Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-06 / 131. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ŰELMA6YAR0RSZAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 65. évfolyam 131. szám 1975. június 6., péntek Ára: 80 fillér Ülést tartott Minisztertanács Felkészülés a nyári munkákra A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A kormány megtárgyalta a Számítástechnikai Központi Fejlesztési program végre­hajtásának helyzetét. A je­lentés megállapítja, hogy a számítástechnika alkalmazá­sa a célkitűzéseknek megfe­lelő ütemben halad, több mint ezer intézmény alkalmaz már rendszeresen számító­gépet. Egységesebbé vált a géppark. A kormány a je­lentést jóváhagyólag tudo­másul vette. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelentést tett a tavaszi munkák hely­zetéről. A mezőgazdasági üzemek a tavaszi munkákat időben, és jó minőségben el­végezték. Tervszerűen folyik a felkészülés a nyári mun­kákra. A kormány a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette. Utasította az érdekelt keresetek tervezettet megha­ladó növekedésének szabá­lyozására, mivel egyes vál­lalatok az indokoltnál na­gyobb béremeléseket hajtot­tak végre. A kormány utasí­totta a munkaügyi minisz­tert, hogy rendeletben sza­bályozza a bérnövekedést, és a részesedési kifizetéseket A mezőgazdasági és élel­mezésügyi, valamint a pénz­ügyminiszter jelentést tett a mezőgazdasági nagyüzemek beruházásainak meghatáro­zott keretek között tartása, és a tervezettnél nagyobb vá­sárlóerő kiáramlásának meg­dolgozott jövedelemszabályo­zó intézkedésekről. A kor­mány a jelentést és az in­tézkedésekre tett javaslato­kat jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány határozatot ho­zott a termelőszövetkezetek­ben vezetői munkakört be­szerveket, hpgy tegyék meg a töltő tagok egységes díjazásá­megi'elelő intézkedéseket a ról. Meghatározta a besorolás betakarításhoz szükséges feltételeit, a személyi mun­munkaerő- és szállítási kapa- kadíj felső határát és kije­citás biztosítására. lölte az annak megállapítá­A munkaügyi miniszter ja- sára és jóváhagyására jogo­vaslatot tett az idei bérek és sult szerveket. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa előterjesztésére a kormány elfogadta a társa­dalombiztosítási törvény vég­rehajtásáról szóló rendeletet A pénzügyminiszter javas­latára a kormány módosítot­ta az általános jövedelem­adóról szóló rendeletét. En­nek értelmében július 1-től a vállalatok és szövetkezetek a kisiparosok részére az adó­közösségeken keresztül telje­sitik kifizetéseiket A belkereskedelmi minisz­, j., , , . ter jelentést tett az ifjúsági akadalyozasa érdekeben ki- turizmusra vonatkozó 1971­ben hozott kormányhatározat végrehajtására. A beszámoló megállapítja, hogy kedvező­en változott az ifjúsági tu­rizmus helyzete. Nőtt a szál­láshelyek száma, egyre több ipari tanuló és diák részesül külön kedvezményben, a társadalmi szervezetek mind jobban támogatják az ifjúsá­gi turizmust. A kormányha­tározatot hozott az ifjúsági turizmus feltételeinek továb­bi javítására. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A fesztivál teljesíti hivatását Sajtótájékoztató Szegeden az Ünnepi Hetek előkészületeiről Kormányrendelet: n társadalombiztosítási törvény végrehajtásáról A kormány csütörtöki ülé­sén rendeletet hozott a tár­sadalombiztosítási törvény végrehajtásáról, amely a hozzá kapcsolódó SZOT-sza­bályzattal együtt július 1-én lép életbe. Ugyancsak július 1-től emelik a régi és az alacsony összegű nyugdíja­kat. Az intézkedésekről a csütörtöki minisztertanácsi ülés után tájékoztatta az új­ságírókat Gál László, a SZOT titkára, dr. Rózsa Jó­zsef, a Munkaügyi Miniszté­rium és dr. Kurucz Béla, a SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságának főosztály­vezetője. Rámutattak, hogy a felsza­badulás óta hazánkban fo­lyamatosan bővültek és kor­szerűsödtek a társadalombiz­tosítási szolgáltatások, ame­lyek most már lényegében az egész lakosságra kiter­jednek. A szocialista szektor­ban dolgozók teljes körének társadalombiztosítási ellátása ma már megközelítően azo­nos, ami lehetővé tette az egységes elveken alapuló, át­fogó társadalombiztosítási szerben történnek. Fontos intézkedés például, hogy az eddigi három különálló nyugdíjrendszert (munkavi­szonyban dolgozók, mezőgaz­dasági szövetkezeti tagok, kisiparosok és magánkeres­kedők) egységes rendszerbe foglalják, - ezzel biztosítva, hogy azonos jogok alapján járjon a nyugdíj minden dolgozónak, aki társadalmi­lag szervezett keretek között hasznos munkát végez. Az egységes nyugdíjrendszeren belül a nyugdíj új, egységes mértékszabálya érvényesül. A nyugdíj legmagasabb mér­téke a kereset 75 százaléka, ami 42 évi szolgálati idővel érhető el. Az új jogszabály elsősorban a munkásoknál és az alkalmazottaknál jelent előrelépést, mert ők 10 évi szolgálati idő után az eddigi 22 helyett átlagkeresetük 33 százalékát, 42 évi szolgálati idő után pedig a korábbi 71 helyett átlagkeresetük 75 százalékát kaphatják nyug­díjként. Az új rendelkezések elő­nyösek a mezőgazdasági szö­jogszabályok megalkotását- vetkezeti tagok, illetve SZŐ­tt- -- i --- -1-1-". .->— vetkezeteknél munkaviszony­ban álló dolgozók számára Ez annál is inkább idősze­rűvé vált, mert az évek folya­mán — éppen a szolgáltatá­sok bővítésére és kiterjeszté­sére — mintegy félezer jog­szabály jelent meg, amelyek a mostani egységes szabályo­zásba illesztve bárki számá­ra áttekinthetőkké válnak. A jogszabályok egységesítésén túlmenően egész sor fejlesz­tést és reformot is végrehaj­tanak július 1-től, vagyis a lakosság jelentős rétegei na­gyobb társadalombiztosítási szolgáltatást kapnak, mint korábban. A legnagyobb jelentőségű változások a nyugdijread­is, akik továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlékra ed­dig nem voltak jogosultak. Ezt mindenekelőtt az indo­kolta, hogy öt évvel maga­sabb volt a nyugdíjkorhatá­ruk, mint a munkásoké és alkalmazottaké. 1976. január 1-től a mezőgazdasági szö­vetkezeti tagok és a szövet­kezeteknél munkaviszonyban álló dolgozók is kaphatnak ösztönző nyugdíjpótlékot, mégpedig az 1976. január 1. után (a nyugdíjkorhatár be­töjtését követően) munkában töltött időre, Már ismert az a rendelkezés, hogy a mező­gazdasági szövetkezeti tagok nyugdíjkorhatárát 1976. janu­ár 1-től fokozatosan, 5 éven át évente egy-egy évvel le­szállítják, így a korhatár 1980. január 1-től azonossá válik a munkásokéval és al­kalmazottakéval. A nyugdíj megállapításá­nak alapjául szolgáló átlag­(Folytatás a 2. oldalon.) Nincs három hét, és kez­dődik: június 24-én Lehotka Gábor orgonakoncertjével indul a 17. Szegedi Ünnepi Hetek programja. Az utolsó eseményig, az augusztus 28 —30. közötti egészségügyi szervezési konferenciáig ki­lenc hét több mint félszáz rendezvényével várja Szeged vendégeit. A fesztivál előké­születeiről tartott tegnapi sajtótájékoztatót Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese nyi­totta meg a tanácsházán. Bevezetőjében elmondta, év­ről évre javulnak a feszti­válváros lehetőségei, a ter­vek szerint jövőre 300 sze­mélyes új szálloda enyhiti a vendéglátás gondjait, s a fürdőváros tízéves tervének megvalósulásához is jövőre teszik meg az első gyakorla­ti lépéseket. Horváth Mihály, a Szegedi Szabadtéri Játékok ügyveze­tő igazgatója, a Fesztivál In­téző Bizottságának titkára tájékoztatójában hangoztat­ta, tizenhat év tapasztalatai­ból úgy érzik, a szabadtéri teljesítette feladatát. Egy­millió 300_ ezer néző látott 26o előadást, amelynek kö­rülbelül fele magyar szerző műve volt. Elmondta; iga­zodnunk kell a realitások­hoz, a város•és a közönség teherbíró képességéhez, igé­nyeihez is. A szabadtéri já­tékok koncepciója beváltot­ta a hozzá fűzött reménye­ket. Kiderült, egy-egy művet 3—4 előadásnál többször aligha lehet műsorra tűzni a szezonban, mivel a nézőtér méreteit tekintve ez körül­belül 20—25 kőszínházi elő­adást jelent. 1959-ben azzal a céllal újítottuk fel a sza­badtéri játékokat, hogy vál­jon a hazai és egyetemes művészet jeles fórumává, a népek barátságának jelképé­vé, és járuljon hozzá népünk műveltségi szintjének eme­léséhez. E hármas feladatát teljesíti a szabadtéri. Ugyan­akkor elképzelhetetlen, hogy olyan külföldi érdeklődésre számítsunk, mint azok a fesztiválvárosok, melyekhez az elmúlt időszakban gyak­ran hasonlították Szegedet. Minden fesztivál egyedi, sa­játos lehetőségeivel, környe­zetével, karakterével. Ezért a Szegedi Szabadtéri Játéko­kat is önmagához kell ha­sonlítani, önmagával szem­beni igényeit kell mérni és értékelni. Annyit senki sem vitat, sikerült egy viszonylag nagy létszámú állandó kö­zönséget toborozni. Viszont éppen a Játékoknak önma­gával szemben támasztott igényességéből fakad, hogy a bevált koncepción belül nem szabad föladni a megújítási törekvések igyekezetét. Ezéri készült el az ötéves távlati terv, melynek az idei évad jelenti az első állomását. Olyan évadot, melynek célja és a Mózest a a repertoár bővítése remek- Nemzeti Színház művekkel, a dómszínpadra való alkotásokkal — az ed­digi sikeres produkciók mel­lett. Mint ismeretes, öt bemu­tatót tartanak a téren: Er­kel Bánk bánját, a Május­járást, Beethoven Fidelióját, Kodály Háry János című daljátékát és Ibsen drámá­ját, a Peer Gyntöt rendezik meg az idei évadban, A programhoz néhány meg­jegyzést fűzött a Játékok ügyvezető igazgatója. El­mondta, hogy a Bánkot és a Háry Jánost azért tűzik műsorra oly gyakran, mert része nemzeti kultúránknak, s kiemelkedő értéket képvi­selnek abban. Ugyanakkor nem vállalkozhatnak rá anélkül, hogy biztosak len­nének, telt házakat vonz majd. Tehát a közönség is követeli, erre utalnak a sta­tisztikai adatok: a Bánk. bán négy idei előadására már 17 ezer jegy elkelt. (Egyébként az optimálisan lehetséges 87 ezer belepőböl tegnapig 52 ezer jegy talált gazdára.) A kétévenkénti szakszerve­zeti néptáncfesztivál idén esedékes műsorára hét-hét külföldi es hazai együttest várnak. A gálaest Májusjá­rás címmel a dómszínpadon elevenedik meg, európai né­pek tavaszi népszokásait gyűjtik csokorba körülbelül olyan keretjátékkal, mipí az a Hegyen-völgyön lakoda­lomban volt. Felszabadulá­sunk évfordulójára, a 3ánk bán mellett, reprezentatív bemutatónak ígérkezik a Fidelio; szabadságopera, -jel­legéből adódóan alkalmas a térre, az idei év sikerét je­lentheti. Miként Beethoven operája, Ibsen drámája, a Peer Gynt is először szerepel a Játékokon. A prózabemu­tató kiválasztása rendszerint gondot okoz, hiszen ismere­tes, milyen kevés próba előz­heti meg. Éppen ezért elő­szeretettel bízzák a prózai bemutatókat állandó, össze­szokott társulatokra. Miként a Czillei és a Hunyadiakat budapesti együttese vitte itt színpadra, úgy a Peer Gyntöt is (a Hamlet­hez hasonlóan) a Madách Színház előadásában láthat­ja a közönség. A társrendezvényekről el­mondta Horváth Mihály, hogy az örvendetesen meg­szaporodott kiállítások (me­lyeknek 80 százaléka képző­művészeti jellegű) művészi színvonala is emelkedik, megtörtént a nyári tárlat zsűrizése. A zenei rendez­vények három típusa várja az érdeklődőket: a dómban négy orgonakoncertet ren­deznek, a városi tanácsház udvarán a Muzsikáló udvar lát vendégül jeles közremű­ködőket, az újszegedi sza­badtéri színpad pedig a könnyűzene fóruma. Az ide­genforgalomról: bár több napra egyáltalán nincs már szálláshely a városban, a jövőben elsősorban a kollek­tív jelentkezőket helyezik el a kollégiumokban, az egyéni turistáknak a kemping és a fizetővendég-szolgálat áll rendelkezésére. Az utóbbi évek legnagyobb szabású „szépítkezési" vállalkozása, a Belváros tatarozása, a jelek­ből ítélhetően, július elejére befejeződik. N. L - áiili&E Somogyi Károlyné felvétele Néhány éves szünet után februárban folytatódott a Centrum áruház melletti iroda­ház építése, a betonalapok fölötti föld kiemelésével. Az NKFV, az Energiafelügyc­löség és a Hazafias Népfront megyei bizottságának közös, tizenegy szintes épüle­tén most Az első emelet elemeit szerelik a D£L£F brigádjai az állványerdő fölött, »

Next

/
Thumbnails
Contents