Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-02 / 153. szám

4 Szerda, 1975. július tt. Geológiai kutatások A modern geofizikai, geo­kémiai eljárások és segéd­eszközök ellenére a földké­regben rejlő kőolaj- és földgázkészletek feltárásá­hoz még mindig a fúróku­tak alkalmazása a legelő­nyösebb. A Német Demok­ratikus Köztársaságban ezért már évek óta folytatnak si­keres fúrásokat nagy mély­ségekben. Az eredmények­ben nagy szerepe van a Szovjetunióval folytatott tu­dományos-műszaki együtt­működésnek és a szovjet szakemberek közreműködé­sének. Az intenzív geológiai kutatások gyakorlati siker­rel jártak: Magdeburg kör­nyékén népgazdaságilag szá­mottevő íöldgáztartalékokra bukkantak. Sebesség a vízen Az országutakon világ- dással is kísérleteztek, de szerte maximálják a . jármű- mindkettővel csak 60—70 vek sebességét, a folyókon, km/óra körüli sebességet tavakon, tengereken azonban értek csak eL A „bűvös" még nincsenek sebességkor- óránkénti 100 kilóméteres látozások. Így a konstruktő- sebességet csupán a gáztur­rök nyugodtan tervezhetik binás hajtóművű megoldás­az egyre gyorsabb hajókat, sal sikerült valamelyest túl­amelyek — a nyújtott ké- szárnyaink E sebességhatár nyelmen túl — ma már a közelében azután meg is célhoz juttatás időtartamá- állapodtak a konstruktőrök, ban is felvehetik a versenyt mivel a sebesség további a vasúttal és a gépkocsival, növelése sem gazdaságossági, A vízi közlekedésben ászár- sem biztonsági szempontból nyashajók nyitották meg a nem lett volna kívánatos, „versenyképes" sebességek A jelzett csúcssebességet el­felé vezető utat. Kezdetben érő hajók viszont azóta már a hagyományos hajócsavar- sorozatban készülnek; e ka­rai — propellerrel — kész- tegória egyik képviselője a tették gyorsabb siklásra a szovjet gyártmányú „Bure­vízből kiemelkedő hajótestet, vesztnyik", amely 150 utas később légcsavaros megöl- befogadására alkalmas. rr KITOL TANULTA? Egy gyermek sem születik úgy, hogy „hazudós". A ha­zudozásra a példát rendsze­rint a környezetében élő ' felnőttektől kapja, akik ma­guk sem tudják, hogy mi­lyen rosszra tanítják a gyér. meket, amikor valamit leta­gadnak előtte, másképpen mondanak el, mint ahogyan történt, vagy hazudnak. ment a kezembe stb. stb. jük. Igazán jól keres az ap­Természetesen előfordul va- ja..." stb. stb. lóban egy orrvérzés, hányás, Megbeszéltük ugyan, hogy de a tanítónő gyakorlott sze- közös erővel leszoktatjuk a me észreveszi, hogy mikor gyermeket a nagyokat mon­áll hamis gyermekkel szem- dásról, mégis úgy éreztem, ben. Ezekben az esetekben nem a legjobb szövetségessel az édesanya a hibáját, hogy pontatlanul indította gyer­mekét az iskolába, tetézi az­zal, hogy hazudozni tanítja. _ , .. , , ,, , Sokszor találkozunk na­Def nézzünk csak néhány gyokat mondó gyermekkel. Volt többek között egy olyan kis tanítványom, aki azt ál­lította, hogy neki ezer me­sekönyve van, és azt mind elolvasta. Hiába mondtam a példát. Vasárnap van. A család a konyhában ebédel. Az ablak előtt elhalad a szomszédasz­szony új, nagymintás ruhá­jában. Az édesanya meg. társulok, hiszen a gyermek rossz példát kap az édes­anyjától. — Kitől tanulta? — teszik fel a szülők méltatlankodva mégis a kérdést. Gyakran kétségbeesve és önmaguk­nak. Kitől? Kérdezhetjük valóban gyakran önmagunk­és környezetvédelem A világ első atomerőmű- lyek kis üzemanyag-szük- és az ezeket összekötő cső­vét 1954-ben helyezték üzem- ségletük folytán a hagyomá- vezetékeket) hermetikusan be a Szovjetunióban. Az el- nyos erőműveknél függetle- zárt épületben helyezik el. múlt két évtized során ha- nebbül telepíthetők — a Különleges kiképzésű épü­talmas karriert futott be az reaktorüzem belső biztonsá- létről van szó, amelynek atomenergetika, napjainkban gának fokozásával a lakott még az esetleges földrengést már 19 ország 149 atomerő- településekhez minél köze- is sérülés nélkül kell állnia, műve szolgáltat energiát, s lebb építhessék. Az erőmű véeeredménvben miven 1980-ra várhatóan 335 atom- körüli úgynevezett biztonsá- veszé'lye.s üzemzavaro^ kl­eromü működik majd a vi- gi övezet vagy egészségügyi vetkezhetnek be az atomerő­védozóna sugara a jelenlegi előírások szerint — az erő­mű teljesítményétől, a geoló­giai, hidrológiai, meteoroló­giai stb. viszonyoktól füg­gően — 2,5—3 kilométer. lágon. Kezdetben és utána még igen sokáig félelem élt az emberekben, hogy veszélyes radioaktív szennyeződést okoznak majd az atomerő­művek. Kiderült, hogy alap­talan volt az aggódás, ugyan. művekben? Legsúlyosabb a robbanás lehet, aminek mi­nimális az esélye, de mégis gondolni kell rá. Nos, maga az épület, egyes megoldá­soknál pedig az erőművet körülvevő acélgömb még Az atomerőművek terve­zési feltételei, hogy normál ilyen esetben is biztonságot is az atomerőművek lénye- üzemi viszonyok között a nyújt. gesen kisebb szennyező ha- környezetet rádióaktív anya- Veszélyforrás lehet „ reali­tással vannak a környezet- gok ne szennyezzék. A hul- tor nvomotartálv ^ « eU re, mint a hagyományos ladékot - ami lehet szilárd, sődleeL kör csővezetékéo erőművek (beleértve azt a folyékony és gáz-halmazál- esetlee kénződó reneril t^ radioaktív szennyeződést is, lapotú - különleges tiszti- ^ff* fabrimerköA^' ím ami a szénben és az olaj- főberendezésekben fogják _13Q kn 'm" nyomáson ke­ban előforduló uránium és fel, majd megfelelő folya- J®™ Any°™as°11 ke" tórium bomlástermékeiből tnátkezelés után (hígítás, pi- SL és maga az a tény származik). hentetés, szilárd végállapo­hogy a fém alkatrészeket W^z^Jlhöi^hlliS1 rendkívüli elővigyázattal' és S^t4" Aiffi&r különleges hegesztéssel erő­tárolóba vagy izotóptemető­be. A szellőztetőberendezé­sek a helyiségek levegőjét megfelelő tisztítás, szűrés és sitik össze, kisebbíti a meg­hibásodás veszélyét. Az atomerőművek sze­Mint ismeretes, az atom­erőmű reaktorában leját­szódó fizikai folyamatokat erős radioaktív sugárzások kísérik, melyek az' élő szer­vezetre káros biológiai ha- ellenőrzés után kéményen át mélyzetét speciális sugárvé­tast fejtenek ki. A sugáryé- engedik ki a szabadba. dő eszközökkel óvják a rá~ de em célja, hogy megaka- dióaktív sugárzás esetleges dalyozza a sugárzó szennye- Az erőmű környezetében veszéIyétől.6 Mindamellett ző anyagok szabadba való - vagyis az atomerőmű ke- ol leánft6 rendszereket kijutását, hogy az embert és ritesén belül és kiyul - az tartanak üzemben, amelyek környezetet kívülről semmi- egészségügyi vedőzonában és - ' 8 éves fiúcskának, hogy ezer tói. írásomban zömmel nega­jegyzi: „Már megint milyen az nagyon sok (100-ig tanul­ízléstelen rongy van ezen a tunk akkor számolni!), ő Füredinén!" A gyermek csak állította, hogy márpe- tív Peldakat mondtam el — dig neki annyi könyve van. olyanokat, hogy mit és ho­Az elsők között látogat- gyan ne tegyünk. Gondol­tam meg ezt a családot. junk ezekre is amikor Andris tudta, hogy jovok. * ' Elém szaladt az előszobába, ro1 eslk szo> hogyan és mi­hallja, de hallja a folytatást is. Később ugyanis átjön az asszony és kérdezve lép be a konyhába: „Mit szóltok az új ruhámhoz?" — „Csodás ízléses minta, nagyon jól áll először utamat akarta állni, lyen módszerekkel nevelhet­neked!" Zsuzsi közbevág: azután két karjával a nya­„Anyu, te most hazudsz!" kamba csimpaszkodott, és a Es máris csattan a pofon, fülembe súgta: „Nem igaz, ami elhallgattatja a gyerme- hogy ezer mesekönyvem van. ket, csorbát ejt az igazság- Csak kilenc van, de azokat érzetén és gondolkozóba ej- mind elolvastam!'" Elmond­ti: igazat kell-e egyáltalán tam neki ott mindjárt, hogy mondani az embernek, ha én tudtam, hogy neki nincs más a véleménye, vagy jobb ezer mesekönyve, csak nem hazudni, hiszen az édesany- akartam megszégyeníteni a jük őszinteségre a gyerme­ket. Dr. Gergely Károlyné lyen káros radioaktív hatás ne érje és sugárzó anyagré­szecskék (por, gáz, folyadék stb.) az élő szervezetbe ne kerülhessenek. még azon kívül is, külső ^rtéKl^Uérő ^észl^s dozimetriai ^gáradagmé- "eXSnnaftfefékSK Igen kiterjedt kutatási munka folyt, és folyik ma ismerésére, valamint a biz­tonságos védelmi berende zések kialakítására. A kuta ba való átültetésének kö­szönhetjük, hogy jól „kéz­ben tudjuk tartani" az atom­erőműveket. Általános törekvés, reaktort. Az atomerőművek bizton­ja is azt tette. Máskor meg ott vét hibát a szülő, hogy cinkosává te­szi a gyermeket „elhallga­tás" ügyben. A kicsi látta, hogy eltört a szép vizeskan­csó, anyuka ejtette ki a ke­zéből. „Nem mondjuk meg apunak!" — így az anya. „Ugye, te okos kislány vagy, nem árulod el? Veszünk majd helyette titokban má­sikat". Jóllehet a tapintat, a munkából fáradtan hazaér­kező férj kímélése vezeti az édesanyát, mégsem bocsát­ható meg, amit tesz. Legkö­zelebb igazságtalanul ad szi­dást, esetleg verést is a gyermeknek, ha nem mond­ja meg, hogy eltört, vagy el­vesztett valamit, hiszen az elhallgatásra az édesanyjá­tól kapott példát. Az I—II. osztályosok az első keresztkérdésre elárul­ják szüleiket. Túl szép a rajz. Először megkísérli ha­tározottan állítani, hogy ön­álló munkája. A tanító néni kételkedésére megtörik és bevallja: „Apukám segített, de azt mondta, tagadjam le!" Még elgondolni is rossz, hogy milyen súlyos hibát kö­vetett el az édesapa. Gyakran kap tanácsot egy­egy gyermek a szülőtől radí­rozás, lapkitépés letagadá­sára. Rendszerint hazugság­gal „felvértezve" érkeznek a későnjövők. Nagyon, nagyon kevés gyermek állított be azzal hozzám, hogy: „Ne tes­sék haragudni, elaludtunk." ^Nem hallottuk meg az éb­resztőórát!" — ami rendsze­rint a késés valódi oka. A legkülönfélébb dolgokkal mentették magukat, ame­lyekről többször kiderült, hogy „Anyukám mondta, hogy ezt mondjam". Ilyenek: vérzett az orrom, hánytam, tejért kellett menni, szálka. társai előtt. Megmagyaráz­tam neki, hogy ha a társai rájönnek, - hogy nagyokat mond, akkor azt sem hiszik majd el, ha igazat állít. Hosszasan beszélgettem az édesanyjával is. Sajnos, ő is nagyokat mondogatott. Ilye­neket: „Mi mindig a legdrá­gább ruhát és játékot vesz­szük Andrisnak! Megtehet­Vágás — robbantással Harkovban, a repülőipari robbanótöltet lökéshulláma egyetemen új módszert dol- mozgásba hozza a dugaty­goztak ki igen kemény tyúkra erősített késeket, anyagok robbantással törté- amelyek óriási sebességgel nő vágására. A fémdarabot elvágják a fémet. A robban­két automata kés közé fog- tásos módszerrel gyakorlatl­ják be. A földgáz és sűrített lag hulladék nélkül lehet hi­levegő keverékéből létrejött deg és forró fémet vágni. rő) szolgálat végez folyama­tos ellenőrzési munkát, amelynek során mintát vesz­nek a növényzetből, földből, vízből, esőből, levegőből stb. is a sueárzás btolóídS*'hatá! A külső dozimetriai ellenőr- sági problematikájához" hoz­slnaak^ind alaposabb meg- ^Tt^T ^tartozik a rádióaktív hul­uzembehelyezese előtt el- ladékanyagok veszélytelen kezdik — ez az úgynevezett elszállításának és elraktáro­0-szint mérés —, hogy a ké- zásának a kérdése is. Ha a tási eredménvek evakorlat söbbi mérések adatait le- radioaktív temető nem az í " hessen mihez viszonyítani. üzem területén van, az ösz­Az atomerőművek telepíté- szegyűjtött, besűrített, a ra­sére vonatkozóan általános dióaktivitás bizonyos fokú érvényű, nemzetközi bizton- csökkenéséig tárolt hulla­sági előírás nincs, de vannak dékanyagokat speciális jár­országos érvényű előírások, müveken szállítják el, hogy hogy követelmények, amelyeket °rök időre biztonságba he­az atomerőműveket — ame- kísérleti és tapasztalati ada- iyt-Z/xk­MMHnaaH tok alapján határoztak meg. Hazánkban 1960-ban léte­Az atomerőművek biztonsá- sült az els° izotóptemető, gos üzemét, környezet-ellen- Solymár közelében, amely őrzését hatósági feladatkör- időközben megtelt és korsze­rel rendelkező szervek ellen- rűtlenné vált. Az újabb biz­őrzik minden érdekelt or­szágban. Az atomerőművek radió­aktív anyagot tartalmazó be­rendezéseit (a reaktort, az elgőzölögtetőket, a szivaty­tyúkat, a nyomástartó edényt tonságos föld alatti tároló helyet Vác közelében, Püs­pökszilágy térségében alakí­tották ki. A terület talajá­nak vízzáró tulajdonsága és az alkalmazott tárolási tech­nológia kellő biztonságot nyújt B. L Tóth Béla Az elhelyezkedés: Délután három órakor a hangártól kiindulva a tűzoltóság kordont vont és néhány perc múl­va már szabadon állott a terület, amelyről a me­rész aviatikusnak el kellett indulnia légi útjára. A tribünök és az építkezések kitűnőek. Iritz nadrág, félig eltaposott cipő. Képezték Fochet úr toalettjének főrészeit. De nem szabad megfeled­keznünk a bizonytalan színű echarpe nyakken­dőről és arról a kirojtozott gallérról sem, melyet egy szegény családapa okvetlenül kimustrálna. Foché úr volt a társaság lelke és az a fran­Béla ismert fakereskedő építette ezeket. Itt-ott ciás báj, amellyel kijelentette, hogy Budapest 42. A repülés. — Montigny gróf felszállása. — Összetört az egyik gép. — A nevezetes kultúr­ünnep, amelyre hetek óta készül Szeged és Dél­magyarország népe, vasárnap megtörtént. Két karcsú repülőgép, az emberi elme e csodás al­üresek, de a pálya körvonalai már kezdenek ki­alakulni. Gyönyörű látvány. Az óriási terület, széles fekete vonallal van bekerítve. Az emberek ezrei nyüzsögnek azokon a helyeken, ahonnét in­gyen, vagy olcsó pénzért lehet végigéívezni a nagy eseményt. A hangár: A térnek az országút felé eső részén, a vám­kotásai, amelyekkel ím megoldásához érkezett a ház előtt egy körülbelül húsz méter hosszú és tíz levegő meghódításának sokezer éves problémá- méter széles deszkaalkotmány adott hajlékot a ja. Szeged földjéről emelkedett fel és az Alföld két teljesen egyforma Bleriot-gépnek. Montigny sok tízezernyi népének újjongó, mámoros lelke- gróf gépe ugyanaz, amellyel Blériot a repülést sedése között, az emberi elme erejéből irányítva Budapest közönségének bemutatta. Négy évi ke­mutatta meg nekünk, hogy immár úrrá lesz az serves kísérletezés és nyolcszázezer frank kellett ember az eddig elérhetetlennek tartott magassá- a La Manche-csatorna átröpülőjének, hogy ezt gokban is. az aránylag tökéletes gépet megalkossa. A kivonulás: Francia vendégek: Magánfogatok, bérkocsik és automobilok sűrű Szegeden — hiteles feljegyzés szerint — tíz korzója száguldott a nagy esemény" színhelyére, évig nem hallottak annyi francia szót, mint va­Színes, pompázó női toalettek végtelen tarka- sárnap délután, rövid három óra alatt, a han­sága gyönyörködtette a szemet. Minden bérkocsi gár területén belül. Eltekintve az álfranciák­és minden magánfogat mozgósítva volt, de leg- tói, akik csak odáig jutottak el a francia nyelv­kivált a villamoskocsik végtelen sora röpítette a közönséget szakadatlan láncolatban a pályára. Két-két villamoskocsi volt egymáshoz kapcsolva és valamennyi szorongásig telten ontotta magá­ból az érdeklődő nézők ezreit. ötezer idegen: A tegnapihoz fogható idegenforgalom példát­lanul áll a vidéki városok történetében. Sajnál­juk, hogy erről szabatos statisztika nem volt ké­szíthető, de hozzáértők megállapítása, a tegnapi ben, hogy: „Zse köszöné vu", vagy „Mossziő Montigny, mikor repülé vu?" — valóságos, ha­misítatlan franciák lepték el a hangárt. Egy kis rögtönzött kolonia volt ez, élén Michel budapes­ti vicekonzullal, egy minden francia külsőt nél­külöző kövér és egyszerű úrral. A vicekonzul úr keveset beszélt, de ezt is halkan mondta, élénk ellentétéül a másik kimagasló franciának: Fo­chet konzulátusi attachénak, akinél elhanyagol­tabb külsejű elegáns férfit nem látott még a dél­napon Szeged városába özönlött idegenek számát vidék. Lehajtott, gyűrött és poros fekete kalap, ötezer főnyinél is magasabbra teszi. zsíros sötétkék zakó és mellény, fehér vászon­szebb város, mint Fiume vagy a szaharai sivatag, egyenesen elragadó volt. Nemkülönben ez is: — Budapesten az éjjeli élet a legszebb — de ezt még nem ismerem. Azután csodálkozásának adott kifejezést, hogy a nagy magyar Alföldön nincsenek hegyek. — Épp most építenek egynéhányat, mossziő at­taché — szólt közbe egy humoros kedvű úr. Szóval a francia szótól visszhangzott a hangár és az érdekes hely nemzetköziségét csak fokozta Steru Bernátnak, a berlini Hirsch-féle távirati iroda és több előkelő német lap tudósítójának megjelenése. A külföldi urak valamennyien aj­kukra vették a Délmagyarország nevét és hol „Dájlmagaorszag", hol „Delimegerorszecs" hang­zott. Csupán egyetlen egy úr ejtette ki hibátla­nul lapunk címét, de erről az úrról hamarosan kiderült, hogy csak — magyarul tud. Megérkeznek az aviatikusok: Délután félőt óra. Montigny gróf ezerhárom­száz hölgynek mutatkozott be. öt órakor két­ezerkétszázhuszonhatnak. Negyedhat órakor a gróf megpillant egy úr cigaretta-tárcájában tíz Hölgyet. Valamennyinek külön-külön bemutatko­zik. Félhat órakor a nőbarát gróf egy alacsony termetű, tizennyolc éves fiatalembernek is be­mutatkozott. — Ez is nő? — kérdezik csodálkozva. — Persze — mondja valaki. — Csak tizen­nyolc éves, biztos tehát, hogy még nő. Még csak az van hátra, hogy Montigny gróf az egész közönségnek bemutatkozzék, miután ez is folyton nő. tBolytatjulci

Next

/
Thumbnails
Contents