozók 80 százaléka nő, 50 százaléka pedig harminc éven aluli, így sok a kiesés, a legtöbben nem térnek vissza a gyermekgondozási szabadságról. Továbbra sem emelkedett számottevően az óvodai es bölcsődei férőhelyek száma, s a legtöbb helyen három műszakban dolgoznak. Ugyanakkor bővült a textilipari dolgozók lakásépítésének támogatása. A vállalatok jelentős anyagi eszközöket fordítanak a vállalati szociális létesítmények állandó bővítésére, s az iparág szakmai betegsége, a zajártalom ellen is küzdenek. Az új berendezések többsége továbbra is 80 decibel fölötti zajszinttel működik, ennek kiküszöbölésére még kevés a műszaki megoldás. műszaki színvonalának emelésére, az újítási • javaslatok elbírálásának meggyorsítására, az újítómozgalom és a szocialista munkaverseny hatékonyabb összekapcsolására, a nők és a fiatalok tömegeinek bevonására, az újítási javaslatok benyújtása és hasznosítása közti idő rövidítésére. Pályázni lehet már a megvalósítás szakaszában levő szervezési módszerrel, ha az megfelel a felhívásban megjelölt szempontoknak. Pályázni lehet olyan módszereiben kidolgozott szervezési javaslattal is, ami szintén megfelel a pályázatban foglaltaknak. Pályadíjak: a már megvalósított módszerek kategóriájában I. díj: 10 ezer, három II. díj: 5 ezer, öt III. díj 3 ezer forinttal. A másik kategóriában I. díj: 5 ezer, öt II. díj 2 ezer, tíz III. díj ezer forinttal. Beküldési határidő 1975. december 31., névvel és címmel az alábbi címre: Országos Találmányi Hivatal 1370 Budapest. Pf.: 552. Eredményhirdetés: 1976. március 31. Övezze őket közmegbecsülés A

nők szélesebb körű részvétele a társadalmi munkamegosztásban, fokozódó hivatástudatuk, önállóságuk, tevékenységük a közéletben jelentős változásokat eredményezett a családban. A családi élet tartalma is más lett, belső viszonyai demokratikusabbak. A demokratikus családszerkezet kialakítását tükrözik — s elősegítik — családjogi törvényeink. Államunkban a család szerepéhez méltó védelemben, támogatásban részesül. Valamennyiünkön múlik, hogy a megbecsülés társadalmi méretűvé szélesedjék. öt-tíz évvel ezelőtt még elég furcsán nézegettek azokra a szülőkre, akik három gyermeket neveltek. Ma már nem ritka dolog. A közvélemény is változott, egyenes arányban az állami támogatás emelkedésével. Anyagi segítséggel könnyebb a több gyermekes családoknak, ez kétségtelen. Mégis, a családi pótlék és egyéb szociális juttatások hatása mellett jobban kellene érvényesülnie a gondolkodás változásának a közvélemény alakulásában. Ezen a téren nem sokat léptünk előre 1970 óta, amikor az MSZMP Központi Bizottsága többek között megállapította: „A követelmény azonban a dolgozó nővel szemben még — helytelenül — ugyanúgy jelentkezik a család, a közvélemény részéről, mint a csak háztartásban dolgozó, egész nap otthon levő családanyával szemben." A kereső nő még ma is heti harminc órát fordít háztartási munkára. Házi munkáját jelentősen befolyásolja az, hogy a család milyen társadalmi juttatásokban részesül, milyen szolgáltatásokat vehet igénybe. Éppen a nők munkahelyi tevékenysége és otthoni munkája közti feszültség miatt alakult ki a korábbi évek kétgyermekes családeszménye. A népesedési helyzet alakulása azonban nem mellékes nemzeti és társadalmi ügy. Az említett nőpolitikái határozat is ezért született meg öt évvel ezelőtt. A nők helyzete jelentős hatást "gyakorol a családokra. A család és a társadalom viszonya most egészen más, mint a korábbi korszakokban. A család a szocialista emberi együttélés alapvető közössége. Pártunk XI. kongresszusának határozata kimondja, hogy fokoznunk kell a társadalom gondoskodását a családalapítás nehézségeinek csökkentésére, segíteni a fiatalok felkészítését a családi életre. A felkészítéshez az is hozzátartozik, hogy hogyan látja az ifjúság a munkahelyi közösségben a család megbecsülését. Különös tékintettel a nagycsaládokra. Az otthon kapott nevelés eredményeit könnyedén szétrombolhatja egy olyan üzemi légkör, amely nem a család tiszteletre méltó feladatait tartja elsődlegeseknek, hanem a kicsinyesebb, gyakran anyagi jellegű kérdéseket. Senki sem állítja azt, hogy az anyagi gondok nem lehetnek fontosak. Csak nem elég beszélni róluk. Segítsünk megoldani azokat. Erre ösztönzi a XI. pórtkongresszus határozata a vállalatokat, üzemeket: „Az ország, a tásadalom jövőjéért érzett felelősség is megkívánja, hogy növekedjék a több gyermekes családok száma, s e családok élvezzenek megkülönböztetett támogatást, övezze őket közmegbecsülés." A határozatnak e néhány mondatáról is szó esett a minap a Szegedi Fémipari Vállalatnál, amikor Varga József ötgyermekes munkással beszélgettünk. Elmondta, gyakran milyen sokat jelent egy-egy apró segítség a vállalat részéről. Megtörtént, hogy egyik gyermeküket oltásra kellett vinni. Engedélyt kapott, műszakcserére. Aznap détytán ment be dolgozni, délelőtt otthon vigyázott a négy gyermekre, míg a felesége az ötödikkel orvosnál volt. A kisebb-nagyobb kedvezmények is igen jól esnek. Sokszor többet ér egy elengedett munkaóra — ha nincs, aki otthon helyükre tegye a dolgokat —, a nagyobb anyagi támogatásnál. Olyan üzem is van, ahol roppant nehéz emberségesen, a határozatoknak megfelelően eljárni a többgyermekes családok ügyében. A szegedi Ecset- és Seprűgyárban például 733 dolgozóból 511 nő. Közülük 80—90 asszony is otthon van gyermekgondozási segélyen. Megesik, hogy hetente 80—120 munkásnő hiányzik, mert beteg valamelyik gyerek, vagy baj van az óvodai, bölcsődei elhelyezéssel. Évente több ezer munkanapnak megfelelő fizetés nélküli szabadságot adnak ki a dolgozó nőknek, különösen a nagycsaládos anyáknak. Súlyos gondokat okoz ez a gyárnak, mégis a családok érdekeit tekintik itt is mindenekelőtt, Szervezéssel igyekeznek pótolni a munkaerőt, a hiányzó asszonykezeket. S

ismét utalhatunk pártunk XI. kongresszusának határozatára: „A népesedési és nevelési céloknak megfelelően .., folyamatosan bővíteni kell a bölcsődei, az óvodai és az iskolai napközi otthoni hálózatot. Növelni kell a pénzbeli juttatásokat, a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt, ki kell terjeszteni a gyermekélelmezést..." A központi támogatáson túl azonban helyi gazdasági és szociális intézkedésekkel is elősegíthetjük népesedéspolitikai célkitűzéseink megvalósítását. Mint a néhány példa igazolja, társadalmi összefogással, a párt- és szakszervezetek bevonásával sokat tehetünk a család intézményének védelméért és erősítéséért. BÁLINT IBOLYA Növekedett a munkásosztály iskolázottsága KSH-adatok a társadalom osztályszerkezetéről V / . ## ff * V 0t f es retegzodeserol A Központi Statisztikai Hivatal az 1973. évi mikrocenzus alapján érdekes adatokat tett közzé a társadalom osztályszerkezetéröl és rétegződéséről. Eszerint az aktív keresők 58 százaléka — mintegy 2 millió 950 ezer dolgozó — a munkásosztályhoz tartozik, 15 százaléka szövetkezeti paraszt, csaknem egynegyede értelmiségi és egyéb szellemi dolgozó, három százaléka kisárutermelő. Az adatok a munkásosztály belső összetételének változtatását is szemléltetik: amíg 1941-ben a munkásosztály 40 százalékát a döntő mértékben bérmunkából élő mezőgazdasági dolgozók alkották, és mindössze 30 százalékos arányt képviseltek az ipar és az építőipar fizikai dolgozói, addig 1973-ban ennek az osztálynak 58 százalékát mór az ipar és az építőipar, 29 százalékát az egyéb mezőgazdasági ágazatok fizikai dolgozói alkották, 5 százalékát a művezetők, technikusok és hasonló szintű közvetlen termelésirányítók képezték, s csupán 8 százalék volt a mezőgazdasági munkások aránya. Az aktív kereső munkásság korösszetételét 1949 óta alapvetően kétirányú változás jellemzi. A 30 éven aluli és a nyugdíjhatáron felül dolgozók aránya csökkent, az idősebb munkaképes korúaké pedig növekedett. A 30 éven aluliak aránya 38 százalék, l-a nyugdíjhatáron felülieké 3 százalék, a 40—54 éveseké 31 százalék. A szövetkezeti parasztság korösszetétele lényegesen eltér a munkásságétól, jóval alacsonyabb az ifjúság (23 százalék), és jelentősen magasabb a 60 éves és idősebb dolgozók aránya (13 százalék), bár az utóbbi másfél évtizedben a szövetkezeti parasztság korösszetétele javult. Az értelmiségi és egyéb szellemi aktív keresőknek több mint egyharmada 1949 óta az ifjúság körébe tartozik. A munkásokéhoz hasonlóan e rétegen belül is a 40—54 évesek aránya emelkedik. A kisárutermelő réteg túlnyomó többsége az idősebb korosztályhoz tartozik. A munkásosztály aktív keresőinek iskolázottsági színvonala jelentős mértékben javult. 1949. és 1973. között mintegy hatszorosára nőtt a befejezett általános iskolával rendelkező munkások száma, arányuk a munkásosztályon belül 18 százalékról 56 százalékra emelkedett. Az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező munkások aránya ugyanakkor 2 százalékról 8 százalékra nőtt. A szövetkezeti parasztság képzettségi összetétele kedvezőtlenebb a munkásokénál. A nyolc osztálynál kevesebbet végzettek aránya 1960-ban meghaladta a 90 százalékot, s még 1973-ban is 63 százalék volt. Az értelmiségi és egyéb szellemi réteg aktív keresőinek 1973-ban 68 százaléka rendelkezett érettségivel vagy magasabb végzettséggel. A szakképzettség szerinti összetétel mind a munkásság, mind a szövetkezeti parasztság körében jelentősen javult. 1949-ben a munkások többségének nem volt képzettsége, a szakmunkások aránya 30, a betanított munkásoké pedig 14 százalék volt A legutóbbi mikrocenzus idején már a munkásosztály döntő részét, 71 százalékát alkották a szak-, illetve betanított munkások (arányuk 40, illetve 31 százalék), a szakképzetlenek aránya tehát erősen csökkent. A szövetkezeti parasztságon belül a szakmunkások aránya 5-ről 20, a betanított munkásoké pedig 10-ről 13 százalékra emelkedett 1960 óta. Hazánkba érkezi a mong honvédéit miniszt Szerdán — Czinege La; vezérezredesnek, a Magy Népköztársaság honvédeli miniszterének meghívásé — hivatalos, baráti látog tásra Magyarországra érk zett Batin Dörzs hadserei tábornok, a Mongol Népkö társaság honvédelmi minis tere. Fogadására a Ferihe gyi repülőtéren megjelent Czinege Lajos, ott volt a Honvédelmi Minisztérium katonatanácsának, valamint a Magyar Néphadsereg tábornoki karának több tagja Jelen volt Bamdarijn Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete, valamint a Magyarországon akkreditált diplomáciai képviseletek számos katonai és légügyi attaséja. Czinege Lajos szerdán délelőtt hivatalában fogadta a Batin Dörzs vezette mongol katonai küldöttséget. Eszmecserét folytattak a két baráti hadsereg, és azok kapcsolatait kölcsönösen érintő kérdésekről. Szerdán délután a Mongol Népköztársaság honvédelmi minisztere megkoszorúzta a Hősök terén a Magyar hősök emlékművét, majd a gellérthegyi Felszabadulási Emlékművet. A koszorúzáson jelen volt Czinege Lajos vezérezredes és Bamdarijn Dügerszüren, Mongólia magyaror••ezági nagykövete.