Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-16 / 165. szám

mÁC mwemmi EorEsüb^sr&Lí MAGYAR SZOCIALISTA. 'MUNK ÁS P ÁR T LAPJA 65. évfolyam 165. szám 1975. július 16., szerda Ára: 80 fillér Útban az űrrandevúra A Szojuz—19 tíz perccel a start után az előre kiszámított pályára tért — A tervezett időpontban indult az Apollo is — Csütörtökön az esti órákban történik meg az űrtalálkozó Miközben az amerikai a felszállás és a pályára té­usztronauták keddre virradó rés pontos irányának betar­éjjel még start előtti utolsó tásához szükséges, álmukat aludták, Bajkonu­ron, a kazahsztáni szovjet űrrepülőtéren beköszöntött a reggel, s Alekszej Leonov, valamint Valerij Kubászov, a Szojuz—19 jelzéssel induló szovjet űrhajó legénysége hozzákezdett az indulás előtti legutolsó előkészüle­tekhez. Előkészületek Baj'konurban Leonov és Kubászov reg­gel 7 órakor kelt, reggeli tornát végzett, majd elfo­gyasztotta reggelijét. 9 óra 30 perckor (magyar idő sze­rint 7 óra 30 perc) a két kozmonauta beszállt az „Ukrajna" típusú légkondi­cionált speciális buszba, mely az indítóállomás köze­lében levő szerelőcsarnokba szállította őket. Itt estek át a start előtti legutolsó orvo­Együtt a repülés vezető szakemberei A Moszkva melletti kali­nyingrádi földi irányítóköz­pontban déli 12 órakor a Szergej Cibin vezette tech­nikai irányítóműszak átadta helyét a repülés első szaka­szának közvetlen irányítását végző váltásnak, melynek vezetője Viktor Blagov. A központ nagytermében négy sorban foglalták el helyüket a repülés vezető szakembe­rei a televíziós monitorok előtt. Az első sorban ülnek a mentő- és keresőszolgálat emberei, a ballisztikai szak­emberek és az orvosszakér­tök. A második sor az űrha­jó berendezéseit ellenőrző technikai szakértőké, a har­madik sorban ezúttal a Ka­si vizsgálaton, majd még linyingrád és Houston kö­egyszer ellenőrizték a fel­szállásnál használandó űr­ruhák hermetizálását. Ezt követően az űrhajósok meg­ebédeltek, majd a búcsúzás percei következtek. Moszk­vád idő szerint 12 óra 50 perckor a Szojuz—19 legény­sége elfoglalta helyét az űr­kabinban. Eközben az indítóálfésofc­ban végrehajtották a start előtti utolsó műszaki előké­szítő műveleteket. A hordo­zórakéta üzemanyag-feltölté­se 10.20 órakor kezdődött és fl.40-kor fejeződött be. Meg­történt a fedélzeti rendsze­rek újabb ellenőrzése, 6 a rakéta navigációs műszerei­nek újbóli beállítása, ami zötti kapcsolatot biztosító szakértők és tolmácsok fog­laltak helyet. A negyedik sor a repülést irányító vál­tás szolgálatvezető föszakér­tőinek helye. Itt figyeli és irányítja az eseményeket az űrhajó pályára térésétől kezdve Alekszej Jeliszejev, a földi irányító csoport ve­zetője. Vszevolod Szofinszkij, a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezétője a moszkvai Inturiszt sajtóköz­pontban kedden délben megtartott utolsó start előtti sajtótájékoztatóján közölte, f| hogy a bajkonur: és Moszk­va környéki befejező ellen­őrző műveletek eredménye­ként a Szojuz—Apollo prog­ram szovjet részének vezetői megállapították, hogy az ür­Stariol a szovjet Szojuz űr­hajó a bajkonuri űrállomásról. Megszűnt a Hatoson a harmadfokú készültség hajósok, a berendezések és a műszerek, az űrrSkéták, a fő- és tartalékűrhajó állapo­ta minden tekintetben meg­felel a várakozásoknak, semmiféle rendellenességet eddig nem tapasztaltak. A moszkvai televízió ked­den délben megkezdte köz­vetítését a földi irányító központból. Moszkvában a világ 33 televíziós társaságá­nak szakemberei és riporte­rei követik figyelemmel az eseményeket. Az utolsó ellenőrzések Pontosan két órával és 45 perccel az indulási parancs kiadása előtt Alekszej Leo­nov és Valerij Kubászov be­szállt az űrhajóba és meg­kezdte a start előtti legutol­só ellenőrzéseket. Az űrhajósok — most már űrkosztümben, egyik karju­kon amerikai, másikon szov­jet felségjellel — szigorú időrend szerint még egyszer bekapcsolják az összes mű­szereket, ellenőrzik a szimp­lex-, duplex- és ultrarövid­hullámú adó-vevő berende­zéseket, a parancsnoki ka­bin (a Földre visszatérő „le­szállóberendezés"), az orbi­tális kabin (a legénység ál­landó tartózkodási és mun­kahelye a pályáraállás után) és a műszeres modul összes műszereit, a hajtóműveket és a kézi irányító rendsze­reket. (Folytatás a 2. oldalon.) Az országos Vízügyi Hiva­tal tájékoztatója szerint a Dunán és a Maroson folytatódott az apadás. A Maros Makónál a tetőzés óta több mint két méterrel apadt, s ezért a harmadfo­kú készültséget kedden má­sodfokúra mérsékelték. A múlt hét végi jelentő­sebb csapadék hatására a Zalán kisebb árhullám vo­nult le. A tetőzés szerdán reggelre várható 280—300 centiméteres vízállással. A Rábán levonuló árhullám — A Duna és mellékfolyói mentén kedden összesen 400 kilométer, a Maros mentén 106 kilométer hosszú szaka­szon tartottak készültséget. A belvízzel borított terü­let a hétfői 110 000 hektárról keddre 102 000 hektárra csökkent a csapadékmentes időjárás és az éjjel-nappal dolgozó nagy teljesítményű szivattyúk munkájának eredményeként. A belvíz el­len 'kedden 2200-an védekez­tek. A szivattyúzással má­Árpásnál kedden 346 centi- sodpercenként csaknem 170 meter — szuksegesse tette az elsőfokú árvízvédelmi ké­szültséget. köbméter vizet juttatnak vissza g befogadókba. a Koreograriai verseny díjait A Felszabadulási Nemzet­közi Néptáncfesztivál kore­ográfiai versenyét a korábbi szokásokhoz híven a Szegedi Nemzeti Színházban rendez­ték meg — a négy estére tervezett újszegedi folklór­bemutatók félidejében. A verseny eredményeit hétfőn, a késő esti órákban hirdet­ték ki. A zsűri úgy döntött, nem adják ki a tervezett zene­szerzői díjakat, illetve eze­ket is koreográfusoknak íté­lik oda. Első díjat kapott Györgyfalvay Katalin, a Va­sas Központi Művészegyüt­tes Tánckarának koreográfu­sa, Montázs című alkotásáért. Három második díjat ítél­tek oda: Timár Sándornak (Bartók Együttes), Nóvák Ferencnek (Bihari Együttes), és I. A. Szerikov szovjet koreográfusnak. A négy har­madik díjat Tomasik Jacek lengyel, Afilon Latcu román, dr. Ivan Ivancsan jugoszláv és Hari Kaszparian bolgár koreográfus kapta. A ki­emelkedő egyéni teljesítmé­nyekért különdíjakat ítélt oda a zsűri Vladimír Pová­riknak (Csehszlovákia), Ire­na- Versar jugoszláv és Ine­sza Saraj szovjet táncosnak. Ugyancsak különdíjat kapott a Bartók Együttes táncosa. Szakács Domonkos, és szó­lóénekese, Sebestyén Márta. A népművelési intézet pedig Stoller Antalt, a miskolci Avas Együttes koreográfusát tüntette ki különdíjával. A koreográfiai verseny részletes méltatását, az ün­nepi hetek műsorát, s más anyagait lapunk 5. oldalán közöljük. Elindult a Szovjetunióba a gázvezeték-építők első magyar csoportja A szovjet—amerikai űrrandevúra induló Apollo Satura rakéta pillanatokbaa a start előtti utolsó A budapesti Dózsa György úti Lenin-szobortól indult el az a csaknem 30 gépkocsiból álló járműkonvoj, amely az orenburgi gázvezeték-építők első magyar csoportját vit­te a Szovjetunióba. A 21-es Állami Építőipari Vállalat, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat, az Építőipari Szállítási Vál­lalat és a Petrolkémiai Beruházási Vállalat 70 dolgozója utazott el ezzel a gépkocsikaravánnal, amely az éjszakai pihenőt már Munkácson tölti, és szerdán érkezik meg Bo­gorodcsániba, ahol a szovjet szakemberek fogadják ünnepé­lyesen az első magyar építőcsoportot. — jelenlegi hazai termelé­sünk több mint felét — Ma­gyarországnak. A végleges építési munka­megosztás szerint az Oren­burgtól induló első gázveze­tékszakasz teljes kiépítését kérésünkre a Szovjetunió át­vállalta tőlünk. Az érdekelt országok közül ugyanis a szovjet ipar rendelkezik a legkorszerűbb felszereléssel és a legtöbb tapasztalattal ilyen nagy gázvezeték építé­sében. A végleges munka­megosztás alapján Magyar­országnak nagyon kedvező, hogy határainkhoz jóval kö­zelebb, a Kárpátokban levő ötödik szakaszon végezheti el építési feladatát: Huszt­nál, Bogorodcsáninál, Gusz­játyinnál az orenburgi ve­zeték, és Bobrkán pedig egy meglevő szovjet gázvezeték mellett nagy kompresszorál­lomás létesítését, a hozzá­Dr. Halász Tibor minisz­terhelyettes, a kormánybi­zottság alelnöke búcsúztatta a magyar építők első cso­portját. Beszédében méltat­ta a szocialista integ­ráció alapján megvalósuló fontos KGST közös beruhá­zás, a világ legnagyobb, 2750 kilométer hosszú és 1420 milliméter belső átmé­rőjű — földgázvezetékének jelentőségét, amelynek épí­tésére múlt év júniusában kötött egyezményt hét szo­cialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjet­unió. Az Ural menti oren­burgi földgázmező kincse már 1978 őszétől eljut a fel­használókhoz, s 1980-tól pe­dig évente 15,5 milliárd köb­méter földgázt szállít a hét szocialista országnak, ebből évi 2,8 milliárd köbmétert tartozó lakótelepekkel, szo­ciális és kulturális építmé­nyekkel együtt. A magyar építők főhadi­szállását, a létesítményi fő­igazgatóságot Ivano-Fran­kovszk városban rendezik be, s e centrumban és há­rom építési telephelyen már július 1-én megkezdte az előkészítő munkálatokat a vezetők és a fervezők 50 ta­gú csoportja. Az egészség­ügyi ellátás megszervezésére július 8-án utaztak el a Szovjetunióba a vezető orvo­sok, s a Bogorodcsániba in­dult első magyar építőcso­portot szerdán követi a 22­es Állami Építőipari Válla­lat és az ÉPFU 70 dolgo­zója, akik Guszjatyinba utaznak, majd' e hónap vé­gén, augusztus elején érkez­nek meg a harmadik telep­helyre, Husztra, a Kelet­magyarországi Közmű- & Mélyépítő Vállalat és az ÉPFU dolgozói. Az első magyar csoportok elhelyezéséről a szovjet part­nerek gondoskodtak, de a to­vábbi előkészületi munkákat, a kompresszorállomások épí­tőtáborainak kialakítását mar a magyar végzik ek csoportok f

Next

/
Thumbnails
Contents