Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-16 / 165. szám

4 Szerda, 1975. július tt. Tizennégy tánckompozíció a knrengráfiai versenyen Továbbképző tanfolyam angol szakos tanároknak A versenykiírás szerint egyenként 15 perces tánckompozíciókkal. a zenei és tánchagyományt alkotó módon felhasználó, a máról és a mához szóló koreográfiákkal lehet neVezni a néptáncfesztivál szakmai versenyébe. összesen 14 kompozíciót nézett végig a nemzetközi zsűri és az érdeklődő közönség hétfőn, este, a Felszabadulási Nemzetközi Néptáncfesztivál színházban megtartott versenyén. Mint a legutóbbi években már számtalanszor, az Idén is meggyőződhetett a versenyszámok nézője arról, hogy bár — az alkotói szuverenitást jelzően — különböző elvű és formájú művek kerülnek színpadra, a legjobbaknak közös lényegi sajátsága van: bizonyítják, hogy a gazdag gondolatiságé, eredeti táncanyag alkotó felhasználásával mai, modern színpadi művek gazdagíthatják kultúránkat. A példák a hétfői versenyen is felsorakoztak. Nóvák Ferenc Kőműves Kelemen című koreográfiája a számos változatban ránk maradt népballada (és talán még több feldolgozása) gondolati anyagát fogalmazta újra és közvetítette a tánc kifejező eszközeivel. Az ötszereplős kompozícióban a mozdulatok jellege, egymást követő rendjük, komponált egészük teremtette a sűrű. feszült, drámai légkört, sugározta az alkotás és áldozat összefonódottságából induló gondolatokat. Másik példa lehet Tímár Sándor Katonakísérője, amelynek tételeit (Mulatság, Búcsú, Megpróbáltatás, Gyász, Újrakezdés) egy-egy eredeti magyar tánc feldolgozásai adták. A Bartók SZEGEDI ÜNNEPI HETEK A XII. PEDAGÓGIAI NYÁRI EGYETEM ELŐADÁSAI AZ MTA BIOLÓGIAI KÖZPONTJÁBAN, DÉLELŐTT 9 ORATÓL. VASMÜVESSÉG. MŰVÉSZI KOVÁCSOLTVAS- ÉS LAKATOSMUNKÁK KIÁLLÍTÁSA A BARTÖK BÉLA MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN, JÜLIUS 3I-IG. A MÓRA FERENC MÜZEUM ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSAL együttes táncosainak hibátlan és magas színvonalú előadásában látott darab eredetileg önálló részei egységes szerkezetet alkottak, és az eredetitől eltérő tartalmak hordozóivá váltak. A kiindulópont — az „érintetlen", vagy csak a legszükségesebb átdolgozáson „átesett" táncanyagból teremtett új struktúra — tulajdonképpen hasonló volt az Avas, illetve a Vasas Központi Művészegyüttes Tánckarának bemutatott produkcióiban is. Stoller Antal, a miskolciak koreográfusa Verbunkjában a kunszentmiklósi verbunkos formai és tartalmi elemeit a Szolnok megyei gyermekjátékok feldolgozásaival ellenpontozta. A két pólus között hol a feszültség, hol az együtthangzás dominált. Mintegy hangulatilag és tartalmilag aláfestve a koreográfia harmadik egységének, a verbunkot járók, vagy a játszók közül kiváló szereplők önálló táncepizódjainak a mondanivalóit. Györgyfalvay Katalin Montázs című kompozíciója szintén eredeti zenei és táncanyagból épült. A nagyon konkrét táncszámok és archív népzenei felvételek montázsa (a koreográfiai forma) a legelvontabb tartalmak kifejezésére bizonyult alkalmasnak. Az egymást erősítő, kiegészítő vagy ellensúlyozó, egyesülő vagy szétváló motívumok a gondolatok, asszociációk ugyanilyen mozgását, változását teremtették meg. A zene és a tánc montázsa egészében az emberi életre vonatkozó legáltalánosabb fogalmakról szólított gondolkodásra. A jubileumi fesztiválra népeik felszabadulását köszöntő, vagy történelmük hősi szakaszait bemutató koreográfiákat hozott a külföldi együttesek többsége. (A jugoszláv csoport nagyon jól sikerült folklórprogrammal, bunyevác táncok csokrával lepte meg a verseny közönségét, a prágaiak pedig jórészt újszegedi bemutatójuk anyagát adták elő.) & E. Sírógörcsöt kapott Gertrúd: Komlóssy Erzsébet Lassan éjfélre jár a dóm toronyórájának mutatója, amikor a fárasztó próba után, a füllesztö hőség és a szúnyoginvázió ellenére is dúdolva-énekelve invitál öltözőjébe Komlóssy Erzsébet. Kedves mosollyal ül Gertrúd királynői jelmezében a puritán öltöző szériaszékén. A Kossuth-díjas énekesnő harmadszor lép fel Gertrúdként a Szegedi Szabadtéri Játékokon. — Életemben először ezen a téren énekeltem a Bánk bán királyné-szerepét, 1965-ben. Egy évtizede erre a felkérésre tanultam meg a szerepet, a szegedi siker után, ennek örömére tűzte műsorára az Erkel-operát az Állami Operaház, ahol azóta fel ig újították. Szegeden másodszor 1968-ban öltöttem magamra Gertrúd királynői ruháját, s most a harmadik fellépésre készülök. A televízióban nemrégen sugárzott Bánk bán-adaptációval együtt hat rendezésben épekeltem eddig. — Az óriási sikerű televíziós változatban Simándy József mellett — akinek neve a nemzet tudatában már összeforrt Bánk bán alakjával — Komlóssy Erzsébet volt a másik operaénekes: a többi szerepet prózai színészek alakították. Ez a tény azt látszik bizonyítani, hogy Komlóssy Erzsébet ma a legideálisabb Gertrúd, és olyan igényes művész, akinél a színészi munka éppoly fontos, mint az énekesi teljesítmény. — Operaénekesnek nehéz feladat a kidolgozott, színészileg is igényes szerepformálás. Az éneklés sajátsága, hogy el kell helyezni a hangot, s ez bizony sokszor a mimika rovására megy. Az is tény viszont, hogy ma megkövetelik az operaénekestől a kidolgozott színészi alakítást. Két évtizede még ki lehetett állni a színpadra, s egyhelyben elénekelni az áriákat. Ma az operát el is kell játszani. Napjainkban a rendezők színészi igényességre igyekeznek nevelni közönséget is, énekeseket is. Magamban először mindig színészileg építek föl egy-egy szerepet, ezután sokkal könynyebb megoldanom az énekesi feladatot. — A tévé könyörtelen optikája nem tűr kendőzést: az arc megtölti az egész képernyőt. A Bánk bán televíziós változata után (annak sajátos alkotói munkamódszere után) a Dóm téren minden megváltozik. Az arányok, a méretek, az éneklés, a színészi munka technikája. — A televízió kamerája és a tévés munka nehéz, könyörtelen, de ugyanakkor nagyon szép. Én nagyon szeretem. Ott az apró rezdüléseken, a belső drámai építkezésen van a hangsúly, itt ezen a hatalmas színpadon éppen ellenkezőleg: a belső lelki drámákat ki kell bontani, megnövelt gesztusokkal ki kell játszani, láthatóvá és érzékelhetővé kell tenni hatezer néző számára. Amíg beszélgetünk, Beáta, a művésznő nyolcadikos nagylánya, aki elkísérte szegedi útjára édesanyját, tágra nyílt szemekkel figyel. Látta anyukát mindegyik szerepében, s valamennyi alakítás egyformán kedves számára. Beszélgetés közben egy számára nevezetes emlék elevenedik meg: Beáta életében először azon a bizonyos 1965-ös szegedi előadáson látta édesanyját a színpadon. A drámai csúcspont után, amikor Bánk megöli Gertrúdot, rohantak Komlóssy Erzsébetért. Beáta sírógörcsöt kapott: „leszúrták az anyukámat, meg akarom verni Simándy bácsit..." Tízéves emlék — azóta szent a béke. Szegeden, a Radnóti Miklós Gimnázium és Szakközépiskolában június 30-tól július 18-ig tart az a szakmai továbbképzési tanfolyam, amelyet az Országos Pedagógiai Intézet szervezett a középiskolákban tanító angol szakos tanárok részére. A háromhetes, bentlakásos országos továbbképzésen — amely a hallgatók részére ingyenes, költségeit az OPI téríti — 50 pedagógus vesz részt. Délelőtt 9-től l-ig tart részükre szakfoglalkozást négy angol főiskolai tanár: Fred Davies, Mrs. Terry Sharpé, Philip Sharpé és Peter Peirson. Délutánonként kirándulásokon, kulturális programokon vesznek részt. A főiskolai tanárok vezetője, Fred Davies már 11. alkalommal jött hazánkba, hogy segítse az angol nyelvoktatást. Kérdésünkre elmondta, hogyan került kapcsolatba országunkkal, miért vállalja évről évre a tanítást, milyennek látja pedagusaink felkészültségét. — Mondhatnám, véletlenül szereztem tudomást a tanfolyamról. 1964-ben egy zenefesztiválon — amelyen Kodály és Bartók zenéje szerepelt — találkoztam Mr. Ringrose-zal, aki az Angol—Magyar Társaság titkára. Elmondta, olyan tanárokat keres, akik vállalják, magyar anyanyelvű angol szakos pedagógusok tanítását, ö vetette fel, hogy próbáljam meg. Elmondanám még róla, hogy felesége magyar származású, és Londonban évek óta vezet, az Angol—Magyar Társaság szervezésében, magyar nyelvtanfolyamot. A másik indíték, ami miatt igent mondtam: szocialista országba hívtak, így lehetőséget adtak arra, hogy megismerjem, ott éljek néhány hétig. Az első találkozás kellemesen sikerült, azóta minden évben újra eljövök, de nemcsak én, hanem kollégáim is. A magyarokat barátságosnak, rendkívül kedvesnek és udvariasnak ismertem meg. A tanfolyam vezetője, Sipka Sándorné, Csongrád megye és Szeged város idegen nyelvi szakfelügyelője, tapasztalatait így foglalta öszsze: — A háromhetes kurzus jelentőségét abban látom hogy a hallgatók reggeltől estig együtt vannak tanáraikkal, hisz még a délutáni programok is közösek. Így az angol köznapi nyelvet hallják, beszélik, gyakorolják A szakmai előnyök mellett elősegítik a két nép közötti barátság elmélyítését. Az ángol pedagógusok megismerhetik országunkat, a középiskolákban folyó oktató-nevelő munkát. Ezért mindkét fél számára előnyös, eredményes ez a tanfolyam. Cipőbörze Kedden megnyílt a három hétig tartó első cipőbörze az Újpesti Gyapjúszövőgyár kultúrházában. A kiállító" több mint húsz cipőgyár. A termékbemutatón 2000 modell látható, többségük az új divatot képviseli. A gyártó vállalatok a hagyományos fazonokon kívül kiállították a keresett, nyújtottabb orrú női és férficipőket, vászon és farmer alapanyagú felsőrészszel készült szandálokat, telitalpcipőket és az úgynevezett klumpákat. A divatszínek a zöld és a sárga. A bemutatón ezeken kívül sok könynyű bőf- és színes, mintás vászon gyermekcipő is látható. A kereskedelmi szakemberek előreláthatólag 9—10 millió pár cipőre adnak rendelést a jövő év első felére. A most első ízben megrendezett teljes ágazati cipőbörzétől a kereskedelem azt reméli, hogy a választék bővítésével a vásárlók igényeit minden ' korábbinál jobban ki tudják majd elégíteni. Kevesebb a szabálysértés Tegnap délelőtt Szegeden, a megyei tanács épületében munkaértekezletet tartottak a városok, járások, Szeged kerületi hivatalainak és kirendeltségeinek szabálysértési előadói részére. Dr. Csernus Ferenc, a megyei tanács vb igazgatási osztályának vezetője köszöntötte a megjelenteket, közöttük dr. Kéri András megyei ügyészt és dr. Romhalmi Sándort, a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályvezetőjét. Ezt követően dr. Szilágyi János, a megyei tanács vb igazgatási osztályának főelőadója elemezte a szabálysértési hatóságok elmúlt évi munkáját. Ebből kitűnt: tavaly majdnem 300-zal csökkent a szabálysértések száma. A szabálysértési eljárások kezdeményezése helytálló, megalapozott volt. A feljelehtések közül több mint 1200 a községi, nagyközségi szakigazgatási szerveknél történt. Nyomatékosan felhívta a figyelmet az előadó arra: kevés az olyan jelentés, amely a vásárlók megkárosításával kapcsolatos. Mindössze öt személyt vontak ezért felelősségre. Hasonló a helyzet az élelmiszer hamisításánál és az árdrágítások esetében. A szabálysértési hatóságok több mint ötezer szabálysértési ügyben jártak el, 500 esetben figyelmeztettek és 2600 esetben szabtak ki pénzbírságot több mint másfél millió forint összegben. Harmincöt alkalommal változtatták át a pénzbírságot elzárásra, miután azt többszöri felszólításra sem fizették be. ' Végül arról szólt az előadó, hogy az állampolgárok jogainak gyors és eredményes védelme, a szocialista törvényesség biztosítása megköveteli azt is, hogy ne csak az állampolgároktól várjuk el a jogszabályok betartását, hanem a különböző vállalatoktól, intézményektől, szövetkezetektől is. •P A megifjodott Encyclopaedia Az Apáczai Csere János emlékünnepségek egyik szerény, ám tudományos szempontból igen jelentős eseményére került sor a napokban: elhagyta a sajtót a nagy magyar pedagógus főművének az Encyclopaediának hasonmás-kiadása. A könyvet az Apáczai Emlékbizottság kezdeményezésére az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum jelentette meg 200 példányban. Apáczai műve volt az első olyan vállalkozás, amely magyar nyelven a korabeli tudományok foglalatát adta, ráadásul olyan módon, hogy az az iskolai oktatásban is felhasználható volt. Apáczai nem törekedett arra, hogy a különböző tudományágak korabeli eredményeihez hozzátegyen valamit, műve mégis a magyar viszonyokhoz képest tudományos szempontból is jelentős vállalkozás volt. Legfőbb érdemét azonban abban kell keresnünk, hogy elsőként kísérelte meg a legkülönbözőbb tudományágak magyar terminológiáját megalkotni. A nagy haladó pedagógus érdemeit sokszor idézzük, különösen ilyenkor, évforduló idején. Íróink jelentős művekben örökítették meg életének példáját, egyebek közt Németh László és Fáskándi Géza. Mégis nagyon kevesen mondhatják, hogy valóban Ismerik, olvasták az Encyclopaediát. Ismeretes, hogy ma már mindössze 24 eredeti példányról tudunk, a hasonmás-kiadás éppen a most felfedezett huszonnegyedik példány alapján készült, amely a nagykőrösi gimnázium könyvtárában lappangott Érthető, hogy ezek a könyvek a tudományos könyvtárak féltve őrzött kincsei, és csak igen kivételes alkalmakkor kerülhetnek a kutatók kezébe. A most megjelent hasonmás-kiadás elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a megyei könyvtárakban és a pedagógusképző intézményekben az érdeklődők és a jövő pedagógusai is kézbekaphassák ezentúl a könyvet, . amelynek nemcsak a maga korában volt tudományos és pedagógiai jelentősége, hanem a ma és a holnap nevelője számára is tartogat elgondolkoztató és felhasználható megállapításokat. A kiadványt hasznos melléklet kíséri, dr. Arató Ferenc kandidátus írt hozzá tartalmas előszót. Tanulmányából egyebek mellett megismerhetjük az eddig Nagykőrösön lappangó eredeti mű történetét. Ki lehetett a könyv első tulajdonosa? A címlap tiszta tüköroldalának bal alsó sarkában nagyon halvány írás látható, amely szerint vagy Nagy Adám vagy Ágfy Ádám volt az első tulajdonosa. A tanulmány írója az előbbit tartja valószínűnek. Magában a könyvben is találhatók kéziratos bejegyzések öt különböző személytől. A kutatás eddig nem derítette ki, hogy a könyv mikor s vajon magánszemélyektől vagy az egyház könyvtárából került az iskola birtokába. Az látszik valószínűnek, hogy a 18. század végén vagy a 19. század elején. Az azonban megállapítható, hogy az iskola tanárai gyakorta forgatták és iskolai munkájuk során szemléltetésre is felhasználták. Remélhető, hogy a hasonmás-kiadás most szélesebb olvasóközönség előtt is megnyitja az Encyclopaedia eddig jobbára csak idézetekből, kivonatokból ismert érdekes világát. Csülök Mihály