Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-05 / 130. szám

Csütörtök, 1*975- június 5. Ősszel több kell! Félidőben a SZEOL férfi kosarasainál Ökölvívó EB: Badari legyőzte Avetiszjant A 21. ökölvívó Európa­bajnokság kedden befejező­dött első szakasza a baráti országok sportolóinak átütő sikerét hozta. A 3. verseny­nap alatt lezajlott 75 mér­kőzésből 52 hozta a szocia­lista tábor és 23 Európa töb­bi részei reprezentánsainak győzelmét. Egyáltalán nem meglepe­tés ezek után, hogy a finnek kezdeményezésére több nyugat-európai ország — egyelőre a kulisszák mögött, de rendkívüli aktivitással — újra azt szorgalmazza, hogy mivel versenyzőik nincsenek egy „súlycsoportban" a ke­letiekkel, számukra rendez­zenek egy külön Európa-baj­nokságot. Elképzeléseik sze­rint a nyugat-európaiak baj­nokságának legjobbjai jut­nának majd az igazi EB-re, a szocialista országok kivá­lóságai mellé. Erről a pól-EB-ről elég sok szó esik Katowicében, de sokan nem jövendölnek túlságosan nagy jövőt neki. Szerdán már az érmekért kezdődtek meg a küzdelmek. Magyar szempontból kitűnő­en kezdődött az érmek el­leni roham. Pehelysúlyban Badari Tibor folytatta csu­pa győzelemből álló Európa­bajnoki szereplését a nála 5 évvel fiatalabb, alacsonyabb szovjet Ashot Avetiszjan el­len is. Badari megérdemelt győzelmének kihirdetését vastapssal fogadta a mint­egy ezres nézősereg. Badari törte meg a szovjet ökölví­vók győzelmi sorozatát. Kellemes, nem várt, de megérdemelt jutalomként „hullott" a SZEOL férfi ko­sarasainak ölébe az idei NB l-es szereplés lehetősége. A körülmények alakulásaként ajándéknak is tekinthető, mert a szakosztály, dr. Fa­ragó József edző munkater­vében ez az év csak felté­telesen volt jelölve a felke­rülésre, a fiatal — átlag­életkoruk nem éri el a 21 évet — csapatnak. A bajno­ki cím elnyerése egy évvel korábban sikerült a terve­zettnél. Nem sok idő jutott a töp­rengésre, az NB l-es baj­nokság korán kezdődött. Gyorsan munkához kellett látni. Megélénkült az élet a csapat körül, amely össze­tételét, a képességeket nézve mindenképpen jobbnak te­kinthető a két-három évvel korábbinál. Erősödött a gár­da, hiszen Láng Imre visz­szatért Bajáról, s az utolsó pillanatban a távozni ké­szülő Valaczkay Győző is meggondolta magát. Ezek­után az óvatos szemlélők, a kívülállók is úgy véleked­tek. a SZEOL képes lesz ki­harcolni a bentmaradást. Az akarással, küzdenitn­dással a bajnokság elején, s a végén, nem is volt baj. Első hazai mérkőzésük után Balogh Ödön. a MAFC ed­zője meg is jegyezte: „Meg­lepően. ötletesen, jól játszik a SZEOL. Ha a folytatás sem marad el. nem lesznek ki­esési gondjaik." Nos, a foly­tatás elmaradt, de ebben „bűnös" a sorsolás is. Soro­zatban az élmezőnyt képező csapatokkal játszottak, ame­lyektől vereségeket szenved­tek. Ez egyáltalán nem ha­tott ösztönzőleg, némelykor kedvét szegte a társaságnak. A győzelem, a siker elma­radása megingatta önbizal­mukat. Ennek következmé­nye volt. hogy 10—12 pontos vezetésnél sem hitték —• nyerhetnek. Ilyen előzmé­nyek után. amikor már esé­lyesek voltak értékes pon­tok szerzésére, négyszer szoros, idegtépő küzdelem­ben maradtak alul. (Kétszer idegenben hat, illetve hé([ ponttal, kétszer itthon tíz, illetve tizenkét ponttal kap­tak ki.) Az önbizalom hiá­nya viszont csak egy ok volt a sok közül. Időnként meg­mutatta oroszlánkörmeit a csapat, de ez kevésnek bizo­nyult. Mérkőzéseiken több­ször is taktikai éretlenség­ről. nemegyszer fegyelme­zetlenségről tettek tanúbi­zonyságot. Pedig adottsága­ik alapján elvárható, hogy játékuk tudatosabb legyen a mutatotlaknál, hogy többet improvizáljanak. A játéi: hevében sokszor elveszítik fejüket — még a tapasztal­tabbak is — elemi, bosszan­tó hibákat vétenek, „pum­pálják" a labdát, ahelyett, hogy gyors átadásokkal po­zícióelőnyre tennének szert. A szoros küzdelmeket ho­zó összecsapásokat például idegileg, de főleg erőnlétileg nem bírták. Felesleges ma­gyarázni, a kettő között szoros összefüggés vanl Számtalan edzésüket láttam. Felépítésében. anyagában nagyítóval sem lehet hibát találni. Annál inkább a já­tékosok által való kivitele­zésben. Unos untalan emle­getjük, hogy a labdarúgók hogyan csalják az edzése­ket, ott lazítanak, ahol tud­nak. Sajnos — tisztelet a kivételnek — a kosarasok között is akad. aki ha csak tehette, „átlötyögte" az edzé­seket. Ügp tűnik, egyes fia­talok túlzottan biztosak dol­gukban, mért nincs kellő számú vetélytárs. Megfeled­keznek arról, hogy a biza­lom kötelez. — Véleményem szerint a csapat azt nyújtotta. ami benne van, bár egyszer-két­szer, egy . kis szerencsével másképpen is alakulhattak volna mérkőzéseink — je­gyezte meg dr. Faragó Jó­zsef, amikor a tavaszi sze­replésről. az erőnlétbeli hiá­nyosságokról beszélgettünk. — Talán Láng Imre és Va­laczkay Győző nyújtott hal­ványabb teljesítményt, mint amit tudásuk alapján elvár­tam tőlük. Az edzések lá­togatásával elégedett va­gyok, egyebekkel már ke­vésbé. Egy-két játékosomtól a jövőben sokkal, de sok­kal sportszerűbb életmódot kérek! Némelyiknek — hadd ne mondjak neveket — el kellene döntenie, akar-e valójában eredmé­nyes, jó kosaras lenni, vagy csak szórakozásból űzi e sportot. Az eredményekért, sikerekért nagyon sokat kell tenni, csak lemondások árán érhetők el. Félmunkával se­hol sem lehet előbbre jutni. Ezt nekik is illene tudomá­sul venniök! Az edző nem beszélt ró­la, de sajnos úgy tűnik, a korábbi egységes csapatszel­lem — nem tudni, mi az oka — mintha megbomlott volna. Apró rezdülések utal­nak arra. hogy előtérbe ke­rült a JKi a jobb játékos, ki dob többet" — helytelen szemlélete. Amikor a játé­kosokat kérdeztem, kitértek a konkrét, határozott vá­lasz elől. Ezek szerint való­ban nincs minden rendben a csapat házatáján. Ha így van, sürgősen száműzni kell e káros nézeteket, mielőtt tovább fertőzne. Annál is inkább, mert semmi sincs veszve, a lehetőségek bizta­tóak a jövőt nézve. Minden jó, ha a vége jó — tartja a közmondás. Áll ez a SZEOL NB l-es férfi kosárlabdacsapatára is, hi­szen a több bosszúságot, mint örömet produkáló ta­vaszi idény reménykeltő si­kerrel végződött, a vetély­társ ellen — Székesfehérvá­rott. A három tavaszi győ­zelemmel van esély a bent­maradáshoz. De ez csak úgy valósulhat meg, ha a csa­pat tagjai képesek lesznek a gyorsabb, a szervezettebb, a ma már elengedhetetlen tá­madóbb játékra, s ősszel minden tekintetben sokkal többet nyújtanak, mint ta­vasszal. Mindezekhez nem sok kell: baráti összefogás, az ' egymásért is küzdeni­tudás és jó erőnlét. Az utób­bihoz viszont még sportsze­rűbb életmódi Gyflrki Ernő Kézilabda Az újszegedi Sportcsarnokban: Kosárlabda MNK­rf Az 1975. évi kosárlabda MNK férfi elődöntőit három csoportban, három vidéki vá­rosban: Körmenden, Baján és Szegeden bonyolítják Je, június 6—7—8-án. A szegedi csoportba a sokszoros bajnok Bp. Honvéd, a Kecskeméti SC, a Ganz-MÁVAG és a SZEOL került. A csoportokon belül kör­mérkőzéssel döntik el a sor­rendet: az első két csapat jut a döntőbe. Ott csatlakozik hozzájuk a tavalyi kupavédő Csepel és a második helye­zett BSE. A döntőket június Gyulán a vidéki középfokú iskolák területi bajnokságán a megyebeli fiatalok kiemel­kedően szerepeltek, Délkelet­Magyarország legjobbjainak bizonyultak. A legértékesebb eredmé­nyek: FIÜK. Távol: 3. Ba­lohg Z. (Szegedi 624.) 685, hármas: 2. Tordai (szegedi Radnóti) 14,23, kalapács (6): J. Mocsári (sz. Radnóti) 58,34. LEÁNYOK. Diszkosz: 2. Mélykúti (sz. Radnóti) 41,22. Hódmezővásárhelyen a megyei úttörő-olimpián az éltalános iskolások között sok tehetség mutatkozott be. FIÜK. 100 m: Kormányos (Szeged) 12.1, 1000 m: Ros­tás (Hmv.-hely) 2:51.2, ma­gas: Domokos (Csongrád) 160, távol: Kormányos (Sze­ged) 568, súlyt Tóth (Kis­20—22. és 27—30. között Bu­dapesten rendezik. A szegedi csoport mérkő­zéseire az újszegedi Sport­csarnokban kerül sor. A há­romnapos műsor a követke­ző. Péntek: SZEOL—KSC 17, Bp. Honvéd—Ganz-MÁVAG 18.30. Szombat: Ganz-MÁVAG— KSC 16, Bp. Honvéd—SZE­OL 17.30. Vasárnap.* KSC—Bp. Hon­véd 9, SZEOL—Ganz­MÁVAG 10.30. Atlétika zombor) 12,12, kislabda: Dómján (Hmv.-hely) 73,68, négytusa csapat: Makó 1049, háromtusa csapat: Szentes 400. LEÁNYOK. 100 m: Kincses (Hmv.-hely) 12.9, 500 m: Galgóczi (Csongrád) 1:28.9, magas: Jakus (Sze­ged) 135, távol: Petróczi (Szeged) 521, súly: Oprea (Szentes) 10,27, kislabda: Sós (Szeged) 58,26, négytusa csa­pat: Szeged-Tarjáni 1. sz. Alt. Isk. 1024 (Kárpáti, Var­ga, Mag, Sós, Szabó), három­tusa csapat: Szeged-Tarjáni 1. sz. Alt. Isk. 401 (Szabó A., Cseh, Csanádi). Csongrádon a délkelet-ma­gyarországi serdülő „B" (13 —14 évesek) kategóriája, négy megye versenyét ren­dezték meg. Itt megyénk hat bajnokságot nyert. Kiemel­A megyei kézilabda-baj­nokságban a hét végén két rangadót játszottak. Nők: Sz. Textil—Sz. Tanárképző 12:11 (7:3). Legjobb dobók: Scháffer (6), illetve Bo­tyánszki (4). A férfiaknál Kiskundorozsmán került sor a megyei bajnokság első és második csapatának egymás elleni mérkőzésére: VÍZÜGY —MEZŐGÉP 21:18 (8:8). Legjobb dobók: Gyovai (6), Hollós (3), Nóvák (3), Tri­polszky (3), ill. Gyuris (6), Miksi (6). A további ered­mények. Férfiak: HÓDI KÖT II.—Deszk 23:20 (11:11). Leg­jobb dobó: Rébék (9), ill. Gi­licze (8). Makói VSE—H. Hunyadi 31:26 (13:11). Leg­jobb dobók: Vékony (9). Nagy Gy. (8), ill. Vörös (7). Hunyik (5), Szemendei (5). KSZV SE—Szt. Vasutas mér­kőzésen a szentesi csapat •nem jelent meg. kedett Petróczi Ágnes (SZE­OL) 567 cm-es távolugrása. FIÜK. 100 m 62: 1. Lovászi (HÓDIKÖT) 13:0, 80 m gát 61: 3. Molnár (SZVSE) 12.2, gerely 62: 1. Csonka (SZE­OL) 32,00. LEÁNYOK. 100 m 62: 1. Petróczi (SZEOL SI) 13.0. 600 m 61: 3. Csányi (SZVSE) 1:53.8, 4. Csamangó (SZEOL SI) 1:55.8, 62: 5. Tandari (SZEOL SI) 1:56.6, 80 m gát 61: 2. Horváth (SZEOL SI) 14.2, 62: 2. Pet­róczi (SZEOL SI) 14.8, távol 61: 5. Horváth (SZEOL SI) 470, 62: 1. Petróczi (SZEOL SI) 567. súly 61: 4. Oprea (Sz. Víz.), 9,55, 5. Sós (SZE­OL SI) 921. diszkosz 61: 1. Németh (Sz. Víz.) 31,50, 2. Oprea (Sz. Víz.) 30,74. gerely 61: 1. Sós (SZEOL SI) 30,10. T, Nők. Szt. Vasutas—Kk.-do­rozsma 15:10 (8:2), Legjobb dobók: Patkó (5), Horváth (4), ill. Dobó (7). H. Por­celán—KSZV SE 9:4 (4:2). Legjobb dobók: Gavallér (4), ill. Kapás (2). Székkutas —Szt. Kinizsi II. 19:7 (12:4). Legjobb dobók: Nagy Gy. (6), Varga (5), ill. Pusztai (3). Ifjúsági eredmények: Fiúk: HÓDIKÖT—Deszk 23:19 (12:8). MEZŐGÉP—VÍZÜGY 30:13 (13:3). Makói SVSE— Hunyadi 35:19 (14:11) DÉ­LÉP—Szt. VSC 43:9 (20:4). Leányok: "Székkutas—Szt. Kinizsi 13:12 (7:5). Kk.-do­rozsma—Szt. Vasutas 7:6 (5:6). Sz. Konzerv—H. Spar­tacus 14:14 (10:5). H. Porce­lán—Sz. KSZV SE 5:6 (3:1). Makó—Csongrád 21:9 (10:5). HMSE—Textil 9:8 (6:3). Bajnoki táblázatuk: Férfi felnőtt t. VÍZÜGY 9 8 _ 1 263-130 16 2. MEZŐGÉP 10 7 ­3 325-182 14 3. KSZV SE 9 7 2 184-172 14 4. H. Hunyadi 9 6 ­3 254-182 12 5. Makói SVSE 8 5 ­3 194-140 10 6. Volán 8 4 ­4 212-184 8 7. HODIKÖT H. 9 3 ­7 204-254 6 8. Deszk 9 1 ­8 143-259 2 9. Szl. Vasutas 10 ­­10 114-370 0 1. Sz. Volán 2. DÉLÍ.P 3. MEZŐGÉP 4. Makó 5. Szt. Kinizsi fi. Hunyadi 7. HODIKOT 8. VÍZÜGY 9. Deszk Férfi ifjúsági li 11 ­11 9 7 1 7 1 4 1 4 1 3 1 3 1 2 ­- 382­2 283­3 225­1 203­6 179­6 224­7 201­6 172­8 154 10. Szt. Vasutas 11 - - 11 109­-118 22 •210 18 168 15 153 15 •217 9 248 9 223 7 234 7 232 4 329 0 Női ifjúsági 1. Makói SVSE 11 11 - - 192- 58 22 2. Sz. Konzerv 11 8 1 2 152- 78 17 3. Sz. Kender 10 8 - 2 102- 52 16 4. METRIPOND 11 8 - 3 109- 92 16 5. H. Spart. 11 6 1 4 111- 96 13 6. Csongrád II 3 2 6 82-106 8 7. Szt. Kinizsiit 4 - 7 76-105 8 8. Székkutas 9 4 - 3 74-105 8 9. Porc-elán lt 3 1 7 81-109 7 10. Textil 10 2 1 7 66-lOi 3 11. Kk.-dorozsma 11 2 18 13-141 5 12. Szt. VSC 10 - 1 9 26-105 1 A földrajztudomány és a regionális környezetkutatás Társadalmunk létének és fejlődésének minden korban egyik nélkülözhetetlen alap­ja a földrajzi környezet. A Magyar Tudományos Akadé­mia Földrajztudományi Ku­tató Intézetének elsőrendű feladata a földrajztudomány fejlesztése, a természeti és gazdasági adottságok tör­vényszerűségének felmérése, de egyik legfőbb tevékeny­ségi köre a természet és a társadalom közötti kapcsolat kölcsönhatásának feltárása. A földrajztudományi kuta­tások a törvényszerűségek feltárásával, azok ismereté­ben, rendkívül sokoldalú in­formációra támaszkodva nem csak a jelenkor állapotát rögzítik, hanem a földtörté­neti múltban végbement ter­mészeti, s az emberiség tör­ténetében már lezajlott gaz­dasági-népesedési folyamato­kat. Mindezek ismeretében a jövő fejlődését is igyekeznek körülhatárolni. A kutatások ágazati téma­körökben a Föld egészére, re­gionálisan pedig különböző országokra, s ezen belül ki­sebb területekre is kiterjed­nek. Az új igények különösen fontossá teszik a területi re­gionális problémák megoldá­sát. A jövő társadalmi-gaz­dasági igényei a geográfiát a fokozottabb komplexitás felé kényszerítik, ami tulajdon­képpen három irányban mo­zog, a tér, a táj és a kör­nyezet kutatása. Á termé­szeti, gazdasági, társadalmi folyamatok eredménye a földrajzi környezetben is nagymértékben megmutat­kozik, ami végül is kihat egész életünkre, tevékenysé­günkre. A természeti erőfor­rásokat nem lehet a tértől elvonatkoztatva kutatni, sőt nagyon is adott területen kell feltárni, értékelni és hasznosítani. A társadalmi és gazdasági életet nagyban be­folyásolják a természeti erő­források, adottságok — fel­színdomborzat, éghajlat, vi­zek, talajok, növény- és ál­latvilág stb. —, szűkös, vagy kedvezőtlen életfeltételek. De az ember és környezete té­makört nem lehet csak ága­zati szempontból vizsgálni, bár ma már közhely a lég-, víz-, talajszennyeződés, ipari és egyéb ártalmak problé­mája, a hulladék megsemmi­sítésének kérdése. Mindezek­ről azonban nem lehet álta­lánosságban beszélni, mivel egy-egy ilyen környezeti ár­talom. vagy károsodás, egyensúlymegbomlás konkré­tan egy-egy területen lép fel. egy tájban, vagy egy bizo­nyos ipari településen. A je­lenségek többnyire nem el­szigetelten, hanem más ha­tásokkal együtt mutatkoz­nak. Tehát — úgy tűnik — a komplex területi vizsgála­toké a jövő. Magyarországon különös­képpen aligha lehet bármi­lyen földrajzi környezetku­tatást a területi fejlesztéstől, tervezéstől elvonatkoztatni, sőt mindehhez nélkülözhetet­len a rokontudományi ágaza­tok — talaj, víz, élővilág, matematika stb. — együtt­működése. A regionális kutatások in­tézményesen is bizonyos de­centralizálást tesznek indo­kolttá, s talán ezért került sor a békéscsabai Földrajztudo­mányi Kutató Intézet alföldi csoportjának megalakulásá­ra. Az új intézet munkájá­val a hazai föld újabb és újabb „fehér foltjait" ismer­jük majd meg, amit az új társadalmi igények is igé­nyelnek, mivel a már meg­ismert területek is állandóan változnak az emberi beavat­kozásokra. A regionális földrajzi kör­nyezetkutatás, mint a föld­rajztudomány egyik hagyo­mányos ágazatából kisarjadt, modern társadalommal meg­töltött, környezetromboló ko­runkban az érdeklődés hom­lokterébe került környezet­védelemmel és környezet­alakítással kiegészült tan, széles körű tudományos munkává terebélyesedett. A tudományok hosszú sorának, a tervezésnek, a fejlesztés­nek, a nemzetközi és hazai összefogásnak, intézkedések­nek a láncolata szövi át és köti egybe. ss Nem voltak azok i rossz emberek" Fábián Sándor, a kilence­dik X-en túl járó szabad­szállási parasztember portá­ján sűrűn fordulnak meg vendégek. Fábián bácsi ugyanis az „utolsó mohikán", aki még „élve" látott be­tyárokat. Az apja személye­sen ismerte Bogár Imrét, nagyapja pedig koccintott is vele a Csintava csárdában. Életének egyik legnagyobb élménye azok az idők vol­tak, amikor gyerekkorában megcsodálhatta Fejszés Im­rét és a feleségét. A híres haramiaházaspár a nagyap­ja szomszédságában lakott, az asszony nadrágban követ­te urát az éjszakai rablá­sokban. Örökké pandúroktól rettegtek, s még most is a fülébe cseng, amint Fejszés az öregapját kérlelte: „szomszéd, maga ne féljen, csak arra vigyázzon; ne lás­son, ne halljon semmit...** Másik emlékezetes gye­rekkori élménye maradt az az éjszaka, amikor Bugacon hirtelen megjelentek a be­tyárok. s Móczár Mátyásék házát rohanták le: a házbe­liek ijedtükben lisztes zsá­kokkal barrikádozták el ma­gukat. Fábián Sándor felesége, a 84 esztendős Kántor Kovács Julianna még szintén közel­ről élvezhette a „betyárro­mantikát": mint nyolcéves kislány a szabadszállási ha­tárban legeltetett, és sokszor látta, hogy a nádason belül miként őrzik az útonálló be­tyárlegények a lopott álla­tokat. Fábián bácsi, visszaidézve az egykori szegénylegények legendáit, úgy vélekedik, hogy nem voltak rossz em­berek, mert rendszerint csak a gazdagokat támadták meg, s a tőlük „rablott" javakat nincstelenekkel osztották meg. Szállító­szalagok Az egyik harkovi üzemben megkezdték a kaparófogas bánya-szállítószalagok gyár­tását. Ezeket a vékony szén­rétegek fejtésénél alkalmaz­zák; termelékenységük két­szerese a korábbiaknak, óránként 300 tonna szén szál­lítására képesek. i 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents