Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-12 / 136. szám

Csütörtök, 1975. június T2. 4 5 Minden szombat szabad az ércbányászoknak Júniustól minden szombat szabad a Mecseki Ércbánya Vállalat bányaüzemeiben. A magyar bányászatban elsőként vezették be — kísérleti jelleggel — az ötnapos munkarendet, . amihez a munkaügyi miniszter azzal a feltétellel adott engedélyt, hogy a havi törvényes munkaidő ezután is kötelező, nem emelkedhet a létszám, a túlóra, az önköltség, s természetesen teljesíteni kell a termelési feladatot. Az átállás megkívánta a rejtett tartalékok feltárását. Így például az aknák szállítási kapacitásának növelése érdekében módosították a személyszállítás menetrendjét. csökkentették az üresjáratot, ezáltal több idő jut teherszállításra. Üj termelési ciklusdiagrammot is készítettek. Fiatalok Tegnap, szerdán délután a feSZV-klubban ünnepélyesen átadták a felszabadulási vetélkedő megyei döntőjében helyezést elért fiataloknak a jutalmakat. A májusban Vásárhelyen megrendezett döntő első helyezettje a csongrádi fiatalok csapata, másodikok lettek a vásárhelyi városi csapatban vetélkedő fiatalok, a harmadik helyet pedig a makói járás csapata szerezte meg. A 12 fiatal egyenként 600 forint értékű lemezt és könyvet vehetett át Czakó Jánostól, a KISZ megyei bizottságának kultúrfelelősétől. Ugyancsak tegnap délután rendezték meg a megyei Kiváló Ifjúsági Klub-pályázat eredményhirdetését, szintén a KSZV klubjában. A mer gye ifjúsági klubjai közül az Ifjúsági Klubtanács határozata alapján az idén hat közösség kapta meg a Kiváló Ifjúsági Klub címet, az együtt végzett, jó politikai és kulturális munkáért: a szegedi KSZV-klub, a makói 601-es ipari szakmunkásképző klubja, a szentesi „Forrás" klub, a HÖDGÉP ifjúsági klubja, az élelmiszeripari főiskola vásárhelyi állattenyésztési karának klubja, valamint a nagymágocsi „Petőfi Sándor" ifjúsági klub. A megyei Ifjúsági Klubtanács nevében a tanács titkára, Czakó János adta át az 5—5 ezer forint jutalommal járó kitüntető címeket. Kitüntetések békemozgalmi munkáért A béke és barátság hónapjának záróakkordjaként az Országos Béketanács Elnöksége a magyar békemozgalom 106 aktivistáját tüntette ki. A Budapesten rendezett ünnepségen ott volt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is. Pethó Tibor, az OBT elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket, s adta át a kitüntetéseket. A Békéért kitüntető jelvényt kapta Juhász Tibor, a Hazafias Népfront makói járási bizottságának titkára és Sajó Gyula szegedi nyugdíjas. A Békemozgalom kitüntető jelvényét vehette át a magyar—szovjet barátság ápolása során az elmúlt három évtizedben végzett munkájáért. Munkácsy György református esperes is. A Békemozgalom emlékpíakettjét kapta a Minőségi Cipőgyár szegedi gyárának Március 21. nevet viselő, 12 tagú szocialista brigádja. Néprajzi nyári egyetem Június 14—17. között rendezik meg Zalaegerszegen a néprajzi nyári egyetemet, amelynek fő témája a népi építészet lesz. A színhely kiválasztására az adott alapot, hogy a városban épült fel a göcseji falumúzeum. Az első magyar hultúrpolitikus Emlékezés Apáczai Csere Jánosra A magyar tudományos irodalom megteremtésére irányuló első komoly kísérletek B 17. századba, a magyar irodalmi nyelvre való törekvés korszakába esnek. Azok sorában, kik nyelvünket tudományos és költői használatra alkalmassá igyekeztek tenni, méltó helyet foglal el Apáczai Czere János, az elBő magyar nyelvű bölcselet írója, s az első, ki nálunk a tudományt tisztán a tudományos igazság kedvéért művelte. Apáczai Csere János 1625. június 10-én született a Brassó megyei Apácza községben, szegény jobbágycsalád gyermeke volt. Iskoláit Kolozsvárott és Gyulafehérvárott végezte. Geleji Katona István támogatásával kijut Hollandiába, ott végzi egyetemi tanulmányait, szerez doktorátust. Hazatér Erdélybe, előbb a gyulafehérvári iskolában tanít (székfoglaló értekezése: De studio sapientiae), majd a kisebb kolozsvári iskolához kerül (itteni székroglalója: De summa scholarum necessitate). Apáczai Csere János két nevezetesebb munkát hagyott hátra: az egyik a Magyar Logikácska, a másik a Magyar Encyclopaedia. A Magyar Logikácskában a gondolkodástant adja tanítványai kezébe magyar nyelven. Munkájában panaszkodik tudományos hátramaradottságunkról, és sürgeti a jó tanítást és a magyar nyelvű tankönyveket.. A Magyar Encyclopaedia az összes akkori tudományok foglalata. Együtt van benne bölcselet, mennyiségtan, csillagászat, földrajz, természetrajz, orvostudomány, építészet, történelem, jog, politika és teológia. Apáczai művei nem önálló kutatások eredményei, hanem a korukbeh kiválóbb tudományos munkák kivonatai. Céljuk, hogy némileg pótolják a hiányzó magyar tudományos műveket. Az Encyclopaediájának filozófiai fontossága az, hogy szakít az egész középkoron át uralkodó aristotelesi bölcselettel, mely e tudományt a teológia szolgálatába állított, s Descarteshez csatlakozik, aki a bölcseletnek a teológiától való függetlenítése által lerakta az újkori gondolkodás és szellemi haladás alapjait. Apáczainál jelentkezik először magyar nyelven a „cogito, ergo sum !" = „gondolkodom, tehát vagyok!". Apáczai Csere Jánosnak, mint kultúrpolitikusnak, még nagyobb a jelentősége. Külföldjárásában a műveltség külföldi forrásainál felébredt benne — akárcsak később Bessenyeiben és Széchenyiben — a nemzeti elmaradottságnak az érzete, s meggyökerezett benne a vágy elmaradt fajának, nemzetének felemelésére. Első nagy tanítónk, aki felismerte és hirdette a 17. század folytonos harci zaja közben, hogy a nemzetek sorsa nem a csatatereken dől el; jó tanítókra van szükség, hogy a nemzet boldogulhasson. Hangos szóval hirdeti, hogy a tudomány fegyver, s követeli az általános és ingyenes oktatást. Kívánja a gazdasági tudománynak és az anyanyelvnek az iskolában való tanítását, s kimondja, hogy minden haladás feltétele a munka. A tanulóknak szemükre veti, hogy a testi munka elől menekülnek az iskolába, nem a tudomány kedvéért mennek oda-. Nem szajkókra van szükség, hanem kiművelt emberfőkre (Széchenyi!)! Kikel az egyes társadalmi osztályok önzése és a tudomány iránt való érzéketlensége miatt. A tudománynak önmagáért ualü szeretete és be-. csülete hiányzik nálunk. Ezt kell megszüntetni és az iskolázást jobb korba helyezni, s a tudomány ápolására akadémiát kell szervezni. (Bessenyei, Széchenyi!) A politikában a népfenség elvét vallja: a hatalmat a néptől származtatja. Elsőnek ítéli el az örökös jobbágyságot és szükségesnek tartja, hogy a földesúr a birtokból annyi hasznot engedjen át a zsellérnek, amennyi a jobbágy munkájának, s a jószág jövedelmének megfelel. Apáczai Csere János tragikus sorsú ember, akit kortársai nem értettek meg. Munkásságával és kultúrpolitikai elgondolásaival messze megelőzte korát. A nemzeti nevelésnek és a magyar műveltségnek örök érdemű harcosa, aki haláláig (1659. december 31., Kolozsvár) követte jelszavát: „Szégyenen és gyalázaton keresztül az erény útján — csak előre!" Für István WmmBBs ií A szegedi járásbíróság új vezetőinek a közelmúltban történt beiktatásakor az igazságügy-miniszter képviselője hangoztatta, hogy kinevezésével dr. Maráz Vilmosné az ország legfiatalabb járásbírósági elnökhelyettese. E megállapításhoz hozzátartozik: öt éve csak, hogy bírói-ügyészi szakvizsgáját sikeresen letette és eskütétel után elfoglalta helyét a törvénykezésben. A szegedi járásbíróság fennállása óta viszont első ízben történt, hogy dr. Marázná személyében nő került ilyen felelős beosztásba. Mondják róla: amikor megtudta, hogy őrá bízzák a büntetőügyek szakmai, személyzeti riányítását, kicsit meghökkent, de nem ijedt meg a számára még nagyobb feladat vállalásától. háztartás hétköznapi gondjaival. — Egy időben hetenként MEGÁLLÁSOK REGGEL, ESTE KÉT BÍRÓ A CSALÁDBAN — Arra gondoltam akkor — tűnődött el most egy kicsit — hogy annak idején itt, mint fogalmazó, jól képzett, kitűnő bíráktól tanultam, ök készítettek fel a szakvizsgákra, tanítottak meg a pálya, a hivatás szeretetére. Ahogy tudom, dr. Marézné otthonról is hozott magával egy keveset a bírói pálya, az igazságszolgáltatás iránti szeretetből. Apja, dr. Kovács László — a balassagyarmati megyei bíróság elnöke — annak Idején Szegeden volt népbirósági tanácsvezető bíró. Leánya az ő nyomdokaiba lépett a jogi pályán. Itt volt egyetemi hallgató, fogalmazó, s közben bekötötte a fejét dr. Maráz Vilmos fizikus, a József Attila Tudományegyetem adjunktusa. — Amikor pályát választottam, úgy voltam én is, mint a legtöbb apás-lány: apám volt a példaképem. Érzem, hogy most nagyon büszke rám, mégis az volt az első szava: „Lányom, nagyon nehéz dolgod lesz". E mondat hallatán dr. Marázni másik énjére gondoltam, arra, amikor munka előtt és után egy bölcsődés meg egy ovis gyermek anyja és feleség, a minden aszszonyra egyaránt nehezedő kétszer átjártam helyettesítésben tárgyalni Szentesre. Akkor nehezebb volt. Napjaink most úgy kezdődnek, hogy reggel 7 órakor kocsiba „rakodunk", s a megállások így következnek: bölcsőde, óvoda, bíróság. Férjem viszi a kocsit magával, és délután öt előtt ugyanez az útirány, csak fordítva. Otthon minden háztartási munkát megosztunk, kezdve a bevásárlástól a takarításig. A gyerekekkel lefekvésükig leginkább én foglalkozom, hogy férjem nyugodtan dolgozhasson kandidátusi diszszertációján. Ha pedig esti programunk van, színház, mozi, hangverseny, nyáron a szabadtéri játékok egy-egy előadása, akkor egy néni jön el hozzánk vigyázni a gyerekek álmát, vagy ha valamelyikük megbetegszik, mert én nem maradhatok odahaza. Tárgyalási napomon nem mondhatom, hogy a kitűzött ügyben menjen haza mindenki, mert gondok zuhantak rám. Vannak dolgok, amiket iskolapadban és könyvekből nem lehet megtanulni. Velünk született tulajdonság a helytállás, a közösség dolgaival való azonosulás. Leginkább pedig azok erénye ez, akik már (szocialista rendszerünk szülöttel, egyidősek a szabadsággal, értik nyelvét, minden mozdulására feléreznek. Dr. Marázné __ is KISZ-tag a gimnáziumban, sőt osztálytitkár, az egyetemen a KISZ-bizottságban kapott munkát A bíróságon KISZ-titkára az igazságügyi alapszervezetnek. Természetes, hogy bírói ténykedése első esztendejében útja a párttagok sorába vezetett. Férje a természettudományi kar fizikusok pártszervezetének titkára. EGYMÁSÉRT, MINDANNYIUNKÉRT Megjelent a Szovjetunió Júniusi száma A Szovjetunió című képes folyóirat júniusi száma ezúttal is gazdag tartalommal jelent meg. Színes riportjai közül kiemelkedik az Angarán épülő új vízi erőműről szóló szöveges, képes beszámoló, továbbá a Prokofjev zenéjére készült Rettegett Iván című új balettról szóló írás. Az új balettnek nemrégiben volt a premierje a Moszkvai Nagyszínházban. Magyar vonatkozású cikket közöl a folyóirat a budapesti székhellyel működő vállalat, az AGROMAS munkájáról. Budapesti egyetemisták kérésére egy elmé-. leti írás foglalkozik a pluralizmussal. Érdekes régészeti témáról olvashatunk a folyóirat „A holt város életre kel" című cikkében. Türkméniában most tárnak fel egy romvárost. A kutatók megállapították, hogy ennek a városnak a X. században — tehát csaknem egy évezreddel ezelőtt — 70 ezer lakosa volt. A Szovjetunió júniusi számát a regényfolytatások, továbbá az orvosi és sportcikkek, valamint a divatrovat anyaga teszi még érdekesebbé, változatosabbá. Nem állnak tehát elegánsan külön, amikor a közösségért végzendő munkáról van szó, amiért nem jár fizetség, se köszönöm szépen, mert mások is ugyanezt teszik értünk, egymásért, mindanynyiunkért. Dr. Marázné jó ideig volt a fiatalkorúak bírója, egész Csongrád megyére szóló hatáskörrel. Érti, szereti a fiatalokat, akik nevelhetők, olykor, sajnos, csak a törvény szigorával. Azt mondja, hogy a mai fiatalok nem rosszabbak az előző generációbelieknél, sőt, a vádlottak padjára sokkal kevesebben kerülnének, ha felnőttekből álló környezetük, a család, a munkahely, a baráti kör jobban törődne velük. Ennek bizonyítására számokat citált. 1938-ban Szegeden 6 ezer 144 volt az elítélt fiatalkorúak száma. 1952-ben 8 ezer 806. Később, 1973-ban 7 ezer 748. A város mindenkori lélekszámához viszonyítva ezek a számok a fiatalkorú lakosságnak egy százaléka körül mozognak. A fiatalkorú elíteítek 85 százaléka fiú, 15 százaléka lány. Van azonban egy kirívó jelenség, amelynek megszüntetését csak egységes társadalmi felfogás és közakarat eredményezheti: 1973-ban a Szegeden elítélt fiatalkorúak 10 százaléka ittas állapotban sértette meg törvényeinket. Közülük a visszaesők válnak aztán cinikussá, passzívvá az élet egészséges megnyilvánulásaival szemben. * Beszélgetés közben egy ügyvéd azt mondta dr. Maráznéról, hogy azért szeret vele tárgyalni, mert a bírói kötelmek mellett minden lehetőt megad a védelemnek. Tárgyalta egyszer egy 17 éves fiú ügyét. Ahol a fiatalember dolgozott, fizetéskiegészítésként — mint ott mindenki — hetenként öt liter bort Is kapott. Előbb nem tudott vele mit kezdeni, aztán rászokott, hogy járandóságát megigya. Dr. Marázné elment a fiú vállalatéhoz, hogy meggyőződjön erről, és a bérezés ezen formájának azonnali megszüntetését sürgesse. Kinevezésén alig száradt meg a tinta, amikor most fejest kellett ugrania. Dr. Fedor Attilának, a szegedi járásbíróság új elnökének vezetői tanfolyamra kellett mennie. A másik társ, dr. Gaál Sándor elnökhelyettes pedig — vizsgái végett a politikai főiskolán — tanulmányi szabadságra ment. A szegedi járásbíróság vezetésében természetes, hogy erre az időre sem állott be törés, hiszen itt esztendők óta folyamatosan gördülnek az ügyek, nincs restancia, elmaradás, noha a büntető- és polgári peres akták száma nem csökkent. Uődl Ferenc Több halat fogyasztunk Jelenleg halászati-horgászati tilalom van érvényben a vizeken, tilos például pontyot fogni. A halak ivása erre az időszakra esik, s az ivás zavartalanságának biztosítására annál is inkább szükség van, mert növekszik a vásárlók érdeklődése a biológiailag éri ikes — magas fehérje- és alacsony zsírtartalmú -s halhús iránt. Ennek megfelelően a téeszek és az állami gazdaságok halastavainak, valamint a természetes vizeknek a „hozamát" évről évre fokozzák. A hazai élőhaltermelés tavaly elérte a 30 ezer tonnát. Néhány év alatt 0,5-ről 3 kilogrammra nőtt az egy főre eső haltermelés, az egy főre jutj fogyasztás pedig elérte a 2,5 kilogrammot.