Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-13 / 137. szám

"To* ©A Ci' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES0LJETEK! ŰELMAGYARORSZAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 65. évfolyam 137. szám 1975. június 13., péntek Ára: 80 fillér Népi, nemzeti egységben felépítjük a fejlett szocialista társadalmat Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára választási nagygyűlésen beszélt Dunaájvárosban Kádár János, az MSZMP KB első titkára csütörtökön Dunaújvárosba látogatott, ahol beszédet mondott a Dunai Vasműben tartott választási nagygyűlésen. A Központi Bizottság első titkárával együtt a városba éricezett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Katona István, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője fs Rácz Sándor, a KB tagja, a KB osztályvezetője. A városi pártbizottság székháza előtt Takács Imre, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, Závodi Imre, a megyei tanács elnöke, Sárosi József, a városi pártbizottság első titkára, Sófalvi István, a városi tanács elnöke és Simon Ferenc, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke fogadta a Központi Bizottság első titkárát, akit a téren egybegyűlt dunaújvárosiak meleg szeretettel, hosszas tapssal köszöntöttek. A fogadtatás után a pártbizottság székhazában Sárosi József a negyedszázada alapított első szocialista város életéről. dinamikus fejlődéséről, terveiről tájékoztatta a vendégeket. A pártbizottsági találkozót követően felkeresték Dunaújváros több nevezetességét. Megtekintették az egykori római tábor helyén épült új városrészt, majd ellátogattak a munkás művelődési központba. Itt több klubot, gyermekfoglalkoztatót kerestek fel, és jártak a 180 000 kötetes könyvtárban is. Ütjük ezután a Duna-partra vezetett, ahol a kilátónál a város és a szalki sziget panorámájában gyönyörködtek. Itt tájékozódtak az emlékezetes, 1964. évi földcsuszamlás helyreállítási munkálatairól is. Ezután a Vasmű úti kiállítási csarnokban megtekintették a város és a Vasmű 25 éves fejlődését bemutató dokumentumkiállítást. A választási nagygyűlésre már kora délután súrú sorokban vonultak a dunaújvárosiak a Vasmű általános lakatos üzemének szerelőcsarnokához. A nagygyűlésen mintegy tízezren vettek részt. A nagygyűlés résztvevői hosszan tartó tapssal köszöntötték a Központi Bizottság első titkárát, amikor az elnökség többi tagjával együtt elfoglalta helyét az emelvényen . A Himnusz elhangzása uán Klamerusz Mária, a Münnieh Ferenc Gimnázium IV. osztályos tanulója Benjámin László Örökké élni című versét adta elő. Ezután Simon Ferenc, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke mondott megnyitót, majd dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter a nagygyűlés résztvevőinek nagy tapsa közepette bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Dunai Vasmúvet, nagyszerű kollektíváját a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel tüntette ki. E kitüntetés — mondotta a miniszter — elismerés mindazért, amit önök a Vasmű születése óta eltelt negyedszázadban népgazdaságunk, kohászatunk, gépiparunk fejlődéséért tettek. Ezt követően a miniszter átadta a kitüntetést Borovszky Ambrus vezérigazgatónak, aki a Dunai Vasmű 13 ezres kollektívája nevében köszönetet mondott érte. Borovszky Ambrus szavai után került sor a tulajdonképpeni választási nagygyűlésre. Az első felszólaló, Pokorny László hegesztő hangsúlyozta, hogy a Dunai Vasmű dolgozói egyetértenek a Hazafias Népfront programjával, amely mindannyiunk közös érdekeit fejezi ki. — Tetteinkkel eddig is támogattuk ezt a programot, s június 15-én szavazatainkkal is kiállunk mellette — mondotta. — A Magyar Szocialista Munkáspártnak az egész nép javát szolgáló, kipróbált politikája mindenkor biztos iránytű volt és a jövőben is az marad számunkra. Hegedűs Ágota, a Fésúsfonó főművezetője köszönetet mondott a nők helyzetének javítását célzó erőfeszítésekért a párt Központi Bizottságának, a kormánynak, és személy szerint Kádár Jánosnak, majd így folytatta: — Az ifjúsági mozgalomban dolgozó fiatalok és nőtársaim nevében szeretném megköszönni azt a megtisztelő bizalmat, gondoskodást, amellyel a párt, egész társadalmunk körülvesz bennünket. E bizalomért, gondoskodásért válaszunk csak az lehet, hogy cselekvő akarattal vállaljuk a feladatokat, s azokat a legjobb tudásunk szerint igyekszünk megoldani — mondotta Hegedús Ágota. Dr. Schummel Rezső, a Műszaki Főiskola igazgatóhelyettese felszólalásában ntatt arra, hogy a párt XI. kongresszusa társadalmi jelentőségének megfelelően foglalkozott az értelmiség helyzetével, szerepével, s meghatározta azokat a feladatokat, amelyek a szocializmus további építésében az értelmiségre hárulnak. Az iparban, a mezőgazdaságban, a tudományos életben, a közművelődés és az egészségügy területén ma már a munkásosztállyal együtt gondolkodó és együtt haladó, a közéletben tevékeny részt vállaló értelmiség dolgozik. Városunk értelmisége tisztában van vele, hol a helye, mit várnak el tőle, és készen áll megnövekedett, sokrétű feladatanak teljesítésére. A nagyszerű program végrehajtásában, a lelkesítő célok eléréséért végzendő munkában mindenkor számíthat ránk az ország — mondotta. Ezután nagy taps közepette lépett a szónoki emelvényre Kádár János, és mondotta el beszédét. A KB első titkárának szavait gyakran szakította félbe a hallgatóság lelkes tetszésnyilvánítása, helyeslése. A nagygyűlés Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa fótitkarának zárszavaval és az Internacionálé hangjaival érMtögefc Kádár János beszéde Kedves Elvtársak! Kedves Elvtársnők! Tisztelt Barátaim! Mostani találkozónknak valójában két esemény adja meg az időszerűséget. Az egyik, hogy ma ünnepeljük az első szocialista város, Dunaújváros születésének 25. évfordulóját. A másik, hogy három nap múlva, június 15-én, vasárnap nagy jelentőségű politikai eseményre kerül sor: országgyűlési választások lesznek hazánkban. Mielőtt a gyűlés színhelyére jöttem volna, néhány órás látogatást tettünk a városban. A városnézés során nagyon sok dunaújvárosi lakossal találkoztunk. Ez fölemeló élmény volt számomra. Nagyon örülök, hogy itt lehetek az önök körében, őszintén köszönöm a meghívást és a szívélyes fogadtatást. Átadom a nagygyűlés minden résztvevőjének, a Dunai Vasmű minden dolgozójának, Dunaújváros minden lakójának, a Fejér megyeieknek, gyűlésünk nézőinek és hallgatóinak, az egész magyar dolgozó népnek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szívből jövő üdvözletét és legjobb kívánságait. (Taps.) Kedves Elvtársak! Az idei tavasz hazánk belpolitikai életének eseménydús, igen aktív időszaka volt. Márciusban tanácskozott, és meggyőződésünk szerint megfelelően elvégezte munkáját pártunk XI. kongresszusa. Azt követően országunk népe méltóan megemlékezett hazánk felszabadulásának 30. évfordulójáról, s arról, ami ettől elválaszthatatlan: hogy munkánk egyik éltető, hatalmas erőforrása a magyar— szovjet barátság. Mindebben kifejezésre jutottak a magyar nép őszinte baráti érzései felszabadítónk, a nagy Szovjetunió iránt. (Taps.) Méltóképpen emlékeztünk meg a munkásosztály, a proletár nemzetköziség nagy ünnepéről, május elsejéről, amely szocializmust építő országunkban már az egész nép ünnepe. Ugyancsak méltó módon emlékeztünk meg a hitleri fasizmus fölött aratott történelmi győzelem napjáról, május 9-ről, s arról a szerepről, amelyet a fasizmus elleni harc fő terhét viselő Szovjetunió betöltött. 1945. május 9-e új lapot nyitott az emberiség történetében: ez a nap hozta meg a legkegyetlenebb kapitalista terror, a legemberellenesebb rendszer, a hitleri fasizmus szétzúzását, és nyitotta meg a népek előtt a szabad fejlődés útját. Ez év május 10-én a Hazafias Népfront Országos Tanácsa választásokra hívta fel az ország népét. Május 12én, az első jelölő gyűlésekkel megkezdődött, a választásitósi munka. E politikai eseménysorozat jelentékenyen megnövelte hazánkban a politikai aktivitást. Mindenki tanúsíthatja, hogy hazánk állampolgá-r tai jp hangulatban készülnek a nagy eseményre, az országgyűlési választásokra. Kedves Elvtársak! Kedves Elvtársnők! A 25 éves Dunaújvároshoz engem is sok-sok személyes élmény fűz. A város lelkéről, a 13 ezer dolgozót foglalkoztató Dunai Vasműről egyszerű kifejezéssel élve azt mondhatjuk, hogy szocialista nagyüzem. Nem volt könynyú e vasmű alapjait lerakni, megteremteni, örvendetes, hogy a közép-európai viszonylatban is számottevő Dunai Vasmű valamennyi alapvető intézménye — a kohók, a meleg-, a hideghengersor és az összes többi kiegészítő üzemrész — elkészült és működik. Ez a szocialista nagyüzem jelenleg a népgazdaság nyersvasés acéltermelésének 38, hengerelt lemeztermelésének 92 százalékát és hengerelt csőtermelésének 100 százalékát adja. Bárki mondhatná, hogy annak idején megvoltak a tervek, az anyagi feltételek, megvolt az akarat is, tehát felépítettük az üzemet, amely megvan és működik. A^; üzem felépítése azonban — csakúgy, mint a városé — valójában harcban ment végbe. A párt, a kormány, a kommunisták, a szocializmus őszinte hívei azon voltak, hogy a terv, a gondolat valósággá váljék, de az üzem létrehozásának sok kritikusa is volt. Ok kezdettől fogva ellenezték a vasmú felépítésének gondolatát. Azzal érveltek, hogy minek ide ilyen gigászi vasmú, amikor sem kokszunk, sem ércünk nfnes, és sok minden más is hiányzik, ami egy hatalmas vasmú működéséhez szükséges. Különösen fejlődésünknek egy kritikus szakaszában tekintették ezt nagyzási "hóbortnak, mondván, hogy miért nem inkább közszükségleti cikkeket gyártunk hengerelt acél helyett? A vasmú felépítésének ellenzői számára az volt a fő támadási felület, hogy óriási beruházásokra volt szükáég. Azt mondták, hogy ez az üzem az idők végezetéig veszteséges lesz. Hála a valóban szocialista módon végzett munkának, a szükséges feltételek biztosításának, a szocialista akaratnak és az összes dolgozó lelkes munkájának, a Dunai Vasmű alaposan rácáfolt az ellenzőkre. A gyár már megtérítette az országnak, népünknek a beruházási költségeket. A termelési érték a múlt esztendőben elérte a 8 milliárd forintot, s a vasmű 1 milliárd 400 millió forint nyereséget hozott. Erre büszke lehet a vasmú minden vezetője, dolgozója, a szocializmus minden állhatatos híve. Ezért a magam és pártunk Központi Bizottsága nevében szívből jövő, őszinte örömemet fejezem ki. Gratulálok a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetésükhöz, és jó egészséget, további sikereket kívánok a vasmú összes dolgozójának. (Nagy taps.) Nemcsak a vasműről van szó Kedves Elvtársak! A jubiláns városnak, Dunaújvárosnak — mint mondottam — a vasmú a lelke. Hiszen a kiindulópont is az volt, hogy itt vasmúvet kell építeni. Ehhez szocialista városra is szükség volt. Ez a város azonban nemcsak a vasmúvet jelenti, hiszen az idők során a vasmű mellett egyéb, egész szocialista iparunk szempontjából jelentős ipari létesítmények is születtek: Létrehozásukat az a törekvés ösztönözte, hogy, Dunaújvárosban, a vasmú mellett olyan ipar is legyen, amely foglalkoztatási és elhelyezkedési lehetőséget nyújt a nőknek, és a város fiatal nemzedékének is. Ilyen üzem például a Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyára, a posztóipari üzem, a férfiruhagyár, a fehérneműüzem, az óragyár, és számos más ipari vállalat dunaújvárosi üzeme és gyára. Érdemes kiemelni a 4500 dolgozót foglalkoztató Dunaújvárosi Építőipari Vállalatot, amely nemcsak a helyi építési feladatokat oldja meg, hanem a százhalombattai beruházásnál és a Paksi Atomerőmű építésénél is jelentős munkát végez. A vállalat termelési értéke a múlt esztendőben egymilliárd forint volt, s ez bizony nem csekélység! Örömmel nyugtázhatjuk azt is, hogy Dunaújvárosban — az idei elbírálás alapján — a szocialista nagyiparnak hét kiváló vállalata van. Jelentős a város fejlődése az építés, a szociális és kulturális szükségletek kielégítése terén is. Tíz évvel ezelőtt hasonló nagygyűlésen ünnepeltük a város fennállásának 15. évfordulóját. E tíz esztendő alatt Dunaújvárosban 7000 lakás épült, s az éppen abban az esztendőben felavatott 500 ágyas kórház további száz ággyal bővült. Azóta 36 általános iskolai tanteremmel gyarapodott a város. Két középiskola épült, s megkezdődött egy, országos szempontból is kiemelkedően korszerű munkásmúvelődési intézmény építése. Még sok egyéb létesítménnyel is gazdagodott a város. Ezer óvodai, 300 bölcsődei hely, műjégpálya, több más sportlétesítmény, és még hosszan lehetne sorolni, mi minden épült Dunaújvárosban. Első szocialista városunk a szocializmust igénylő és a szocializmust kevésbé óhajtó emberek közötti harcban született. Ezt bizonyos mértékben a város története is tükrözi. A kezdeti nagy lendület után, 1953 nyarától néhány esztendőre megtorpant az építkezés. Már-már az a gondolat tört utat, hogy egyáltalán nem is kell folytatni, abba kell hagyni a munkát. Azután ellenforradalmárok támadtak a szocializmusra, a munkáshatalomra, és természetesen Dunaújvárosra is. Mindezeken át kellett törnünk magunkat ahhoz, hogy eljuthassunk a mai napig. S most örömmel mondhatjuk, hogy ebben a harcban a szocializmus eszméje győzedelmeskedett. Ez (iolyUiaj a 2. oldalon.)